A támop tervezése

1,083 views

Published on

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
1,083
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
216
Actions
Shares
0
Downloads
4
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide
  • A középpontban a tervezők és Brüsszel közötti alku – a középpontban a tervezésben közreműködő kormányzati ágensek közötti alku
  • Tervezés belülről kifelé – tervezés kívülről befelé
  • Hangsúlyeltolódás
  • Nincs egységes fejlesztési minta, kapacitások már a HEFOP-ban is elégtelenek voltak, most már drámai a kapacitáshiány (állam összetévesztése a fejlesztő kapacitásokkal)
  • A támop tervezése

    1. 1. A TÁMOP tervezése Radó Péter Sárospatak, 2008.09.26.
    2. 2. Kiinduló pontok <ul><li>A HEFOP és a TÁMOP tervezés összehasonlítása - szempontok: </li></ul><ul><ul><li>Tervezési folyamat </li></ul></ul><ul><ul><li>Oktatáspolitika és fejlesztéstervezés kapcsolata </li></ul></ul><ul><ul><li>Stratégiai alapok </li></ul></ul><ul><ul><li>Fejlesztési célok </li></ul></ul><ul><ul><li>Stratégiai irányítás </li></ul></ul><ul><ul><li>Tervezés integrációja </li></ul></ul><ul><ul><li>Tervezéstechnika </li></ul></ul><ul><ul><li>Fejlesztés típusára vonatkozó hangsúlyok </li></ul></ul><ul><ul><li>Lebonyolítás szakmai kapacitásainak tervezése </li></ul></ul><ul><li>Tervezés funkciói </li></ul><ul><li>Tervezés kockázatai a közszférában (sikerült-e mérsékelni őket?) </li></ul>
    3. 3. A tervezési folyamat <ul><li>HEFOP </li></ul><ul><li>A tervezési folyamat csekély mértékben nyitott de nem átlátható </li></ul><ul><li>Lebonyolítók és tervezők elválasztása csekély mértékű </li></ul><ul><li>Intézményesített szakértői részvétel gyenge </li></ul><ul><li>EU: isten ostora </li></ul><ul><li>Tervezés tudásháttere közepes </li></ul><ul><li>Tervezés felelőse: OKM </li></ul><ul><li>TÁMOP </li></ul><ul><li>A tervezési folyamat nem nyitott és nem átlátható </li></ul><ul><li>Lebonyolítók és tervezők elválasztása csekély mértékű </li></ul><ul><li>Intézményesített szakértői részvétel nagyon gyenge </li></ul><ul><li>EU: csak célokat hagy jóvá </li></ul><ul><li>Tervezés tudásháttere közepes </li></ul><ul><li>Tervezés felelőse: megoszlik (szerepviták) </li></ul>
    4. 4. Oktatáspolitika és tervezés (fejlesztés policy feltételei – fejlesztés implementációs eszköz) <ul><li>HEFOP </li></ul><ul><li>Szakmapolitikai alapok kidolgozottak de a prioritásokat rendszeresen felülírja a gyakorlat (pl. IKT) </li></ul><ul><li>A nem fejlesztésbe integrált implementációs lépések elmaradnak (pl. nat implementáció) </li></ul><ul><li>Politikát helyettesítő fejlesztés </li></ul><ul><li>TÁMOP </li></ul><ul><li>Szakmapolitikai alapok nem kidolgozottak és követhetetlenül gyorsan változnak (kormányprogramok) </li></ul><ul><li>Esetenként erős kapcsolat (pl. esélyegyenlőségi tervek), máskor divergens irányokba hatnak (pl. minőségértékelés) </li></ul><ul><li>Politikát helyettesítő fejlesztés </li></ul>
    5. 5. Stratégiai alapok <ul><li>HEFOP </li></ul><ul><li>OM középtávú oktatás-fejlesztési stratégia </li></ul><ul><li>TÁMOP </li></ul><ul><li>Stratégiák (LLL) </li></ul><ul><li>Stratégiának látszó szövegalapanyagok (OM hosszú távú stratégia, Minőségértékelési stratégia) </li></ul><ul><li>Szövegalapanyagok (OFI/OPEK „kétoldalasok”) </li></ul><ul><li>Kerekasztalok concept paper-jei </li></ul><ul><li>Politikai programok (Új tudás program) </li></ul>
    6. 6. Fejlesztési célok <ul><li>HEFOP </li></ul><ul><li>Fejlesztési célok a közoktatás problématérképe alapján születnek (fejlesztési területekhez kapcsolódó célok) </li></ul><ul><li>TÁMOP </li></ul><ul><li>Fejlesztési célok külső gazdasági-társadalmi célok alapján születek (tanulási eredményekre fókuszált megközelítés, célok elméletileg szelektálnak a fejlesztési területek között, gyakorlatilag a politikai mozgástér szelektál – pl. irányítás) </li></ul>
    7. 7. Stratégiai irányítás <ul><li>HEFOP </li></ul><ul><li>Fejlesztés-koordinációs mechanizmus nincs, stratégiai irányítás gyenge de egységes </li></ul><ul><li>TÁMOP </li></ul><ul><li>Fejlesztés-koordinációs mechanizmus nincs, stratégiai irányítás gyenge és erősen fragmentált </li></ul>
    8. 8. Integrált megközelítés („mainstreaming”) <ul><li>HEFOP </li></ul><ul><li>Egyes tanulói csoportok fősodorról leválasztott kezelése </li></ul><ul><li>Érvényesíthetetlen horizontális célok, fragmentált fejlesztési rendszer </li></ul><ul><li>Alulteljesítő intézmények célzott fejlesztése nincs </li></ul><ul><li>TÁMOP </li></ul><ul><li>Egyes tanulói csoportok esetében korlátozott és eseti mainstreaming (pl. SNI), </li></ul><ul><li>Érvényesíthetetlen horizontális célok, fragmentált fejlesztési rendszer </li></ul><ul><li>Alulteljesítő intézmények vagy „hhh” intézmények? </li></ul>
    9. 9. Tervezéstechnika (stratégiai és projekttervezés) <ul><li>HEFOP </li></ul><ul><li>Politikai és tervezési idősíkok összemosódása, politikai prioritások változásai tovább csökkentik a stabil fejlesztési periódusokat </li></ul><ul><li>Tervezési szintek rosszul illeszkednek -> eredeti célok nem érvényesülnek </li></ul><ul><li>TÁMOP </li></ul><ul><li>Kétéves akciótervek lehetővé teszik a politikai ciklusokhoz való alkalmazkodást de gyengítik a stabilitást és nem teszik lehetővé stabil stratégiai célok érvényesítését </li></ul><ul><li>Tervezési szintek rosszul illeszkednek -> eredeti célok nem érvényesülnek </li></ul>
    10. 10. Tervezéstechnika (stratégiai és projekttervezés) <ul><li>Folyamat (tevékenység) és kimenet (termék) alapú projekttervezés keveredése -> projektek egymásra épülése és szinergikus hatás biztosítása gyenge </li></ul><ul><li>Projekttervezés: </li></ul><ul><li>Kézikönyvek: </li></ul><ul><li>cél -> eredmény -> </li></ul><ul><li>eszköz -> folyamat </li></ul><ul><li>TÁMOP: </li></ul><ul><li>cél -> folyamat -> </li></ul><ul><li>eszköz -> indikátor </li></ul><ul><li>Példa a fordításra: </li></ul>
    11. 11. Fejlesztési hangsúlyok <ul><li>HEFOP </li></ul><ul><li>Hangsúly az eszköz- és szolgáltatásfejlesztésen </li></ul><ul><li>Beruházás a fejlesztés tudáshátterébe (fejlesztésmódszertan, iskolafejlesztés) gyenge </li></ul><ul><li>TÁMOP </li></ul><ul><li>Hangsúly az iskolafejlesztésen </li></ul><ul><li>Beruházás a fejlesztés tudáshátterébe (fejlesztésmódszertan, iskolafejlesztés) közepes </li></ul>
    12. 12. Szakmai kapacitások tervezése <ul><li>HEFOP </li></ul><ul><li>Bevásárló intézmények + saját fejlesztések + kiajánlás + pályázatok – nincs egyértelmű minta, sem egyértelmű fejlesztési stratégia, sem kidolgozott intézményi stratégiák. </li></ul><ul><li>TÁMOP </li></ul><ul><li>Bevásárló intézmények + saját fejlesztések + kiajánlás + pályázatok – nincs egyértelmű minta, de a hangsúly a pályázatokra helyeződött, miközben az intézményi kapacitások jelentősen szűkültek -> kényszerstratégiák </li></ul>
    13. 13. Összegzés: a tervezés funkciói
    14. 14. Összegzés: a kockázatok mérséklése <ul><li>A közszférában zajló tervezés lehetséges kockázatai: </li></ul><ul><li>Túl sok szereplő bizonytalan felhatalmazással </li></ul><ul><li>A folyamatok nem elég átláthatóak </li></ul><ul><li>Túl sok kompromisszum -> célok végletesen legyengülnek </li></ul><ul><li>Egymásnak ellentmondó célok felmerülésének nagy esélye </li></ul><ul><li>Nincs elég idő a célok kiérlelésére </li></ul><ul><li>Mesterséges időkeretek </li></ul><ul><li>Kérdés: sikerült-e mérsékelni ezeket a kockázatokat? </li></ul>
    15. 15. Mi a teendő? <ul><li>A dolgok jelenlegi állása mellett vannak-e korrekciós lehetőségek? </li></ul>

    ×