Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Radó Péter: a felsőoktatás átalakítása

775 views

Published on

A Hallgatói Hálózat fórumán tartott vitaindító 2011. június 16-án

Published in: Education
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Radó Péter: a felsőoktatás átalakítása

  1. 1. A felsőoktatás átalakítása Radó Péter oktatáspolitikai elemző vezető tanácsadó Expanzi ó Humán Tanácsadó [email_address]
  2. 2. A felsőoktatás átalakítása <ul><li>Ami várható: bármi (fogalmunk sincs) </li></ul><ul><li>Néhány tervezett változás: </li></ul><ul><li>Állami finanszírozású hallgatói keretek csökkentése 53 ezerről 30 ezerre (közvetlen megtakarítás kb. 16 milliárd) </li></ul><ul><li>Állami fenntartású intézmények számának csökkentése (29 -> 12) </li></ul><ul><li>Bizonyos képzéséi ágakban a bolognai szerkezet felülvizsgálata </li></ul><ul><li>Szigorúbb belépési követelmények </li></ul><ul><li>Finanszírozás módjának megváltoztatása </li></ul><ul><li>... </li></ul>
  3. 3. Politika alkotás 1. <ul><li>Nincs semmilyen koherens oktatáspolitikai stratégia. A NEFMI elszigetelődött, a felsőoktatással kapcsolatos alapvető döntésekre nincs érdemi befolyása </li></ul><ul><li>A felsőoktatás politikát (mint szinte minden más közpolitikai területet) dokumentálhatatlan, tényekkel köszönő viszonyt nem ápoló vélelmek és mítoszok határozzák meg </li></ul><ul><li>Az oktatáspolitika belesimul a NER-be: érdekegyeztetés, policy konzultáció nincs, helyette van politikai PR </li></ul><ul><li>A kormánynak nincs politikai ellenzéke, nincsenek forgalomban alternatív felsőoktatás politikák (egyetlen kivétel: FTT stratégiai anyag) </li></ul>
  4. 4. Politika alkotás 2. <ul><li>Az intézményi alkalmazkodás gyengesége -> felsőoktatási szereplők körében erős felelősség áthárítás (államra, közoktatásra) -> szeretnék behívni az államot, hogy oldja meg a problémáikat </li></ul><ul><li>Azok a tervek, amelyek nagy ellenállásba ütköznek szinte minden esetben felpuhulnak </li></ul><ul><li>A felsőoktatás politikának nincs tudásháttere (kutató-elemző intézmények hiánya) </li></ul><ul><li>A politikák alapjául szolgáló mítoszokat a lakosság széles körben osztja -> a kormány kommunikációs előnyben van </li></ul><ul><li>A felsőoktatás szolgáltatás -> legfontosabb érdekelt csoport a hallgatók (HÖK?) </li></ul>
  5. 5. Vitaindító állítások 1. <ul><li>A közfinanszírozási rendkívüli állapot részben mesterséges, a gazdasági helyzet nem indokolja az alapvető közszolgáltatások ilyen mértékű csonkolását (felsőoktatásban: 90 milliárd) ↔ hatékonyságjavító szerkezeti reformokra szükség van </li></ul><ul><li>Nincs diplomás túlképzés (indikátorok: elhelyezkedési esélyek, bérelőny, egyéni és közösségi megtérülés, kiszorító hatás) ↔ a felsőoktatásban valórészvétel túl alacsony és csökken </li></ul><ul><li>Nincs tandíj (ami nonszensz) és nincs (költségeket fedező és megélhetést biztosító) kiterjedt ösztöndíjrendszer -> a méltányosság biztosítása érdekében alkalmazható egyetlen eszköz az államilag finanszírozott férőhelyek magas aránya </li></ul>
  6. 6. Vitaindító állítások 2. <ul><li>Nincs egységes és jól artikulált munkaerő-piaci érdek, a munkaerőpiac végtelenül tagolt (a politika gátlástalanul előnyben részesíti bizonyos szereplők érdekeit), az oktatás és munkaerőpiac között kétoldalú dinamikus kapcsolat van </li></ul><ul><li>Az állam nem képes felsőoktatási kapacitástervezéssel biztosítani az oktatás és munkaerőpiac illeszkedését. Az illeszkedést csak a piac biztosíthatja, az oktatás szerkezetének a kereslet hosszú távú trendjeihez kell igazodnia. </li></ul><ul><li>A felsőoktatás képzésszerkezete nem szakadt el lényegesen sem az egyes ágazatok GDP-belüli arányától, sem a foglalkoztatottak arányától. </li></ul>
  7. 7. Vitaindító állítások 3. <ul><li>Az állam által kikényszerített integráció sem hatékonyságot, sem minőséget nem képes garantálni. (A felsőoktatás intézményi koncentrációja nem kisebb, mint a környező országokban.) </li></ul><ul><li>A bolognai rendszer alapvetően jól működik, a finomhangolására kellene törekedni. </li></ul>
  8. 8. Problémák (mindaz, amivel foglalkozni kellene) <ul><li>Feszültség a felsőoktatás „bolognai” szerkezete és a hagyományos intézményi, tanulásszervezési, oktatási gyakorlat között: </li></ul><ul><li>Gazdag, rugalmas és átjárható tanulási pályák hiánya </li></ul><ul><li>Tanulás-intenzív oktatás hiánya (pl: egy tanítási óra hány hallgatói munkaórát generál?) </li></ul><ul><li>Nemzetközi referenciák és beágyazottság gyengesége </li></ul><ul><li>Intézményi működés elégtelen adaptivitása (gyenge belső és külső minőségértékelés) </li></ul><ul><li>Professzionális intézményi menedzsment hiánya </li></ul>

×