Humánetológiai előadás

1. Szaporodás, párválasztás
az embernél
Kerepesi Andrea és Molnár Csaba
ELTE Etológia Tanszék

2. Szexuális szelekció
 A fajok egyedeinek
érdeke a saját szaporodási
sikerük növelése
 Ennek érdekében eltérő
stratégiák
 Stratégia~hosszú időn
keresztül jellemző
viselkedés-mintázat
 Érdekellentét nemeken
belül ->intraszexuális
konfliktus
 Nemek között ->
interszexuális kontextus

3. Nemre jellemző stratégiák
 Ivarsejtképzés
 Hímek: sok, kicsi spermium, kevés
tápanyag
 Nőstények: kevés, nagy pete
 Szülői ráfordítás
 Emlősöknél nőstényé nagyobb
 Eltérő proximális célok
 ♂ egy szezonon belül minél több
nőstényt megtermékenyíteni
 ♀ az utódokat kihordani, felnevelni

4. Párválasztás
 Utód túlélésére ható faktorok
 genetika
 környezet
 A hölgyválasz szempontja a
hím reproduktív értéke, ez
kettő összetevőt tartalmaz:
 Előnyös genetikai
tulajdonságok ->”jó gének”
 Közreműködés az utódok
felnevelésében -> „jó apa”

5. Párzási rendszerek
 Ökológiai és élettani faktorok
 Poligámia
 Az egyik nem exkluzíve birtokol
több ellenkező nemű egyedet,
amelyek csak vele párzanak
(hivatalosan)
 Ha egy ♂, több ♀ -> poligínia,
egy ♀, több ♂ ->poliandria
 Monogámia
 Egy ♂, egy ♀
 Promiszkuitás
 Nem birtokolnak az egyedek
exkluzíve más egyedeket.

6. Párosodási rendszer és dimorfizmus
 Minél nagyobb a
főemlősöknél a poligámia
foka, annál nagyobb
szexuális dimorfizmus a
nemek között
 Monogám gibbonok: alig
különböző nemek
 Csimpánzok – promiszkuis
csoportok -> nagy herék
 spermakompetíció

7. Ösztrusz
 Az ösztrusz ciklikus, egy ciklus
hossza 28 nap
 Funkció lehet a szexuális
aktusok gyakoriságának
növelése (párkapcsolat-erősítés)
 A nők nem fogamzóképes
periódusaikban is aktívak
szexuálisan
 Ösztruszkor finomodnak
érzékeik, kihívóbban
öltözködnek, gyakrabban lépnek
szexuális kapcsolatba
házasságon kívül

8. Rejtett ovuláció
 nincs látható jele a peteérésnek, és így
a fogamzóképesség csúcsának
 A férfiak sem lehetnek biztosak a
pontos idejében
 Magyarázat #1: a férfi ott marad, hogy
vigyázzon, nehogy a nő mással is
pározzon
 Magyarázat #2: a nőnek éppenséggel
alkalma nyílik mással is pározni, a
férfi nem tudja kisajátítani
 Promiszkuis állatoknál kevésbé látható
jelei az ovulációnak

9. Szinkronizált ovuláció
 Azonos helyen élő nők (pl. kollégista lányok)
ösztrusz ciklusa szinkronizálódik
 Ezt a feromonok érzékelése okozza
 Funkció #1: a hím dezertálásának csökkentése
(más nőstények is ugyanakkor
fogamzóképesek)
 Funkció#2: azonos időben születnek az utódok,
és a nőstények tudják segíteni egymást

10. A férfiak és a nők eltérő befektetései
 A nők többet invesztálnak a
szaporodásba
 Nagyobb megtérülés
számukra:
 Kevesebb, megfelelően
gondozott utód
 A megfelelő apa gondos
kiválasztása
 A férfiak kevesebbet
invesztálnak
 Minél több partnert
megtermékenyíteni

11. A nők párválasztása
 A preferált férfi: „jó apa”
vs „jó gének”
 A preferencia függ
 Az ökológiai tényezőktől,
 A nő szándékaitól (hosszú
vs rövid távú kapcsolat),
 A kulturális elvárásoktól.

12. Preferencia a „jó génekre”
 Mikor a gyermek
felnevelésében nem
elengedhetetlen az apa
segítsége
 Szeretőként például (extrapár
kopuláció)
 Preferencia a magas fitneszt
jelző markerekre:
tesztoszteron-markerek az
arcon, a fizikai erő jelzései

13. Preferencia a „jó apára”
 Hosszú távú kapcsolat
szándékával
 Preferencia a
családfenntartó
képességet jelző
tulajdonságokra
 Egzisztencia
 Megbízhatóság
 gyermekszeretet

14. A férfira jellemző stratégiák
 A párválasztásban az attraktív tulajdonságok
fontosabbak
 Előtérben a fizikai kondíció markerei
 Az anyai képességeket próbálja jósolni
(ösztrogén markerek az arcon)

15. Másodlagos nemi jellegek
 a másodlagos nemi
jellegek
fitneszindikátorként
szolgálnak
 Nőknél a gyermek
kihordásának és
felnevelésének képességét
jelzik
 Arc (-szimmetria),
 Bőr színe, feszessége
 testsúly,
 derék-csípő arány

16. Női mell
 Mell nagysága lehet
fitneszindikátor (nagyság,
feszesség -> életkor,
reproduktív státus
 Azonban a nagyság nem
korrelál a termelt tej
mennyiségével
 Hipotézis#1: megtévesztés
 Hipotézis #2: őszinte jelzés
 Valószínűleg a 2. az igaz,
mert a mell tömegének
nagy része zsír, ezt
költséges előállítani

17. Arc
 Sok vizsgálatban az átlagolt arcokat tekintették
a legvonzóbbnak
 Átlagolt arc=több arc összemorfolásával készített
kép
 Hipotézis#1: patogén-rezisztenca
 Átlagos arc -> heterozigócia ->szélesebb
spektrumú immunvédelem
 Hipotézis#2: szimmetria

18. Az párválasztási bélyegek
megváltoztatása
 Mindkét nemre jellemző
 Megtévesztésként is
értelmezhető
 Testi jegyek változtatása:
 ♀ Fűző, push-up melltartó,
rúzs, rizspor, paróka,
plasztikai sebészet
 ♂ Válltömés, vállap,
derékszíj, paróka
 Családfenntartó képesség
 Adakozás nők jelenlétében
 Politikai kampányokban
gyermekek puszilgatása

19. Társkereső hirdetések
 A párválasztás
távolsági formája
 Szempontok felsorolása
 Mindkét nemben:
magasabb reproduktív
érték -> magasabb
elvárások
 Fiatal nők (20-35): férfi
jó megjelenésű, biztos
egzisztenciájú
 Jól kereső férfiak (35-
49): nő jó megjelenésű

20. Társkereső hirdetések II.
 Alacsonyabb reproduktív értékű
személyek elvárásai is
szerényebbek
 Elfogadnak pl. egy korábbi
kapcsolatból született gyereket
 Családcentrikusságukat
hangsúlyozzák
 Preferált életkor
 ♀: saját életkortól függően +2-6 év
(kereseti lehetőségek)
 ♂: mindig huszonéveseket akarnak
(reprodukció)
 (fiatalabb fiúk idősebb nőket
akarnak: ugyanúgy huszonévest)

21. Immunitás és párválasztás
 Utódok túlélését veszélyeztetik a patogének
 Immunvédelem a patogének ellen
 Patogénfelismerés részben genetikailag kódolt
 Minél sokfélébb allélokat örököl az utód,
annál szélesebb védelem
 Szelekció a heterozigótákra
 Párválasztásnál előnyös heterozigóta hímet
választani

22. Párválasztás és az MHC-régiók
 MHC-régiók: az
immunvédelmet befolyásoló
génszakaszok
 Itt is a sokféleség az előnyös
 MHC-profil felismerése: szag
alapján
 Kísérlet:
 Férfiak egy-egy pólót viselnek
néhány napig
 nők szaglásszák a pólókat
 Kiválasztják a kívánatos
testszagúakat

23. Párválasztás és az MHC-régiók II.
 Az a kívánatos, akinek
eltérő MHC-alléljei
vannak
 A potenciálisan születendő
közös gyermek nagyobb
eséllyel lenne heterozigóta
 Védettebb lenne a
patogénekkel szemben
 Eltérő MHC-típusú
házaspárok
 Gyakoribb fogamzás
 Kevesebb spontán abortusz

24. A férfira jellemző stratégiák
 Kockázatkeresés, -vállalás
 Handicap-modell?
 Nagyobb rátermettség ->
extrém helyzetek túlélése
 Nagyobb fokú agresszió
(vagy eltérő módon
kimutatott agresszió)
 Elkövetői és elszenvedői
oldalon is
 Nagyobb mortalitási ráta

25. Nemi erőszak
 Evolúciós magyarázat
keresése nem jelenti a
viselkedés morális igazolását
 Akkor lehet adaptív stratégia,
ha
 Nagy a megtérülés
(fitnesznyereség) valószínűsége
 Kis költségek (bűnhődés)
 Olyan férfi (ritkán nő) számára,
aki egyébként elesne a
szaporodástól
 Poligám társadalmakban
gyakoribb

26. Prostitúció, pornográfia
 Itt is több férfi, mint nő
 Prostitúció igénybevételekor
kis ráfordítás, gyors
„megtérülés”
 Azonban valóságos
fitnesznyereség nem történik
 Alacsonyabb a párkapcsolat
felbomlása jelentette költség
veszélye
 Pornográfia teret nyújt a
fantáziának
 Elérhetetlen, nagy
reproduktív értékű nők

27. Homoszexualitás
 Látszólag nagy
fitneszveszteség
 Mégis stabil arány a
populációban (6-10%?)
 Evolúciós magyarázat kell
 Valószínűleg genetikai és
környezeti faktorok
együttesen
 Homoszexuálisok hasonló
jellegekre figyelnek
párválasztáskor, mint a
heterók.

28. Homoszexualitás II. - Magyarázó
elméletek
 Rokonszelekció
 A homoszexuálisok nem alapítanak családot
 Testvéreiket, szüleiket segítik
 Nagyobb fitnesznyereség így
 Szülői manipuláció
 Fitneszveszteség a családalapítás elmaradása miatt
 Szülőnek előnyös a segítő utód
 Nemi orientáció segítségével manipulálja
 Homoszexualitásnak nincs adaptív értéke, ez csak
más adaptációk mellékterméke

29. Párosodási rendszer az embernél
 845 kultúrából 83% poligín;
16 % monogám; 1%
poliandrikus
 Poligín kultúrákban is csak
a vagyonos kisebbségnek
van több felesége
 Feltételezhetően az ember
eredetileg mérsékelten
poligín faj
 Anatómiai jellemzők erre
utálnak
 Mérsékelt szexuális
dimorfizmus

30. Poligínia
 Nagyobb intraszexuális
kompetíció a férfiaknál
 Erőforrás-központú poligínia
 Birtokolható feleségek száma az
egzisztenciától függ
 Gyakori a patrilineáris (fiúági)
öröklés
 Férfirezidencia
 feleség költözik a férj
családjához

31. A poligínia ökológiai tényezői
 Miért előnyös egy nőnek
sokadik feleségként
beházasodni egy családba?
 Többnejűségi küszöb-
modell: akkor éri meg, ha
egy feleségre jutó
erőforrások nagyobbak,
mint egy nőtlen férfi teljes
erőforrásai
 A feleség sorszáma és
gyerekei száma között
negatív összefüggés

32. Monogámia
 Bár a társadalmak többsége
poligín, de az emberek
többsége mégis monogám
kapcsolatban él
 Még a polgíniát megengedő
kultúrákban is
 Ökológiai monogámia
 A környezeti források szűkösek
 Mindkét szülő kell egy gyerek
felneveléséhez
 Pl. busmanok
 Hierarchia tetején előfordul
poligínia

33. Szociális monogámia
 Letelepedett földművelő
társadalmakban
 a családi vagyon és hatalom
szétforgácsolódását
megfékezendő
 Korlátozták a családok
méretét
 Férfiak közötti intraszexuális
kompetíció csökken
 Örökösödési rendszerek
 Primogenitúra
 ultimogenitúra

34. Szaporodási siker a monogám
társadalmakban
 A magasabb szociális
helyzetű személyeknek
több utódjuk van
 Előbb házasodnak
 Hamarabb születik
gyerekük
 Házasságon kívüli
kapcsolatok
 Születő utódok számának
növelése

35. Házasságtörés
 ♂ lép félre
 ♂ nyereség: újabb nőt termékenyíthet meg
 ♂ ár: a párkapcsolat veszélyeztetése
 ♀ ár: a félrelépésből esetlegesen születendő gyerekről is
gondoskodik a férfi
 ♀ lép félre
 ♀ nyereség: a másik férfi jobb génjei
 ♀ ár: a párkapcsolat veszélyeztetése
 ♂ ár: esetleg más gyereke felnevelésébe fekteti erőforrásait
 ♀ félrelépése nagyobb ár ♂ családjának, ezért ♂
anyja jobban odafigyel

36. Az ember ivadékgondozása
 Szaporodási siker = túlélő
utódok – szülői befektetés
 A gyermek felnövekedéséhez
szükséges gondoskodás
mértéke ökológiai
faktoroktól is függ
 Melegebb éghajlaton: jobb
táplálékellátottság ->
egyszülős utódgondozás
 Hidegebb területen:
alacsonyabb eltartóképesség
-> kétszülős utódgondozás

37. Az anya-gyermek kommunikáció
 Öröklött
magatartáselemek
 Vokális jelzések
 45-50 féle hangjelzés, sírás
 Alvás közben 0,3 s-os
hangjelzés szabályos
időközönként
 Ha elmarad, az anyák
felébrednek
 Csecsemők azt a műmellet
preferálják, amelyből az
anya hangja szól

38. Az anya-gyermek kommunikáció II.
 Vizuális jelzések
 Hang irányába fordulás
 Mosoly (komfortérzet jelzése)
 Grimasz-imitáció
 Beszéd a babához
 Felnőttek önkéntelenül
változtatnak beszédstílusukon
 Lassabban, artikuláltan,
ismétlésekkel
 Olfaktorikus ingerek
 Babák felismerik az anya illatát
 Anya felismeri a baba illatát

39. Kötődés
 Evolúciós előny, ha anya és
gyermek kötődik egymáshoz
 Távollétükben keresik a
másik közelségét
 Idegen Helyzet Teszt
(Ainsworth)
 Különböző epizódok
 Baba anyjával, idegennel,
egyedül
 Babák három csoportba
sorolva: biztonságosan kötődő,
bizonytalanul kötődő-elkerülő,
bizonytalanul kötődő ellenálló-
ambivalens

40. Menopauza
 Emberi specifikum: nők
szexuális aktivitása 40-50
éves kor körül megszűnik
 Esetleg a megnövekedett
élettartam miatt
 De egyéb életműködések
tovább funkcionálnak
 Férfiak libidója nem szűnik
meg

41. Nagymamák
 A menopauza adaptív
értéke
 Idős korban már nagy a
veszélye a születési
rendellenességeknek
 Nagyobb
fitnesznyereséggel járhat
az unokák nevelésének
segítése (nagymama-
hipotézis)
 A menopauza miatt saját
utód nem születik több

42. Szülő-gyermek konfliktus
 Mindkét fél érdeke saját fitneszének növelése
 Ezek az érdekek egy ideig egybeesnek, aztán
távolodni kezdenek
 A gyermek fejlődésével a szülő jobban képes
növelni saját szaporodási sikerét, ha újabb
gyereke lesz
 A gyerek érdeke az, hogy őt támogassa
erőforrásaival

43. Szülő-gyermek konfliktus II.
 Intrauterin konfliktus
 A magzat megváltoztatja
az anya élettani
folyamatait
 Extrauterin konfliktus
 Szoptatás -> elválasztás
 Időpont a konfliktus tárgya
 Nagy a fertőzésveszély ->
későbbi elválasztás
(immunvédekezés)

44. Részrehajló utódgondozás
 Ha egy utód kevéssé értékes a
fitnesznövekedés szempontjából
 Szülői gondoskodás kevesebb irányába
 Evolúciósan jobban megéri az erősebb utódokat
segíteni
 Halálozási ráta magasabb
 Preferencia az egyik nemre (poligín
társadalmakban)
 Jó kondíciójú ♀ és jó körülmények: több ♂ utód
 Rossz kondíciójú ♀ és/vagy rossz körülmények:
több ♀ utód (Trivers-Willard-hipotézis)