A kutyák vokális kommunikációja <ul><ul><li>Molnár Csaba </li></ul></ul><ul><ul><li>Témavezető: Dr. Pongrácz Péter </li></...
Irodalmi bevezető <ul><li>Kommunikáció: a vevő viselkedésének módosítása az adó előnyének érdekében (Slater 1985)‏ </li></...
A kutyafélék vokális kommunikációja <ul><li>Drasztikus különbség a vokális repertoárban: a vadon élő kutyafélék ritkán és ...
A kutyák hangjainak vizsgálata <ul><li>A 2000-es évekig kevés vizsgálat </li></ul><ul><li>A korai tanulmányok azt valószín...
Célkitűzések, kérdések <ul><li>Az ugatás információtartalmának vizsgálata </li></ul><ul><ul><li>A kutya-kutya, illetve </l...
Hipotézis <ul><li>Ha az ugatások között akusztikai különbségek vannak, illetve </li></ul><ul><li>Ha felismerik a kontextus...
A kutatás irányai <ul><li>Az ugatás komputeres elemzése   </li></ul><ul><li>Az ugatást halló kutyák viselkedési válaszai <...
Az ugatás komputeres osztályozása <ul><li>Klasszikus számítógépes elemzés: </li></ul><ul><ul><li>Előre definiált paraméter...
Az ugatás komputeres osztályozása <ul><li>Gépi tanuláson alapuló algoritmus (Kaplan et al, Sony Computer Science Laborator...
Módszer <ul><li>1. klasszikus akusztikai analízis: sok (több mint 150) hangtani paraméter mérése </li></ul><ul><li>2. evol...
Az ugatások felvételi szituációi <ul><li>A kerítés előtt egy idegen férfi jelenik meg </li></ul><ul><li>Őrző-védő gyakorla...
Teszt <ul><li>A betöltött hangminták 9/10-ét a módszer kialakítására használjuk, ezeknek ismert az osztályozása (kontextus...
<ul><li>A program átlagosan 43 %-os sikerességgel sorolta a megfelelő kontextusba az ismeretlen ugatásokat </li></ul><ul><...
A szituációkategorizálás eredménye (Molnár et al 2008)‏
Konklúziók <ul><li>A kutyaugatások kategorizálhatók a felvételi kontextusuk és az ugató kutya alapján </li></ul><ul><li>Mi...
A kutatás irányai <ul><li>Az ugatás komputeres elemzése  </li></ul><ul><li>Az ugatást halló kutyák viselkedési válaszai </...
Képesek-e a kutyák különbséget tenni ugatások között? <ul><li>Kérdések: </li></ul><ul><li>Képesek-e a kutyák különbséget t...
Képesek-e a kutyák különbséget tenni ugatások között? <ul><li>A habituáció-diszhabituáció paradigma (pontosabban familiari...
A kísérleti paradigma vázlata A viselkedési válasz erőssége idő habituáció „ A” stimulus 1   2   3   4 próbák diszhabituác...
Módszer <ul><li>Alanyok </li></ul><ul><ul><li>Különböző fajtájú kutyák, N=90  (kezelt csoportok: N 1,2 =30; kontroll csopo...
A kísérleti helyiség elrendezése
A kutya és a gazda elhelyezkedése
Első kísérlet: a szituációk megkülönböztetése <ul><li>Egy alany egy kutya különböző időpontokban rögzített ugatásait hallj...
(Molnár et al 2009)‏ Más kontextusú ugatásra adott reakció  ** *** * NS NS NS
Második kísérlet: az egyedek megkülönböztetése <ul><li>Egy alany két különböző egyed (A és B) eltérő időpontokban, azonos ...
(Molnár et al 2009)‏ Egy másik kutya ugatására adott reakció  NS NS NS ***  NS ***
Konklúziók <ul><li>A kutyák képesek különbséget tenni egy kutya különböző helyzetben hallatott ugatásai között </li></ul><...
A kutatás irányai <ul><li>Az ugatás komputeres elemzése  </li></ul><ul><li>Az ugatást halló kutyák viselkedési válaszai </...
Képesek-e az emberek osztályozni az ugatásokat? <ul><li>Minthogy a kutyák gyakrabban ugatnak, mint más kutyafélék, felvető...
Módszer <ul><li>Alanyok </li></ul><ul><ul><li>Az előzetes kutyás tapasztalat alapján részt vettek mudis gazdák, más fajtáj...
Szituációosztályozás és hangulatértékelés <ul><li>Az első kísérletben az embereknek értékelniük kellett a hallott kutyák m...
Hangulati értékelés (Pongrácz et al 2005)‏ Mudisok
Hangulati értékelés (Pongrácz et al 2005)‏ Egyéb kutyások
Hangulati értékelés (Pongrácz et al 2005)‏ Nem kutyások
A hangulati értékelés és a hangtani jellemzők összefüggése (Pongrácz et al 2005)‏
A hangulati értékelés és a hangtani jellemzők összefüggése (Pongrácz et al 2005)‏
A szituációk szerinti osztályozás (Pongrácz et al 2005)‏
Az egyes helyzetek felismerhetősége (Pongrácz et al 2005)‏
Konklúziók <ul><li>Az emberek képesek egyöntetű képet alkotni a hallott kutyák belső állapotáról </li></ul><ul><li>A vélet...
Képesek-e az emberek megkülönböztetni a kutyákat azok ugatása alapján? <ul><li>Az ugatás alapvetően atonális hangadás </li...
Első kísérlet: megkülönböztetés egy-egy vakkantás alapján <ul><li>Stimulus </li></ul><ul><ul><li>16 muditól hat helyzetben...
A tonalitás hatása (Molnár et al 2006)‏
A frekvencia hatása (Molnár et al 2006)‏
Második kísérlet: Megkülönböztetés öt-öt vakkantás alapján <ul><li>Minthogy az első kísérletben az eredmények nem haladták...
A felvételi helyzetek hatása (Molnár et al 2006)‏ a  ab  b
Az intervallumok hatása (Molnár et al 2006)‏
A kutyás tapasztalat hatása (Molnár et al 2006)‏
Konklúziók <ul><li>Az emberek teljesítménye egyik kísérletben sem haladta meg a megbízható megkülönböztetés szintjét </li>...
Záró konklúziók <ul><li>Az emberek (még a hat-tízéves gyerekek is) képesek képet alkotni a kutyák motivációs állapotáról u...
Záró konklúziók <ul><li>A kutyák az ugató egyedek megkülönböztetésére is képesek </li></ul><ul><li>Egy számítógépes algori...
Köszönetnyilvánítás <ul><li>Hálával tartozom témavezetőmnek, Pongrácz Péternek </li></ul><ul><li>Köszönetet mondok Miklósi...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Molnár Csaba doktori védése

1,693 views

Published on

Molnár Csaba doktori védésén elmondott előadása

  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Molnár Csaba doktori védése

  1. 1. A kutyák vokális kommunikációja <ul><ul><li>Molnár Csaba </li></ul></ul><ul><ul><li>Témavezető: Dr. Pongrácz Péter </li></ul></ul><ul><ul><li>ELTE Etológia Tanszék </li></ul></ul>
  2. 2. Irodalmi bevezető <ul><li>Kommunikáció: a vevő viselkedésének módosítása az adó előnyének érdekében (Slater 1985)‏ </li></ul><ul><li>A két kommunikáló fél: az adó, a vevő, és a jel </li></ul><ul><li>Egy kommunikációs rendszer vizsgálatakor ezért mindhárom elemet vizsgálni kell </li></ul><ul><li>A vokális kommunikációs jelek egyidejűleg tartalmazhatnak információt a kontextusról, az állat egyedi jellegzetességeiről és belső állapotáról (Hauser 1996)‏ </li></ul><ul><li>Belsőállapot-függés: a madarak és az emlősök általában magas, tonális hangokat adnak „barátságos” és félelmi helyzetekben, és mély, atonális hangokat az agresszív kontextusokban (Morton 1977)‏ </li></ul>
  3. 3. A kutyafélék vokális kommunikációja <ul><li>Drasztikus különbség a vokális repertoárban: a vadon élő kutyafélék ritkán és kevés kontextusban, a kutyák viszont gyakran és sokféle kontextusban ugatnak (Tembrock 1976)‏ </li></ul><ul><li>A vad kutyafélék ivaréretlen korban többet ugatnak </li></ul><ul><li>A farkasok felnőttkorban szinte csak területvédelem közben ugatnak </li></ul><ul><li>Olaszországi elvadult kutyák az ember közvetlen környezetétől távol nem ugatnak (Boitani et al 1995)‏ </li></ul><ul><li>Szelídségre szelektált rókák több generációval később ugatni kezdenek, noha ez a jelleg nem volt célja a szelekciónak (Trut 2001)‏ </li></ul>
  4. 4. A kutyák hangjainak vizsgálata <ul><li>A 2000-es évekig kevés vizsgálat </li></ul><ul><li>A korai tanulmányok azt valószínűsítették, hogy az ugatásnak nincsen specifikus kommunikációs funkciója (Cohen & Fox 1977), csak a domesztikáció mellékterméke </li></ul><ul><li>Viszont az eltérő helyzetekben hallatott ugatások kategorizálhatók, tehát jellegzetes akusztikai paramétereik vannak (Feddersen-Petersen 2000)‏ </li></ul><ul><li>Egyes jellegzetességeikben állandó különbségek vannak szituációk között (Yin 2002)‏ </li></ul><ul><li>Hipotézisként felvetődhet, hogy az ember által kifejtett szelekció az ugatás gyakorivá válására is irányult </li></ul>
  5. 5. Célkitűzések, kérdések <ul><li>Az ugatás információtartalmának vizsgálata </li></ul><ul><ul><li>A kutya-kutya, illetve </li></ul></ul><ul><ul><li>Az ember-kutya kommunikációban </li></ul></ul><ul><li>Akusztikailag különbözők-e a különböző helyzetekben, különböző kutyák által kiadott ugatások? </li></ul><ul><li>E különbségeket felismerik-e az emberek? </li></ul><ul><li>Illetve felismerik-e a kutyák? </li></ul>
  6. 6. Hipotézis <ul><li>Ha az ugatások között akusztikai különbségek vannak, illetve </li></ul><ul><li>Ha felismerik a kontextusbeli (esetlegesen az eltérő motivációs állapotból fakadó) különbségeket az emberek vagy a kutyák </li></ul><ul><li>Akkor teljesül annak feltétele, hogy az ugatás többféle információ átvitelére alkalmas kommunikációs rendszer alapját képezze </li></ul>
  7. 7. A kutatás irányai <ul><li>Az ugatás komputeres elemzése </li></ul><ul><li>Az ugatást halló kutyák viselkedési válaszai </li></ul><ul><li>Az ugatást halló emberek által nyert információk </li></ul>
  8. 8. Az ugatás komputeres osztályozása <ul><li>Klasszikus számítógépes elemzés: </li></ul><ul><ul><li>Előre definiált paraméterek mérése, majd statisztikai próbák az adatokon </li></ul></ul><ul><li>Gépi tanulás (machine laerning): </li></ul><ul><ul><li>Az algoritmus a templát alapján „megtanulja” osztályozni az elemeket </li></ul></ul><ul><li>Ismereteink szerint az első állati vokalizációs vizsgálat ezzel az algoritmussal, így módszertani jelentősége is nagy </li></ul>
  9. 9. Az ugatás komputeres osztályozása <ul><li>Gépi tanuláson alapuló algoritmus (Kaplan et al, Sony Computer Science Laboratory, Párizs)‏ </li></ul><ul><li>6646 vakkantás (14 mudi fajtájú kutya, hat helyzet)‏ </li></ul><ul><li>Két kérdés, feladat: </li></ul><ul><ul><li>Felismerhetők-e a helyzetek? </li></ul></ul><ul><ul><li>Illetve az ugató kutyák hangjaik alapján? </li></ul></ul>
  10. 10. Módszer <ul><li>1. klasszikus akusztikai analízis: sok (több mint 150) hangtani paraméter mérése </li></ul><ul><li>2. evolúciós algoritmus </li></ul><ul><ul><li>Minden mért paraméter alapján kategorizáció, a sikeresség alapján fitnesz értéket rendelünk a jellemzőkhöz </li></ul></ul><ul><ul><li>Evolúciós változásokat (mutáció, a jellemzők kombinálása) indukálunk a jellemzőkben, majd újra fitneszt számolunk </li></ul></ul><ul><li>Minden generációban kiszelektáljuk a kevésbé sikeres jellemzőket, így végül megkapjuk a kategorizációs feladatra legmegfelelőbb jellemzők készletét </li></ul>
  11. 11. Az ugatások felvételi szituációi <ul><li>A kerítés előtt egy idegen férfi jelenik meg </li></ul><ul><li>Őrző-védő gyakorlat közben </li></ul><ul><li>Sétához készülődés közben </li></ul><ul><li>Egy parkban egy fához kötve és magára hagyatva </li></ul><ul><li>A gazda feltart a kutya előtt egy labdát, a kutya pedig ugatva „kéri” azt </li></ul><ul><li>A gazda és a kutyája birkózásszerű játékot játszanak </li></ul>
  12. 12. Teszt <ul><li>A betöltött hangminták 9/10-ét a módszer kialakítására használjuk, ezeknek ismert az osztályozása (kontextus, egyed)‏ </li></ul><ul><li>A maradék hangmintákon alkalmazzuk a kialakított jellemzőkészletet </li></ul><ul><li>Egy hangminta besorolásakor a program megkeresi azt a 10 hangmintát az ismertek között, amelyek a leghasonlóbbak hozzá </li></ul><ul><li>Ezek osztályozása alapján sorolja be az ismeretlent </li></ul><ul><li>Tízszer ismételtük az egész folyamatot, és kiszámítottuk az átlagos sikerességet </li></ul>
  13. 13. <ul><li>A program átlagosan 43 %-os sikerességgel sorolta a megfelelő kontextusba az ismeretlen ugatásokat </li></ul><ul><ul><li>Az idegen az őrző-védő és a labda helyzetekben magasabb a random algoritmus teljesítményénél </li></ul></ul><ul><li>A kutyákat 52 %-os sikerességgel azonosította az algoritmus </li></ul><ul><ul><li>A labda, a kikötve, a séta és a játék helyzetekben felismerhetőbbek az egyedek </li></ul></ul>Eredmények
  14. 14. A szituációkategorizálás eredménye (Molnár et al 2008)‏
  15. 15. Konklúziók <ul><li>A kutyaugatások kategorizálhatók a felvételi kontextusuk és az ugató kutya alapján </li></ul><ul><li>Minthogy az algoritmus az akusztikus jellemzőket veszi alapul, ez arra utal, hogy az ugatás helyzetek és egyedek szerint hangtanilag különbözik </li></ul><ul><li>Az idegen és őrző-védő ugatások feltételezhetően hasonlóbbak a kutyák között, a többi ugatás az egyedre hordoz több információt </li></ul>
  16. 16. A kutatás irányai <ul><li>Az ugatás komputeres elemzése </li></ul><ul><li>Az ugatást halló kutyák viselkedési válaszai </li></ul><ul><li>Az ugatást halló emberek által nyert információk </li></ul>
  17. 17. Képesek-e a kutyák különbséget tenni ugatások között? <ul><li>Kérdések: </li></ul><ul><li>Képesek-e a kutyák különbséget tenni egy egyed különböző szituációkban rögzített ugatásai között? </li></ul><ul><li>Képesek-e a kutyák különbséget tenni a különböző egyedek ugatásai között? </li></ul>
  18. 18. Képesek-e a kutyák különbséget tenni ugatások között? <ul><li>A habituáció-diszhabituáció paradigma (pontosabban familiarizáció, hisz a reakció a legtöbb esetben nem szűnt meg)‏ </li></ul><ul><ul><li>Első fázis: ugyanaz a stimulus háromszor (habituáció)‏ </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>Elvárt viselkedés: a válasz amplitúdója csökken </li></ul></ul></ul><ul><ul><li>Második fázis: egy új stimulus (diszhabituáció)‏ </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>Elvárt viselkedés: ha az alany képes megkülönböztetni a két stimulust, akkor a válasz amplitúdója újra megnő </li></ul></ul></ul>
  19. 19. A kísérleti paradigma vázlata A viselkedési válasz erőssége idő habituáció „ A” stimulus 1 2 3 4 próbák diszhabituáció „ B” stimulus
  20. 20. Módszer <ul><li>Alanyok </li></ul><ul><ul><li>Különböző fajtájú kutyák, N=90 (kezelt csoportok: N 1,2 =30; kontroll csoport: N=30)‏ </li></ul></ul><ul><li>Stimulusok: </li></ul><ul><ul><li>24 muditól rögzített hangok </li></ul></ul><ul><ul><li>A habituáció alatt nem ugyanazon, hanem különböző, azonos típusú hangfelvételeket használtunk </li></ul></ul><ul><ul><li>Szituációk : </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>A kutya egy idegen embert ugat a kerítésnél </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>A kutya egy fához kötve, magára hagyatva ugat </li></ul></ul></ul><ul><li>Mért változó: a hang irányába történő orientáció időtartama </li></ul>
  21. 21. A kísérleti helyiség elrendezése
  22. 22. A kutya és a gazda elhelyezkedése
  23. 23. Első kísérlet: a szituációk megkülönböztetése <ul><li>Egy alany egy kutya különböző időpontokban rögzített ugatásait hallja </li></ul><ul><li>Kezelt csoport: </li></ul><ul><ul><li>Háromszor idegen majd kikötve, vagy </li></ul></ul><ul><ul><li>Háromszor kikötve majd idegen </li></ul></ul><ul><li>Kontroll csoport: </li></ul><ul><ul><li>Négyszer idegen vagy kikötve </li></ul></ul>
  24. 24. (Molnár et al 2009)‏ Más kontextusú ugatásra adott reakció ** *** * NS NS NS
  25. 25. Második kísérlet: az egyedek megkülönböztetése <ul><li>Egy alany két különböző egyed (A és B) eltérő időpontokban, azonos szituációban rögzített ugatásait hallja </li></ul><ul><li>Kezelt csoport: </li></ul><ul><ul><li>Háromszor A ugatása majd B ugatása </li></ul></ul><ul><li>Kontroll csoport: </li></ul><ul><ul><li>Négyszer A vagy B ugatása </li></ul></ul><ul><li>A kísérletet idegen és kikötve ugatásokkal is elvégeztük </li></ul>
  26. 26. (Molnár et al 2009)‏ Egy másik kutya ugatására adott reakció NS NS NS *** NS ***
  27. 27. Konklúziók <ul><li>A kutyák képesek különbséget tenni egy kutya különböző helyzetben hallatott ugatásai között </li></ul><ul><li>Ugyancsak képesek megkülönböztetni két kutya azonos helyzetben felvett ugatásait </li></ul><ul><li>Ez utóbbi képességük nem függ az ugatás felvételi helyzetétől </li></ul>
  28. 28. A kutatás irányai <ul><li>Az ugatás komputeres elemzése </li></ul><ul><li>Az ugatást halló kutyák viselkedési válaszai </li></ul><ul><li>Az ugatást halló emberek által nyert információk </li></ul>
  29. 29. Képesek-e az emberek osztályozni az ugatásokat? <ul><li>Minthogy a kutyák gyakrabban ugatnak, mint más kutyafélék, felvetődik, hogy az ugatásnak az emberrel való kommunikációban van szerepe </li></ul><ul><li>Ahhoz, hogy az ugatás segítségével többféle információ átvihető legyen, az embereknek fel kell ismerniük az ugatásokban rejlő különbségeket </li></ul><ul><li>Kérdések: </li></ul><ul><li>Az ugatás alapján képesek-e az emberek osztályozni azokat a felvételi helyzetük szerint? </li></ul><ul><li>Képesek-e az emberek képet alkotni az ugató kutyák lehetséges motivációs állapotáról? </li></ul>
  30. 30. Módszer <ul><li>Alanyok </li></ul><ul><ul><li>Az előzetes kutyás tapasztalat alapján részt vettek mudis gazdák, más fajtájú kutyák gazdái és olyanok, akik sosem éltek kutyával (N 1,2,3 =12)‏ </li></ul></ul><ul><li>Stimulusok </li></ul><ul><ul><li>Felvételi szituációk: idegent ugatás, őrző-védő ugatás, séta előtti ugatás, kikötött, magára hagyott ugatás, „labdát kérő” ugatás, játékos ugatás </li></ul></ul><ul><ul><li>Tíz másodperces szakaszok, minden résztvevő egyedi hangkészletet hall, így csökkentve a pszeudoreplikációt </li></ul></ul>
  31. 31. Szituációosztályozás és hangulatértékelés <ul><li>Az első kísérletben az embereknek értékelniük kellett a hallott kutyák motivációs állapotát </li></ul><ul><ul><li>Ötfokú skálán pontozták, hogy mennyire agresszív, félelemmel teli, kétségbeesett, játékos és vidám a kutya </li></ul></ul><ul><ul><li>Megvizsgáltuk, hogy függenek-e a kutyáknak tulajdonított emóciók az ugatások szituációitól </li></ul></ul><ul><ul><li>Illetve az ugatások néhány akusztikai jellemzőjétől </li></ul></ul><ul><li>Az alanyoknak másodszor a felajánlott hat lehetséges helyzet egyikébe kellett besorolniuk az ugatásokat </li></ul><ul><ul><li>A teljesítményüket a véletlen választás esetén elvárt találati arányhoz hasonlítottuk </li></ul></ul>
  32. 32. Hangulati értékelés (Pongrácz et al 2005)‏ Mudisok
  33. 33. Hangulati értékelés (Pongrácz et al 2005)‏ Egyéb kutyások
  34. 34. Hangulati értékelés (Pongrácz et al 2005)‏ Nem kutyások
  35. 35. A hangulati értékelés és a hangtani jellemzők összefüggése (Pongrácz et al 2005)‏
  36. 36. A hangulati értékelés és a hangtani jellemzők összefüggése (Pongrácz et al 2005)‏
  37. 37. A szituációk szerinti osztályozás (Pongrácz et al 2005)‏
  38. 38. Az egyes helyzetek felismerhetősége (Pongrácz et al 2005)‏
  39. 39. Konklúziók <ul><li>Az emberek képesek egyöntetű képet alkotni a hallott kutyák belső állapotáról </li></ul><ul><li>A véletlennél nagyobb sikerességgel képesek az ugatásokat felvételi helyzetük alapján osztályozni </li></ul><ul><li>Az eltérő kutyás tapasztalattal rendelkezők sikeressége nem különbözik </li></ul><ul><li>Hangulati döntésüket a hangtani paraméterek úgy befolyásolják, hogy az beleillik a melegvérű gerincesek általános hangadási jellegzetességeibe (Morton 1977)‏ </li></ul>
  40. 40. Képesek-e az emberek megkülönböztetni a kutyákat azok ugatása alapján? <ul><li>Az ugatás alapvetően atonális hangadás </li></ul><ul><li>A tonális hangok tartalmazhatnak több információt a hangot adó egyedi jellegzetességeiről (Owren & Rendall 2002)‏ </li></ul><ul><li>A kutyák és a számítógép mégis különbséget tettek a kutyák között </li></ul><ul><li>Kérdések </li></ul><ul><ul><li>képesek megkülönböztetni a kutyákat az emberek is? </li></ul></ul><ul><ul><li>Függ-e a teljesítményük kutyákkal kapcsolatos tapasztalataiktól? (mudisok, kutyások és nem kutyások összehasonlítása)‏ </li></ul></ul><ul><ul><li>Befolyásolja-e a teljesítményüket a hallott hang akusztikai jellege és a felvételi szituációja </li></ul></ul>
  41. 41. Első kísérlet: megkülönböztetés egy-egy vakkantás alapján <ul><li>Stimulus </li></ul><ul><ul><li>16 muditól hat helyzetben rögzített hangok </li></ul></ul><ul><ul><li>Az ugatásokat alacsony és magas tonalitás- illetve frekvenciakategóriákba soroltuk, és azonos arányban játszottuk le </li></ul></ul><ul><ul><li>A vakkantásokat páronként játszottuk le, a párok vagy ugyanazon vagy különböző kutyák ugatásait tartalmazták </li></ul></ul><ul><li>Feladat </li></ul><ul><ul><li>A résztvevőknek (mudisoknak, kutyásoknak és nem kutyásoknak) el kellett dönteniük, hogy ugyanaz vagy különböző kutyák ugattak-e </li></ul></ul>
  42. 42. A tonalitás hatása (Molnár et al 2006)‏
  43. 43. A frekvencia hatása (Molnár et al 2006)‏
  44. 44. Második kísérlet: Megkülönböztetés öt-öt vakkantás alapján <ul><li>Minthogy az első kísérletben az eredmények nem haladták meg a megbízható megközelítés szintjét, a második kísérletben öt vakkantást játszottunk le </li></ul><ul><li>Stimulus </li></ul><ul><ul><li>Idegen, labda és kikötve helyzetekben rögzített öt-öt vakkantást tartalmazó sorozatok </li></ul></ul><ul><ul><li>A vakkantások közötti intervallumot meghagytuk vagy normalizáltuk </li></ul></ul><ul><li>Vizsgált paraméterek </li></ul><ul><ul><li>A valós vakkantásközi intervallumok meglétének hatása </li></ul></ul><ul><ul><li>A felvételi helyzetek hatása </li></ul></ul>
  45. 45. A felvételi helyzetek hatása (Molnár et al 2006)‏ a ab b
  46. 46. Az intervallumok hatása (Molnár et al 2006)‏
  47. 47. A kutyás tapasztalat hatása (Molnár et al 2006)‏
  48. 48. Konklúziók <ul><li>Az emberek teljesítménye egyik kísérletben sem haladta meg a megbízható megkülönböztetés szintjét </li></ul><ul><li>Az idegen helyzetben rögzített ugatásokat hallva mégis némileg jobban teljesítettek az emberek </li></ul><ul><li>Egy kiegészítő kísérletben a felvételeken hallható kutyák gazdái sem voltak képesek megkülönböztetni az ugatásokat </li></ul><ul><li>Az eredmények alapján azt valószínűsítjük, hogy az emberek (a kutyáktól eltérően) nem képesek ugatásuk alapján megkülönböztetni a kutyákat, vagy ehhez hosszabb ugatásszekvenciákat kell hallaniuk. </li></ul>
  49. 49. Záró konklúziók <ul><li>Az emberek (még a hat-tízéves gyerekek is) képesek képet alkotni a kutyák motivációs állapotáról ugatásuk alapján </li></ul><ul><li>Ugyancsak képesek helyesen osztályozni az ugatás kontextusát </li></ul><ul><li>A nem látó embereknek is megvannak e képességeik </li></ul><ul><li>Az emberek a közhiedelemmel ellentétben nem képesek ugatásuk alapján megkülönböztetni a kutyákat </li></ul><ul><li>A kutyák képesek az ugatás alapján különbséget tenni két kommunikációs kontextus között </li></ul>
  50. 50. Záró konklúziók <ul><li>A kutyák az ugató egyedek megkülönböztetésére is képesek </li></ul><ul><li>Egy számítógépes algoritmus is képes az ugatások kontextus illetve egyed szerinti osztályozására </li></ul><ul><li>Ebből következik, hogy az ugatásnak kontextusfüggő és egyedi jellegzetességei is vannak </li></ul><ul><li>Kimutattuk, hogy teljesülnek azok a feltételek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az ugatás kommunikációs szerepet töltsön be a kutyák közötti és az ember és a kutya közötti kommunikációban </li></ul>
  51. 51. Köszönetnyilvánítás <ul><li>Hálával tartozom témavezetőmnek, Pongrácz Péternek </li></ul><ul><li>Köszönetet mondok Miklósi Ádám tanszékvezetőnek és Dóka Antalnak </li></ul><ul><li>Köszönöm a családom, legfőképpen feleségem, Molnár Andrea, anyám, apám és húgom támogatását </li></ul><ul><li>Az Etológia Tanszék szinte összes dolgozója és hallgatója közreműködött munkánkban, nélkülük sem lett volna lehetséges a siker </li></ul><ul><li>Pongrácz Celeste odaadó anyanyelvi lektora volt az angol nyelvű tanulmányainknak, köszönet érte </li></ul><ul><li>Végül köszönetet mondok az ugató mudik gazdáinak és a kísérletekben részt vevő embereknek és a kutyák gazdáinak </li></ul>

×