Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.
A mezőgazdaságmegjelenése, korai elterjedése     Kerepesi Andrea és Molnár Csaba                   ELTE Etológia Tsz.
A gyűjtögető társadalmak étrendjeA vadászott- gyűjtögetett táplálék:Emészthetetlen (pl. fakéreg)Mérgező (pl. egyes gomb...
A gyűjtögető társadalmak étrendje IIA szárazföldi biomassza nagy része faA cellulóz lebontásának képtelenségeA vad biom...
Áttérés a gyűjtögetésről amezőgazdaságraHatárvonal nem éles a gyűjtögetők és a letelepedett földművelők közöttÚj-Guinea:...
Átmenet a gyűjtögetésből azélelmiszertermelés feléDélkelet-Ázsia, szigetekgyűjtögető csoportokFő élelem: szágópálma, ja...
Az átérés okaiNövekedő népesség ->Növekedő táplálékigényA mezőgazdaság hatékonyabb, több élelmet termelOk-okozati visz...
ÉghajlatváltozásFelmelegedési periódus a Pleisztocén végénSzámos vadászott nagyvad kihalTengerszint emelkedikÉghajlat ...
A kényszerhelyzet hatásaPolinéz szigetvilágTelepesek már rendelkeztek háziasított baromfikkalMégis a vadászatból szárma...
Eszközök Az élelmiszertermelésre való  áttérést segíthette, ha már  rendelkeztek alkalmas  eszközökkel Számos eszköz has...
A termesztett táplálék előnyeiA termesztett biomassza nagyobb része fogyaszthatóAdott területről 10- 100-szor több energ...
További előnyökA táplálék könnyebben hozzáférhetőNem kell nagy távolságokat megtenni a különböző tápláléknövényeket kere...
A tenyésztett állatok előnyeiTáplálék célú hasznosításKözvetlen táplálék: Hús, TejA táplálékhoz való hozzájutás segítés...
A tenyésztett állatok előnyei IIErőforrásként való hasznosításIgavonásKözlekedési eszközAlapanyag (bőr, csont, ín)Trá...
A földművelő kultúrák előnybenMára kevés gyűjtögető társadalom maradtOlyan élőhelyeken, ami alkalmatlan mezőgazdaságraA...
Az áttérést magyarázó elméletek -összefoglalás„Kulturális haladás” elmélete  A pszichikai fejlődés „elengedhetetlenné   ...
A korai termesztett növények kutatása radiokarbon-módszer Szén-izotópok a  természetben: C-12, C-13,  C-14 Növények akk...
Az első mezőgazdasági központokOlyan területek, ahol önállóan háziasítottak fajokatMásutt maguk is háziasítottak fajokat...
Ahol de novo alakult ki a mezőgazdaságTermékeny félhold   Elő Ázsia   A legkorábbi háziasított    növények (i. e. 8500)...
A mai Kína területei. e. 7500-ból az első leletekBizonyított növények: rizs, köles (éghajlati sajátság)Fehérjetartalmuk...
Észak- és Közép-AmerikaAz USA keleti területe  Napraforgó, libatop  4500 éveKözép-Amerika és Mexikó  Kukorica, bab, t...
Dél-AmerikaAz Andok és az Amazonas-medenceÁllatok: lámafélék, tengerimalac  Vikunya háziasítása   sikertelenNövények: ...
Bizonytalan eredetű földművelő kultúrákSahel   Cirok, rizs, gyöngytyúk   5000 éveNyugat-Afrika   jamgyökér, olajpálma...
Európai korai földművelő kultúrákNem önállóan alakult ki, a Termékeny Félhold hatásaOlyan állat- és növényfajok, melyek ...
A Termékeny Félholdból származótermények másik irányaIndus völgy  az i. e. 7. évezredben   eljutottak ide a   Termékeny ...
Távoli földművelő kultúrák hatása 1.A korábban gyűjtögető csoport tagjai áttérnek a mezőgazdaságra, mikor megjelennek a m...
Távoli földművelő kultúrák hatása 2.A benyomuló népek kiszorították a korábbi gyűjtögetőketAz élelmiszertermesztésre val...
A termesztendő növényfajok kiválasztásaNagyobb gyümölcsű növények kiválasztásaKisebb energia- befektetéssel több táplálé...
Nemesítés során az íz változikKeserű íz mérgezést jelezMagok általában keserűek, gyümölcshús édesPl. mandula, amigdalin...
A termesztésnél előnyös tulajdonságokEgynyári növények  Téli periódus nem   veszélyezteti a terméstA magok nem szóródna...
A termesztésnél előnyös tulajdonságokÖnbeporzásA nemesítés során az előnyös mutánsokat választják kiHa önbeporzó, nem k...
A kritériumok lecsökkentik az alkalmasfajok számát200.000 vadon élő növényfajNéhány ezer ehető12 termesztett faj adja a...
Tenyésztendő állatfajtákValószínűleg a növények nemesítését követte az állatok háziasításaHáziasított fajták többsége na...
A háziasított nagytestű emlősökÖt faj terjedt el                            Bali globálisan:                             ...
A tenyésztett állatokkal szembenielvárásokÉtrend   Táplálkozási hálózatokban    az energia 10%-a lép egy    szinttel föl...
A tenyésztett állatokkal szembenielvárások Növekedési sebesség   Hasonlóan a növényekhez, itt    is a gyors növekedésű f...
Tenyésztett állatok kritériumai Agresszió emberrel  szemben    Pl. afrikai bivaly: sok     kritérium szerint megfelelő  ...
A Termékeny FélholdÉghajlat:   Mediterrán jellegű   Forró nyarak: egynyári    növények előnyben   Rövid vegetációs per...
Termékeny FélholdTermesztett fajok vadon is tömegesek voltakÉs vadon is viszonylag jó termésátlagokat produkáltakA neme...
A mezőgazdaságot gátló szociálistényezőkA vadászó-gyűjtögető csoportokban előnyben a sikeres vadászokMegbecsülés övezi ő...
Az élelmiszertermelés szociális hatásaiÉlelmiszertermelés az átmeneti periódus után általában letelepedett életmódot ered...
AdminisztrációNövénytermesztéssel felesleg keletkezhet, amelyből tartalékot képezhetnekA felesleg begyűjtése, újraeloszt...
A vezetői struktúra átalakulAz adminisztratív feladatot ellátó emberek nagyobb hatalomhoz jutnakA csoport egészét érintő...
Életmenet-béli változások Gyűjtögető társadalmakban  élő nők átlagosan 4 évente  szülnek    Nagy nehézség egy gyermek   ...
Letelepedés egészségügyikövetkezményei Megnövekedett népesség +  letelepedés =  megnövekedett népsűrűség Kórokozók terje...
A mezőgazdaság kialakulása, elterjedése
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

A mezőgazdaság kialakulása, elterjedése

952 views

Published on

Humánetológiai előadás

Published in: Education
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

A mezőgazdaság kialakulása, elterjedése

  1. 1. A mezőgazdaságmegjelenése, korai elterjedése Kerepesi Andrea és Molnár Csaba ELTE Etológia Tsz.
  2. 2. A gyűjtögető társadalmak étrendjeA vadászott- gyűjtögetett táplálék:Emészthetetlen (pl. fakéreg)Mérgező (pl. egyes gombák)Alacsony tápérték (sok növény)Hosszú kezelési idő (apró magok)Veszélyes megszerezni (mamut)
  3. 3. A gyűjtögető társadalmak étrendje IIA szárazföldi biomassza nagy része faA cellulóz lebontásának képtelenségeA vad biomassza 0.1%-a emészthetőElőnyös lenne néhány emészthető faj kiválasztása, elterjesztése
  4. 4. Áttérés a gyűjtögetésről amezőgazdaságraHatárvonal nem éles a gyűjtögetők és a letelepedett földművelők közöttÚj-Guinea: nomád, gyűjtögető népek, mellette földet művelnekAusztrália: letelepedett életmód, mégsem mezőgazdaság
  5. 5. Átmenet a gyűjtögetésből azélelmiszertermelés feléDélkelet-Ázsia, szigetekgyűjtögető csoportokFő élelem: szágópálma, jamgyökérMaguk nem ültetnekDe a vadon termő egyedeket gondozzák
  6. 6. Az átérés okaiNövekedő népesség ->Növekedő táplálékigényA mezőgazdaság hatékonyabb, több élelmet termelOk-okozati viszony nem tisztázott (a földművelés tehette lehetővé a népességnövekedést)
  7. 7. ÉghajlatváltozásFelmelegedési periódus a Pleisztocén végénSzámos vadászott nagyvad kihalTengerszint emelkedikÉghajlat előnyösebb az egynyári növényeknek
  8. 8. A kényszerhelyzet hatásaPolinéz szigetvilágTelepesek már rendelkeztek háziasított baromfikkalMégis a vadászatból származott táplálékuk többségeCsak akkor kezdtek jelentősen gazdálkodni, mikor kiirtották a moákat, fókákat, delfineket
  9. 9. Eszközök Az élelmiszertermelésre való áttérést segíthette, ha már rendelkeztek alkalmas eszközökkel Számos eszköz hasonló a gyűjtögető és a földművelő kultúrákban Eszközök a növények learatására, szállítására, tárolására Termékeny Félhold első megtalált eszközei 11.000 évesek (pedig 8500 éve kezdhettek földet művelni)
  10. 10. A termesztett táplálék előnyeiA termesztett biomassza nagyobb része fogyaszthatóAdott területről 10- 100-szor több energia nyerhető kiA megtermelt táplálék mennyisége könnyebben becsülhető
  11. 11. További előnyökA táplálék könnyebben hozzáférhetőNem kell nagy távolságokat megtenni a különböző tápláléknövényeket keresveLehetőség a nemesítésreÍgy a termésátlagok még inkább javulhatnak
  12. 12. A tenyésztett állatok előnyeiTáplálék célú hasznosításKözvetlen táplálék: Hús, TejA táplálékhoz való hozzájutás segítéseTrágyázásEkehúzás
  13. 13. A tenyésztett állatok előnyei IIErőforrásként való hasznosításIgavonásKözlekedési eszközAlapanyag (bőr, csont, ín)Trágya, mint tüzelőanyag
  14. 14. A földművelő kultúrák előnybenMára kevés gyűjtögető társadalom maradtOlyan élőhelyeken, ami alkalmatlan mezőgazdaságraAfrikában, Ausztráliában a szárazság miattAz északi sarkkörön túl a hideg miattAz esőerdőkben a talaj alkalmatlansága és a bő vegetáció miatt
  15. 15. Az áttérést magyarázó elméletek -összefoglalás„Kulturális haladás” elmélete A pszichikai fejlődés „elengedhetetlenné teszi” a mezőgazdaságra, mint „összetettebb” vívmányra való áttéréstÉghajlatváltozás-elmélet Pleisztocén végi kihalásokNépesség-nyomás elmélet Ok-okozati viszony kérdésesKoevolúciós elmélet A termesztett fajon és az emberi alakultak
  16. 16. A korai termesztett növények kutatása radiokarbon-módszer Szén-izotópok a természetben: C-12, C-13, C-14 Növények akkumulálják a C-14-et, de bomlékony Növényekből -> növényevőkbe -> ragadozókba Halál után C-14 bomlik, a C-14-C-12 arány a halál időpontjával korrelál 40.000 évnél nem régebbi leletekre használható
  17. 17. Az első mezőgazdasági központokOlyan területek, ahol önállóan háziasítottak fajokatMásutt maguk is háziasítottak fajokat, de az alapvető terményeket máshonnan hurcolták beAzok a régiók, ahol kizárólag máshol háziasított fajokat termesztettek/ tenyésztettek
  18. 18. Ahol de novo alakult ki a mezőgazdaságTermékeny félhold  Elő Ázsia  A legkorábbi háziasított növények (i. e. 8500) és állatok (i. e. 8000)  Búza, borsó, olajbogyó, árpa  Juh, kecske, szarvasmarha  (erre később még bővebben visszatérünk)
  19. 19. A mai Kína területei. e. 7500-ból az első leletekBizonyított növények: rizs, köles (éghajlati sajátság)Fehérjetartalmuk alacsonyabb, mint a búzáé, ezért kevésbé értékes táplálékforrásokÁllatok: pl. disznó, selyemhernyó
  20. 20. Észak- és Közép-AmerikaAz USA keleti területe Napraforgó, libatop 4500 éveKözép-Amerika és Mexikó Kukorica, bab, tök Pulyka 5500 éve
  21. 21. Dél-AmerikaAz Andok és az Amazonas-medenceÁllatok: lámafélék, tengerimalac Vikunya háziasítása sikertelenNövények: burgonya, manióka5500 éve kezdődött a leletek szerint
  22. 22. Bizonytalan eredetű földművelő kultúrákSahel  Cirok, rizs, gyöngytyúk  5000 éveNyugat-Afrika  jamgyökér, olajpálma  5000 éveEtiópia  Kávé (időpont bizonytalan)Új-Guinea  Cukornád, banán  9000? éve
  23. 23. Európai korai földművelő kultúrákNem önállóan alakult ki, a Termékeny Félhold hatásaOlyan állat- és növényfajok, melyek nem honosak itti. e. 6000-3500-ig terjedt elMák és zab? önálló háziasítása
  24. 24. A Termékeny Félholdból származótermények másik irányaIndus völgy az i. e. 7. évezredben eljutottak ide a Termékeny Félholdból a fő termények Búza, árpa Saját háziasítások: szezámfű, zebukEgyiptom i. e. 6. évezred Szikomórfa, mandulafű
  25. 25. Távoli földművelő kultúrák hatása 1.A korábban gyűjtögető csoport tagjai áttérnek a mezőgazdaságra, mikor megjelennek a máshol háziasított terményekÉtrend-kiterjesztésEmellett gyűjtögetés is megmaradPl. Egyiptom, Európa, Fokföld
  26. 26. Távoli földművelő kultúrák hatása 2.A benyomuló népek kiszorították a korábbi gyűjtögetőketAz élelmiszertermesztésre való áttérés népességcserét is jelentettKalifornia, pampák, Szibéria, AusztráliaA helyi növények közül keveset háziasítottak
  27. 27. A termesztendő növényfajok kiválasztásaNagyobb gyümölcsű növények kiválasztásaKisebb energia- befektetéssel több táplálék begyűjtéseNemesítésTermesztett gyümölcsök nagyobbak, mint vad előalakjaikpl. kukorica őse: 1,5 cm- es csövek, ma 40 cm-es csövek
  28. 28. Nemesítés során az íz változikKeserű íz mérgezést jelezMagok általában keserűek, gyümölcshús édesPl. mandula, amigdalin benneNem keserű, mutáns egyed kiválasztásaNemesítésKáposzta, görögdinnye, padlizsán vad alakjai is mérgezőek
  29. 29. A termesztésnél előnyös tulajdonságokEgynyári növények Téli periódus nem veszélyezteti a terméstA magok nem szóródnak szét Mutáns borsó, búzaGyors növekedés Nagy súlynövekedés
  30. 30. A termesztésnél előnyös tulajdonságokÖnbeporzásA nemesítés során az előnyös mutánsokat választják kiHa önbeporzó, nem kell egy gyengébb minőségű egyeddel keresztezniFixálható az előnyös tulajdonságHibridizáció is előnyös lehet  kenyérbúza
  31. 31. A kritériumok lecsökkentik az alkalmasfajok számát200.000 vadon élő növényfajNéhány ezer ehető12 termesztett faj adja a termés 80%-át:  a búza, a kukorica, a rizs, az árpa, a cirok, a szója, a burgonya, a manióka, az édes burgonya, a cukornád, a cukorrépa és a banánA termelt energia felét a gabonák adják
  32. 32. Tenyésztendő állatfajtákValószínűleg a növények nemesítését követte az állatok háziasításaHáziasított fajták többsége nagytestű emlős (+45 kg)Ezeken kívül csak néhány madár háziasított alakja terjedt elA Földön 148 nagytestű emlős él, de csak 14 fajt sikerült háziasítani
  33. 33. A háziasított nagytestű emlősökÖt faj terjedt el Bali globálisan: marha  a juh, a kecske, a szarvasmarha, a disznó és a ló.Még néhány faj lokális sikeressé vált:  a dromedárt, a kétpúpú tevét, a láma-fajokat, a szamarat, a rénszarvast, az indiai bivalyt, a jakot, a bali marhát és a mithant. mithan
  34. 34. A tenyésztett állatokkal szembenielvárásokÉtrend  Táplálkozási hálózatokban az energia 10%-a lép egy szinttel följebb  Ezért ragadozók tartása rendkívül költséges  Nem háziasítottak ragadozót a húsáért (de: kutya, néha megeszik)  Speciális étrend is hátrány: nehéz táplálékot biztosítani
  35. 35. A tenyésztett állatokkal szembenielvárások Növekedési sebesség  Hasonlóan a növényekhez, itt is a gyors növekedésű fajokat preferálták  Elefánt: inkább felnőtten fogják be őket Szaporodás fogságban  Pl. gepárdot sokig próbálták háziasítani, de nem szaporodott fogságban  Vikunya szexuális viselkedése, a hímek versengése miatt nem tartható, szaporítható fogságban
  36. 36. Tenyésztett állatok kritériumai Agresszió emberrel szemben  Pl. afrikai bivaly: sok kritérium szerint megfelelő lenne (gyors növekedésű, nagytestű)  De emberrel szemben agresszív (halálos balesetek) Pánik  Szarvas, antilopfajok: félelmük miatt képtelenek túlélni a fogságban Csoportstruktúra  Komplex csoportszerkezetű fajok háziasított tartását gátolja, ha nem tudnak csoportot alkotni
  37. 37. A Termékeny FélholdÉghajlat:  Mediterrán jellegű  Forró nyarak: egynyári növények előnyben  Rövid vegetációs periódus  Kevés fás részt fejlesztenek a növények (nagyobb rész ehető)Domborzat:  Változatos tengerszint feletti magasság  A többi mediterrán vidékhez képest nagy terület
  38. 38. Termékeny FélholdTermesztett fajok vadon is tömegesek voltakÉs vadon is viszonylag jó termésátlagokat produkáltakA nemesítés során sem változtak sokatMár a gyűjtögetés időszakában kifejleszthették a szükséges eszközöketSok önbeporzó növényMagas fehérjetartalom (8- 14%), magas tápérték
  39. 39. A mezőgazdaságot gátló szociálistényezőkA vadászó-gyűjtögető csoportokban előnyben a sikeres vadászokMegbecsülés övezi őket, családjuk privilégiumokat élvezA földműveléssel nem lehet ekkora szociális előnyökhöz jutniEzért személyes hátrányok származhatnak a vadászat, gyűjtögetés feladásából
  40. 40. Az élelmiszertermelés szociális hatásaiÉlelmiszertermelés az átmeneti periódus után általában letelepedett életmódot eredményezFalvak, városokNövénytermesztés hatékonyabb, mint a gyűjtögetés, ezért:  Kevesebb időt igényel az élelmiszergyűjtés  A csoport egyes tagjai nélkülözhetővé válnak
  41. 41. AdminisztrációNövénytermesztéssel felesleg keletkezhet, amelyből tartalékot képezhetnekA felesleg begyűjtése, újraelosztása szervezést, nyilvántartást igényelElőnyben azok a csoportok, ahol az írás, a matematika fejlett
  42. 42. A vezetői struktúra átalakulAz adminisztratív feladatot ellátó emberek nagyobb hatalomhoz jutnakA csoport egészét érintő kérdésekben döntenekTalán belőlük fejlődött ki a csoportot kormányzó elitMai gyűjtögető csoportok struktúrája inkább egalitárius, mint az élelmiszertermelőké.
  43. 43. Életmenet-béli változások Gyűjtögető társadalmakban élő nők átlagosan 4 évente szülnek  Nagy nehézség egy gyermek gondozása  Nem nélkülözhető sokáig a szülő anya A letelepedett csoportokban 2 évente  Magasabb táplálékellátottság -> több energia a gyermek kihordására  Kevesebb munkaigény -> hosszabban gondozhatja gyermekeit
  44. 44. Letelepedés egészségügyikövetkezményei Megnövekedett népesség + letelepedés = megnövekedett népsűrűség Kórokozók terjedése könnyebb Gyakoribb fertőződés, új kórokozók kialakulása gyorsabb Hosszan tartó, közeli kapcsolat állatokkal Állatok: kórokozók terjesztése, és állati kórokozók átterjedése Micobacterium leprae emberre

×