foto gyujtemenyek

1. Útra kelnek a hajdani helyek
Fodor János PhD
ELTE BTK KITI
MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete
XXI. Országos Konferencia - Szeged - 2019. július 31.
Lépések az emlékezés közösségi hálózata felé

2. A helytörténet kulcs-szerepben!
A Facebook ideális felület ehhez,
mert:
Jelenléti lehetőséget ad, blog jellegű,
a posztolás kreatív komponálást igényel.
A helytörténeti témák olvasói megosztása
a közösségi médiában biztonságos
és szerves kapcsolódási lehetőséget
kínál tudományhoz, kultúrához.
Állításaimat könyvtári és múzeumi
Facebook-oldalak 4500 bejegyzésének
vizsgálatára alapoztam.
4 év alatt 4 éve
MKE 47. szolnoki vándorgyűlés,
Helyismereti szekció
2015. július 17.
A Facebook veszélyei beigazolódtak:
hatalmas botrányok: manipuláció és
privátszféra - fiatalok elvándorlása.
Véleménybuborékok a tájékozódásban.
Világszerte zajlik a digitalizálás,
közösségi kezdeményezések indulnak,
de továbbra is széttagoltan.
Az okostelefon közben megölte a
fényképezőgépet és naponta 100 millió új
felvétel örökíti meg környezetünket,
korunkat csak az “Instán”...

3. NÖVEKVŐ MOBILITÁS: eltávozók és idelátogatók érdeklődése
kiemeli a helytörténeti témák kapcsolatteremtő szerepét
DIGITALIZÁLÁS: szaporodó források, új és új adalékok megjelenése
Hitel- és bizalomválság - a VÉLEMÉNY BUBORÉKOK hatása
Szubjektivizálódó, DIFFERENCIÁLÓDÓ közösségi média
MI VÁLTOZOTT?
Továbbra is érvényesnek tartom: a hely- és kortörténet kulcs-szerepben van,
a jövő kulturális alapjává, összekötő szövetévé válik, s a napjainkban zajló
változások az emlékezés közösségi hálózata felé mutató lépések...

4. Korlátozó képközpontúság...
De mint új közeg, a kép két
értékére tanítja használóit:
Siker és személyesség
- siker: kiállja az idő és
érdeklődés próbáját (like,
share)
- archív kép esetében a
fennmaradás ténye
pótolja a személyes
kötődést
Differenciálódó közösségi média
A Facebook, mint emlékgyár:
természetes válságtünet!
Kevesebb személyes megosztás
Túl sok ismerős: szülők, munkatársak
Megismert, ijesztő véleményeltérések
Véleménybuborékok
mint a fórumokat leváltó blogok, feedek és wikik korában: egy univerzális
platform differenciálódik, eltérő igények új, célplatfromok felé visznek
Miben jobb az Instagram?
Hatékonyabb: mint egy feedolvasó
Kevésbé nyitott, szűkszavúbb
Vizuális - nincs szöveg, linkek

5. Mire használhatjuk?
- interaktív honlap pótlék
- Közösség és fórum (hírek,
események
kommentelése)
- Spontán kialakult
csoportokhoz kapcsolódás
(remek információforrás és
jelenléti lehetőség
helytörténészeknek!)
Differenciálódó közösségi média
Mit tud jól ma is a Facebook?
- Névvel, valós identitással
felvállalt társadalmi
önszerveződés, civil
közösségek gyűjtőhelye
- Kapcsolat teremtés
különböző emberek között
közös pontok, pl. az élet
helyszíne alapján,
jelenben és emlékként a
múltban
- Intézményi, szervezeti
jelenlét, elérhetőség

6. VÉLEMÉNYBUBORÉKOK: hitel- és bizalomválság
Bízunk a személyességben és a sikerben
Couchsurfing, Uber, Amazon, influencerek
Nem bízunk marketingben, intézményben, cégben
Politika, professzionális média, formált vélemény
Felértékelődnek a “nyers” információk
Megmarad a kontrollunk: mit gondolunk róluk
Gyűjteményi tételek, fennmaradás = siker
Nincs manipuláció, érdek: önmagában értékes / érdekes
A véleménybuborékok mentén tájékozódás legbiztosabb pontjává váltunk!
A kulturális örökség TÉNYEI és gyűjteményi TÉTELEI, feltárt
kapcsolatrendszere a leghitelesebb tájékozódási forrás!
Még az azt feldolgozó TUDOMÁNY is támadható, hiszen kijelentései, mint
megformált vélemények: vitathatóakká válnak.

7. Hitel- és bizalomválság
A Budapest Gyűjtemény, vagy a Fortepan példája mutatja, hogy különösen
izgalmas a sok kapcsolódási pontot kínáló állományok webre vitele - ilyenek a
kor- és helytörténet érdekességű fotógyűjtemények is.
DIGITALIZÁLÁS: szaporodó források
A digitalizálás célja nem csak a megőrzés és
hozzáférhetővé tétel:
részt kell venni a megosztható tartalmak
versenyében.
Továbbra sincs univerzális megoldás,
adatbázis, szolgáltatás, amely megoldaná ezt
helyettünk.
A digitalizálási nagyprojektek és nemzetközi
kezdeményezések sorsa, kialakítása felettünk
dől el.Minden digitalizálás, közzététel, megoszthatóvá tétel hasznos, mert növeli az
igényt az egységesítésre.

8. iTTiVoTT
Kalota Béla a kilencvenes évek végéig
közel ezer felvételen dokumentálta a
budapesti közösségi élet csomópontjait:
sörözőket, borozókat, presszókat.
Hálózati kiadásunkban térképen
ábrázoljuk, blogunkban a helyszínekről
készített mai felvételekkel,
helyszínrajzokkal bővítjük a
gyűjteményt.
http://inaplo.hu/ittivott
+Facebook
csoport
Cél:
a munkatársakban
felébreszteni a helytörténészt
Az idősíkok felmutatásához
elég egy új fotó
Írásban is regisztrált változás

11. Gyűjtemény + kontextus
Eszköztárunk:
- Mozaikok - csomópontok
- Címkék - rendezhetőség
- Különböző nézetek
- Facebook-ízelítők
- Ismert sorsok kidolgozása
- Felöltözött képek kapcsolása
+ Fürdőélet Budapesten
+ Fürdőélet az országban
+ Fürdőruha divat
+ A 30-as évek eseményei, képei

12. De mit kezdhettünk az ismeretlenekkel?
A digitalizált gyűjteményre épített
információs kollázs célja, hogy
● különböző érdeklődésekre,
igényekre reflektálva
● áttörje a véleménybuborékok
határait,
● maximalizálja az elérhető
befogadók számát
● és az interakció, a felismerés
esélyét
mert...

13. Az ismeretlenek is ott voltak a telefonkönyvben...
Lakásuk, bérleményük nyilván volt tartva...
Hivatalos irataikat őrzi a levéltár...
Levelezéseik fennmaradhattak…
Családi, rokoni fotókon szerepelnek - Fortepan?
Munkahelyi nyilvántartások, cégiratok...
Szakmai jegyzékek (jogászok, orvosok, stb.)
Közleményeik lehettek szakterületükön...
Írhattak róluk, ha csak említés szintjén...
ADATBÁZISKÉNT EZ MIND FELTÁRHATÓ,
ábrázolható… VOLNA...
DE egy kapocs hiányzik:
az ARCFELISMERÉS
ezért fordultunk a közönséghez:
emlékeznek-e egy bekeretezett képre
nagy- vagy dédszüleikről?

14. Két tanulság:
szeretnénk, ha a jövő tájékozatatási rendszerei
többet, vagy legalább annyit tudnának a múltról
mint amennyit máris tudnak a jelenünkről...
Másrészt: ez a folyamat ad értelmet munkánknak!
A fő kérdés:
hogyan adhatjuk át a tudásunkat utódainknak,
a gépeknek,
miközben újabb és újabb területeket töltünk be
emberi kreativitással,
s adunk azután tovább, algoritmizálva a gépeknek?

15. “Digital curation”
● Az eltérő tudás-együttesek mélyebb értelmezéséhez óriási
tudás kell.
● ez a tudás a tudástárról sokkal nehezebben digitalizálható,
egységesíthető.
● Nem elég hozzá a metaadatok szabványosítása, a
szabványos XML, egy-egy jól tervezett rendszer.
● Az emberi asszociációkat kell majd digitalizálni,
leképezni: szolgáltatható rendszerré,
● ez óriási munka lesz, és
● sokkal több idő, mint a könyvek, képek szkennelése.
● Mindezt nekünk kell “megtanítanunk” a gépeknek.
DIGITALIZÁLÁS: tanulságok

16. Össze kell kapcsolni a felhalmozott tudás szakértő közvetítőit:
kutatókat, tudós könyvtárosokat, levéltárosokat, muzeológusokat,
újságírókat, publicistákat, a média és kreatív ipar területeit.
Amatőr és tudós helytörténészek, lelkes érintettek és profi
tartalomszolgáltatók között
a kapcsolatteremtéshez
közreadott, webre vitt, megosztható gyűjtemények kellenek!
Tőlünk kell mesterséget tanulniuk a jövő tájékoztató rendszereinek,
különben
gyűjteményeink a kultúra és tudomány kevesek által látogatott
dokumentum tárai maradnak.
DIGITALIZÁLÁS - a közreadás: kapcsolatteremtés

17. A mobilitás évszázadokon át a
messziről jött ember izgalmas
látószögét biztosította, útleírások,
fotók, filmek formájában.
MOBILITÁS - kimenő / bejövő
Napjainkban a mobilitás
átformálja egész
társadalmunkat és
viszonyunkat a helyhez ahol
felnőttünk, vagy élünk.
- Mobiltelefon és -identitás
- Tanulás/munka az EU-ban
- Gyakori munkahelycserék
- Turizmus (fapados, olcsó)
- Migráció

18. MOBILITÁS - kimenő
“ezt is elviszem magammal…”
A valahai közös hely emléke útnak
indul az elutazókkal...
a legbiztosabb közös élmény
marad (már nem néztünk
egyszerre tv-t) de emlékszünk, mi
volt a bevásárló központ helyén és
érdekelni kezd: mi volt ott előtte...
a távolság időben, térben
érdeklődést kelt, felértékeli a
tudást

19. MOBILITÁS - kimenő / bejövő
Snapchat, Instagram népszerűsége kortünet is!
Jelenközpontúság: ami most látszik, az az épített tér
(és köztéri kulturáltság), de csak az épített tér bír
időbeli rétegzettséggel.
Nem “látszik” az irodalom, vagy nem érthető egy
külföldi városban, a nyelvi akadály és a kontextus
hiánya túl nagy gát.
A múlt életmódjának nyomai azonban ismerősek, az
épített térből nyomozóhatóak séta közben is.
Rómában mindenkinek frissül a tudása az ókorról és
a katolikus egyházról...

20. Korunk kulturális
kapcsolatteremtési alapjává
vált a helytörténet!
Lehetőségek:
helytörténet és idegenforgalom
helytörténeti weboldalak több
nyelven!
Az utazást támogató
alkalmazások, a relatíve olcsó
repülés is az utóbbi évek
fontos változása!
MOBILITÁS - bejövő

21. Útra kelnek a hajdani helyek...
● mobil telefonokban és felhőtárhelyekre
● elvándorlók emlékeiben és idelátogatók
élményeiben
● távoli és váratlan forrásokból visszatérnek
Még várni kell arra, hogy algoritmus kezelje
feldolgozott tudásunk idősíkjait, de biztosak
lehetünk benne, hogy minden megörökített,
megosztott kapcsolat hasznosulni fog:
haladunk az emlékezés közösségi hálózata felé
sok negatív változás ellenére, számomra talán
ez a legbíztatóbb fejlemény az elmúlt 4 év alatt

22. Köszönöm a figyelmet!
Fodor János PhD
ELTE BTK KITI Információtudományi Tanszék
MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete
XXI. Országos Konferencia - Szeged - 2019. július 31.
http://lis.elte.hu/fodor | http://inaplo.hu