Nagy-Sándor Zsuzsa a közös munkáról

1. CROWDSOURCING: AZ
OLVASÓ SEGÍT
Nagy-Sándor Zsuzsa
2019. július 31.
Szeged

2. TARTALO
M
I. Bevezetés – Crowdsourcing a könyvtárban?
II. Az együttműködés lehetőségei: miben segíthet
az olvasó?
III. Crowdsourcing építés, egyszerűen
IV. Mitől lesz sikeres egy projekt?

3. I. CROWDSOURCING A
KÖNYVTÁRBAN?Mi is a crowdsourcing?
• = a munkánk kiszervezése ’tömegnek’ (sok résztvevővel) – önkéntes alapon
Miért hasznos ez a memóriaintézményeknek általában?
Lehetőség a nyitásra:
• Kapcsolatot építünk hasonló érdeklődésű emberekkel
• Közös munkát végzünk már létező közösségekkel
• Új közösségeket hozunk létre
• A résztvevők magukénak érezhessék a gyűjteményeket
+ jó eszköze az új dokumentumok gyűjtésének
Miért jó a könyvtárnak konkrétan?
• Olyan célokat tudunk elérni a résztvevők segítségével, amelyekre a könyvtárnak nincs elég
erőforrása
• Javíthatjuk gyűjteményünk feldolgozottságát és adatainak minőségét, részletességét
• Kihasználja a résztvevők szakértelmét, speciális ismereteit
• Szélesebb körben ismertetjük meg gyűjteményünk
• Játékosan ismerhetik meg gyűjteményeinket a résztvevők
• Ismeretlen magángyűjteményeket, és érdekes személyeket ismerhetünk meg a résztvevők között
• Erősítheti kapcsolatainkat olvasóinkkal és könyvtárba nem járókat mozgathat meg

4. II. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS
LEHETŐSÉGEI: MIBEN SEGÍTHET
AZ OLVASÓ?A
gyűjteményépítésb
en Előnyei
 Bevonja a résztvevőket a könyvtár
gyűjtéseibe
 Nemzetközi projektekbe lehet
bekapcsolódni
Jellegzetes típusai
 Oral history
 Archív anyag digitális másolatainak
gyűjtése
 Jelenkori helyekről, objektumokról
készített képek gyűjtése
Szoftverek, alkalmazások
A gyűjtemény feldolgozásában
Előnyei
 Kereshetővé válik a szöveg, digitálisan könnyen
használható, megkönnyítheti a könyvtárosok
munkáját
 Bevonja a résztvevőket a könyvtár
gyűjteményének megismerésébe
Jellegzetes típusai
 Kéziratok és nyomtatványok átírása
 Hanganyag átírása
 Térképek értelmezése
 Gyűjteményi elemek elhelyezése térképen
Szoftverek, alkalmazások
 Zooniverse

6. ORAL HISTORY
o Amit gyűjthetünk: elmesélt élettörténeteket és élményeket
• témák szerint: városnegyed, történelmi pillanat pl. hol voltál, mit csináltál amikor... (Csernobil,
rendszerváltás)
o Résztvevők: nyitott (bárki) – moderált (csak megkeresett közösségek)
o Helyi közösségekkel, csoportokkal történő kollaborációra különösen alkalmas
o Nemzetközi példák: First Day Project és Community Oral History Project

7. o Levéltári példa: First Day Project (South Asian American Digital Archives)
 Személyes és családi visszaemlékezések egy meghatározott pillanatról: “Első
napom Amerikában”
 Teljesen nyitott projekt + felkért riportkészítők

9. oKönyvtári példa:
Community Oral
History Project (New York
Public Library)
 Városrészhez kötődő
emlékeket gyűjtöttek
 Moderált projekt:
 Résztvevők:
zárt csoport
 Használók:
nyílt csoport
mindenkinek
hozzáférhető

10. EREDETI DOKUMENTUMOK
DIGITÁLIS MÁSOLATAINAK
GYŰJTÉSE
o Amit gyűjtenek: digitalizált archív anyagok
o Létező gyűjteményt lehet növelni – új gyűjteményt indítani
o Nemzetközi projektekben való együttműködésre nagyon alkalmas
• Előny: nem kell saját oldalt készíteni
o Magyar példák: Fortepan, Topotéka
 Nyitott, de nem feltöltéssel használható – a gyűjteménygazda válogat
o Nemzetközi példa: What was there?

11. o Nemzetközi példa: What was there?
 Régi helytörténeti képek gyűjtése és pontos elhelyezése a térképen, google maps
segítségével
 Teljesen nyitott – beszállhatunk saját városunkkal, gyűjteményünkkel

13. JELENKORI HELYEKRŐL,
OBJEKTUMOKRÓL KÉSZÍTETT
KÉPEK GYŰJTÉSE
o Amit gyűjtenek: fotók, mai helyszínekről, objektumokról
o Létező projektekbe lehet beszállni, vagy saját gyűjtést indítani
o Nemzetközi projektekben való együttműködésre nagyon alkalmas
• Előny: nem kell saját oldalt készíteni
o Magyar példa: Köztérkép
o Nemzetközi példa: Open Plaques
o Nemzetközi példa: Billion Graves

14. o Magyar példa: Köztérkép
• Minden köztéri emléket gyűjt
• Nyitott, de csak lépésről lépésre kap a felhasználó egyre több
jogosultságot

15. o Nemzetközi példa: Open Plaques
• Emléktáblák fotóit és adatait gyűjti, világszerte
• Teljesen nyitott – beszállhatunk saját városunkkal,
gyűjteményünkkel

17. o Nemzetközi példa: Billion Graves
• Sírok fotóit gyűjtik
• Családtörténet, családkutatásban segíthet
• Teljesen nyitott – beszállhatunk saját városunkkal,
gyűjteményünkkel

19. KÉZIRATOK ÉS
NYOMTATVÁNYOK ÁTÍRÁSAo Amit a résztvevők rendezhetnek: kéziratok átírása és kulcsszavazása
o Előfeltétel: a gyűjtemény digitalizálva van
o Kereshetővé válik a szöveg, digitálisan könnyen használható
o Nemzetközi példa: Transcribing Modern Manuscripts és Library of Congress

20. o Nemzetközi példa: Transcribing Modern Manuscripts
• Levelek és naplók átírása

22. HANGANYAG ÉS VIDEÓ
ÁTÍRÁSA
o Amit a résztvevők
rendezhetnek:
hanganyagok és VHS
kazetták szövegének
átírása és
kulcsszavazása
o Kereshetővé válik a
szöveg, digitálisan
könnyen használható
o Nemzetközi példa:
Community Oral History
Project

24. TÉRKÉPEK ÉRTELMEZÉSE
o Amit a résztvevők rendezhetnek: térképek adatai, több szempont
szerint
o Segít a térkép értelmezésében, kereshetővé válik a térkép
oNemzetközi példa: Building Inspector (The New York Public Library)

25. GYŰJTEMÉNYI DOKUMENTUMOK
ELHELYEZÉSE TÉRKÉPENo Amit a résztvevők rendezhetnek: gyűjtemény elemeit rendelheti térképen azok
eredeti lelőhelyeikhez
o Segíti a könyvtárosok feladatát az elemek történetének megfejtésében
o Bevonja a résztvevőket a könyvtár gyűjteményének megismerésébe
o Nemzetközi példa: Map the Museum (Royal Pavillion and Museum, Brighton and Hove)

27. III. CROWDSOURCING OLDAL
ÉPÍTÉSE, EGYSZERŰEN
o közvetlenül, programozói közreműködés nélkül felhasználható szoftverek
o ingyenesek (ha szerveren való elhelyezés nem megoldható házon belül,
akkor 15dollár/év)
o teljesen testreszabhatóak
o alkalmasak nyitott és moderált projektekhez is
Gyűjteményépítés: OMEKA
Gyűjteményrendezés: ZOONIVERSE

28. OMEKA -
GYŰJTEMÉNYÉPÍTÉS
o Amit gyűjteni lehet vele: bármilyen feltölthető anyagot,
• Pl. képeket, hanganyagot, szöveges dokumentumokat, stb.
o Teljesen testreszabható: milyen metaadatokra vagyunk kíváncsiak?
• Mi adhatjuk meg a kitöltés szempontrendszereit – mi állíthatjuk össze az űrlap kérdéseit
o Plug-in: növekvő számú hozzáadható funkciók
• Hozzáadható térkép: a feltöltött anyaghoz hely is hozzárendelhető
o Ingyenes, esztétikus sablonok vannak, használatához nem kell
programozói ismeret

30. Feltöltendő
információ
testreszabása

33. Algyűjtemények, tematikus,
topografikus csoportok
létrehozása
Tartalom kulcsszavazása
o Utómunkák – a
gyűjtemény
rendezése
(könyvtárosi
munka)

34. ZOONIVERSE -
GYŰJTEMÉNYRENDEZÉS
o Előfeltétel: a könyvtári gyűjteményrész digitalizálva van
o Gyűjteményünkből feltöltött képekről tudunk feltenni kérdéseket
• Mi szabhatjuk meg, a kérdéseket, sorrendjülket, és a válaszok formályát (szöveggel,
bejelöléssel, rajzolással)
o Előnyök
• Kéziratok megfejtésére nagyon alkalmas
• Interaktívan teszi megismerhetővé a gyűjteményt
• Használható helyi, könyvtáron belüli foglalkozásokhoz is pl. Iskolások könyvtári
foglalkozásaihoz is

36. IV. MITŐL LESZ SIKERES EGY
PROJEKT?A cél és az eszköz harmóniája
 Mik az elsődleges és másodlagos cél - Gyűjteményépítés? Gyűjteményrendezés? Iskolai
foglalkozás?
 Kikkel akarunk együttműködni – Mennyire legyen nyitott vagy zárt a project?
 Kik lesznek a megtekintők, a közönség - Ki láthatja majd az oldalt illetve a
feltöltött/rendezett anyagokat?
 Milyen célcsoportokat vonhatunk be?
 Ki-miért venne részt, mik lehetnek számukra motiválók pl. életkori sajátosságok szerint

37. Bevonja az embereket
 Az oldal egyszerűen használható, egyértelmű,
részvétel azonnal megkezdhető
 Azonnal világossá válik a részvételben rejlő
érték
 Projekt leírása rövid, célratörő, kíváncsivá teszi
a potenciális résztvevőt
Fenntartja a résztvevők motiváltságát
 Tanulási lehetőséget nyújt
 Új tartalom feltöltése
 Jutalmazás, pl. legaktívabb önkéntesen
megnevezése, rangok osztása, oklevelek
küldése
 Versenyeztetés, játékosítás
 Projekt előrehaladásának folyamatos
vizualizálása
Beépül a könyvtár online jelenlétébe
 Közösségi médiák lehetőségeit kihasználja
 Egyszeri munkát többször kihasználni,
összekötni a közösségi oldalakat

38. CROWDSO
URCING
PÉLDÁK
Ancient Lives https://www.ancientlives.org/#/
Billion Graves https://hu.billiongraves.com/
Book Traces http://www.booktraces.org/
First Day Project https://www.firstdaysproject.org/
Heritage Reuse http://crowdsourcingheritage.net/
Köztérkép https://www.kozterkep.hu/
Letters 1916-1923 http://letters1916.maynoothuniversity.ie/
Library of Congress: By the People https://crowd.loc.gov/
Map the Museum http://mapthemuseum.org.uk/#14.00/50.8300/-0.1400
New York Public Library: Building Inspector http://buildinginspector.nypl.org/
New York Public Library: Communit Oral History Project
http://oralhistory.nypl.org/
New York Public Library: What’s on the Menu? http://menus.nypl.org/
Open Plaques http://openplaques.org/
Shakespeare’s World https://www.shakespearesworld.org/#/transcribe
What was there? http://www.whatwasthere.com/default.aspx

39. CROWDSO
URCING
SZOFTVE
REK
Omeka https://omeka.org/
Zooniverse https://www.zooniverse.org/
További szoftverek és projektek
Scripto http://scripto.org/
Wikimedia https://www.wikimedia.org/

40. TOVÁBBI
HASZNOS
OLVASMÁN
YOK
Simon, Nina (2010). The Participatory Museum.
Santa Cruz: Museum 2.0.
http://www.participatorymuseum.org/
Holley, Rose (2010). Crowdsourcing: How and Why
Should Libraries do it? D-Lib Magazine 16(3/4).
http://www.dlib.org/dlib/march10/holley/03holle
y.html
McKinley, D. (2016). Design principles for
crowdsourcing cultural heritage [report]. Retrieved
from http://nonprofitcrowd.org/crowdsourcing-
design-principles/