1. A 21. SZÁZADI KLÍMAALAKULÁS A
KÁRPÁT-MEDENCÉBEN ÉS ANNAK
NÉHÁNY BECSÜLHETŐ
KÖRNYEZETI HATÁSA A DÉL-ALFÖLDI
REGIÓBAN
Blanka Viktória – Mez si Gáborő
Szegedi Tudományegyetem
Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

2. A globális klímaváltozás
Az éghajlati rendszer melegedése mára nyilvánvalóvá vált (globális átlagos
levegő- és óceán-hőmérséklet és tengerszint emelkedés, hó- és jégtakaró
kiterjedt olvadása)
•A globális felszínhőmérséklet emelkedés mértéke 0,56-0,92 °C 100 év alatt
•Az utolsó 50 évben a lineáris melegedési trend közel kétszerese az utolsó
100 év átlagának.
(IPCC 2007)
A Kárpát-medencében a melegedés a globális tendenciákkal összhangban
van, azoknál valamivel nagyobb.
Az éves csapadékösszeg az elmúlt évszázadban változékonysága mellett is
csökkenő tendenciát mutatott.
(http://owww.met.hu/eghajlat)

3. Globális átlaghőmérséklet anomáliái 1850 és 2007 között
Globálisan megfigyelt változások

4. Magyarország évi középhőmérsékletének
anomáliái (°C) 1901 és 2009 között. Az
értékeket az 1971-2000 időszak
átlagaihoz viszonyítottuk (www.met.hu).
Az éves középhőmérsékletek változásának
területi eloszlása az 1980-2009
időszakban (www.met.hu)
Az éves csapadékösszeg
%-os változása 1960 és 2009 között
(www.met.hu)
Magyarországon megfigyelt változások

5. Természeti környezetben:
Csökkenő vízkészletek
Növényzet átalakulás
Növekvő aszály gyakoriság, egyre intenzívebb aszályok
Gyakoribb belvíz elöntések
Növekvő árvizek
Városokban:
Legnagyobb problémát hőhullámok okozzák (intenzívebbek
a városokban, miközben a páratartalom is kisebb)
A klímaváltozás Magyarországon megfigyelt
hatásai az elmúlt évtizedekben

6. Talajvíz szintjének csökkenése a Duna-
Tisza közén (Data source: VITUKI,
Hungary)
Felszíni vizek kiterjedésének
csökkenése 1859 óta (Kovács 2004)
1859 1883
Vízkészletek csökkenése
a Duna-Tisza közén

7. Vegetáció biomassza produkciójának csökkenése
az aszályos években (2003, 2007 és 2012 évek
átlaga) (Mezősi et al.)
Változások a vegetációban
Növénytársulások változása az elérhető víz
változása miatt (Kancsal-tó, Röszke)
(Ladányi and Rakonczai 2012)

8. Jövőbeli klímaváltozás modellezése
A klíma várható jövőbeni alakulásának megismerésére jelenleg a
legalkalmasabb módszer a klíma modellek alkalmazása
Globális modellek
- Alkalmasak az éghajlatváltozás globális jellemzőinek vizsgálatára
- Néhány 100 km-es vízszintes felbontás
- Modellezéshez használt információk
Természeti rendszer elemei (a légkör, az óceán, a szárazföld, a jégtakaró
és az élővilág)
Antropogén folyamatok (különböző szcenáriók)
Regionális modellek
- Kisebb területre, részletesebb információk nyerhetőek
- A peremfeltételek globális modellekből, vagy a céltartománynál nagyobb
területet lefedő regionális modellekből származnak
- Fizikai folyamatokat és felszínt részletesebben írja le

9. Szcenáriók
A1: globális, gyors gazdasági növekedés, népességcsúcs 2050 körül,
aztán csökkenés, új és hatékonyabb technológia
A2: regionális, heterogén világ, kisebb népességnövekedés, kicsi
konvergálás a gazdasági régiók között, lassabb gazd fejlődés
B1: globális, fenntartható, extenzív fejlődés, népesség mint A1, de
tiszta energia, erőforrás-hatékony technológia, javuló éghajlat
B2: regionális, fenntarthatóság, zöld energia, közepes gazd növekedés,
helyi megoldások
(IPCC 2007)

10. Várható globális klímaváltozás a 21.
században
A hőmérséklet változása a 21. században
http://www.ipcc.ch/publications_and_data

11. Jövőbeli klímaváltozás
A regionális modellek közül az Aladin és REMO modellt használtuk
• Regionális lépték – a középtáji vizsgálatok alapja
• Adatok felbontása 10-25 km
• Több fizikai folyamat explicit (és ezzel pontosabb)leírása
• A domborzat (és egyéb felszíni jellemzők) pontosabb figyelembevétele
• Szélsőséges jelenségek megbízhatóbb szimulálása
• alkalmazott forgatókönyv az antropogén folyamatok modellezésére az
A1B, ami az átlagosnak tekinthető változásokat reprezentálja

12. A klímaváltozás várható tendenciái Magyarországon
a REMO és ALADIN modellek alapján a 21. században
• Kismértékű évi csapadékcsökkenés
Éven belüli csapadékváltozások jelentősebbek
Téli csapadék növekszik
Nyáron intenzívebb csökkenés
• Évi hőmérséklet növekedése (2100-ig kb. 3,5 °C)
Legintenzívebb növekedés nyáron (akár 5-6 °C)
• Évek közötti változéknyság növekszik
• Nagy csapadékú napok számának növekedése
• Csapadékos napok számának csökkenése
• Hőségnapok számának növekedése
• Fagyos napok számának csökkenése

13. A hőmérséklet változása
Az évi
középhőmérséklet
változása
1961-1990 időszakhoz
viszonyítva
2021-2050 és
2071-2100
időszakokra
az ALADIN regionális
klímamodell alapján

14. A csapadék változása
Az évi
csapadékmennyiség
változása
1961-1990 időszakhoz
viszonyítva
2021-2050 és
2071-2100
időszakokra
az ALADIN regionális
klímamodell alapján

15. Évszakos csapadék és hőmérséklet változás
Nyári (júl-aug) csapadék és hőmérséklet változás az ALADIN modell alapján 2071-2100 időszakra
Téli (dec-febr) csapadék és hőmérséklet változás az ALADIN modell alapján 2071-2100

16. A nyári félév csapadék-mennyisége 2021-2050 és 2071-2100 között a
Körös-Maros köz tájegységen
1960-1990 id szak átlagaő Átlagnál 50 %-kal kevesebb
Átlagnál 50 %-kal több
A nyári félév csapadékának ingadozása

17. A klímaváltozás várható környezeti
kockázatai az Alföldön
A klímamodellek alapján a szélsőséges időjárási helyzetek kialakulásának
gyakorisága a jövőben növekszik
Gyakoribb és súlyosabb károkat okozó jelenségek:
•Aszály gyakoriságának és súlyosságának változása
•Erdőtüzek jellemzőinek változása
•Szélerózió intenzitásának változása
•Belvízelöntés gyakoriságának és súlyosságának változása
•Folyók vízjárásának változása
•Ökológiai rendszerek átalakulása
•Talajok átalakulása
•Hőhullámok intenzitásának változása a városokban
Ezek súlyos gazdasági és társadalmi problémákat okozhatnak

18. Aszály
A Pálfai-féle aszályindex (PaDI0) az 1961-1990-es referencia
időszakban,
a 2021-2050 és 2071-2100 időszakokban
( )∑
∑
=
=






= sept
octi
ii
aug
apri
i
o
wP
T
PaDI
*
100*5 ahol Ti – havi középhőmérséklet áprilistól augusztusig;
Pi – havi csapadékösszeg októbertől szeptemberig; wi –
súlyozó tényező

19. Az aszályveszély
(PaDI0 index) változása
az Alföldön
1961-1990, 2021-2050
és 2071-2100 között

20. Erdőtűz
Magyarországi erdőtüzek 99 %-a emberi gondatlanság miatt
prognosztizált klímaváltozás csak közvetetetten befolyásolja a
tűzesetek számát
•megnő a vegetációtűz szempontjából kockázatos időszak hossza
(tartósan csapadékszegény időjárás, alacsony relatív páratartalom,
magas átlaghőmérséklet, intenzív légmozgás)
Melegebb-szárazabb időjárási
viszonyok elsősorban a tűz terjedési
sebességét, intenzitását, a
koronatüzek gyakoribb kialakulását
és a tüzek átlagos kiterjedését
növelhetik
(Nagy 2008) (forrás: Országos Erdőtűzvédelmi Terv)

21. Szélerózió
A széleróziót befolyásoló legfontosabb tényezők:
•talaj erodálhatósága; klíma-erozivitás; szélhossz; vegetációs takaró jellemzői
A szélerózió veszély
becsléséhez alkalmazott
klímafaktor változása
Magyarországon
a 2021-2050 és 2071-
2100 közötti
időszakokban
március és április
hónapban

22. Vízfolyások
A múltbeli tapasztalatok alapján a csapadék és a hőmérséklet viszonylag
kismértékű változásai a vizeinkben felerősödnek (Nováky 2011)
A klímaváltozás várható hatásai rendkívül bizonytalanok, erősen
közelítőknek lehet tekinteni:
• Melegedés és szárazodás miatt évi lefolyás a Dunától keletre fekvő
területeken, a nyírségi tájak kivételével, néhány 10%-kal csökkenhet
• A nyári félévben a lefolyás csökkenése nagyon valószínű, mértéke
meghaladhatja az évi lefolyásét → Gyakoribb és tartósabb kisvizek
• A téli félévben az esőeredetű árhullámok gyakoribbá válnak.
• A tél végi, tavasz elejei árhullámok sorsa bizonytalanabb, ugyanis
bizonytalan a hóban tárolt vízmennyiség alakulása, a tavaszi olvadás
üteme, a kísérő csapadék nagysága.
• Tavaszi árhullámok korábban jelentkezhetnek
(Nováky 2011)

23. Felszíni vizek
•Fogyatkozhat az ország saját, belső vízgyűjtőin keletkező
•felszíni vízkészlete
•csökken a felszín alatti vizekig eljutó beszivárgás és a tavak
vízbevétele
•tavak vízháztartása romlik, kisebb alföldi tavaink felülete zsugorodhat,
egyesek kiszáradhatnak
Belvíz
•a tél végi, tavaszi belvizeket érő hatások bizonytalanok, a
párolgás növekedése, a fagyos napok jelentős csökkenése
csökkentheti a belvizek kialakulását
•az intenzív nagycsapadékokból keletkező nyári és őszi belvizek
némileg növekedhetnek
(Nováky 2011)

24. A tájak klímaváltozással szembeni
érzékenysége a Duna-Tisza közén
(Mezősi et al 2013)
Az érzékenység meghatározásához
használt környezeti tényezők:
•Talajvíz szintjének a változása
•Növényzet aszályérzékenysége
•Talaj vízgazdálkodása
•Szélerózió veszély
PaDI0 index)
változása
1961-1990,
2021-2050
és 2071-
2100 között

25. Köszönjük a figyelmet!