1. Projektmenedzsment
T-kit
- képzési segédanyag -
Mobilitás Nemzetközi Igazgatósága
Budapest, 2003

2. Beköszöntõ a T-kit sorozathoz
Mi is jelent tulajdonképpen az, hogy T-kit? Kétféle válasz is ad- Elõszó a magyar kiadáshoz
ható erre a kérdésre. Az elsõ: a T-kit a Training kit (képzési cso-
mag) rövidítése. A második: a T-kit angol kiejtése hasonló a Kedves Ifjúsági Szakember!
„Ticket” (jegy) szóéhoz. Utazásaink során jegyre van szüksé-
günk. A borítón látható figura, Spiffy, vonatjeggyel a kezében Most az Európai Bizottság és az Európa Tanács közös könyvét
útra kel, hogy új ismeretekhez jusson. Elképzelésünk szerint a tartja a kezében, ami azért is érdekes, mert két különbözõ intéz-
T-kit egy olyan eszköz, amelyet valamennyien használni ményes ifjúságpolitikai tapasztalatrendszer találkozik ezen
tudunk munkánk során. Pontosabban, ifjúsági munkások és kiadvány segítségével.
képzõk számára szeretnénk olyan elméleti és gyakorlati segéd-
eszközt biztosítani, amelyet munkájuk és a fiataloknak tartott Az Európa Tanács több mint 25 éve foglalkozik a tagországok-
képzések során használhatnak. ban folyó ifjúsági munkamódszerek és tapasztalatok összehason-
lításával és minõségének fejlesztésével. Az Európai Bizottság
A T-kit sorozat különbözõ kulturális, szakmai és szervezeti hát- pedig közel 15 éve mûködtet olyan programokat, amelyek köz-
térrel rendelkezõ emberek egy éves közös munkájának eredmé- vetlenül segítik a programokban részt vevõ országok közti
nye. Trénerek, civil szervezetek vezetõi és szakírók együttes tapasztalatcserét a fiatalok között, illetve az ifjúsági szakembe-
munkájának eredményeként magas színvonalú kiadványok szü- rek között.
lettek, melyek a célcsoport szükségleteire összpontosítanak úgy,
hogy figyelembe veszik az egyes témák Európa-szerte változó A fentiek tükrében ez a kiadvány jól szolgálja mind azokat a kez-
megközelítési módjait. deményezéseket, amelyek az Európai Bizottság Ifjúság 2000-2006
Programja keretében születnek, mind azokat a projekteket, ame-
Ez a T-kit a sorozat 2000-ben megjelent elsõ négy kötetének
lyek az Európa Tanács Európai Ifjúsági Alapjától várnak támo-
egyike. A sorozatnak azóta folyamatosan jelennek meg kötetei.
gatást. Mindemellett jó szívvel ajánlom azok figyelmébe is, akik
A kiadványsorozat az „Együttmûködési Program a Fiatalokkal
nem nemzetközi ifjúsági projektet készítenek elõ, hanem helyi
Foglalkozó Szakemberek Európai Képzésére” nevû kezdemé-
nyezés keretében jött létre. ifjúsági projektet vagy programot valósítanak meg. Komoly segít-
A T-kit-ek mellett a két intézmény együttmûködésének eredmé- séget nyújthat a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram keretében
nyeképp képzéseket tartanak, kiadják a Coyote magazint, és mû- megvalósuló projektek elõkészítésénél és megszervezésénél, vala-
ködtetnek egy dinamikus internetes honlapot. mint bármilyen ifjúsági projekt mûködtetéséhez.
Az együttmûködés honlapján, a www.training-youth.net címen A Mobilitás a közeljövõben kiadja magyar nyelven a T-kit soro-
megtalálhatók az együttmûködési programmal kapcsolatos zat további kiadványait (interkulturális tanulás, képzési kézi-
aktuális információk (új kiadványok, felhívás képzési progra- könyv, európai állampolgári nevelés, szervezetfejlesztés témák-
mokra stb.), és elektronikus formában letölthetõk a T-kit soro- ban), valamit megjelentetjük a Képzõk könyvét és a Compass
zat kötetei. (Iránytû) címû könyvet, amely az emberi jogi nevelés módszere-
ivel ismerteti meg a szakembereket.
A könyv használatához sok sikert, és eredményes projekteket
kívánok.
Földi László
nemzetközi igazgató
tréner

3. Projektmenedzsment
T-kit
Sorozatszerkesztõ: Forditotta:
Silvio Martinelli Tövisháti Lilla
Szerkesztette: A fordítást lektorálta:
Anne Dussap és Peter Merry Juhász Ágnes
A kötet szerzõi (lásd az utolsó oldalt is): Felelõs szerkesztõ:
Bernard Abrignani Õry Beáta
Rui Gomes
Dirk de Vilder ISSN 1589-8857
ISBN 963 210 768 3
Közremûködött:
Alain Roy
Szerkesztõbizottság: Ez a képzési segédanyag az Európa Tanács és az Európai
Bernard Abrignani Bizottság közös “„Együttmûködési Program a Fiatalokkal
Institut National de la Jeunesse et Foglalkozó Szakemberek Európai Képzésére" nevû kezde-
ményezés keretében 2000-ben kiadott “„T-Kit on Project
de l'Education Populaire Management" címû könyv magyar fordítása. A magyar
Elisabeth Hardt kiadást az Együttmûködési Program engedélyezte, és a
European Federation for Intercultural Mobilitás Nemzetközi Igazgatósága támogatta anyagilag.
A Mobilitás Nemzetközi Igazgatósága egyben a fordítás hi-
Learning telességéért is felelõsséget vállal.
Esther Hookway
This training material is the Hungarian translation of the
Lingua Franca “„T-Kit on Project Management", originally published in
Carol-Ann Morris 2000 within the framework of the "Partnership Programme
European Youth Forum on European Youth Worker Training", a joint initiative of
the Council of Europe and the European Commission. The
Heather Roy Hungarian translation and publication project was autho-
World Association of Girl Guides rised by the Partnership Programme. It was funded by the
and Girl Scouts International Directorate of Mobilitás. The International
Directoriate assumes full responsibility for the accuracy of
the Hungarian translation.
Titkárság:
A másolás kereskedelmi haszonszerzés céljából nem engedé-
Sabine Van Migren (adminisztráció) lyezett, kizárólag nevelési, képzési célokat szolgálhat, a for-
Genevieve Woods (könyvtár) rás feltüntetésével.
A dokumentum nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság
Borítóterv és Spiffy-figura:
f vagy az Európa Tanács, a tagállamok vagy az intézmények-
The Big Family kel együttmûködõ szervezetek hivatalos véleményét.
Európa Tanács
Ifjúsági és Sport Igazgatóság
(Council of Europe Directorate of Youth and Sport)
Európai Ifjúsági Központ Budapest (European Youth Centre Budapest)
1024 Budapest, Zivatar u. 1-3
Tel.: 212-4078, fax: 212-4076
Európai Bizottság
Oktatási és Kulturális Fõigazgatósága
Ifjúságpolitika és Ifjúsági Programok Osztály
(European Commisssion, DG Education and Culture, Unit D5: Youth Policy and Programme)
Rou de la Roi, 200
B-1049 Belgium
Tel.: +32-2-295 1100; fax +32-2-299 4158

4. Projektmenedzsment
T-kit
Tartalom
Bevezetés .................................................................................7
1. Projektek az ifjúsági munkában ............................................9
1.1 Projektértékek és a projektek értéke ................................................9
1.2 Szervezetek és projektek: történelmi áttekintés.................................9
1.3 Európai ifjúsági programok és projektek .........................................10
1.4 Menedzsment, menedzsment! .......................................................12
1.5 Értékek a szemléletváltás elõtt és után ...........................................13
1.6 A projektben rejlõ értékek ............................................................15
1.7 A projektorientált megközelítés korlátai ..........................................19
1.8 Kultúra és projektmenedzsment ....................................................22
1.9 Mit tegyünk? ...............................................................................23
2. Mi a projekt? .......................................................................27
2.1 Mit nem jelent a projektmenedzsment? ..........................................27
2.2 Mi az ifjúsági munka projekt?........................................................27
2.3 Projektmodellek ..........................................................................30
3. A projekt: lépésrõl lépésre ..................................................39
3.1. Bevezetés ..................................................................................39
3.1.1 Mit is jelent a menedzsment? ............................................................39
3.1.2 Egy modell ajánlása.........................................................................42
3.1.3 Meghatározás - Megvalósítás - Értékelés .............................................44
3.1.4 A „kérdõszavak” ábrája - vagy a „Laswell-módszer” .............................44
3.2 A projekt meghatározása ..............................................................45
3.2.2 Helyzetértékelés (igényfelmérés) .......................................................45
3.2.1 A közösség bemutatása....................................................................45
3.2.2.1 Társadalmi elemzés .................................................................45
3.2.2.2 Szervezeti prioritások és értékek............................................... 49
3.2.2.3 Személyes motiváció ...............................................................50
3.2.3 A célok meghatározása.....................................................................52
3.2.4 A konkrét célkitûzések .....................................................................53
3.2.5 Stratégia és módszertan...................................................................56
3.2.6 A feladatok megtervezése .................................................................58

5. Projektmenedzsment
T-kit
3.2.6.1 Tervezés és ütemezés...............................................................58
3.3 A projekt megvalósítása, implementációja.......................................61
3.3.1 Erõforrások menedzselése ................................................................62
3.3.1.1 Idõmenedzsment ....................................................................62
3.3.1.2 Pénzügyi erõforrások ...............................................................64
3.3.1.3 Forrásszerzés..........................................................................66
3.3.1.4 Mateirális erõforrások és szolgáltatások ......................................74
3.3.1.5 Vezetés (emberek menedzselése) ..............................................74
3.3.1.6 Csapatmunka..........................................................................75
3.3.1.7 Folyamatkövetés ( monitoring) és értékelés ................................83
3.4. A projekt értékelése, evaluációja ..................................................87
3.4.1 Az értékelés, evaluáció elõkészítése és levezetése ................................88
3.4.2 Értékelés, evaluáció és projekttervezés ...............................................89
3.4.3 A projekt értékelésének, evaluációjának megtervezése .........................89
3.4.4 A projekt zárása és a beszámolók elkészítése ......................................94
4. Mitõl lesz egy projekt európai?............................................97
Fogalomtár............................................................................103
Irodalomjegyzék ...................................................................105

6. 6

7. Bevezetés
Projektmenedzsment
T-kit
Az utóbbi 20 évben az ifjúsági munkában közpon- A könyv négy fejezetbõl áll, és a projekt hasznos-
ti szerepet kaptak a projektek. Ma már a társadal- ságának általános tárgyalásától eljut a projekt lé-
mi változások eszközének, a közösségfejlesztés és
a nemzetközi ifjúsági tevékenységek sarokkövé- pésrõl lépésre történõ konkrét kidolgozásáig. A
nek, sõt a civil társadalmat építõ és/vagy erõsítõ négy fejezet önállóan is elolvasható, de természe-
eszköznek tekinthetõk. Ennek következménye- tesen összefüggnek egymással.
ként a projektmenedzsment az ifjúsági szervezetek
számára elengedhetetlen készségek közé került, és
az ifjúsági munkások képzésének ismétlõdõ témá- Az 1. fejezet általános megközelítésben tárgyalja a
jává vált. projektek szerepét a nemzetközi ifjúsági munká-
ban, valamint azt, hogy hogyan alakult ki a projek-
A projektmenedzsmenthez számos készség szük-
séges a politikai/szociális elemzõ készségtõl a tek jelenlegi kiemelt szerepe.
kommunikációs készségig, a vezetõi készségektõl
a források menedzseléséig, a forrásszerzéshez A 2. fejezet tisztázza, mit is értünk projektme-
szükséges készségektõl az értékelési technikákig
stb. Természetesen kiadványunk nem foglalkoz- nedzsmenten az ifjúsági munka területén, és
hat részletesen minden témakörrel, ezért a nem- bemutat különbözõ projektmodelleket és értel-
zetközi ifjúsági projektek szempontjából lényeges, mezéseket.
fõbb elemekre összpontosítunk. A nemzetközi if-
júsági képzésekben tapasztalatot szerzett szerzõk
nagymértékben támaszkodnak nemzetközi ifjúsá- A 3. fejezetben lépésrõl lépésre bemutatjuk, ho-
gi környezetben lezajlott képzési programokra, és gyan lehet ifjúsági projekteket kidolgozni és meg-
konkrét képzési példákat használnak fel. valósítani. A fejezet a projekt fejlõdési folyamatát
Nem „Hogyan valósítsunk meg egy projektet?” használva képzési eszközként gyakorlati tanácso-
receptet kívánunk az Olvasó kezébe adni, hanem kat és konkrét javaslatokat ad a képzõk számára.
egy keretrendszert, amely lépésrõl lépésre segíti a A gyakorlati alkalmazás segítésére egy konkrét
projektmenedzser munkáját, és egyben útmuta-
tást és irányelveket is nyújt a projekt folyamatkö- példán keresztül szemléltetjük a leírtakat.
vetéséhez, monitoringjához.
A 4. fejezet a projektek európai dimenzióiról tar-
Kiadványunkat azoknak szántuk, akik projekteket
talmaz néhány gondolatot.
akarnak kidolgozni, és akik saját projektjükkel
kapcsolatos tapasztalataikra tudnak támaszkodni,
vagyis
. projektek kidolgozásáért felelõs projektmene-
Reméljük, hogy a módszerek megismerése és saját
projektjeikben való alkalmazása örömükre fog
dzsereknek, valamint
. trénereknek, akik segítik a képzések résztvevõit szolgálni. Várjuk visszajelzéseiket a T-kit haszná-
saját projektjeik kidolgozásában latával kapcsolatban szerzett tapasztalataikról!
7

8. 8

9. 1. Projektek az ifjúsági munkában
Projektmenedzsment
T-kit
1.1. Projektértékek és a projektek értéke
Az európai ifjúsági munkában a projektmenedzs- (European Youth Foundation, EYF); az Alap lé-
ment, a projektmunka és a projekttervezés elõ- tezése azonban abban az idõben nem változtatta
térbe kerülése viszonylag új jelenség. meg a fent leírt helyzetet, elsõsorban, mert egy 1
önmagát szolgáló rendszer volt, másodsorban pe-
Az európai, illetve nemzetközi ifjúsági munkát dig, mert mûködése megfelelt annak, ahogyan a
több mint száz éve különféle ifjúsági egyesületek, nemzetközi szintû képzési tevékenységeket akkor
szervezetek és szövetségek végezik, legtöbbjük értelmezték. A „képzés” kifejezést nem is igen
nemzetközi ifjúsági szervezetekbe tagozódva. használták, valószínûleg azért, mert az Európai
Ezen szervezetek évtizedeken keresztül filozófiai, Ifjúsági Alap és az Európai Ifjúsági Központok
vallási, politikai vagy nevelési alapon szervezõd- (European Youth Centre, EYC) alapszabályai
tek, a mozgalom összes, vagy legtöbb szervezeté- egyértelmûen kizárták a Központ programjai kö-
nél ez képezte az együttmûködés elõfeltételét. zül a hivatásos képzési tevékenységet.
A szervezetek tevékenységének és fejlõdésének Minden szinten túlságosan nagy volt az ideológia
alapját képezõ értékek határozták meg a szerve- és a szervezetek szerepe, és ezek kizárólagosságra
zetek létét, és ezen értékek terjesztése és megerõ- és hegemóniára törekedtek (erre a kommunista
sítése volt az egyes szervezetek tevékenységének ideológia a legjobb, de nem egyedüli példa).
fõ mozgatórugója. Társadalomtudományi alapon álltak és minden
ember javát szolgáló megoldásokra törekedtek
1.2. Szervezetek és (a valóságban nem ez történt, de a cél ez volt). A
nem-formális nevelés célja egy „jobb” társada-
projektek: történelmi lomra való felkészülés és az „új ember” megte-
áttekintés remtése volt.
Abban hittek, hogy a társadalmi fejlõdés fokoza-
Az európai és nemzetközi ifjúsági munka koráb- tosan megszünteti a rendszerben rejlõ problémá-
ban leginkább a helyi vagy nemzeti tagszerveze- kat (szociális kirekesztés, marginalizáció, igaz-
tek tagjai és vezetõi által saját részükre (és csak ságtalanság stb.), illetve, hogy a civil társadalom
ritkán tetszõleges vagy nyitott célcsoport számá- szerepe - az ifjúsági mozgalmakat is beleértve -
ra) szervezett akciókra szorítkozott, és az oktatá- inkább elõmozdítani a társadalmi és politikai
si, nevelési célokat gyakran a szervezet szükségle- változásokat (fejleszteni, megreformálni, meg-
tei és/vagy értékei határozták meg (ennek változtatni a rendszert), mintsem megoldani a
eszközei például a tematikus szemináriumok, problémákat.
összejövetelek, alakuló gyûlések voltak). Képzé-
sen gyakran a politikai jellegû oktatást értették Az ifjúsági és szociális szolgálatok és az ifjúsági
(képzés az emancipáció, a szabadság, az önkép- szervezetek szerepkörét elkülönítették, valamint
zés érdekében, vagy egyszerûen ideológiai képzé- megállapították, hogy csak az elõbbiek kell, hogy
sek). A nemzetközi képzéseket tartó szervezetek szakmailag képzettek legyenek a társadalmi
inkább szemináriumaik és összejöveteleik jó szer- problémákból adódó helyzetek megválaszolására
vezésére vagy éppen a fiatalok csereprogramjaira (szakmai alkalmasság vagy szakértelem, szemben
(építõtáborok, egyéni csereprogramok) összpon- a politikai alkalmassággal).
tosítottak, mintsem ifjúsági munkások, vezetõk
vagy projektmenedzserek képzésére. A tevékeny- Igazságtalan lenne azt állítani, hogy a nemzetkö-
ségek vagy projektek vezetõi általában a szervezet zi ifjúsági tevékenység egyáltalán ne alapozódott
tisztségviselõi közül kerültek ki. Természetesen volna projektekre akkortájt. A projekteket azon-
az elmondottak alól voltak kivételek is. ban a szervezetfejlesztés részének tekintették,
ennek következtében a projektmenedzsmentet a
Ez többek között a következõkkel magyarázható: vezetõképzésnél és politikai képzésnél kevésbé
fontosnak tartották. Figyelembe véve az Európai
Nem léteztek olyan támogatási alapok vagy prog- Ifjúsági Központ képzési programjait és az Euró-
ramok, amelyek kifejezetten európai és nemzet- pai Ifjúsági Alap tevékenységét, csak a kilencve-
közi szintû képzéseket, oktatási tevékenységet fi- nes években kezdett jelentõsebben nõni a projek-
nanszíroztak volna. Az egyetlen kivétel a hetvenes teket módszerként vagy a képzés témájaként
évek eleje óta mûködõ Európai Ifjúsági Alap alkalmazó tréningek és tevékenységek száma.
9

10. Projektmenedzsment
T-kit
számára, új európai szintû ifjúsági munkás kate-
góriát teremtett: az egyesületek helyi szervezetei-
1.3. Európai ifjúsági prog- ben, a helyi ifjúsági és más szolgálatokban és
ramok és projektek szervezetekben dolgozókét. Ezen fiatalok közül
sokan nem voltak jártasak az ideológiákban, sõt
néha kifejezetten gyenge politikai képzettséggel
1 rendelkeztek. De mára az európai ifjúságpolitika
A közép- és kelet-európai kommunista rezsimek szereplõivé váltak, és hamarosan nem lehet
összeomlása által felgyorsult változások - melyek nélkülük európai ifjúsági programokat indítani.
már a '80-as évek elejétõl érezhetõek voltak - ter- Az európai ifjúsági csereprogramok megva-
mészetesen jelentõs mértékben hatottak a nem- lósítása - és a cserék nevelõ funkciójának kieme-
zetközi ifjúsági munkára. Egyetemes ideológiák lése - fontossá tette a projektmenedzsmentet.
vesztették el hitelességüket és jelentõségüket, az Nemcsak, hogy projektként értelmezik ezeket a
„internacionalizmus” lendületét veszítette, furcsa programokat, hanem projektként is értékelik
módon helyébe lépett a globalizáció és a világpiac õket mind adminisztratív, mind oktatási szem-
nemzetközivé válása. A klasszikus nemzetközi pontból - így a hangsúly a projektmenedzsment
ifjúsági munka vesztett jelentõségébõl, bár a elveire és az ahhoz szükséges készségekre helye-
nemzetközi ifjúsági szervezetek nem vesztették el zõdött.
létjogosultságukat és gyakran erejüket sem.
A Program fejlõdése és megerõsödése a képzések
De az európai ifjúsági munka minket érintõ terén is szükségessé tette a fejlesztést. Az így len-
hangsúlyeltolódását egyéb tényezõk is erõsítették dületet kapott képzések különösen a Program
és feltûnõbbé tették. Lássunk néhányat: második és harmadik fázisában segítették (vagy
igazolták) a hangsúlyeltolódást a politikai/szociá-
. az Európai Közösséggel/Unióval együtt megje- lis képzéstõl a technikai, adminisztrációs és
A projektmenedzsment lenõ ifjúsági programok és a nemzeti ifjúság- menedzsmentkészségek irányába. Az ifjúsági
irányába történõ eltolódás munkásoktól projektek szervezését, menedzselé-
politikák kidolgozása
okai az európai ifjúsági
sét és projektbeszámolók készítését igényelték.
munkában
Különösen a Fiatalok Európáért Program1 járult És ettõl kezdve - egyesek számára iszonyatos,
hozzá ahhoz, hogy a nemzetközi és európai ifjú- sokak számára élvezetes munkaként - a “„hagyo-
sági munka új dimenziót kapjon, nyitottabbá vál- mányos” ifjúsági szervezetektõl is hasonlókat
jon minden fiatal számára, és éppen ezért jobban vártak el.
igényelje az ifjúsági munkások és más szociális és
kulturális szakemberek bevonását. Ami addig Ennek ellenére tévedés lenne azt állítani, hogy az
csak a “„privilegizált” ifjúsági vezetõk és az ifjúsá- eltolódás nagy ellenállásba ütközött volna.
gi szervezetekben szerepet vállaló fiatalok számá- A valóságban egy elég gyors adaptációs folyamat
ra volt lehetséges, az potenciálisan minden euró- zajlott le, bár nem minden kínlódás nélkül.
pai fiatal számára elérhetõvé vált: más országok Az Ifjúsági Igazgatóság Hosszú Távú Képzési
fiataljaival együtt dolgozni, utazni, és ifjúsági Programja ennek a fejlõdésnek a tüneteit mutatta.
csereprogramokon részt venni. Függetlenül Az elsõ két verzió, amely akkor “„A nemzetközi if-
attól, hogy az egyes programok ténylegesen júsági munka hosszú távú képzési programja”
mennyire voltak demokratikusak és nyitottak, elnevezést viselte, az árral szemben úszott, az
az európai ifjúsági munkára óriási hatást gyako- Európai Ifjúsági Központ jogszabályalkotó testü-
roltak. letei félig leplezett gyanakvással, ha nem nyílt
rosszindulattal vélekedtek róla. Négy évvel késõbb
A Fiatalok Európáért Program, és ezt követõen már követendõ modellnek tekintették. A Hosszú
az Európai Önkéntes Szolgálat Program amel- Távú Képzés (LTTC) járult a leginkább hozzá a
lett, hogy megnyitotta Európát minden fiatal projektmenedzsmentelveinek“„népszerûsítéséhez”,
mivel a képzési programot magát is projektszerû-
1
A Fiatalok Európáért Program 2000-ig volt érvényben. en kezelték, olyan eszközként, amely a helyi ifjúsá-
Ezt felváltotta az azonos elveken alapuló Ifjúság 2000- gi munkához kapcsolódó projektek elsajátításában
2006 Program, melyben a Fiatalok Európáért - Nem-
és fejlesztésében játszik szerepet.
zetközi Ifjúsági Csere és Ifjúsági Találkozók néven az
1. alprogram. A 2000-tõl 2006-ig futó program integ-
rálja az Európai Önkéntes Szolgálatot is, itt 2. alpro- Az európai uniós ifjúsági programok számos tag-
gramként jelenik meg. Bõvebb információ a pályázati államban kiindulópontul szolgáltak a saját ifjú-
kiírásban olvasható, valamint a következõ honlapon: ságpolitika kidolgozásához. A Program nemzeti
www.mobilitas.hu
irodáinak létrehozása és az ehhez szükséges költ-
10

11. Projektmenedzsment
T-kit
ségvetés rendelkezésre bocsátása ösztönözte felhasználásával, a leglátványosabb és maradan-
az ifjúsági programok közötti összehangoltság, az dó eredményekkel és a legjobb publicitás
egymást kiegészítõ jelleg érvényesülését nemzeti mellett.
szinten. Néhány országban a Fiatalok Európáért
irányítási elveit és eljárásait “„importálták” saját . az üzleti elvek és a liberális ideológia megjele-
nemzeti ifjúsági programjaikhoz. A Programon nése a szociális szektorban
belül kevés pénz állt rendelkezésre a szervezetek 1
fenntartási költségeinek fedezésére. A szerveze- Az elmondottak mellett, és azok következménye-
tektõl elvárták, hogy társfinanszírozást biztosít- ként, a (neo)liberális ideológia és elvek dominan-
sanak (gyakran 50 %-ot). A Program kezdetekor ciája és általában a kapitalizmus “„gyõzelme”
különösen hangsúlyos követelmény volt az is, ahhoz vezetett, hogy az üzleti szektorból szárma-
hogy formális ifjúsági csoportoktól érkezzenek zó kritériumokat alkalmazzák a nem-piaci szek-
projektek, amelyek tisztán és bizonyíthatóan torokban is, beleértve a civil társadalmat, néha
“„átlagos” fiatalok részvételét célozzák meg. még az államapparátust is. A jelen kiadvány
szempontjából legrelevánsabb az elszámoltatha-
. a gazdasági és szociális válság, amely a fiatalo- tóság, nyereségesség és - még általánosabban - az
kat is elérte és a jóléti államok reakciója, illetve üzleti menedzsment alkalmazása a nem-kor-
ezt követõ reformjai mányzati és non-profit szektorra. A projektme-
nedzsment nem maradt immúnis erre a fejlõdés-
Ez az egyik leggyakrabban elhangzó érv azzal re. A non-konformizmus kedvéért azt is el kell
kapcsolatban, hogy az állami szektor miért mondanunk, hogy a profitorientált szektor is vett
vonult ki számos közösségi és szociálpolitikai át gondolatokat a non-profit szektortól.
projektbõl. Az európai országokat sújtó (pénz-
ügyi) válság, az egységes európai uniós valuta . a kelet-európai demokrácia és civil társadalom
e
megteremtését célzó erõfeszítések csökkentették újjáépítésének kihívásai
a “„hagyományos” szociális-oktatási projektek
támogatására rendelkezésre álló forrásokat. A Az Európa Tanács és a nemzetközi ifjúsági A projektmenedzsment
szociális és ifjúsági projekteknek önállósodniuk szervezetek nagyon hamar felismerték, hogy a irányába történõ eltolódás
okai az európai ifjúsági
kellett, és elszámoltathatóvá kellett válniuk. A kommunista rendszer közép-kelet-európai buká-
munkában
munkahelyek biztonsága megszûnt, a szervezeti sa azt a feladatot rója a “„Nyugatra”, hogy támo-
rendszereket nem támogatták. A hangsúly az gassa az újdonsült közép- és kelet-európai
eredményekre terelõdött, projekteket támogat- demokráciákat. Az ifjúságpolitika terén ez abban
tak és nem szervezeteket. nyilvánult meg, hogy haladéktalanul reagálni
kellett olyan igényekre, amelyekre azonnali és
Ezen érvek némelyike meglehetõsen gyengének, kézzel fogható eredményeket hozó választ vártak,
részrehajlónak, vagy akár provokatívnak is tûn- és nem elvieket. A kelet-európai kormányzati és
het. De érzékeltethetik a különbségeket, ha nem nem-kormányzati partnerek konkrét eszközöket
is az eredmények, de legalább az ifjúságpolitika és készségeket igényeltek saját stratégiájuk kidol-
filozófiája és elvei terén. Nézzük például azt a gozásához vagy egyszerûen túlélésük érdekében
gondolatot, hogy az ifjúsági (és egyéb) szerveze- egy olyan légkörben, amelyben minden, ami
tek támogatása valójában sohasem volt olyan nem üzleti jellegû, gyanús volt, vagy legalábbis
nagylelkû vagy meggondolatlan, mint ahogy bukásra volt ítélve.
néhány elemzõ állítja. A legtöbb országban az
ifjúsági szervezeteknek keményen harcolniuk Akár helytállóak, akár hamisak voltak az elemzé-
kellett azért, hogy megõrizzék függetlenségüket, sek és az igények, megállapíthatjuk, hogy a
és biztosítsák továbbélésüket. projektmenedzsment-tanfolyamok elõsegítették
a váltásra való törekvést, és tovább erõsítették az
Ez részben megmagyarázza a projektmenedzs- „üzleti jellegû”, professzionális képzések iránti
ment népszerûségével kapcsolatos ellentmondá- igényt. Mindez a kelet- és közép-európai orszá-
sokat: a legtöbb szervezet, ideértve az ifjúsági gok ifjúságpolitikája és szervezeti rendszere mel-
szervezeteket is, támogatja, és nem ellenzi azt lett kihatott az európai és nemzetközi ifjúsági
(természetesen, hiszen õk is szeretnének jobban szervezetek tevékenységére és filozófiájára is.
és hatékonyabban dolgozni). A projektmenedzs- Egyeseknek olyan ez, mint “„belekóstolni a tiltott
ment mellett és ellen szóló álláspontokat ütköz- gyümölcsbe és megrontatni általa”.
tetõ vita valójában nem is létezik. Mindenki arra
törekszik - és ez így helyes -, hogy a lehetõ legjob- . hangsúly-eltolódás a politikai és fejlesztési segé-
e
ban végezze a dolgokat, az erõforrások optimális lyek terén
11

12. Projektmenedzsment
T-kit
Ugyanebben az idõszakban komoly változás csolódnak. A látható eredmények és a “„most!”
következett be a gazdagabb Észak és a nélkülözõ megtapasztalása sokkal vonzóbb, mert valami
Dél közötti fejlesztési együttmûködés és segélye- újat és társadalmilag azonnal értékesíthetõt ad -
zés terén. A fejlesztési együttmûködési stratégia gondoljunk csak a fogyasztói szokásokra, arra,
terén mutatkozó eltolódást minden valószínûség hogy mekkora az igény a legújabb ruhamodellek,
szerint az általános politikai változások eredmé- számítógépek vagy mobiltelefonok birtoklására
1 nyezték, és általában olyan tényezõk hatása, (érdemes megfigyelni, milyen gyorsan válnak a
amelyekrõl már korábban beszéltünk. Ennek dolgok divatjamúlttá), az új, “„extrém” sportok
ellenére azért utalunk erre, mert jól illusztrálja a fejlõdésére és népszerûségére.
változásokat. Nagyon jelentõs mértékben a nem-
kormányzati fejlesztési szervezeteknek köszönhe- A fiatalok a korábbinál kevésbé akarják egyetlen
tõen az adományozó “„donor-országok” a fej- szervezet, program vagy ügy mellett elkötelezni
lesztési segélyek és támogatás folyósítását magukat. A korábbi globális gondokat (pl. rassz-
kezdték az eredményekhez és a demokratikus fel- izmus, szegénység, háború), úgy tûnik, felváltot-
tételek meglétéhez kötni. Jelenleg a támogatások ta a globalizációtól való félelem, és meghatározó-
szinte kizárólag projektekhez kapcsolódnak, és a vá váltak az alternatív közösségi részvételi
hangsúlyt a kisléptékû projektekre helyezik, nem formák, mint pl. az internet. Mindezeknek meg-
a “„politikákra”. felelõen könnyebb részt venni egy projektben,
. posztmodernizmus: a fiatalok, az ifjúsági
elkötelezni magunkat iránta, mint valamilyen
szervezethez csatlakozni. A projekt rövid vagy
közösségek individualizációja és tagozódása középtávú; rugalmas, konkrét és látható célja
van. Emellett, a fiatalok könnyedén be tudnak
kapcsolódni a projekt alakításába és menedzselé-
A fiatalok társadalmi részvétele és együttmûkö- sébe anélkül, hogy végigjárnák egy szervezet
dése kollektív modelljeinek eróziója, valamint
ranglétráját.
öntudatosodásuk erõsödése és a referenciamo-
A projektmenedzsment dellek elutasítása - egyéb tényezõkkel társulva -
irányába történõ eltolódás
azt vonta maga után, hogy a mai fiatalok körében
okai az európai ifjúsági
munkában
a hosszú távú elkötelezettség kevésbé divatos, 1.4. Menedzsment,
kevésbé felel meg a realitásnak. Ehhez kapcsoló-
dik a kockázati társadalomnak hívott jelenség,
menedzsment!
az, hogy az egyénnek egyre több dolgot kell ma-
gának eldöntenie, egyre többször kell választania
a lehetõségek közül, és egyre nagyobb mértékben
viseli a felelõsséget saját sorsának alakulásáért. Nagyon nehéz felmérni, hogy ezek a tényezõk
mennyire következményei és mennyire okai a
Számos, korábban általánosan elfogadott szociá- prioritások, gondolkodásmód és nyelvezet terén
lis, kulturális és politikai etalon fokozatos eltûné- bekövetkezett változásoknak az európai ifjúsági
se is elõsegítette a fiatalok körében a társadalmi projektek tevékenységei és a programjai eseté-
tagozódás és a sokféle azonosságtudat kialakulá- ben. Mindenesetre áttekintésük után megérthet-
sának mind egyidejû, mind egymást követõ jük, hogy a projektek és projektmenedzsment
folyamatát. miért vált az 1990-es évek divatos kifejezésévé és
megközelítési módjává.
Ebben az új környezetben az ifjúsági szervezetek
és intézmények az adaptáció és modernizáció Ezen változások közül néhány kevésbé mély
kihívásaival néznek szembe: a hosszú távú prog- - kevésbé radikális -, mint amilyennek látszik. A
ramok és elkötelezettség megvalósítása sokkal lényegi eltérés nem abban van, amit mondanak,
nehezebb. A kulcsszó a rövid távú, sõt, ha lehet- gondolnak és tesznek, inkább abban, hogy
séges: a “„most!”. Számos ifjúsági munkás pana- mennyire veszik ezeket komolyan, és milyen
szolja, hogy még az olyan izgalmas és potenciáli- nyelvezetet használnak. A civil társadalom - és a
san motiváló programoknál is, mint az ifjúsági nemzetközi ifjúsági szervezetek is ide tartoznak -
csereprogramok, igen nehéz a fiatalok érdeklõdé- realitásaiból és természetébõl fakadóan megelég-
sét és elkötelezettségét megtartani, ha az idõtar- szik azzal, hogy tudatosítja az elhamarkodott ál-
tam meghaladja a hat hónapot. Az idealizmust és talánosítás kockázatát.
a politikai elkötelezettséget felváltotta a realiz-
mus és a cselekvés - olyan fogalmak, melyek a ki- Az, hogy a projektmenedzsment nyelvezete és
sebb közösségek és csoportok projektjeihez kap- elvei népszerûek, nem jelenti feltétlenül azt,
12

13. Projektmenedzsment
T-kit
. hogy projektek és projektmenedzsment
rendelkeznek a projekteljárások és -menedzs-
ment terén. Ebbõl következik többek között,
korábban nem léteztek;
. hogy az elvégzett munka minõsége ma jobb,
hogy tisztább a felelõsség kérdése, hiszen köny-
nyebb azonosítani azokat, akik a projekt egyes
mint korábban;
. hogy korábban rengeteg erõforrást nem meg-
lépéseiért felelnek. Emellett sokkal inkább
bevonja az embereket, hiszen a dolgozók, tagok
felelõen használtak fel; 1
. hogy ma mindenki nagyszerû projektmene-
vagy önkéntesek számára egyértelmûvé teszi a
felelõsséget és ezáltal a teljesítményt. Az elszá-
dzser, és nem fordulnak elõ kisebb-nagyobb moltathatóság az értékelés, evaluáció és az
botlások. összegzés - valamint a beszámolók - növekvõ
jelentõségébõl is következik.
Ne felejtsük el, hogy az elõbb említett változások
egy részét az ösztönözte, hogy a korábbinál több . Egyenlõség és függetlenség
erõforrás áll rendelkezésre (pl. európai ifjúsági
projektek), és az érintett résztvevõk és intézmé- A projekteknek általában mind formai, mind Szemléletváltás
nyek száma is exponenciálisan nõtt. A hatékony- pedig tartalmi szempontból meghatározott krité- a projektmenedzsmentben
ságra és elszámoltathatóságra való törekvés riumoknak és prioritásoknak kell megfelelniük. és az ifjúsági munkában
- elsõsorban a projektek minõségére vonatkozó- A projekt pénzügyi vagy egyéb támogatásának
an - így elkerülhetetlen volt. alapfeltétele a kritériumok teljesítése és az illesz-
kedés az elõre megadott prioritásokhoz. Ezáltal
minden projekt “„egyenlõ”, legalábbis olyan
értelemben, hogy mindegyiknek azonos kritériu-
1.5. Értékek a szemlélet- mokat kell teljesítenie. A nepotizmust ily módon
kizárjuk, és az egyik vagy másik szervezet számá-
váltás elõtt és után ra nyújtott elõnyöket, privilégiumokat meg kell
indokolni. Ezáltal minden szervezet a priori
egyenlõ, a döntést a projekt minõsége határozza
A témát megközelíthetjük úgy is, hogy áttekint- meg. Nagyobb a döntéshozók függetlensége,
jük és elemezzük a projektmenedzsment és az kisebb a kapcsolatok jelentõsége és a nyomásgya-
ifjúsági munka értékeit. Melyek ezek? Megvál- korlás lehetõsége. A döntéseket a gyakorlatban
toztak-e? gyakran szakértõi kollégiumok hozzák, amelyek
. Hatékonyság
feltételezhetõen kisebb politikai nyomásnak van-
nak kitéve. Mindez elõnyös a “„politikai” szerve-
zeteknek, mivel megadott szabályokhoz kell
A projekttervezési módszerek sokkal hatéko- igazodniuk, és nem kényszerülnek magyarázko-
nyabbá teszik a szervezetek és intézmények mun- dásra.
káját azáltal, hogy egy adott szituáció vagy egy
embercsoport konkrét szükségleteire kerül a . Takarékosság és következetesség
hangsúly. Azáltal, hogy a beavatkozás terét beha-
tárolják, és az eredményeket a lehetõ legnagyobb A projekt-támogatás lehetõvé teszi, hogy a
mértékben konkretizálják, javul az erõforrások szponzorok jobban nyomon követhessék az álta-
felhasználása és nõ a hatékonyság. A beavatkozá- luk adott pénzek felhasználását (azaz megbizo-
si területre összpontosítva garanciát kapunk arra, nyosodhassanak afelõl, hogy a pénzt arra hasz-
hogy eredményt fogunk elérni, hiszen a munka nálják fel, amire szánták). Sokkal könnyebb
nem aprózódik szét, és sokkal koherensebb, a nem megfelelõ pénzfelhasználást észlelni.
jobban koordinált lesz a különbözõ szereplõk Azáltal, hogy meghatározott erõforrásokat bizto-
részvétele. sítanak a célok és a konkrét feladatok megvalósí-
tására, hatékonyabbá válik az erõforrások fel-
. Elszámoltathatóság és (megosztott) felelõsség használása, vagy legalábbis korlátozható az
indokolatlan vagy ellenõrizetlen pénzköltés, illet-
Míg egy szervezeten vagy csoporton belül az ve a célnak nem megfelelõ kimenet. Azáltal,
egyes feladatok felelõssége a jogi képviselõt (a vá- hogy a projektnek elõre meghatározott ütemezé-
lasztott testületet) terheli, a projektmenedzs- se van, és akár ellenõrzõ pontokat is beiktatnak,
ment a felelõsséget a projekt vezetõjére vagy a könnyebbé válik a pénzügyi ellenõrzés és a pro-
projekttel foglalkozó csapatra helyezi. Ezek az jekt irányítása, mivel szükség esetén hamarabb
emberek a célok tisztázását és stratégiai szintû lehet beavatkozni és korrigálni. Az a követel-
elfogadását követõen nagyfokú autonómiával mény, hogy minden projekttevékenységnek a
13

14. Projektmenedzsment
T-kit
projekt célját kell szolgálnia, és illeszkednie kell mert a köz- vagy magán erõforrások kihelyezése
a projekthez mint egészhez, megkönnyíti a kohe- és ezek hatása a stratégiákra és programokra tisz-
renciát és a következetességet, és könnyebbé tább és jobban nyomon követhetõ. Már nem
teszi azt, hogy szûkítsük az eltérések vagy torzu- akkora jelentõségû, hogy ki kapott pénzt és
lások lehetõségét. támogatást és mennyit, inkább az a fontos, hogy
mire kapták és mit valósítottak meg ebbõl.
1 . Minõség Az átláthatóság szorgalmazása mellett, és való-
színûsíthetõen a nepotizmus és a részrehajlás
A célok eléréséhez szükséges készségek, erõfor- megakadályozása következtében, projektekkel
rások és eljárások kiválasztásának optimalizálása dolgozni egyet jelent a stratégiák és programok
következtében a projektmenedzsment a minõség láthatóvá tételének növelésével, mivel mindig
javulását eredményezheti. Az erõforrásokat a vannak megfogható eredmények, amelyek köny-
projekt speciális szükségletei és céljai alapján nyen bemutathatók és megragadhatók, akár a
választják ki. A folyamatkövetés, monitoring és a médián, akár más kommunikációs csatornán
projekt értékelése, evaluációja a minõség méré- keresztül.
sének fontos eszközei, vagy legalábbis ezek lehe- A láthatóvá tétel mind a projektcsapatnak és a
tõvé teszik, hogy megítéljük, minõségileg és szervezetnek fontos (mozgósítás, PR, kommuni-
mennyiségileg mennyire közelítettük meg a kitû- káció, nyilvánosság, motiváció), mind a szponzo-
zött célokat. A projektalapú megközelítés meg- roknak és támogatóknak, akiknek meg kell indo-
könnyíti, hogy a feladatot jobban, a lehetõ leg- kolniuk, be kell mutatniuk, publikálniuk kell,
jobban valósítsuk meg, mivel jobban látszanak a hogy mire használják az általuk kezelt alapokat.
választási lehetõségek. Más szóval egy szervezet víziója vagy prioritásai
projektekkel könnyebben eladhatóak. Az átlátha-
. Realizmus tóság a becsületesség és tisztesség garanciája is,
és ezek az értékek a nonprofit szervezetek számá-
A projekt lényege, hogy a valóság talaján kell áll- ra létfontosságúak.
nia, és elérhetõ célokat kell kitûznie. A realizmus
fontos érték, mert segít kizárni azon projekteket, . Kreativitás és innováció
melyek céljai a projektet megvalósítani kívánó
szervezet mérete, kapacitása, munkaterülete A kreatív és innovatív projektek új utakat találtak
miatt nem tûnnek megvalósíthatónak. A realiz- a megvalósításra, új módszereket a célok elérésé-
mus az értelem és ész felülkerekedése az érzel- re. A projektmunka arra késztet, hogy minden
meken. Ugyanakkor a realizmus motiváló hatású egyes projekt a többitõl különbözõ, egyedi,
is, hiszen valószínûsíthetõbbé teszi az eredmé- vagyis innovatív legyen. Ezáltal ösztönzi az em-
Szemléletváltás nyeket, és ezáltal átláthatóbbá teheti a projektet. berek és a szervezetek kreativitását. A jobb telje-
a projektmenedzsmentben A nagy gondolatokat látható gyakorlattá és ered- sítésre és értékelésre való törekvés non-konfor-
és az ifjúsági munkában ményekké változtatni - ez lehetne a projektmód- mizmusra és a konvenciókkal való szakításra
szer mottója. ösztönöz - ezek önmagukban is motiváló ténye-
zõk egy szervezetnél. A kreativitás és az innová-
. Rugalmasság ció érdekében közelebb kell kerüljünk a fiatalok,
a közösségek világához, illetve más emberekkel,
A projektet meg kell tervezni, meg kell valósítani szervezetekkel és meghatározó személyiségekkel
(implementáció), és értékelni kell (evaluáció). kell kapcsolatba kerülnünk. A kreativitás és az
Az igazán jó projektirányítás lehetõvé teszi - és innováció ugyanakkor jól rímel a korszerûségre
megköveteli - a projekt elõrehaladása és a projekt és a modernizációra, amelyek korunk létfontos-
rendszeres értékelése, evaluációja következtében ságú elvei.
szükséges változtatásokat. Ezáltal kijavíthatjuk a
projekt tervezésekor elkövetett hibákat és a hibás . Verseny
tervezés okozta mûködési zavarokat, valamint
hozzáigazíthatjuk a projekt különbözõ kompo- A posztmodern társadalom - valamint a neolibe-
nenseit az elõre nem látható változásokhoz és rális gazdaságpolitika és ideológia - egyik legfon-
fejlõdéshez. tosabb értéke, a verseny az (ifjúsági) politikák
projektfinanszírozása következtében bõvül és
. Átláthatóság és láthatóság optimalizálódik. A köz- és magántulajdonú
támogató szervezetek azáltal, hogy a projektek-
Az elszámoltathatóság egyúttal átláthatóságot és hez általánosan érvényes feltételeket szabnak,
láthatóvá tételt is jelent. Átláthatóságot azért, nyomást gyakorolnak a pályázóra annak érdeké-
14

15. Projektmenedzsment
T-kit
ben, hogy jobb teljesítményt nyújtson, hatéko-
nyabb legyen, és mindenekfölött hogy jó, sõt
jobb legyen, annak érdekében, hogy támogatást 1.6. A projektben rejlõ
kaphasson. Mivel soha sincs elegendõ pénz min- értékek
den projektre, mindig zajlik valamilyen kiválasz-
tási eljárás. A verseny természetesen nem kocká-
zatmentes, de arra ösztönzi a projektcsapatokat 1
és a szervezeteket, hogy a tõlük telhetõ legjobbat Az, hogy a projektek programok és feladatok ter-
nyújtsák annak érdekében, hogy támogatást kap- vezésére, szervezésére és megvalósítására, embe-
janak, hogy felszínen maradjanak, és hogy meg- rek és erõforrások menedzselésére alkalmasak,
ismerjék õket. keveset mond arról, hogy mire valók a projektek.
. Részvétel, modernség és foglalkoztathatóság
A projekttervezés és -menedzsment gyakorlatilag
értéksemleges technikák, amelyek mind a köz-,
mind a magánszektorban, mind pedig a civil
Mindaz, amivel korábban a posztmodern társa- társadalomban használhatóak.
dalmak fiatalságát jellemeztük, azaz hogy a pro-
jektek megfelelnek az individualizációs és tagoló- Az európai ifjúsági munka ugyanakkor nem
dási folyamatoknak, azt is jelenti, hogy a értéksemleges. Az európai ifjúsági munkát, csak-
projektmunka sok fiatal és sok ifjúsági munkás úgy, mint a nemzeti ifjúsági munkát, olyan prio-
számára olyan hasznos és elérhetõ tanulási és ritások és értékek jellemzik és irányítják, melyek Fontos elemek az
tapasztalatszerzési lehetõséget jelent, amelyet a maguk is egy implicit vagy explicit ifjúságpolitika európai ifjúsági
munkaerõpiacon is értékesíteni tud. kifejezõdései. Maga az “„európai ifjúsági projekt” programokban
kifejezés is hordoz egy bizonyos filozófiát: a nem-
Ahhoz, hogy a tevékenységek irányítását projekt- zetek fölöttiségét és az európai kooperációét, a
ként tudják értelmezni és gyakorolni, szükségük fiatalokkal együtt, vagy a fiatalok által megvalósí-
van a tervezési és a vezetõi készségek elsajátításá- tott projekteken keresztül talán a részvételét,
ra, fejlesztésére és gyakorlására is. Nem-formális a képzését és az autonómiáét is. Emellett az
képzés során meg kell tanulniuk a felelõsség és az Európai Bizottság és az Európa Tanács egyes
autonómia gyakorlását. A tapasztalati tanulás ifjúsági programjai saját értékekkel rendelkez-
lehetõsége - különösen megfelelõ értékelési tech- nek, amelyeket a kereteiken belül megvalósított
nikákkal támogatva - felbecsülhetetlen segítséget projekteknek követniük és terjeszteniük kell.
jelent az alacsony önértékelés, az önbizalomhi-
ány, a marginalizálódás és a kirekesztõdés álla-
potából való kitöréshez. A projektmunka és az Az Európai Unió szintjén
ezzel együtt járó csapatmunka - a szociális és
kommunikációs készségek fejlesztése - motiváló
hatású és képességnövelõ azáltal, hogy jelentõsé- . Mobilitás és szolidaritás
get és értéket kapnak a kis, elérhetõ változások,
amelyek láthatóvá válása kitörési lehetõséget Az egységes piac, a munkaerõ szabad vándorlása
jelent a marginalizálódás és az alacsony önbecsü- stb. népszerûsítéséhez fontos megteremteni an-
lés állapotából. nak a lehetõségét, hogy a fiatalok külföldön él-
hessenek és dolgozhassanak, és motiválni kell
Természetesen a társadalmi részvétel ezen for- õket a lehetõségek igénybe vételére. A fiatalok
mái nagyon különböznek a társadalmi részvétel mobilitása eszköz az elszigeteltség, az elidegene-
“„tradicionális” formáitól. Elõnyük, hogy sokkal dés, illetve a passzivitás feloldására, amennyiben
testhezállóbbak és elérhetõbbek a mai fiatalok “„szellemi” mobilitást is jelent. A mobilitás és a
számára, bár értéküket még nem mindig ismerik szolidaritás együtt jár, amint azt az Európai Ön-
el. Folyamatos kihívást jelentenek számos ifjúsá- kéntes Szolgálat programjának létrehozásáról
gi és projektvezetõ számára. A kisebb projektek szóló döntés is tükrözi - mert az európai integrá-
lehetõséget jelentenek a közösség mozgósítására ció nem csak a szabad piac, a munkaerõ szabad
- emlékezzünk a realizmusról és a láthatóvá tétel- áramlása fejlõdését jelenti. Az integrációs folya-
rõl mondottakra -, hozzájárulhatnak a közösségi mat politikai, szociális és kulturális szinteken
részvétel fejlesztéséhez. A projekt fontossága és csak akkor lehet sikeres, ha párosul a szolidaritás
az általa hordozott értékek emellett hozzájárul- szükségességének megértésével, és ha Európát a
hatnak ahhoz, hogy növekedjen a fiatalok szolidaritás színterének, nem pedig versenyte-
szerepe a közösségen belül. repnek fogjuk fel.
15

16. Projektmenedzsment
T-kit
. A fiatalok önbizalma és kreativitása
eltérõ mértékben és módon (úgy tûnik ez köny-
nyebben megteremtõdik az ifjúsági cserékben a
Az európai ifjúsági projekteket úgy kell megter- kölcsönösség elvének megvalósulása folytán).
vezni és megvalósítani, hogy ösztönözzék az
autonómiát, az önbizalmat és a kreativitást. Ezen
értékeknek döntõ szerepük van abban, ahogyan
. A fiatalok aktív részvétele a társadalomban és
az intézményekben
1 a projektek elõkészítésre kerülnek és megvalósul- “„A fiatalok aktív társadalmi részvételre való ösz-
nak, amilyen szerepet a fiatalok azokban játsza- tönzése non-profit egyesületeken és szervezete-
nak (tulajdonosok/résztvevõk és nem fogyasz- ken keresztül” a civil társadalom, az egyesületek
tók), és természetesen, ahogyan a célok elérésére és szervezetek létfontosságú szerepének elisme-
törekszenek, és amilyen magatartásformákat rését jelenti a részvétel és az aktív állampolgári
támogatnak. Az is érdekes, hogy milyen módon szerep fejlesztésében. Ugyanakkor általában a
erõsíti egymást az önbizalom és a kreativitás. non-profit szektor fontosságára utal (mint ahogy
. A kulturális sokszínûség megértése
az európai ifjúsági programok többnyire nevelõ
célzatúak, és non-profit alapon mûködnek). Az
A kulturális sokszínûség az európai kontinensen ifjúsági programok említik a “„tudatosítani a fia-
Fontos elemek az természetesnek tûnik (a legtöbb kontinenshez talokban a demokrácia fontosságát a társadalom-
európai ifjúsági hasonlóan). A kulturális sokszínûségnek mint szervezésben, és ezáltal ösztönözzék õket arra,
programokban normális helyzetnek az elismerése, pozitív érték- hogy tevékeny részt vállaljanak annak intézmé-
ként történõ elfogadása és megértése alapvetõ nyeiben”. Hivatkozás történik továbbá arra,
jelentõségû a kulturális különbségek tiszteletben hogy “„bátorítani kell a fiatalokat a társadalmi
tartásával épülõ közös Európában. Ez az elõfelté- szervezõdésrõl alkotott véleményük kinyilvánítá-
tele az interkulturális tanulásnak is sára, és ösztönözni kell a különféle közhivatalo-
. A rasszizmus, idegengyûlölet és antiszemitiz-
kat ennek figyelembe vételére”, ami egyértelmû
megfogalmazása annak, hogy a közhivatalok
mus elleni küzdelem legyenek nyitottak és támogassák a fiatalok társa-
A kulturális sokszínûség értékelése és elfogadása dalmi részvételét.
mellett a rasszizmus, az idegengyûlölet és az
antiszemitizmus veszélyének tudatosítása az . A hátrányos helyzetû fiatalok részvétele
európai programok egyik fõ témája. Enélkül Mindkét program - felismerve a társadalmi
nehezen alakulhat ki megértés és tisztelet a kul- összetartás és az európai programok minden fia-
turális sokszínûség iránt, és végsõ soron, más tal számára biztosított elérhetõségének fontossá-
európaiak és nem-európaiak iránt. gát - prioritásként kezeli a hátrányos helyzetû
. Az európai dimenzió vagy identitás létreho-
fiatalok részvételét. Ez különbözõ gyakorlati in-
tézkedésekben nyilvánul meg, beleértve külön
zása pénzügyi támogatási lehetõségeket is. Ebbe a
A Fiatalok Európáért Programban szereplõ “„a tárgykörbe tartozik a kirekesztés kockázatának
fiatalok felkészítése arra, hogy az Európai Uniót tudatosítása a (nem-kirekesztett) fiatalokban.
történelmi, politikai, kulturális és szociális kör- Ugyanezt a szellemiséget tükrözi az Európai
nyezetük integráns részének tekintsék” passzus Önkéntes Szolgálatnál a “„megkönnyíteni a
valószínûleg a legegyértelmûbb megfogalmazása programban való részvételt minden fiatal
annak, amit a Program más helyeken mint számára” célkitûzés.
„európai dimenziót” vagy “„identitást” említ. Az
ebben a programban és egyéb programokban . A nõk és a férfiak egyenlõ részvétele
szereplõ megfogalmazásokkal kapcsolatban meg Mindkét program hangsúlyozza a férfiak és a nõk
kell említenünk, hogy a cél nem a nemzeti (vagy közötti egyenlõség garantálását, követését és
más) identitást helyettesítõ új identitás létreho- tudatosítását. A Fiatalok Európáért Program
zása, hanem az Európai Unió - és az európai említi a nõk részvételét is: “„fogékonnyá kell ten-
integrációs folyamat - szerepének mint a jelen és ni a fiatalokat a férfiak és nõk esélyegyenlõsége
a jövõ alkotórészének a jobb megértése. Ez az biztosításának szükségességére, és ösztönözni a
európai dimenziónak a helyi és a nemzeti szin- nõket arra, hogy aktív szerepet vállaljanak a tár-
tekhez való kapcsolódását igényli. Ugyanakkor sadalom minden szektorában”. Az Európai
e politika kidolgozói vigyáztak arra, hogy az Önkéntes Szolgálatnál ez a program alapelvei kö-
európai dimenzió ne csak az Európai Unió tagál- zött szerepel: “„...Szándékunk a férfiak és nõk
lamaira vonatkozzék. Ezért a programokban más közötti esélyegyenlõség tiszteletben tartása mel-
országok is részt vehetnek (akár mint lett a mobilitás és a szolidaritás ösztönzése...”;
programország, akár mint harmadik ország), bár - ez tulajdonképpen az Európai Unió egyik,
16

17. Projektmenedzsment
T-kit
a határozatok preambulumában szereplõ alap- ben és az esélyegyenlõség javításában”2.
elvének visszatükrözõdése. Az Ifjúság 2000-2006 Program célul tûzte ki “„az
. Függetlenség, kezdeményezés és kreativitás
európai kontextusban megszerzett informális
képzés elismerésének ösztönzését” is.
A fiatalok függetlenségének, kreativitásának és
vállalkozó szellemének ösztönzése, különösen a
szociális, polgári, kulturális és környezetvédelmi Az Európa Tanács szintjén 1
területen a Fiatalok Európáért Program egyik
alapvetõ célkitûzése volt a fiatalok foglalkoztatha-
tóságának javításáért érzett felelõsség jegyében. Az Európa Tanács ifjúságpolitikájának fõbb érté-
Az Európai Önkéntes Szolgálat még jobban keit és irányelveit formálisan a Miniszterek
hangsúlyozza ezt az összefüggést: “„a fiatalok kez- Tanácsa 1998. április 16-i (98) 6 sz. Határozatá-
ban fogadta el, amely a Tanács Ifjúsági Igazgató-
deményezõkészségének, kreativitásának és szoli-
sága prioritásainak és gyakorlatának politikai
daritásának ösztönzése annak érdekében, hogy
megerõsítése.
aktívan integrálódjanak a társadalomba ...”. Ezek
az értékek a szociális és politikai célkitûzéseken
túl az oktatási és képzési célkitûzésekre is vonat-
. A fiatalok segítése a kihívásokkal való szem-
benézésben és vágyaik elérésében
koznak: egy európai projektben való részvétel,
Az ifjúságpolitikát nem az intézmények, hanem a
amely többnyire külföldi tartózkodással is jár,
fiatalok prioritásai és szempontjai szerint kell
nyitottabbá teszi a fiatalok gondolkodását és fej-
kialakítani, a béke, szabadság és szolidaritás érté-
leszti önállóságukat, függetlenségüket és kreativi-
keinek terjesztése szellemében.
tásukat. A nem-formális tanulás szerepe e cél el-
érésében kiemelt jelentõségûvé vált az
Ifjúság 2000-2006 Programban.
. Kiemelt figyelem fordítása a hátrányos hely-
zetû fiatalokra
. Interkulturális tanulás
A “„társadalmi kohézió, és különösen a kire-
kesztés elleni harc” jegyében a hátrányos hely-
Az interkulturális tanulás az ifjúsági program
zetû fiatalokra fordított fokozott figyelem az
minden részletében fellelhetõ célként, feltétel-
Európa Tanács ifjúságpolitikai céljainak alapve-
ként, vagy szükségletként. A Fiatalok Európáért
tõ irányelve.
programban az interkulturális tanulás részét
képezi mind a szociális céloknak (szolidaritás,
emberi jogok, kulturális sokszínûség tudatosítá-
. A civil társadalom megerõsítése és társadalmi
részvételének fokozása
sa), mind az oktatási céloknak (lásd a pályázati A civil társadalom fejlesztése és megerõsítése ter-
ûrlapokat és beszámoló lapokat, vagy a pályázati mészetesnek tûnik egy olyan szervezeten belül,
útmutatót). Az interkulturális tanulás ugyanak- amelynek elsõdleges célja az emberi jogok és a
kor egységet képez az európai dimenzió más demokrácia kiteljesítése. A fiatalok részvétele és
aspektusaival és a harmadik országok felé meg- bevonása az õket érintõ döntések meghozatalába
nyilvánuló nyitottsággal (azt is beleértve, hogy a elsõ pillanattól kezdve az Európa Tanács ifjúság-
bevándorolt fiatalok megismerjék származási politikájának egyik alapelvét képezte, a kormány-
országuk kultúráját). Végezetül, az interkul- zati szervek és ifjúsági szervezetek közötti ún.
turális tanulással kapcsolatos értékek fellelhetõek társmenedzsment kifejlesztésén keresztül. Ez a
a felelõs állampolgár gondolatkörében, azon cél többek között a “„demokratikus állampolgár- Fontos elemek az
alapvetõ célkitûzés megújításában, miszerint a ságra nevelés” elõsegítését is szolgálja. európai ifjúsági
tisztelet a kulturális sokszínûség és annak alapve- programokban
tõ közös értékei iránt népszerûsítendõ. . Ifjúsági mobilitás
. Az informális képzés elismerése és népszerû-
Az ifjúsági mobilitásnak az Európa Tanács szá-
mára való jelentõségét a szervezet pán-európai
sítése dimenziójának, valamint a fiatalok Európa keleti
A jelenlegi ifjúsági programokban jól látható az és nyugati részei közötti mobilitását még mindig
informális képzés szerepe a szociális és oktatási nehezítõ számos akadálynak a fényében kell
célok elérésében, nem utolsósorban amiatt, hogy megítélni.
õk maguk is a formális oktatás körén kívül esõ
képzési célú programok.
Az informális képzés az élethosszig tartó tanulás- 2
Az Európa Tanács 1999. június 28-i 22/1999 sz.
ban és képzésben is szerepet játszik, “„alapvetõ közös állásfoglalása az „Ifjúság” Közösségi akcióprog-
szerepe van a foglalkoztathatóság, alkalmazko- ramot létrehozó határozat elfogadásáról (Official
dóképesség és vállalkozói készségek fejlesztésé- Journal, 22/07/99)
17

18. Projektmenedzsment
T-kit
. Interkulturális párbeszéd
“„növelni az ifjúságot szolgáló lehetõségeket”. Ez
a nyilatkozat nagy jelentõséggel bír az ifjúsági
A (98) 6 Határozat kitér az interkulturális párbe- projektek menedzselése területén. Az ifjúságpoli-
szédre, mint az Európa Tanács politikájának tika kialakítása kapcsán utalnak a megfelelõ tör-
egyik prioritására “„a sokszínûség tiszteletben vényalkotásra és a megfelelõ szervezeti struktúra
tartása szellemében”. Az Európai Ifjúsági kialakítására, az információcserére és a bevált
1 Központok és az Európai Ifjúsági Alap a megoldások megismerésére stb. Ez is alátámaszt-
nem-formális képzési tevékenységeken keresztül ja azt a tényt, hogy nem lehet az Európa Tanács
kulcsfontosságú szerepet játszottak az interkul- ifjúságpolitikáját kialakítani az egyes országok
turális tanulás kiszélesítésében és népszerûsítésé- nemzeti ifjúságpolitikájának kialakítása nélkül.
ben. Az interkulturális tanulás átitatta az Európa Bár formálisabban, mint az eddig felsorolt érté-
Tanács minden ifjúsági képzési és oktatási tevé- kek, de valószínûleg az adott ország ifjúságpoliti-
kenységét, az Unióval e téren történõ együttmû- kájának formai és szerkezeti elemei is jelentõs
ködést is beleértve. A kultúraközi párbeszédre mértékben befolyásolják az ifjúsági projektek for-
való hivatkozás az egyes országokban is a koope- máját és szerepét. Ilyen elem többek között a
rációra, és a nemzetek közötti és az európai prioritások meghatározása, a finanszírozó intéz-
kooperáció megértésére ösztönöz, mégpedig a mények, az ifjúsági projektek döntéshozatali
kisebbségi jogok védelme és fejlesztése révén. eljárásai stb.
. Elkötelezettség az emberi jogok és demokrá- Ezen értékek megjelenése a projekt-
cia mellett jeinkben
A kultúraközi párbeszéddel kapcsolatban mon-
dottak figyelembe vételével, prioritást élvez a
“„rasszizmus, idegengyûlölet, antiszemitizmus, Saját céljaink és a futó európai ifjúsági projektek
intolerancia elleni küzdelem”, valamint a küzde- szempontjából nem szükséges ismerni valameny-
lem “„minden olyan mozgalom ellen, amelynek nyi itt felsorolt értéket és elvet. Nem is szükséges
célja a demokrácia aláaknázása”. A demokrácia minden projektnek mindegyikhez igazodnia.
és az emberi jogok megerõsítése tételesen A következõk azonban alapvetõ fontosságúak:
is szerepel azok között a kulcsfontosságú priori-
tások között, amelyeket tudatosítani kell a fiata- Ismernünk kell, hogy melyek azok az értékek,
lok körében, és növelni kell az irántuk való amelyek jegyében a projektünk fut
elkötelezettséget. Ezeket, mint látni fogjuk, az határozza meg, hogy
ki a projektbe bevont célcsoport, a projektet meg-
. Az ifjúsági részvétel új formáinak bátorítása valósító vagy támogató szervezet vagy intézmény,
A korábbiakban felsorolt értékekhez és prioritá- és ki a projektet vezetõ személy vagy csoport.
sokhoz képest talán “„belterjesebb” jelentõségû- Végezetül, hogy projektünk finanszírozható
ek, mégis fontos prioritást jelentenek a fiatalok legyen, az értékeknek kompatibiliseknek kell len-
részvételének új formái, mivel ez a prioritás tük- niük az európai intézmények - vagy más szponzo-
rözi az ifjúság folyton változó természetét és az rok - valamely értékével vagy prioritásával.
ifjúságpolitika és az ifjúsági programok rendsze- Nem kell mindezen partnerek alapértékeinek
Fontos elemek az res fejlesztésének szükségességét, az európai azonosaknak lenniük, de legyenek kompatibili-
európai ifjúsági ifjúsági projekteket is beleértve. sek. Fontos, hogy erre a projektvezetõk odafi-
programokban gyeljenek, és legalábbis felismerjék és megvitas-
. A felelõsségvállalásra nevelés sák a problémát. Így, ha bármikor alapvetõ
„A demokratikus állampolgárságra nevelésnek” választásokról vagy prioritásokról kell határozni,
és a nem-formális képzésnek a szerepével össze- a vezetõségnek szilárd és széles morális és politi-
függésben az Európa Tanács prioritásként kezeli kai bázisa lesz a döntéshez.
“„a fiatalok felelõsségvállalásra nevelését”. Ez
úgy értelmezhetõ, hogy tudomásul veszik a civil Európai projektek esetén egyértelmû kell legyen,
társadalom speciális szerepét, azt, hogy a nem- hogy mi indokolja az európai együttmûködést
kormányzati szervezetek és különösen az ifjúsági Európa több, mint forrásszerzési lehetõség egy
szervezetek a “„demokrácia iskoláját” jelentik. csereprogramhoz vagy egy külföldi úthoz. Egy
fiatal számára a külföldi tapasztalatszerzés
. Ifjúságpolitikák fejlesztése nagyon értékes és hatékony lehet. Fontos ezért,
A (98) 6 sz. Határozat egy sor olyan, az ifjúság- hogy a projektvezetõ tudja, miért lesznek a fiata-
politika kialakításához és elismeréséhez kapcso- lok számára hasznosak a tapasztalatok - ne csak
lódó célt és prioritást sorol fel, amelyek segítenek azt mondják, hogy az európai intézmények célja-
18

19. Projektmenedzsment
T-kit
it követni kell, mint egy új vallást vagy egy köte-
lezõ programelemet.
Kézben kell tudnunk tartani a projektet
A projekt irányítóinak talán a legfontosabb kész-
sége és attitûdje, hogy kézben tudják tartani a Fontos elemek az
projekteket. Fontos, hogy õk irányítsák a projek- európai ifjúsági 1
programokban
tet, és ne õket irányítsák az események, és ne is
egy harmadik fél vegye át az irányítást. Ehhez
világosaknak kell lenniük a prioritásoknak, a cé-
loknak, az alapelveknek és az értékeknek, bele-
értve azokat is, amelyek csak partikuláris hatást
gyakorolnak a tanulási folyamatra.
Fel kell ismernünk a korlátokat
Egy projekt lehet nagyon különleges vagy elõre-
mutató, de egy projekt, az csak egy projekt,
ahogy egy személy is csak egy személy. Mindket-
tõnek korlátozottak a céljai, a mûködési területe, 1.7. A projektorientált
ideje stb. Egy projekt önmagában nem változtat- megközelítés korlátai
hatja meg a társadalmat. De hozzájárulhat egy
speciális probléma megoldásához. Projekteket
megvalósítva prioritásokat állítunk fel, és kikü-
szöböljük azokat a célokat, amelyek nem priori- A projekteknek korlátai is vannak
tások. Prioritásokat felállítani annyi, mint érté-
keknek, céloknak vagy szükségleteknek
megfelelõ kritériumokat meghatározni. A korlá- A projekt mindenekelõtt a társadalmi változások
tok ismerete fontos azért is, hogy megfelelõen eszköze, legalábbis az ifjúsági és szociális munka
tervezzük a változásokat és eredményeket - nem területén ennek szeretnénk a projekteket tekinte-
lehet egyszerre mindent megváltoztatni, nem ni. A projektek nem önmagukért való dolgok,
minden oldható meg tanulással és neveléssel. egyszerûen a tervezés, szervezés, mozgósítás és
az eredmények elérésének egy megközelítési
Megfelelõ képzés vagy felkészülés módját jelentik. Természetesen hatékonyságuk
Láttuk az elõzõ fejezetben, hogy milyen fontos a az erõforrások optimalizálásában és emberek
fiatalok nem-formális képzése az európai intéz- bevonásában indokolja kiemelt szerepüket, külö-
mények és az európai ifjúsági programok számá- nösen az európai ifjúsági programok terén.
ra. Ha valami olyan közösrõl és kulcsfontosságú- Ennek ellenére, a projektmenedzsment elõbb fel-
ról beszélünk, mint az interkulturális tanulás sorolt elõnyei mellett ismernünk és tudatosíta-
vagy a fiatalok részvétele, nem reális, hogy min- nunk kell a módszer kockázatait és korlátait is.
den ifjúsági szakembertõl vagy vezetõtõl elvár-
juk, hogy automatikusan kompetens legyen azon A külsõ kontroll és a sebezhetõség
a területen, ha nem megfelelõen képezték. növekedése
A megfelelõ képzési programok szervezése és
az azokon történõ részvétel ezért nagyon fontos, Az, hogy a programok és szervezetek támogatá-
nemcsak a projekt sikere, hanem a projekt képzé- sának rovására a projektek támogatása nõ, sebez-
si céljainak megvalósulása szempontjából is. hetõbbé teszi a szervezeteket: a szervezetek a
támogatást meghatározott projektekre kapják,
Az értékeket a fiatalok számára érthetõvé kell amelyek gyakran beszûkítik, specializálják a célo-
tenni, és hozzájuk kell igazítani kat és a tevékenységi formákat. Ezenkívül egy
Az ifjúsági szakember, vezetõ vagy képzõ (aki szervezet fejlesztése könnyen kontrol alatt tartha-
nem feltétlenül azonos a projektmenedzserrel) tó azzal, hogy hány és milyen nagyságú projektjét
feladata, hogy az értékeket és nevelési, képzési támogatják. A projektek korlátozott támogatása
alapelveket átvigye a fiatalok számára megfelelõ megakadályozhatja a programfejlesztést, és min-
programokba. Fontos továbbá, hogy megértse denképpen korlátozza egy szervezet terjeszkedési
a fiatalokat és tudjon velük kommunikálni annak lehetõségeit. Mivel sok projektrõl rendszeres
érdekében, hogy megértse értékeiket és beépít- idõközönként (évente vagy kétévente) döntenek
hesse a projektbe, illetve annak metodikájába. a támogatók, a szervezet függetlensége és mozgá-
19