Korszerű módszertani technikák

1. Korszerű módszertani technikák
a felső tagozaton
Szabó Csilla – szurdopedagógus és
magyartanár
Némethné Szelle Krisztina –
szurdopedagógus és dármapedagógus

2. „És nincs madárcsicsergés” – egy
személyes vallomás a hallássérülésről

3. „Értelem és érzelem”
A nyelvi és szociális kompetencia
fejlesztésének módszerei az irodalom
és drámaórákon

4. A személyes és szociális kompetenciák elemeinek öt fő
csoportja:
(Daniel Goleman szerint ):

Éntudatosság (önismeret,önértékelés, önbizalom)

Önszabályozás (önkontroll, megbízhatóság, alkalmazkodás)

Empátia (mások megértése, érzelmi feszültségek érzékelése)

Motiváció (kezdeményezőkészség, optimizmus, elköteleződés)

Társas készségek (befolyásolás, kommunikáció,
konfliktuskezelés,kapcsolatépítés, együttműködés, csapatszellem)

5. Éntudatosság és empátia
Ismerd meg önmagad, csak így érthetsz meg
másokat.
• Milyen vagyok?
• Mit érzek?
• Hogyan viselkedem az egyes
élethelyzetekben?

6. Reális énkép
Szerintem ilyen vagyok.
zerintem ilyennek látnak mások.
Külső visszajelzések.
Ilyen vagyok!

7. „Az élet és az irodalom”
A kompetenciafejlesztés
lehetőségei az irodalomórán

8. • Fordulatos, érdekes meseszövés
• Viszonylag kevés szereplő, egyszerű jellemek,
pozitív és negatív pólus
• Plasztikusan ábrázolt, képszerűen
megragadható élethelyzetek
• A szituációkból, konfliktusokból könnyen
kibontható érzelmek és indulatok
• Fordulatos, érdekes meseszövés
• Viszonylag kevés szereplő, egyszerű jellemek,
pozitív és negatív pólus
• Plasztikusan ábrázolt, képszerűen
megragadható élethelyzetek
• A szituációkból, konfliktusokból könnyen
kibontható érzelmek és indulatok
Miért éppen a János vitéz és a Toldi?
Ami mellette szól:

9. A lelkiismeret
Jancsi látta a zsiványok sok-sok kincsét. Magában vitatkozott
• Elviszem a kincset! Ez lopott kincs!.
• Gazdag leszek! Nem nyúlok hozzá!
Egy belső hang azt súgta: Nem szabad! Ez a hang a
lelkiismeret.
• Veled történt már hasonló? Mit súgott a
lelkiismereted?
• Elviszem ezt a sok aranyat! Ne vidd el a pénzt!
• Elköltöm mindet! Ne legyél önz , mertő
• Belefér, az egész család. mindenki utálni fog.
• Körbe utazzuk a világot.

10. Ugyanez a téma a dráma eszközeivel:
1. Állókép
2. „Kihangosítás”

11. A féltés
Miklós és az édesanyja nagyon szeretik egymást.
Miklós félti az édesanyját: attól félti, hogy megijed,
szomorú lesz
vagy beteg lesz.
Az édesanya is félti a fiát: attól félti, hogy elfogják,
börtönbe
zárják, valami baj történik vele
Minden ember félti azt, akit szeret.
• Te kit féltesz? Anyukámat
• Mitől félted őt? Attól, hogy felmegy a
vérnyomása.
• Téged ki félt legjobban? Anyukám
• Mitől félt téged? Nem tudom. Nem
akarja, hogy bajom legyen.

12. Ugyanez a téma a dráma eszközeivel:
1. Egyedül a körben
2. Jelenetek
3. Jelenetek adott végszóra

13. Az önuralom
• A vitézek bosszantották Miklóst. Miklós dühös
lett. Elvesztette az önuralmát. Nem tudott
magának parancsolni. Felkapta, és eldobta a
malomkövet.
• Veled történt már hasonló? Igen Sokszor
előfordul? Néha
• Például mitől veszted el az önuralmadat?
Amikor Dominik piszkál.
• Mit csinálsz olyankor?Megpróbálom kibírni.
Végül megrúgom és megütöm.

14. Az önismeret, önuralom fejlesztését szolgáló
drámai eszközök:
1. Találd meg, hol van!
2. Átló

15. „Mit érzett Nemecsek… mire gondolt
Geréb?”
Az érzelmek, indulatok
nyomon követése a
kötelező olvasmányokban

16. Lényegkiemelés a dráma eszközeivel
• Ábrázold három képben
• Állóképek

17. Az empátia fejlesztése:
„Öreg ember, öreg fa”
A szöveg mélyebb rétegeinek
feltárása a dráma eszközeivel

18. Milyen fa lennél? Hol nőttél fel? Egyedül élsz
vagy körbevesznek más fák is? stb.

19. Fórum színház (vita)
„ Jó öregnek lenni.”
„ Jó fiatalnak lenni.”

20. körmese

21. Lírai művek feldolgozása
Képi gondolkodás és a költői
képek:
hasonlat,metafora

22. Tóth Árpád költői képei
Körúti hajnal

23. Egyszerre két tűzfal között kigyúlt
A keleti ég váratlan zsarátja”
metafora

24. „S lomhán söpörtek az álmos vicék
mint….rosszkedvű koboldok”
hasonlat

25. Esti sugárkoszorú

26. „hajad sötét lombja”
metafora

27. A versek érzelmi feldolgozása
Radnóti Miklós
Erőltetett menet
Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked,
s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet,
de mégis útnak indul, mint akit szárny emel,
s hiába hívja árok, maradni úgyse mer,
s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán,
hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál.
Pedig bolond a jámbor, mert ott az otthonok
fölött régóta már csak a perzselt szél forog,
hanyattfeküdt a házfal, eltört a szilvafa,
és félelemtől bolyhos a honni éjszaka.
Ó, hogyha hinni tudnám: nemcsak szivemben hordom
mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon;
ha volna még! s mint egykor a régi hűs verandán
a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár,
s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken,
a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen,
és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt,
s árnyékot írna lassan a lassu délelőtt, -
de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek!
Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!

28. Az életrajz megismerésének
fontossága

29. A vers érzelmi megközelítése a dráma
eszközeivel:
1. A vers hangulatának megjelenítése tárgyak,
színek segítségével
2. Egy tárgy legszebb és legszomorúbb napja

31. Köszönjük a figyelmet!