Korszerű módszertani technikák a felső tagozaton - 2014. februári előadás

1. Korszerű módszertani technikák
a felső tagozaton
Szabó Csilla – szurdopedagógus és
magyartanár
Némethné Szelle Krisztina –
szurdopedagógus és dármapedagógus

2. „És nincs madárcsicsergés” – egy
személyes vallomás a hallássérülésről

3. „Értelem és érzelem”
A nyelvi és szociális kompetencia
fejlesztésének módszerei az irodalom
és drámaórákon

4. A személyes és szociális kompetenciák elemeinek öt fő
csoportja:
(Daniel Goleman szerint ):

Éntudatosság (önismeret,önértékelés, önbizalom)

Önszabályozás (önkontroll, megbízhatóság, alkalmazkodás)

Empátia (mások megértése, érzelmi feszültségek érzékelése)

Motiváció (kezdeményezőkészség, optimizmus, elköteleződés)

Társas készségek (befolyásolás, kommunikáció,
konfliktuskezelés,kapcsolatépítés, együttműködés, csapatszellem)

5. Éntudatosság és empátia
Ismerd meg önmagad, csak így érthetsz meg
másokat.
• Milyen vagyok?
• Mit érzek?
• Hogyan viselkedem az egyes
élethelyzetekben?

6. Reális énkép
Szerintem ilyen vagyok.
zerintem ilyennek látnak mások.
Külső visszajelzések.
Ilyen vagyok!

7. „Az élet és az irodalom”
A kompetenciafejlesztés
lehetőségei az irodalomórán

8. • Fordulatos, érdekes meseszövés
• Viszonylag kevés szereplő, egyszerű jellemek,
pozitív és negatív pólus
• Plasztikusan ábrázolt, képszerűen
megragadható élethelyzetek
• A szituációkból, konfliktusokból könnyen
kibontható érzelmek és indulatok
• Fordulatos, érdekes meseszövés
• Viszonylag kevés szereplő, egyszerű jellemek,
pozitív és negatív pólus
• Plasztikusan ábrázolt, képszerűen
megragadható élethelyzetek
• A szituációkból, konfliktusokból könnyen
kibontható érzelmek és indulatok
Miért éppen a János vitéz és a Toldi?
Ami mellette szól:

9. A lelkiismeret
Jancsi látta a zsiványok sok-sok kincsét. Magában vitatkozott
• Elviszem a kincset! Ez lopott kincs!.
• Gazdag leszek! Nem nyúlok hozzá!
Egy belső hang azt súgta: Nem szabad! Ez a hang a
lelkiismeret.
• Veled történt már hasonló? Mit súgott a
lelkiismereted?
• Elviszem ezt a sok aranyat! Ne vidd el a pénzt!
• Elköltöm mindet! Ne legyél önz , mertő
• Belefér, az egész család. mindenki utálni fog.
• Körbe utazzuk a világot.

10. Ugyanez a téma a dráma eszközeivel:
1. Állókép
2. „Kihangosítás”

11. A féltés
Miklós és az édesanyja nagyon szeretik egymást.
Miklós félti az édesanyját: attól félti, hogy megijed,
szomorú lesz
vagy beteg lesz.
Az édesanya is félti a fiát: attól félti, hogy elfogják,
börtönbe
zárják, valami baj történik vele
Minden ember félti azt, akit szeret.
• Te kit féltesz? Anyukámat
• Mitől félted őt? Attól, hogy felmegy a
vérnyomása.
• Téged ki félt legjobban? Anyukám
• Mitől félt téged? Nem tudom. Nem
akarja, hogy bajom legyen.

12. Ugyanez a téma a dráma eszközeivel:
1. Egyedül a körben
2. Jelenetek
3. Jelenetek adott végszóra

13. Az önuralom
• A vitézek bosszantották Miklóst. Miklós dühös
lett. Elvesztette az önuralmát. Nem tudott
magának parancsolni. Felkapta, és eldobta a
malomkövet.
• Veled történt már hasonló? Igen Sokszor
előfordul? Néha
• Például mitől veszted el az önuralmadat?
Amikor Dominik piszkál.
• Mit csinálsz olyankor?Megpróbálom kibírni.
Végül megrúgom és megütöm.

14. Az önismeret, önuralom fejlesztését szolgáló
drámai eszközök:
1. Találd meg, hol van!
2. Átló

15. Az érzelmek, indulatok nyomon
követése a kötelező olvasmányokban

16. „Mit érzett a kőszívű ember három
fia?

17. Lényegkiemelés a dráma eszközeivel
• Ábrázold három képben
• Állóképek

18. Az empátia fejlesztése:
„Öreg ember, öreg fa”
A szöveg mélyebb rétegeinek
feltárása a dráma eszközeivel

19. Milyen fa lennél? Hol nőttél fel? Egyedül élsz
vagy körbevesznek más fák is? stb.

20. Fórum színház (vita)
„ Jó öregnek lenni.”
„ Jó fiatalnak lenni.”

21. körmese

22. Lírai művek feldolgozása
Képi gondolkodás és a költői
képek:
hasonlat,metafora

23. Tóth Árpád költői képei
Körúti hajnal

24. Egyszerre két tűzfal között kigyúlt
A keleti ég váratlan zsarátja”
metafora

25. „S lomhán söpörtek az álmos vicék
mint….rosszkedvű koboldok”
hasonlat

26. Esti sugárkoszorú

27. „hajad sötét lombja”
metafora

28. Ady Endre: Párisban járt az Ősz
Párisba tegnap beszökött az Ősz.
Szent Mihály útján suhant nesztelen,
Kánikulában, halk lombok alatt
S találkozott velem.
Ballagtam éppen a Szajna felé
S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,
Arról, hogy meghalok.
Elért az Ősz és súgott valamit,
Szent Mihály útja beleremegett,
Züm, züm: röpködtek végig az uton
Tréfás falevelek.
Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé
S Párisból az Ősz kacagva szaladt.
Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán
Nyögő lombok alatt.
A
megszemélyesítés

29. A versek érzelmi feldolgozása
Petőfi Sándor: Szeptember végén
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Elhull a virág, eliramlik az élet...
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, Ülj, hitvesem, ülj az ölembe ide!
De látod amottan a téli világot? Ki most fejedet kebelemre tevéd le,
Már hó takará el a bérci tetőt. Holnap nem omolsz-e sírom fölibe?
Még ifjú szívemben a lángsugarú nyár Ó mondd: ha előbb halok el, tetemimre
S még benne virít az egész kikelet, Könnyezve borítasz-e szemfödelet?
De íme, sötét hajam őszbe vegyül már, S rábírhat-e majdan egy ifjú szerelme,
A tél dere már megüté fejemet. Hogy elhagyod érte az én nevemet?
Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,
Fejfámra sötét lobogóul akaszd,
Én feljövök érte a síri világból
Az éj közepén, s oda leviszem azt,
Letörölni véle könnyűimet érted,
Ki könnyedén elfeledéd hívedet,
S e szív sebeit bekötözni, ki téged
Még akkor is, ott is, örökre szeret!

30. Az életrajz fontossága
” és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt,”
(Radnóti Miklós:Erőltetett menet)

31. A vers érzelmi megközelítése a dráma
eszközeivel:
1. A vers hangulatának megjelenítése tárgyak,
színek segítségével
2. Egy tárgy legszebb és legszomorúbb napja

32. „Értelem és érzelem” – Egy hallássérült kislány
fogalmazása Arany János balladája nyomán

33. Tetemre hívás
Egy sötét erdőben halva találták egy ifjú Bárczi Benőt, a szívében egy hosszú, hegyes tőr volt
rajta.
Édesapja a kastélyba vitte föl. Az ifjú családja gyászolnak. Édesapja ezt mondta: ha egy
gyilkos van az áldozat közelében, a sebhelyen kijön a vér, ő az a gyilkos. A szobában fekete
anyagok voltak beborítva. Egy fény sem jut be, csak a gyertyafény világítja be a szobát. A
gyertya csendesen riogatja magát, mintha ő is csendben gyászolna magában.
Az ifjú apja behívták az ifjú ellenségeit, a barátait, a falusiakat, a családját. Egyikük sem
gyilkos, a vér nem búgott ki. Most, a legutolsószor, egy titkos, szép menyasszonya bejött.
Nem sírt, nem hullottak a szeméből, mint az esőcseppek, vagy folytak, mint a patak. Csak
nézett ott a sebhelyet, földbe gyökerezett a lába, megdermedt az arca, mert a sebhelyből
jött ki a csillogó, vörös vér.
Az apa megdöbbentett, ő a fia gyilkosa. A lány elmesélte, hogy Benő szereti őt.
Ha nem mondja ki, hogy szereti, megöli magát. A lány odaadta neki a tőrt, és megölte
magát.
A lány elmebeteg lett, kihúzta a tőrt a fiú sebhelyéről, lóbálva, sírva, kacagva szaladgált az
utcán, és táncolt, ezt dalolta: „A lány, aki a fiú érzéseivel játszotta!”
2014. január

35. Köszönjük a figyelmet!