A tengerek és óceánok műanyag szennyezésének komplex hatása - 2. rész: Lehets...István Gubek
A tengerek és óceánok műanyag szennyezése az utóbbi évek egyik egyre többet kutatott témája. Hasonlóan globális szintű környezeti probléma, mint az éghajlatváltozás vagy a biodiverzitás csökkenése, ugyanakkor a közvélemény sokkal kevesebbet tud róla, mivel ez egy új kutatási terület illetve nincs magyar nyelvű szakirodalom a témában. Ez az első átfogó összeállítás, mely a külföldi szakirodalom részletes áttanulmányozásával készült. Az első részben részletes leírást adtam a tengeri környezetbe került műanyagok fizika, kémiai, biológia, ökológiai, gazdasági és társadalmi hatásairól. A mostani, második, befejező részben pedig bemutatom a már létező megoldási lehetőségeket.
Az EU biodiverzitás- és agrár stratégiája a fenntarthatóság tükrében - Dedák ...szakalpeter
Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője
Az ipari forradalmak óta egyre intenzívebben használjuk környezetünket. A természeti rendszerek működését megváltoztattuk, a természeti erőforrások megújulóképessége sérült, mindez a jelen és jövő nemzedékek életminőségét alapvetően befolyásolja. Az Európai Unió felismerve a környezet pusztulásával járó gazdasági és társadalmi hátrányokat, a természeti rendszerek helyreállítását célzó intenzív erőfeszítéseket kezdeményezett, melynek lépéseit a Zöld Megállapodás szakpolitikai keretrendszerében rögzítette. Az előadáson részt vevők megismerhetik, hogyan illeszkedik az EU biodiverzitás- és agrár stratégiája az EU zöldpolitikai keretrendszerébe, valamint szó lesz arról, milyen hatással lehet mindez a hazai környezetügyre és agrárszakpolitikára. Vajon képesek vagyunk Európában létrehozni egy olyan átfogó kötelezettségvállalási és intézkedési keretrendszert, amely sikeres lehet a biológiai sokféleség csökkenését kiváltó okok elleni küzdelemben? Hogyan lehet kiküszöbölni az ellentmondásokat, és sikeresen összehangolni az egyenlet szereplőinek - természet, a mezőgazdasági termelők, a vállalkozások és a fogyasztók - az szempontjait? Valamilyen mértékű felmelegedéssel mindenképpen számolni kell; vajon hogy érhető el, hogy a természet és a társadalom alkalmazkodjon az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz?
A tengerek és óceánok műanyag szennyezésének komplex hatása - 2. rész: Lehets...István Gubek
A tengerek és óceánok műanyag szennyezése az utóbbi évek egyik egyre többet kutatott témája. Hasonlóan globális szintű környezeti probléma, mint az éghajlatváltozás vagy a biodiverzitás csökkenése, ugyanakkor a közvélemény sokkal kevesebbet tud róla, mivel ez egy új kutatási terület illetve nincs magyar nyelvű szakirodalom a témában. Ez az első átfogó összeállítás, mely a külföldi szakirodalom részletes áttanulmányozásával készült. Az első részben részletes leírást adtam a tengeri környezetbe került műanyagok fizika, kémiai, biológia, ökológiai, gazdasági és társadalmi hatásairól. A mostani, második, befejező részben pedig bemutatom a már létező megoldási lehetőségeket.
Az EU biodiverzitás- és agrár stratégiája a fenntarthatóság tükrében - Dedák ...szakalpeter
Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője
Az ipari forradalmak óta egyre intenzívebben használjuk környezetünket. A természeti rendszerek működését megváltoztattuk, a természeti erőforrások megújulóképessége sérült, mindez a jelen és jövő nemzedékek életminőségét alapvetően befolyásolja. Az Európai Unió felismerve a környezet pusztulásával járó gazdasági és társadalmi hátrányokat, a természeti rendszerek helyreállítását célzó intenzív erőfeszítéseket kezdeményezett, melynek lépéseit a Zöld Megállapodás szakpolitikai keretrendszerében rögzítette. Az előadáson részt vevők megismerhetik, hogyan illeszkedik az EU biodiverzitás- és agrár stratégiája az EU zöldpolitikai keretrendszerébe, valamint szó lesz arról, milyen hatással lehet mindez a hazai környezetügyre és agrárszakpolitikára. Vajon képesek vagyunk Európában létrehozni egy olyan átfogó kötelezettségvállalási és intézkedési keretrendszert, amely sikeres lehet a biológiai sokféleség csökkenését kiváltó okok elleni küzdelemben? Hogyan lehet kiküszöbölni az ellentmondásokat, és sikeresen összehangolni az egyenlet szereplőinek - természet, a mezőgazdasági termelők, a vállalkozások és a fogyasztók - az szempontjait? Valamilyen mértékű felmelegedéssel mindenképpen számolni kell; vajon hogy érhető el, hogy a természet és a társadalom alkalmazkodjon az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz?
Tercer Dia International de la Fascination por las Plantas 18 de mayo de 2015...wd4u
Tercer Dia International de la Fascination por las Plantas
18 de mayo de 2015
Dossier de Actividades
3rd International Fascination of Plants Day 2015 in Spain
1. Éltetőnk és tartalékunk
A növényvilág
kincsestára
A
növények csodálatos élőlé- Ha azt nézzük, hogy csak a múlt év végén indult el útjára az Euró-
nyek. Mivel helyhez kötött
életmódot folytatnak, állandó- pai Növénytudományi Szervezet kezdeményezése, hatalmas siker-
an alkalmazkodniuk kell a fo- nek számít, hogy már harmincnyolc ország szakmai testületei és
lyamatosan változó környezeti
feltételekhez. Ennek köszönhe- intézményei csatlakoztak hozzá. Nem sok olyan kezdeményezésről
tő, hogy a Földön élő mintegy
kétszázötvenezer–háromszázezer növény-
tudunk, amely ilyen rövid idő alatt elérte, hogy százmilliók számára
faj gyakorlatilag bolygónk minden életterét reflektorfénybe állítsa bolygónk életének és a tudományos kutatá-
benépesítette, meghatározva a bioszféra
arculatát és életteret teremtve az állatfajok sok egyik ágának legizgalmasabb kérdéseit.
százezrei számára is. Az európai kezdeményezés az immár négy földrészre kiterjedő ese-
A növények legjellemzőbb tulajdonsága,
hogy a napfény energiáját megkötve szén- ménysorozattal arra a szerepre hívja fel a figyelmet, amelyet a növény-
dioxidból és vízből szerves anyagot (szén-
hidrátot) állítanak elő (fotoszintézis). Ez a
világ betöltött és betölt az emberiség életében. Ennek jegyében adjuk
szerves anyag az elsődleges forrása az állati közre a 2012. május 18-át jeles nappá avató program nemzeti koordi-
szervezetek és az ember táplálékának. Ráa-
dásul a fotoszintézis egyik „mellékterméke” nátorának cikkét a Föld zöld palástjával foglalkozó kutatásokról.
a légköri oxigén, amit belélegzünk. Mind-
ezek alapján bátran állíthatjuk, hogy nö- fennmaradó 7 százalékban előállított állati kell élelemmel ellátni kisebb földterületről.
vények nélkül a jelenlegi formájában nem eredetű termékek is közvetve növényekből Ehhez járul az éhínség elleni küzdelem (je-
létezhetne élet bolygónkon. Egymagában származnak. lenleg naponta mintegy egymilliárd ember
már ez is alátámasztja kutatásuk szükséges- A növénytermesztésnek igen nagy kihí- éhezik), a klímaváltozás és az öntözésre for-
ségét, de a növények emellett számos egyéb vásokkal kell szembenéznie az elkövetke- dítható csökkenő vízkészletek hatása.
formában is meghatározzák mindennapja- ző évtizedekben. A Föld népessége 2050-re A romló környezeti feltételek közül világ-
inkat éppúgy, mint a jövőnket. várhatóan 9 milliárdra nő, ugyanakkor az szerte a vízhiány a legfenyegetőbb. Sokat
Az öt világrész több mint hétmilliárd la- egy főre jutó, mezőgazdaságilag hasznosít- elárul, hogy jelenleg a növénytermesztésre
kója ellátásának legközvetlenebb formája ható terület nagysága – a jelenlegi ütem mel- használt területeknek csak a 16 százaléka
az élelmiszer-termelés. Az évente forga- lett – 40–55 százalékkal csökken az erózió, a öntözhető, de így is a mezőgazdaság hasz-
lomba kerülő élelmiszer tömegének 93 szá- szikesedés, a sivatagosodás, az infrastruktú- nálja fel vízfogyasztásunk 70 százalékát.
zalékát termesztett növények adják, míg a rák kiépítése stb. miatt. Tehát több embert Éppen ezért a szárazságtűrő gabonafélék
10 TermészetBÚVÁR • 2012/2
2. Az erdők fontos szervesanyag és
oxigéntermelő rendszerek
szemben a búzafaj ák túlnyomó többsége
t
védtelen. A nemesítők világszerte erőfeszí-
téseket tesznek azért, hogy kenyérgaboná-
ink ezzel a mindennapi kenyerünket ve-
szélyeztető kórokozóval szemben is védetté
(rezisztenssé) váljanak. E versenyfutásban
is nagy szerepe van a molekuláris nemesí-
tési eljárásoknak a rezisztenciáért felelős
gének gyors azonosításával.
A növények megújuló energiaforrások-
ként is egyre inkább előtérbe kerülnek. 2010-
ben a gépjárművek által felhasznált összes
üzemanyag 2,7 százaléka volt úgynevezett
első generációs bioüzemanyag (etanol és bi-
A fotoszintézís hatékonysága a bio- odízel), de a becslések szerint ez az arány
masszatermelésben egy-két százalék 2050-re 25 százalék lesz. Az energianövé-
nyek cukor-, keményítő-, illetve olajtartal-
mának növelése csökkentheti a termelé-
előállítása a növénynemesítés egyik kulcs- küzdelem leghatékonyabb eszközei, ezért a sükhöz szükséges földterület nagyságát, és
fontosságú feladata. mezőgazdasági területek növelése az erdők ez mérsékli az élelmiszernövényekkel való
A szárazságtűrés rendkívül komplex tu- rovására nem járható út. Ez is a növényter- versengésüket.
lajdonság. A megfelelő génkombinációt mesztés hatékonysága növelésének (kisebb Nagy előrelépésre azonban csak a máso-
hordozó szárazságtűrő egyedek kiválogatá- területen több termés) szükségességét erősí- dik generációs bioüzemanyagok elterjedé-
sa hosszadalmas és sok bizonytalansággal ti. Ennek legkézenfekvőbb módja a nagyobb sekor lehet számítani. Ezek a sejtek falát
teli folyamat. Ezt lényegesen meggyorsítja a termőképességű, a környezet káros hatásai- alkotó lignocellulóz erjesztésével állíthatók
molekuláris biológiai technológiák alkalma- nak ellenálló, jobb vízhasznosítású fajtákki- elő, és igen nagy mennyiségben lesznek
zása, az úgynevezett molekuláris nemesítés, nemesítése. A sikeresség megköveteli, hogy hozzáférhetők. A becslések szerint ezeknek
illetve a génsebészet. Napjainkban kerülnek jobban megismerjük a növényekben zajló az üzemanyagoknak a felhasználása a szén-
forgalomba azok a korszerű módszerekkel folyamatokat, a fejlődésüket szabályozó gé- hidrogén alapú üzemanyagokra jellemzőnél
előállított új kukoricahibridek, illetve -faj- neket és ezek kölcsönhatásait. mintegy 90 százalékkal kevesebb üvegház-
ták, amelyek termése mérsékelt vízellátott- A terméshozamot nemcsak a hőség, a hatású gázt juttat a levegőbe. Nem kis előny
ság mellett sem csökken számottevően. szárazság és egyéb élettelen környezeti té- az sem, hogy az energianövények egyúttal
Nem új dolog, hogy az éghajlatváltozás nyezők veszélyeztetik, hanem a kórokozók megújuló jellegű erőforrások is. A rendkívül
hat a növénytermesztésre, de azt sem té- és az általuk keltett betegségek is. Ebben ellenálló lignocellulóz üzemanyaggá alakí-
veszthetjük szem elől, hogy a mezőgazda- a tekintetben is az ellenálló fajták neme- tása azonban nehéz feladat.
ság is hat a klímaváltozásra, hiszen az üveg- sítése a legjárhatóbb út. Jelenleg az egyik Energetikai szempontból ígéretes a foto-
házhatású gázok kibocsátásának 14 százalé- legnagyobb veszélyt a búza úgy evezett
n szintézis kutatása is. A fényasszimiláció so-
káért felelős. Ezt súlyosbítja az erdőirtás. Az rozsdabetegségét okozó gomba Ug99 jelű rán a növények a Napból érkező fényener-
erdők szén-dioxidot megkötő képességük- törzsének megjelenése és megállíthatatlan giának mindössze egy-két százalékát kötik
nek köszönhetően az éghajlatváltozás elleni terjedése jelenti. Ezzel az agresszív törzzsel meg. A hatékonyság javításával nemcsak a
w w w. t e r m e s z e t b u v a r. h u TermészetBÚVÁR • 2012/2 11
3. Nagyüzemi vízkultúrás papri-
Teaszüret a növény őshazájában kanevelés Hollandiában
A nemesített repce az étolajgyártás
egyik fontos alapanyaga
ve állítottak elő villamos áramot. A megoldás A növények hihetetlen változatosságban
Szárazságtűrő és vízhiányra érzékeny búza- további szépsége, hogy a fenyő tűleveleinek állítanak elő különféle vegyületeket, ame-
fajták gyökérzetének összehasonlítása elhelyezkedése adta a mintát ahhoz, hogy a lyeknek az ipari és gyógyászati felhasználása
GYÖRGYEY JÁNOS felvétele nanocsövek térbeli elrendezésével a világűr- még számos lehetőséget rejt magában. Már
ből érkező napsugárzás minél nagyobb ré- csak ezért is rendkívül fontos a biológiai vál-
szét hasznosítsák. tozatosságuk fenntartása és az anyagcsere-
növények növekedése gyorsulhat, hanem a A növények által előállított szénhidrátok folyamatok minél alaposabb megismerése.
terméshozamuk is nőhet. nemcsak az ásványi üzemanyagokat válthat- A május 18-ai Azok a csodálatos növények nap
Izgalmas kutatási cél az úgynevezett „mes- ják ki (legalábbis részben), hanem a petróle- („Fascination of Plants Day”) rendezvényei,
terséges levelek” kifejlesztése. Számos ilyen um alapú műanyagokat is. A növényi eredetű fórumai megtalálhatók a www.plantday12.eu
próbálkozás történt már a világban. Leg- műanyagok gyorsan lebomlanak a környe- honlapon. Jó lehetőséget kínálnak arra, hogy
újabban biológiai és nem biológiai anyagokat zetben, így nem szennyezik azt. A növények újraértékeljük a növényvilághoz fűződő kap-
kombináltak sikeresen. Kékeszöld algákból ipari jelentősége azonban ezen túl is igen sok- csolatainkat, és új ismeretekkel gyarapodva
kivont fotoszintetikus reakciócentrumokkal rétű. Gondoljunk csak a papírgyártásra vagy többet tegyünk életfeltételeink javításáért.
vonták be cinkből készült nanocsövek belső a rostnövényekre (gyapotra és lenre), illetve DR. FEHÉR ATTILA
felületét, amelyek a reakciócentrumokban a gyógyszeralapanyagokra (a gyógyszerható- nemzeti koordinátor,
fény hatására keletkező elektronokat elvezet- anyagok 80 százaléka növényi eredetű). MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont
Ne feledje!
Május 10. – A madarak és fák napja
Május 22. – A biodiverzitás védelmének világnapja
Június 5. – Környezetvédelmi világnap
12 TermészetBÚVÁR • 2012/2
4. „A Növények Napja” / „Azok a Csodálatos Növények” Nap
http://www.plantday12.eu/hungary.htm
2012. május 18.
Kiss Levente
5. UV-SUGÁRZÁS
KISZÁRADÁS
MAGAS
HŐMÉRSÉKLET
ELÁRASZTÁS
(OXIGÉNHIÁNY) SZÁRAZSÁG
ALACSONY
HŐMÉRSÉKLET
FAGY
KÓROKOZÓK
TÁPANYAGHIÁNY KÁRTEVŐK
NEHÉZFÉMEK
SÓ
7. Gyökereink…
1880: Herman Ottó javaslatára megalakul az
Országos Phylloxera Kísérleti Állomás
1890: átalakul M. Kir. Állami Rovartani Állomássá
1897: megalakul a M. Kir. Állami Növényélet- és
Kórtani Állomás (Magyaróvár)
Szemelvények az 1910-es évekből:
„Ha valami pusztító férget lát a vetésében, gyümölcsösében stb.
azonnal egy-kettőt gyufaskatulyába tesz, ha lehet, mellékelni a
növényt, melyen az állat pusztít s ezt elküldi a magyar királyi
Rovartani Állomásnak (Budapest, Törökvész dűlő, Debrői-út 13.)”
„Máshová kell fordulni, ha a növény levelén, a gyökerén, a szárán
mutatkoznék penészszerű pusztító gomba. A búzát az üszög és
torzsgomba pusztítja s így van minden növénynek pusztító
nyavalyája. Ilyenkor Magyaróvárra kell írni a m. kir. növénykórtani
állomásnak s be kell küldeni a beteg növényt gyökerestől. (Persze
csak a fának egy ágát, levelét, vagy gyökerét kell elküldeni.)”
2012. május 18.
Kiss Levente
8. Képek a Herman Ottó úti épületről:
1930 1945
1950-es évek
2012. május 18.
Kiss Levente
9. Szervezeti felépítés:
1. Alkalmazott Kémiai Ökológiai Osztály
2. Állattani Osztály
+ Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Csoport
3. Biotechnológiai Osztály
4. Kórélettani Osztály
5. Növénykórtani Osztály
2012. május 18.
Kiss Levente
10. A Nyílt Nap állomásai (helyszínenként kb. 30 perc 4-5 fős csoportoknak):
1. Impotens virágoktól a békaszem-betegségig: Növénykórokozó
gombákról általában
2. DNS-kivonás banánból, almatermésűek tűzelhalása, dohánynövények
injekciózása és más érdekességek
3. Növényevő rovarok kémiai kommunikációja illatanyagokkal
4. Lombikban nevelt növények mikroszaporítása
5. Fertőzzünk vírusokkal növényeket!
6. Lisztharmat-labor és hiperparaziták
2012. május 18.
Kiss Levente