Galambos Szabolcs_ Szakdolgozat

BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM
KERTÉSZETTUDOMÁNYI KAR
BUDAPEST
A gyümölcs ültetvények telepítéséhez nyújtandó támogatások szabályozása
a rendszerváltástól napjainkig
Galambos Szabolcs
Informatikus és szakigazgatási agrármérnök szak
Készült a Gyümölcstermő Növények Tanszéken
Közreműködő tanszék(ek): Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék
Tanszéki konzulens: Dr. Simon Gergely
Konzulens(ek):___________________
Bírálók:_________________________
Budapest, 2013. május 12.
__________________________
tanszékvezető/szakirányfelelős
__________________________
konzulens

TARTALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETÉS .............................................................................................................................................................. 2
2. CÉLKITŰZÉS ............................................................................................................................................................. 4
3. A MAGYARORSZÁGI GYÜMÖLCSTERMESZTÉS TÖRTÉNETE A RENDSZERVÁLTÁSIG................................. 5
4. A GYÜMÖLCSTELEPÍTÉSI TÁMOGATÁSOK SZABÁLYOZÁSA A RENDSZERVÁLTÁSTÓL AZ EURÓPAI
UNIÓS CSATLAKOZÁSIG ........................................................................................................................................ 8
4.1 A MEZŐGAZDASÁGI FEJLESZTÉSI ALAP LÉTREJÖTTÉNEK OKAI ................................................................................ 8
4.2 A 6/1993. (I. 30.) FM RENDELET INTÉZKEDÉSEI..................................................................................................... 9
4.2.1 A 6/1993. FM RENDELET 1. § (A MEZŐGAZDASÁGI FEJLESZTÉSI ALAP PÉNZÜGYI HÁTTERE).................................... 9
4.2.2 A 6/1993. FM RENDELET 2-9. § (A MEZŐGAZDASÁGI ÉS EGYES ERDŐGAZDÁLKODÁSI BERUHÁZÁSOK, VALAMINT A
MEZŐGAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGŰ ÚTBERUHÁZÁSOK TÁMOGATÁSA)..................................................................................... 10
4.2.3 A 6/1993. FM RENDELET 10-14. § (A BIOLÓGIAI ALAPOK FEJLESZTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA)..................................... 15
4.2.4 A 6/1993. FM RENDELET 15-20. § (A MEZŐGAZDASÁGI SZAKTANÁCSADÁS TÁMOGATÁSA) ..................................... 18
4.3 A 9/1995 (IV. 28.) FM RENDELET INTÉZKEDÉSEI ................................................................................................. 20
4.3.1 A MEZŐGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK TÁMOGATÁSÁNAK TOVÁBBI SZABÁLYOZÁSA................................................... 20
4.3.2 A 9/1995. FM RENDELET BEMUTATÁSA............................................................................................................... 20
4.3.3 A 9/1995. FM RENDELET 25-33. § (A MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁSI, VADGAZDÁLKODÁSI, HALÁSZATI,
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁSI TEVÉKENYSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ BERUHÁZÁSOKHOZ, FEJLESZTÉSEKHEZ NYÚJTOTT
TÁMOGATÁSOK)............................................................................................................................................................... 21
4.4 A 44/1995 (XII. 29.) FM RENDELET INTÉZKEDÉSEI .............................................................................................. 25
4.4.1 A KÖLTSÉGVETÉSBE INTEGRÁLT TÁMOGATÁSOK JELENTŐSÉGE A SZABÁLYOZÁS TÖRTÉNETÉBEN ............................ 25
4.4.2 A 44/1995. FM RENDELET BEMUTATÁSA............................................................................................................. 26
4.4.3 A 44/1995. FM RENDELET 12. § (A SZŐLŐ- ÉS A GYÜMÖLCSÖS ÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA)........ 26
4.5 A 3/1997 (I. 18.) FM RENDELET INTÉZKEDÉSEI.................................................................................................... 31
4.5.1 A MEZŐGAZDASÁGI TÁMOGATÁSOK JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK HÁROM PILLÉRE ........................................................ 31
4.5.2 A 3/1997. FM RENDELET BEMUTATÁSA............................................................................................................... 31
4.5.3 A 3/1997. FM RENDELET 240-244. § (AZ ÜLTETVÉNYTELEPÍTÉSEK TÁMOGATÁSA)................................................ 31
4.6 AZ ÜLTETVÉNY TELEPÍTÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI 1998. ÉS 2004. KÖZÖTT.............................................. 36
4.6.1 AZ 1998. ÉVI VÁLTOZÁSOK A TÁMOGATÁSOK SZABÁLYOZÁSÁBAN.......................................................................... 36
4.6.2 AZ 1999. ÉVI VÁLTOZÁSOK A SZABÁLYOZÁSBAN................................................................................................... 37
4.6.3 A TÁMOGATÁSOKBAN TÖRTÉNT VÁLTOZÁSOK A 2000. ÉVBEN................................................................................ 38
4.6.4 A 2001. ÉVBEN TÖRTÉNT SZABÁLYOZÁSI VÁLTOZÁSOK......................................................................................... 39
4.6.5 A 2002. ÉVI VÁLTOZÁSOK AZ ÜLTETVÉNYTELEPÍTÉSI TÁMOGATÁSOK KAPCSÁN....................................................... 40
4.6.6 A 2003. ÉVBEN TÖRTÉNT VÁLTOZÁSOK A SZABÁLYOZÁS TEKINTETÉBEN................................................................. 41
5. AZ ÜLTETVÉNYTELEPÍTÉSI TÁMOGATÁSOK SZABÁLYOZÁSA AZ EU CSATLAKOZÁSTÓL NAPJAINKIG 42
5.1 A 2004-2007. KÖZÖTTI TELEPÍTÉSI TÁMOGATÁSOK SZABÁLYOZÁSA ...................................................................... 42
5.2 A 75/2007. (VII. 27.) FVM RENDELET INTÉZKEDÉSEI........................................................................................... 45
5.2.1 A 75/2007. FVM RENDELET BEMUTATÁSA .......................................................................................................... 45
6. EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, VÉLEMÉNYEK........................................................................................ 50
7. ÖSSZEFOGLALÁS.................................................................................................................................................. 53
8. IRODALOMJEGYZÉK ............................................................................................................................................. 55
9. MELLÉKLETEK ....................................................................................................................................................... 58

2
1. BEVEZETÉS
A gyümölcsfogyasztás lényegében egyidős magával az emberiséggel, hiszen a gyűjtögető, majd
vadászó ősember már a kezdetektől fogva fogyasztotta a vadon élő gyümölcsfajok termését. Míg a gabonák
és zöldségnövények esetében lehetőség volt a magok szállítására és a termés egy éven belüli betakarítására
(az esetleges vándorlások során), addig a gyümölcsök helyhez kötöttek voltak, új ültetés esetén várni kellett a
termőre fordulásra. Ebből adódóan a gyümölcstermesztés tovább váratott magára, mint ahogy a
gabonatermesztés és a veteményes kertek kialakultak. Az újkőkori európai ember vagy az európai
gyümölcsfákat vette vadkerti gondozásba, vagy háza körül vetette el gyümölcsmagvait. Az emberiség egyik
legnagyobb vívmánya a gyűjtögető gazdálkodásról a növénytermesztésre való áttérés volt. A bronzkortól
kezdve a gyümölcstermesztés tekintetében jelentős változás volt a nemes gyümölcsfák és az oltványok
megjelenése, ám még ebben az időszakban is az elfogyasztott gyümölcsök legnagyobb része vadon termett
vagy vadkertekből származott. A gyümölcsöskert megjelenése a római kultúrával jelent meg és kezdett
terjedni. (Rapaics, 1940.)
Míg az ókor óta eltelt közel kétezer év alatt a zöldségtermesztés területén a technológiai fejlődés
következtében lehetőség nyílt a mesterséges talajon, termesztő berendezésekben történő árutermelésre és a
szántóföldi növények esetében is gyakorlatilag termőhelytől függetlenül folyhat a termesztés (természetesen
az adott növény ökológiai igényeire tekintettel megválasztva), addig a gyümölcstermesztésben (szerencsére)
a mai napig a termőhelyi adottságok a legfontosabb befolyásoló tényezők a termés minőségét és
mennyiségét illetően. Mindez a gyümölcstermő növények sajátosságaiból (helyhez kötöttségükből és
élettartamukból) adódik. Magyarország kiváló éghajlati, talajtani adottságokkal rendelkezik földrajzi
elhelyezkedésének következtében a gyümölcstermesztéshez.
A gyümölcstermesztés még napjainkban is ültetvények formájában történik a hagyományoknak
megfelelően és a gazdasági hatékonyság érdekében, hiszen az egybefüggő területek termésének
feldolgozása, logisztikája, növényvédelme, az ápolási munkák elvégzése és maga az ültetvénytelepítés is
gazdaságosabb és gépesíthetőbb ebben a formában. Gazdaságosság, megtérülés, jövedelmezőség és
legfőképpen a beruházás módja és körülményei szempontjából fontos összehasonlítani a
gyümölcsültetvényeket más kultúrákkal, hiszen a gyümölcsösök esetében a beruházási költség a hosszú
élettartammal ellentétben nagyon rövid időre koncentrálódik. Mind a gabonatermesztés, mind pedig a
zöldségtermesztés esetében a beruházás és a bevételek között egy vagy két év telik el, így ezek a
tevékenységek viszonylag jól tervezhetőek és lehetőség van faj-, illetve fajtaváltásokra (sőt a talajerő-
gazdálkodás érdekében erre szükség is van). Ezzel szemben a gyümölcsösök esetében egy-egy beruházás
10-15 évre szól, de korábban gyakori volt, hogy ültetvényeket akár 30 éves élettartamra terveztek, azonban a
költségek jelentős része a létesítéskor, fél-egy év alatt jelentkezik. Ezek alapján belátható, hogy
ültetvénytelepítés esetében a kezdeti források nagysága igen komoly mértékben befolyásolja az
ültetvénytervezés és a beruházás megvalósításának folyamatát – és sikerét. A mai elvárásoknak megfelelő

3
versenyképes ültetvény esetében a talajelőkészítés, a szaporítóanyag-beszerzés, a tám- és öntözőrendszer
telepítése, az ápoláshoz, növényvédelemhez, betakarításhoz, tároláshoz, feldolgozáshoz szükséges gépek
beszerzése és ezek üzemeltetése, a szaktudás megteremtése, megfelelő szaktanácsadás igénybevétele és a
termésbiztonságot növelő beruházások komoly anyagi terhet rónak a gazdálkodókra. A hazai gazdasági
körülmények között gyakorlatilag lehetetlen (legalábbis nem versenyképes) a teljes egészében önerőből
történő ültetvénytelepítési beruházás, így láthatóan indokolt az állami szerepvállalás a költségek tekintetében.
A gyümölcs-ágazat (beleértve az árutermelést, a kutatás-fejlesztést, a génmegőrzést stb.) fennmaradása,
korszerűsítése és versenyképessége érdekében szükség van állami támogatásokra és azok szakmailag és
gazdaságilag megalapozott szabályozására.
A mezőgazdasági állami támogatások ötlete nem újkeletű dolog, hiszen már évtizedek óta működik
állami szerepvállalás világszerte az agrárgazdaságban, ám Magyarországon a részletes és átgondolt
szabályrendszer lefektetésére irányuló törekvések csak a rendszerváltozást követő években kezdődtek el.
Nyugat-Európában az Európai Gazdasági Közösség megalakulásakor lefektették a mezőgazdaság
támogatásának alapelveit, miközben hazánkban az agrártámogatások közvetlenül, verseny és szabályozás
nélkül történtek kifizetésre – tekintettel az ország politikai és gazdasági helyzetére. Míg az Európai Unió
országai a múlt század közepétől kezdődően folyamatosan és (részben) közösen alakították ki támogatási
rendszerüket és annak jogi szabályozását, addig Magyarországon erre a folyamatra csak a rendszerváltozás
és az uniós csatlakozás közötti időszakban nyílt lehetőség. A 2004-es csatlakozás következtében az uniós
szabályozással történő harmonizáció érdekében a hazai szabályozás komoly felülvizsgálatra és
változtatásokra szorult, hogy megfeleljen az uniós feltételeknek – és ennek következtében a hazai szereplők
is részesülhessenek az uniós támogatási forrásokból.
Természetesen az ültetvénytelepítések támogatásának fontosságát a nyugat-európai és a hazai
vezetés is felismerte és lépéseket tett annak szabályozására, de a történelmi hagyományok, a politikai
berendezkedés és a piaci körülmények következtében a két megoldás jelentősen különbözött egymástól
hazánk uniós csatlakozásáig. Az uniós csatlakozás végül megteremtette ennek a területnek is az egységesen
történő – ám immár kevésbé a hazai igényekhez és körülményekhez igazodó – szabályozásának feltételeit.

4
2. CÉLKITŰZÉS
Dolgozatom témaválasztása több okra vezethető vissza. Szerettem volna olyan témát választani,
ami illik a szakirányomhoz, tehát valamilyen igazgatási, szabályozási témára gondoltam mindenképpen a
mezőgazdasággal kapcsolatban. A gazdasági-statisztikai elemző feladatokat, illetve az interjún alapuló
dolgozatokat is kizártam, mindenképpen jogi szabályozással foglalkozó témára gondoltam. 2012-es év
folyamán számos változás történt agrárgazdaság szabályozását illetően, melyek aktuális témát biztosítottak
volna, ám ezek legtöbbje még annyira friss volt, hogy nehéz lett volna megfelelő forrást találni a témában. A
tanulmányaim során leginkább a szőlő- és gyümölcságazat, valamint a borászat szabályozását éreztem olyan
területnek, ahol számos megválaszolandó és érdekes téma adódhat. Az elmúlt évek során számos szőlészeti
és borászati témájú dolgozat született a szakirányon, így ezek választásától tartózkodtam. A
gyümölcstermesztéssel kapcsolatos téma mellett végül a Németországban töltött szakmai gyakorlatom miatt
döntöttem. A gyakorlat remek lehetőséget teremtett arra, hogy megismerjem a nyugat-európai termesztési és
beruházási körülményeket. Láthattam a gyakorlatban a több évtizedes uniós támogatási rendszer hatását,
szemben a magyarországi termesztési és támogatási módszerekkel. Szerepet játszott még a választásomban
a képzés folyamán megszerzett ismeretanyag és az oktatóktól kapott szakmai támogatás. Mindezek alapján
egy jogszabályokat összehasonlító, gyümölcstermesztéssel kapcsolatos, mindig aktuálisnak mondható téma
mellett döntöttem.
Dolgozatom célja a gyümölcsös ültetvények támogatásainak a jogi szabályozás szempontjából
történő bemutatása rendszerváltástól az uniós csatlakozásig, valamint az uniós csatlakozástól napjainkig,
majd a két szabályozási rendszer összehasonlítása és véleményezése. Szerkezetileg a 3. fejezet a magyar
gyümölcstermesztés történeti bemutatása a rendszerváltásig, a 4. fejezet a hazai szabályozásról szól a
rendszerváltás és uniós csatlakozás közötti időszakban, az 5 fejezet célja pedig bemutatni a gyümölcs
ültetvények támogatásának szabályozását az uniós csatlakozás után. A 6. fejezetben összefoglalom a két
rendszer sajátosságait, végül a 7. fejezetben véleményt formálok a témával kapcsolatban.
Fontosnak tartom leszögezni, hogy a téma önmagában nehezen áttekinthető és feldolgozható a
szabályozás összetettsége miatt, azonban a dolgozat terjedelmi korlátai miatt nincs lehetőségem bemutatni a
hozzá kapcsolódó területeket és azok szabályozását. A gyümölcstelepítési támogatások kapcsán fontos
lenne szintén bemutatni és értelmezni, egységes szerkezetben ábrázolni az összes a témával kapcsolatban
álló területet. Ezek a területek, amik részletezése és bemutatása nem célja a dolgozatnak a teljesség igénye
nélkül a következők: a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termőföld hasznosításához nyújtott támogatások, a
meliorációs és öntözésfejlesztési beruházásokhoz nyújtott támogatások, a mezőgazdasági biztosítások
díjának támogatása, az üzemi törzsültetvények működtetésének szabályozása, a növényfajták állami
elismerése, a szaporítóanyagokkal kapcsolatos szabályozások, az ökológiai gazdálkodás szabályozása és a
statisztikai adatszolgáltatással és nyilvántartással kapcsolatos szabályozás bemutatása.

5
3. A MAGYARORSZÁGI GYÜMÖLCSTERMESZTÉS TÖRTÉNETE A
RENDSZERVÁLTÁSIG
A hazai gyümölcstermesztés fejlődését, jelenlegi helyzetét és fejlesztési irányait alapvetően a
gyümölcsök táplálkozásbiológiai jelentősége, a történelmi hagyományok, a közgazdasági, piaci adottságok és
a nemzetközi kapcsolataink befolyásolják, illetve határozzák meg.
Bár a gyümölcstermesztés maga több évszázados múltra tekint vissza Magyarországon, jelentősége
nem volt mindig ekkora súlyú sem a fogyasztásban, sem pedig a gazdaságban. A XIX. századi vasútépítés
előtt az infrastruktúra elégtelensége miatt nem létesítettek árutermelő gyümölcsösöket, a gyümölcstermesztés
a házi- és kiskertekben történt. A tudományosan megalapozott gyümölcsészet is a XIX. században kezdődött,
egyre többen kezdtek a fajták leírásával foglalkozni. A gyümölcsfajta gyűjtemények részben oktatási, részben
szaporítóanyag-termesztés céljából jöttek létre. A fajtaleírások ebben az időben még német nyelven jelentek
meg, de már magyarul közölt pomológiai leírásokat többek között Entz Ferenc (1857.), Girókúti P. Ferenc
(1862.) és Oláh János (1854.). Felmérték a hazai termőhelyi adottságokat, leírták és értékelték a fajtákat és
ezzel lehetővé tették a korszerű és gazdaságos termelés megindítását. Entz Ferenc kísérelte meg a
gyümölcstermesztés megfelelő irányba terelését a nagyszámú elterjedt gyümölcs közül kis számú, de értékes
fajok termesztésének javaslatával, valamint beindította a kertészeti szakoktatást is, így felgyorsítva a
gyümölcstermesztés fejlődését. A gyümölcstermesztés még a XIX. század második felében is
magántevékenység volt, valódi szabályozás nélkül. A század végén a filoxéravész és a gabonaválság
következtében a gyümölcságazat kiemelt és kivételes helyzetbe került. Bár 1890-ben országos
gyümölcsészeti és fatenyésztési miniszteri biztost neveztek ki, sem az 1879-es Erdőtörvény, sem pedig a
mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. törvénycikk nem rendelkezett a
gyümölcstermesztésről, az utóbbi is csupán a faiskolákról és fásításokról tett említést.
A XX. század első évtizedeiben az árugyümölcsösök létesítése serkentette a gyümölcstermesztés
fejlődését. Rudinai Molnár István a községi faiskolák létesítésének kezdeményezője gyümölcstermesztésünk
fejlesztésének egyik úttörője volt. A telepítendő gyümölcsfajták bírálása és kiválasztása érdekében 1904-ben
kísérleti telep létesült egyik kiváló gyümölcsészünk, Gergely István vezetésével Hunyad vármegyében, Állami
Gyümölcsészeti Telep Tyej néven. A telep 114 ha területen tevékenykedett, ahol szinte kizárólag magyar
fajtákat vizsgáltak. A forgalomban lévő növényvédő szerek kipróbálására hozták létre 1905-ben Nagybányán
az Állami Gyümölcsvédekezési Kísérleti Állomást. Darányi Ignác minisztersége alatt 1895-1910. között több
állami faiskola és három kertmunkásiskola is létesült. Intézkedései következtében az országban magas
színvonalú kertészeti tevékenység folyt a századfordulón és Magyarország kertészeti terület szempontjából
Franciaország és Németország után harmadik helyen állt közel 350000 ha területtel, aminek 60-65%-a
gyümölcsös volt.
A trianoni békeszerződés következtében az újonnan telepített gyümölcsösök nagy részét
elveszítettük és gyümölcstermesztésünk válságos helyzetbe került. A fellépő gyümölcshiány és egyéb

6
kedvezőtlen körülmények következtében a gyümölcstermesztés az érdeklődés középpontjába került. A
Földművelésügyi Minisztérium 1928-ban kertészeti programot dolgozott ki és 1929-ben létrehozta az
Országos Pomológiai Bizottságot, mely 65 termesztő körzetre osztotta az országot.
A korszerű üzemi gyümölcstermesztés szervezésében Mohácsy Mátyás végzett kiemelkedő munkát.
Az egyetemi szintű szakoktatás, a gyümölcstermesztési kutatás, a korszerű üzemi termesztési módszerek
bevezetésével, új gyümölcs- és alanyfajták honosításával, több nagyüzemi ültetvény telepítésével a magyar
gyümölcstermesztés hazai fejlesztését és nemzetközi hírnevét alapozta meg. Az új telepítések a legjobb
termesztési adottságokat és az értékesítési lehetőségeket figyelembe véve létesültek. 1934-től az állam
támogatta a kereskedelmi gyümölcsösök létesítését. Ebben az időszakban alakultak ki a ma már
hagyományosnak mondható termesztési körzetek. A meggyet üzemi gyümölcsösbe nem telepítették nagy
kézimunka igénye miatt, termesztése Nagykőrös, Cegléd, Kiskunhalas és Szeged környékén főleg
kiskertekben terjedt el. Cseresznyéből zárt, összefüggő gyümölcsöst csak a XX. század második felében
telepítettek. Az őszibarackot a századfordulóig kertekben elszórtan és a szőlők között termesztették, ám a
filoxéravész következtében kipusztult budai szőlők helyére őszibarackot telepítettek. Önálló, zárt
barackosokat létesítettek még Pécs környékén és eredményes volt a termesztése Szeged és a Balaton
környékén is. A bogyósgyümölcsűek legrégebbi – és ma is legjelentősebb termőhelye a Dunakanyar. Az
1930-as évek gyümölcstelepítései sikeresek voltak, a gyümölcstermesztés mégis válságba került, melynek az
Európába behurcolt kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus) volt az oka. A pajzstetű elleni
védekezés a gyümölcstermesztés üzemesítéséhez és a termesztés technikai korszerűsítéséhez vezetett.
A korábbi termőre fordulás érdekében alkalmazott törpe növésű alanyok szaporításával
Magyarországon elsőként Zatykó Imre foglalkozott az 1930-as években. A gyümölcsös ültetvények
gazdaságosságát jelentősen rontó szakaszos terméshozam egyre inkább a tápanyag utánpótlás gyakorlati
kérdései felé fordította a szakemberek figyelmét. A szabályozás szempontjából nagy jelentőségű volt az
1938. évi XXX. törvénycikk, mely törvényileg szabályozta a hazai gyümölcstermesztést és annak fejlesztését,
valamint a kertészeti felügyelőségeket életre hívó 1934. évi FM rendelet is.
A II. világháború jelentős károkat okozott a gyümölcsösök állapotában is. Az újratelepítések
eredményei csak évekkel később jelentkeztek, miközben mind az export, mind a belföldi fogyasztási igények
nőttek. A hazai nagyüzemi intenzív gyümölcstermesztés úttörője Fejes Sándor volt, aki a termőkaros orsó
(törpe alanyon nevelt, foksoros gúlafák, amelyek termő ágát vízszintes irányban, termő gallyait függélyesen
lefelé kötik le) hazai bevezetését kezdeményezte. A gyümölcstermesztés fellendült és elkezdődött a
korszerűsítés, a Fejes Sándor által irányított nagyüzemi termesztés és megnövekedett az igény a gépesítés
iránt is. Nevéhez fűződik a magyar gyümölcstermesztés történetében egyedülálló, legnagyobb volumenű
(54861 ha, 1961-1965. között) gyümölcstelepítés.
A magyar gyümölcságazat az 1960-as évek második felétől az 1980-as évekig világviszonylatban is
számottevő volt, az 1960-as években az 1930-as évek kétszeresére nőtt az exportunk. A termésmennyiségek
és az export ellenére azonban a hazai gyümölcstermesztés fajszerkezete fokozatosan almaközpontúvá vált.
A felesleg termelését feldolgozni képes élelmiszeripar csak a későbbiekben alakult ki. A kertészeti ágazatok

7
közül a rendszerváltozás és a keleti piacok összeomlása következtében talán a gyümölcstermesztés került a
legválságosabb helyzetbe.
A társadalmi, gazdasági a tudományos-technikai haladásnak, nagy gyümölcstermesztőink
munkásságának és a rengeteg szakembernek köszönhetően hazánk a lakossági igények kielégítése mellett
jelentős gyümölcsexportőrré válhatott és napjainkra a magyarországi gyümölcstermesztés világszerte ismert
és elismert. (Kollega Tarsoly, 1999.) (Gyuró, 1990.)

8
4. A GYÜMÖLCSTELEPÍTÉSI TÁMOGATÁSOK SZABÁLYOZÁSA A
RENDSZERVÁLTÁSTÓL AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSIG
4.1 A Mezőgazdasági Fejlesztési Alap létrejöttének okai
A magyar mezőgazdaságban a rendszerváltásig nem volt jogilag szabályozott támogatási rendszer.
A KGST-nek és így a gyakorlatilag biztos felvevőpiacnak köszönhetően nem is igazán volt szükség sem a
termésszerkezet és a fajták szabályozására (korszerű, a piaci igényekhez igazodó fajták), sem pedig a
környezetbarát és termésbiztonságot (és minőséget) növelő eljárások támogatására. A lényegében
kielégíthetetlen keleti piacok számára az elsődleges szempont a megtermelt áru mennyisége volt, a minőségi
elvárások tekintetében nem támasztottak magas elvárásokat a felvásárlók. Mindemellett az is fontos volt a
támogatások korábbi létjogosultsága szempontjából, hogy a magyarországi termesztés jelentős része állami
gazdaságokban folyt, így gyakorlatilag a szükséges anyagi forrásokhoz a gazdaságok verseny nélkül jutottak
hozzá, felhasználásuk eredményességét jóformán senki sem ellenőrizte. Éppen ezért a termesztők nem
voltak rákényszerítve a források gazdaságos és ésszerű, minél nagyobb és tartósabb értéket létrehozó
felhasználására. Ugyanígy nem állt érdekükben az új és kímélő technológiák, a hosszabb távon megtérülő
beruházások és fejlesztések alkalmazása.
Mindezzel szemben a rendszerváltás több tekintetben is változást hozott. Míg a gazdálkodók eddig
egy olyan környezetben termeltek, amit nem állt érdekükben gazdaságosan és hatékonyan működtetni, addig
az új rendszerben már a megélhetésük múlott az alkalmazott módszereken és azok mikéntjén. Fontos
megemlíteni, hogy míg a hazai termesztésre a fentebb említettek voltak jellemzőek, addig Nyugat-Európában
már működött agrár-támogatási rendszer – tekintettel arra, hogy a szabad verseny kihívásaival, és az annak
nálunk csak a rendszerváltáskor felmerülő problémáival a nyugati országok már korábban szembesültek.
Az egyik problémát a megszűnő keleti piacok okozta túltermelés okozta, amivel párhuzamosan a
gazdáknak szembesülniük kellett a nyugati piac minőségi követelményeivel. Nyilvánvalóvá vált, hogy a
korábban telepített gyümölcsösök a 90-es évekre korszerűtlenné váltak mind fajtaszerkezetük, mind pedig a
termesztéstechnológiájuk miatt. Jól mutatta ezt gyümölcsösök termésátlaga, mely a világátlagot elérte ugyan,
de az uniós termésátlagoktól jelentősen elmaradt. A nyugati piac nem volt hajlandó megvásárolni az
alacsonyabb minőségű, az ottani kedvelt fajták palettájába nem illő magyarországi gyümölcsöt – még nyomott
áron sem. (Kapronczai, 2003.)
A másik problémát az állami gazdaságok privatizációja és a birtokszerkezet átalakulása jelentette.
Míg korábban az állami gazdaságok keretein belül államilag finanszírozott telepítések, szerkezetátalakítások,
növény- és talajvédelmi megoldások, gép- és építési beruházások maguktól értetődőek és automatikusak
voltak, addig a magántulajdonba került ültetvények és egyéb területek esetén ez komoly anyagi kihívást
jelentett a gazdálkodók számára – amit önerőből a legtöbb esetben képtelenek voltak finanszírozni. Így
belátható, hogy a fennmaradásuk és tevékenységük folytatása érdekében külső forrásokra voltak kénytelenek
támaszkodni, hiszen a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek sajátosságai indokolták, hogy a termékek

9
piacra jutását a mindenkori költségvetés támogassa. Mindezen problémák felismerésének következtében a
6/1993. (I. 30.) FM rendelet1 értelmében létrejött a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap, hogy támogatások útján
segítse a hazai mezőgazdaság versenyképességét. (Bobvos és Hegyes, 2011)
4.2 A 6/1993. (I. 30.) FM rendelet intézkedései
A rendelet az érdekelt miniszterekkel egyetértésben és az érdekképviseleti és szakmai szervezetek
véleményét is kikérve a földművelésügyi alapokról szóló 1992. évi LXXXVIII. törvény2 (a továbbiakban: Tv.)
27. §-ának (2) bekezdésének felhatalmazása alapján jött létre.
4.2.1 A 6/1993. FM rendelet 1. § (A Mezőgazdasági Fejlesztési Alap Pénzügyi háttere)
A rendelet 1. §-a a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (a továbbiakban Alap) pénzügyi hátterét
szabályozta. Az Alap pénzeszközeit a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a
Magyar Nemzeti Banknál (a továbbiakban MNB) vezetett Mezőgazdasági Fejlesztési Alap 232-90185-1001
számú számlán kezelte3. Az Alap számlájának meghatározott bevételi4 és kiadási5 jogcímek szerinti forgalmát
az Alap számvitelében elkülönítetten kellett kezelni6. Az Alap bevételi forrásai voltak: a költségvetési
törvényben a privatizációs bevételből és más forrásból évenként meghatározott összeg7; az Alap részére
juttatott adomány és önkéntes befizetés8; az Alap pénzeszközeinek pénzintézetnél történő elhelyezéséből
származó kamat9. Az Alap bevételei növelhetők voltak továbbá még a következő módokon: az Alap céljaival
és gazdálkodási szabályaival nem ellentétes feladatok ellátásához nyújtott belföldi és külföldi segély,
támogatás, adomány10; az Alap céljára jóváhagyott támogatás11; nem végleges juttatás visszafizetésének
összegével12. A rendeltetéstől eltérő felhasználás esetén az Alapból juttatott összeget jogtalanul igénybevett
állami támogatásnak kellett tekinteni, és az Alapba vissza kellett fizetni13. Ezt a visszafizetési kötelezettséget
az Alapból kifizetést végző, valamint a felhasználási célok ellenőrzésében közreműködő szervek javaslatára a
minisztérium rendelte el14. Az Alapból kiadás volt teljesíthető: a mezőgazdasági alaptevékenység
folytatásához szükséges beruházásokhoz és rendeltetésszerű működésüket szolgáló egyes infrastrukturális
beruházások megvalósításához15; a mezőgazdasági termelés szempontjából fontos összekötő- vagy bekötőút
beruházásokhoz, amelyek a külön törvény szerint létrehozott Útalapból is támogatásban részesültek16; az
1 A Mezőgazdasági Fejlesztési Alap kezelésének és felhasználásának egyes szabályairól szóló 6/1993. (I. 30.) FM rendelet
2 A földművelésügyi alapokról szóló 1992. évi LXXXVIII. törvény
3 6/1993. FM rendelet 1. § (1) bek.
4 1992. évi LXXXVIII. törvény 19. §
6 6/1993. FM rendelet 1. § (2) bek.
7 1992. évi LXXXVIII. törvény 19. § a) pont
8 1992. évi LXXXVIII. törvény 19. § b) pont
9 1992. évi LXXXVIII. törvény 19. § c) pont
10 1992. évi LXXXVIII. törvény 5. § a) pont
11 1992. évi LXXXVIII. törvény 5. § b) pont
12 1992. évi LXXXVIII. törvény 5. § c) pont
14 6/1993. FM rendelet 1. § (6) bek.
15 1992. évi LXXXVIII. törvény 20. § (1) bek. a) pont
16 1992. évi LXXXVIII. törvény 20. § (1) bek. b) pont

10
erdőgazdálkodási alaptevékenység folytatásához szükséges beruházások közül az erdőfeltárás
létesítményeihez, az erdőtelepítés és –ápolás gépi berendezéseihez17; a biológiai alapok fejlesztésének
keretein belül az őshonos állatfajták, állati és növényi génrezervek összegyűjtéséhez, megőrzéséhez,
fenntartásához;magas biológiai értékű állat- és növényfajták, vetőmagvak, szaporítóanyagok,
tenyészállományok fenntartásához, szaporításához és az ezekhez szükséges műszaki-technikai háttér
korszerűsítéséhez18; a mezőgazdasági szaktanácsadó rendszer létrehozásának elősegítéséhez,
működtetéséhez – főképpen az agrárvállalkozók szaktanácsadási költségeihez, a szaktanácsadási
infrastruktúra fejlesztéséhez, a szaktanácsadók képzési költségeihez és a szaktanácsadás informatikai
rendszerének költségeihez19, valamint eddig felsorolt tevékenységek érdekében felvett banki hitelek
kamattámogatásához (az út beruházások kivételével)20. Az 1993. évi CVI. törvény21 értelmében a
mezőgazdasági és erdőgazdálkodási alaptevékenységgel kapcsolatos beruházásokhoz – egy alkalommal,
pályázat alapján – a beruházás költségének harminc százalékáig, de legfeljebb 500 ezer forintig terjedő,
vissza nem térítendő támogatás volt adható, az alap feltételeinek teljesítése esetén22. Az Alap bevételeit – a
visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatás törlesztőrészletének kivételével – közvetlenül az Alap
számlájára kellett befizetni23. Az földművelésügyi miniszter (a továbbiakban miniszter) a pénzösszegeknek az
Alap fő céljai szerint megosztott felhasználásáról évenként rendelkezett24. Az alap forráshiánya esetén a
minisztérium az Alapból teljesíthető támogatások elnyerésére vonatkozó pályázatok befogadását, illetőleg a
kifizetést szüneteltethette25 és a 19/1994. FM rendelet26 értelmében szükség szerint megállapíthatta a
földművelésügyi hivatalonként felhasználható támogatási keretösszeget.
4.2.2 A 6/1993. FM rendelet 2-9. § (A mezőgazdasági és egyes erdőgazdálkodási
beruházások, valamint a mezőgazdasági érdekeltségű útberuházások támogatása)
A Tv.27, a 19/1994. FM rendelet28 és a 9017/1991. KSH közlemény29 értelmében az Alapból
támogatás volt adható növénytermesztés és kertészet, állattenyésztés, vegyes gazdálkodás – a törvény
kihirdetésekor még növénytermesztési, kertészeti, állattenyésztési és kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás
is30 - és az erdőgazdálkodási termelés és folytatását biztosító beruházások köréből: erdőfeltárás
létesítményei (út, keskenynyomtávú vasút, kötélpálya, rakodó és kapcsolódó létesítményeik), valamint
17 1992. évi LXXXVIII. törvény 20. § (1) bek. c) pont
18 1992. évi LXXXVIII. törvény 20. § (1) bek. d) pont
19 1992. évi LXXXVIII. törvény 20. § (1) bek. e) pont
20 1992. évi LXXXVIII. törvény 20. § (1) bek. f) pont
21 A Földművelésügyi Alapokról szóló 1992. évi LXXXVIII. törvény módosításáról szóló 1993. évi CVI. törvény 1. §
22 1992. évi LXXXVIII. törvény 20. § (2) bek.
23 6/1993. FM rendelet 1. § (3) bek.
24 6/1993. FM rendelet 1. § (4) bek.
25 6/1993. FM rendelet 1. § (5) bek.
módosításáról szóló 19/1994. FM rendelet 1. §
27 A földművelésügyi alapokról szóló 1992. évi LXXXVIII. törvény 20. § (1) bek. a), b) és c) pont
28 19/1994. (IV. 22.) FM rendelet 2. §
29 A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről közzétett 9017/1991. (SK. 8.) KSH közlemény
30 19/1994. FM rendelet 6. § (2) bek.

11
erdőtelepítési és –ápolási tevékenységek (és gépi berendezéseivel kapcsolatos)31 folytatásához szükséges,
azokat közvetlenül szolgáló beruházásokhoz32, kivéve a teherszállító gépjármű beszerzéséhez33 és ezen
beruházások rendeltetésszerű működését biztosító infrastrukturális jellegű kiegészítő (vízellátás, víztisztítás,
vízelvezetés, majori, tanyai mezőgazdasági bekötőút, térburkolat, villamosenergia-ellátás, helyi távközlés,
terménytárolás) beruházásokhoz34. Támogatás volt még adható mezőgazdasági termelés szempontjából
fontos összekötő vagy bekötőút beruházásokhoz, a földművelésügyi miniszter, valamint a közlekedési,
hírközlési és vízügyi miniszter közös pályázati felhívása alapján35. A felsorolt (a közös pályázati eset
kivételével) – pályázat alapján elfogadott - fejlesztések (a tárgyi eszközök, a vásárolt immateriális javak és a
tartós készletek költsége) megvalósításához pénzintézettől felvett hitelek kamatterheinek mérsékléséhez a
Tv. szerinti36 kamattámogatás volt adható37, valamint a Tv. szerinti mértékben38 volt adható támogatás39. A
támogatás visszatérítendő kamatmentes juttatásként volt nyújtható a növénytermesztési és kertészeti,
állattenyésztési, vegyes gazdálkodási, valamint az erdőgazdálkodási termelést és folytatását biztosító
tevékenységeken belül az erdőfeltárási létesítmények beruházásai, továbbá az erdőtelepítési és –ápolási (és
gépi berendezéseivel kapcsolatos) beruházások esetén40. Vissza nem térítendő juttatásként volt nyújtható a
támogatás az infrastrukturális beruházások, a közös pályázatú útberuházások és az erdőfeltárás
létesítményeihez kapcsolódó beruházások esetén és a fejlesztések megvalósításához felvett hitelek
kamatterheinek mérsékléséhez41. A támogatás szempontjából költségként volt elismerhető a számvitelről
szóló 1991. évi XVIII. törvény szerinti új tárgyi eszközök – beleértve a meglévő tárgyi eszközök
korszerűsítésének, bővítésének költségeit is – és a vásárolt immateriális javak beszerezésének,
előállításának kiadásai42. A tárgyi eszközök között azokat az anyagi eszközöket ( földterület, telek, telkesítés,
erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb
berendezés) kellett kimutatni, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a
vállalkozási tevékenységet, függetlenül attól, hogy üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem43. Az immateriális
javak között azokat a nem anyagi eszközöket (vagyoni értékű jog, üzleti vagy cégérték, szellemi termék,
kísérleti fejlesztés aktivált értéke) kellett kimutatni, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálták a vállalkozási
tevékenységet44. A 6/1993. FM rendelet (a továbbiakban: Rendeletben) alapján nyújtható más támogatási
rendszer által biztosított támogatás és kamattérítés - az Útalapból, a Területfejlesztési Alapból, a Központi
Környezetvédelmi Alapból, a Vízügyi Alapból, a Foglalkoztatási Alapból és a Központi Műszaki Fejlesztési
31 6/1993. FM rendelet 1. számú melléklet, valamint 6/1993 FM rendelet 2. § (1) bek. d) és e) pont
32 6/1993. FM rendelet 2. § (1) bek. a) pont
33 19/1994. FM rendelet 2. §
34 6/1993. FM rendelet 2. § (1) bek. b) pont
35 6/1993. FM rendelet 2. § (1) bek. c) pont
36 1992. évi LXXXVIII. törvény 20. § (1) bek. f) pont
37 6/1993. FM rendelet 2. § (2) bek.
38 1992. évi LXXXVIII. törvény 20. § (2) bek.
39 6/1993. FM rendelet 2. § (3) bek.
40 6/1993 FM rendelet 3. § (1) bek. a) pont
41 6/1993 FM rendelet 3. § (1) bek. b) pont
42 6/1993 FM rendelet 3. § (2) bek.
43 A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 22. § (5) bek.
44 1991. évi XVIII. törvény 22. § (3) bek.

12
Alapból nyújtható támogatások kivételével – nem voltak igénybe vehetők. A támogatások együttes összege
nem haladhatta meg a fejlesztési költség 80%-át45. A Rendelet kihirdetésekor a mezőgazdasági érdekeltségű
útberuházások kivételével nem volt igénybe vehető más támogatási rendszerből származó támogatás vagy
kamattérítés46. Eredetileg a Tv. hatályba lépését megelőzően megkezdett beruházásokhoz támogatás nem
volt adható47 támogatás. Építés vagy ültetvénytelepítés esetén az építési vagy telepítési naplóban történ első
bejegyzés időpontja jelentette a beruházás megkezdését, ám ez a rendelkezés hatályát vesztette 1993-ban48.
Az egyes célokhoz igénybe vehető támogatás módját, mértékét a Rendelet 2. számú melléklete (1. számú
táblázat) tartalmazta49.
1. számú táblázat: 2. számú melléklet a 6/1993. FM rendelethez50 (A mezőgazdasági és az egyes
erdőgazdálkodási beruházások támogatásának mértéke és módja)
Beruházási cél
A támogatás módja és mértéke (a
bekerülési költség %-ában)
Visszteher nélküli Visszterhes
a) Növénytermesztés és kertészet - 50
b) Állattenyésztés - 50
c) Vegyes gazdálkodás - 50
d) Mezőgazdasági tevékenységet szolgáló, infrastrukturális
és közös útpályázatok
40
(eredetileg -)
-
(eredetileg 40)51
e) A beruházások funkcióképességét biztosító kiegészítő
infrastrukturális beruházások
40 -
f) Erdőfeltárás létesítményei 40 -
g) Erdőtelepítés és –ápolás gépi berendezései - 50
h) A beruházások megvalósításához felvett hitelek
kamattámogatása
50 -
i) A beruházásokhoz felvett éven túli lejáratú forgóeszköz
hitel kamattámogatása
50 -
j) Mezőgazdasági termelés szempontjából fontos
összekötő vagy bekötőút
30 -
de legfeljebb 500 E
Ft
módosításáról szóló 4/1994. (I. 18.) FM rendelet 2. §
46 6/1993 FM rendelet 3. § (3) bek.
módosításáról szóló 40/1993. FM rendelet 9. § (2) bek. f) pont
48 40/1993. FM rendelet 9. § (2) bek. f) pont
49 6/1993. FM rendelet 4. § (1) bek.
50 6/1993. FM rendelet 2. számú melléklet
51 19/1994. FM rendelet 6. § (2) bek.

13
A megítélt támogatások a beruházások tényleges megvalósítási üteméhez igazodóan,
forrásarányosan voltak igénybe vehetők52. A visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatások törlesztését
a beruházások megvalósulását – ültetvénytelepítések esetében a termőre fordulást – követő első naptári
évben kellett megkezdeni és négy év alatt egyenlő részletekben kellett visszafizetni az Alapba53. A törlesztő
részletek befizetésének esedékességi időpontja tárgyév december 15-e54 volt. Az éves ütemezést indokolt
esetben az Agrárfejlesztési Bizottság55 (a továbbiakban Bizottság) javaslatára a minisztérium módosíthatta56.
A támogatás feltételei: a beruházásnak – ültetvénytelepítés kivételével – a támogatási szerződés
megkötésétől számított két éven belül meg kellett valósulnia57; a támogatandó beruházás
megvalósíthatóságát a pályázatban, a 25 millió forint feletti beruházások esetén pedig üzleti terv készítésével
kellett alátámasztani58; a föld vagy erdőterület tulajdonjogát vagy hosszú távú (minimum 5 év) bérletét
okiratokkal kellett bizonyítani59; a fejlesztés megvalósításához – a támogatáson felül – szükséges források
meglétét banki nyilatkozattal kellett bizonyítani60. A 19/1994. FM rendelet módosítása értelmében a
támogatásban részesíthető beruházás nagysága arányban kellett legyen a termelő vállalkozásával, az általa
művelt földterület nagyságával, továbbá a termés mennyiségével és a Tv. szerint meghatározott61
beruházások egy alkalommal történő vissza nem térítendő támogatásának igénybevételét a pályázati felhívás
természetes személyekre, jogi személyekre vagy azok meghatározott körére korlátozhatta62. A pályázat
részletes tartalmi és formai követelményeit, a pályázatok elbírálásának szempontjait, valamint az egy
alkalommal vissza nem térítendő támogatásokban részesülők (esetlegesen korlátozott) körét a pályázati
felhívás tartalmazta63. Az alapból adható támogatás pályázat útján volt elnyerhető, melyre pályázatot
nyújthattak be a Tv. alapján64 azon gazdálkodók - jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági
társaságok, valamint egyéni vállalkozók és más magánszemélyek (a továbbiakban: termelők) -, akiknek a
mezőgazdasági és erdőgazdálkodási termelő tevékenységéből származó éves árbevétele az előző évben,
szervezeti átalakulás miatt létrejövő vagy tárgyévben alapított új vállalkozások esetében a pályázat
benyújtásának évében nem haladta meg a 150 millió (eredetileg 100 millió65) forintot. A rendelet hatályba
lépésekor még pályázatot nyújthattak be a termelők által alapított, mezőgazdasági kisegítő szolgáltatást
végző gazdálkodók (a továbbiakban gazdálkodó) is66, de az erre vonatkozó részt a 19/1994. FM rendelet67
hatályon kívül helyezte. A pályázati felhívásokat a minisztérium a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi
52 6/1993. FM rendelet 4. § (2) bek.
53 6/1993. FM rendelet 4. § (3) és (4) bek.
54 6/1993. FM rendelet 4. § (5) bek.
55 6/1993. FM rendelet 7. § (1) bek.
56 6/1993. FM rendelet 4. § (6) bek.
60 6/1993. FM rendelet 5. § (1) bek. d) pont
61 A földművelésügyi alapokról szóló 1992. évi LXXXVIII. törvény 20. § (2) bek
62 6/1993. FM rendelet 5. § (1) bek. e) és f) pont
63 6/1993. FM rendelet 5. § (2) bek.
64 A földművelésügyi alapokról szóló 1992. évi LXXXVIII. törvény 2. § (1) bek
67 19/1994. FM rendelet 6. § (1) bek.

14
értesítőben és egyéb módon (pl. országos napilapban, szaklapban) tette közzé68, továbbá az Alapból pályázat
útján nyújtott támogatások közzétételéről a Földművelésügyi Minisztérium hivatalos lapjában rendszeresen
gondoskodott69. A támogatásra a termelők és szolgáltatók gazdasági tevékenységük méretével összhangban
lévő, 500 ezer forintot (eredetileg 1 millió forint70) meghaladó, de 60 millió forintot el nem érő fejlesztéseikkel
(a tárgyi eszközök, a vásárolt immateriális javak és a tartós készletek költsége) pályázhattak71. A pályázatot
az illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalhoz (a továbbiakban: földművelésügyi hivatal) kellett
benyújtani. A földművelésügyi hivatal a pályázatot az 1 millió forint értékhatár alatti, valamint a kizárólag
gépbeszerzésre irányuló 2 millió Ft értékhatár alatti beruházás esetén maga bírálta el72, egyéb esetekben
véleményével ellátva felterjesztette a minisztériumhoz73 (eredetileg minden esetben)74, aki az e célra
létrehozott Agrárfejlesztési Bizottság véleményét figyelembe véve végezte a bírálatot75. A Bizottság
döntéselőkészítő, véleményező, javaslattételi jogkörrel rendelkezett, elnökét és tagjait a miniszter jelölte ki,
illetve kérte fel. A Bizottság ügyrendjét maga állapította meg76. A pályázatokat a beérkezést követő hatvan
napon belül kellett elbírálni kivéve az Alap forráshiányának esetén77 (eredetileg ilyen kitétel nem volt, továbbá
a pályázó értesítése is kötelező volt az eredményről)78. 1994. I. 22. és 1994. IV. 30. között a 4/1994. FM
rendelet értelmében79 a bírálótól függően a beérkezéstől számított 30 (földművelési hivatal esetében), illetve a
Bizottsághoz történő beérkezést követő 45 napon belül el kellett bírálni80. Pályázatot csak a tárgyévben
kezdődő beruházás támogatására, legfeljebb tárgyév szeptember 30. napjáig, 25 millió Ft értékhatár alatti
beruházás esetén október 15. napjáig (eredetileg október 31.)81 lehetett benyújtani82. A gépbeszerzésre
irányuló pályázatok esetében csak a tárgyévben megvalósuló beruházások voltak támogathatók83. Az egy
alkalommal, a beruházás költségeinek harminc százalékáig, de legfeljebb 500 ezer forintig terjedő, vissza
nem térítendő támogatásra irányuló pályázat esetén a pályázónak nyilatkoznia kellett arról, hogy a támogatást
első alkalommal igényelte. A pályázat elbírálása előtt megkezdett beruházásokhoz támogatás nem volt
adható. A 40/1993. FM rendelet értelmében84 a beruházás megkezdése időpontjának építéssel is járó
beruházás vagy ültetvénytelepítés esetén az építési vagy telepítési naplóban történt első bejegyzés napját,
önálló gépvásárlás esetén a vételár kiegyenlítésének napját kellett tekinteni.85 A földművelésügyi hivatal,
illetve a minisztérium a pályázattal kapcsolatos döntése alapján kifizetést engedélyező iratot állított ki. Ennek
68 6/1993. FM rendelet 6. § (3) bek.
69 1992. évi LXXXVIII. törvény 2. § (2) bek
71 6/1993. FM rendelet 6. § (4) bek.
73 6/1993. FM rendelet 6. § (5) bek.
74 4/1994. FM rendelet 3. §
76 6/1993. FM rendelet 7. § (2) bek.
77 6/1993. FM rendelet 7. § (3) bek.
78 19/1994. FM rendelet 5. §
79 4/1994. FM rendelet 4. § (2) bek.
80 6/1993. FM rendelet 7. § (3) bek.
81 4/1994. FM rendelet 3. §
82 6/1993. FM rendelet 6. § (6) bek.
83 19/1994. FM rendelet 4. §
84 40/1993. FM rendelet 3. §
85 6/1993. FM rendelet 6. § (7) bek. a) és b) pont

15
egy-egy példányát megküldte a pályázónak, az Állami Fejlesztési Intézetnek (a továbbiakban: ÁFI), két
példányát a Bizottságnak. A kifizetést engedélyező irat alapján a pályázó támogatási szerződést kötött az
ÁFI-val86 (a Rendelet kihirdetésekor sem a példányok küldésével, sem pedig a támogatási szerződéssel
kapcsolatosan nem történt szabályozás)87. A minisztérium döntése érvényét vesztette, ha a támogatási
szerződés megkötésétől számított 4 hónapon belül a kivitelezés, beszerzés nem kezdődött el88. Az ÁFI a
kifizetések teljesítéséhez esedékes pénzösszeget szükség szerint igényelte a minisztériumtól. A
pénzforgalomról havonta jogcímenként köteles volt elszámolni és a visszatérített juttatásokat az Alap
számlájára átutalni89. A támogatási szerződésben foglaltak teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos
feladatokat a korábban említett döntési jogkörök figyelembevételével – a minisztérium, illetve a
földművelésügyi hivatal látta el az ÁFI bevonásával90. A földművelésügyi hivatal a saját jogkörében végzett
ellenőrzésről készített jelentést negyedévenként – intézkedést igénylő esetben azonnal – megküldte a
Bizottságnak91. Szerződésszegésnek minősült és a támogatás teljes összegének, illetve arányos, késedelmi
kamattal növelt összegének Alapba való visszafizetésével járt, ha a pályázó az elfogadott céltól eltérő
rendeltetésű beruházást valósított meg, illetőleg ha a beruházás nem valósult meg, vagy megvalósulását
követően nem helyezték üzembe, továbbá, ha megvalósulása után öt éven belül úgy értékesítették vagy
adták bérbe, hogy az új tulajdonos nem vállalta a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenység
folytatását. A visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatással létesített ingatlanra a támogatás mértékéig,
a visszafizetés idejére az ÁFI javára jelzálogot kellett bejegyezni92.
4.2.3 A 6/1993. FM rendelet 10-14. § (A biológiai alapok fejlesztésének támogatása)
Az alapból támogatás volt igénybe vehető az agrártermelés céljainak megvalósítását és a termelés
folyamatosságát elősegítő biológiai alapok – növény- és állatfajok, -fajták, vetőmagvak, szaporítóanyagok –
megőrzéséhez, fenntartásához, fejlesztéséhez93. A Tv. alapján94 vissza nem térítendő támogatás volt adható
azokra az állami megbízás alapján végzett tevékenységekre, amelyek a nemzeti génvagyon részét képező,
mezőgazdasági jellegű őshonos és honosult állatfajták, génrezervek – állati és növényi eredetű
génállományok nemzetközi együttműködésben vállalt kötelezettségek szerint történő összegyűjtésére, fajta-
és vonalgyűjtemények – fenntartására, megőrzésére, valamint a szaporítások kiinduló bázisát jelentő
törzsültetvények fenntartására95 irányultak96. A vissza nem térítendő támogatásban részesíthető őshonos
állatfajták, állati és növényi génrezervek, valamint a tevékenységek körét a Rendelet 3. számú melléklete
86 6/1993. FM rendelet 7. § (4) bek.
87 4/1994. FM rendelet 4. § (4) bek.
88 6/1993. FM rendelet 7. § (5) bek.
89 6/1993. FM rendelet 8. § (1) bek.
90 6/1993. FM rendelet 8. § (2) bek.
91 4/1994. FM rendelet 5. §
92 6/1993. FM rendelet 9. §
93 6/1993. FM rendelet 10. §
94 1992. évi LXXXVIII. törvény 20. § (1) bek. d)/1 pont
95 4/1994. FM rendelet 6. §

16
tartalmazta97, melyek a következők voltak: 1. a) Őshonos állatfajták génrezervjei (szarvasmarha: magyar
szürkemarha; sertés: mangalica – színváltozatai; juh: racka – cigája – cikta; baromfi: sárga magyar – fehér
magyar – kendermagos – erdélyi kopasznyakú – fodrostollú magyar lúd – bronzpulyka), b) Fajtagyűjtemény,
vonalfenntartások (baromfi – hal – kisállatok, lótenyésztésben: Gidrán – Nóniusz – Kisbéri félvér – Furioso –
North-Star – Lipicai – Shagya stb.), 2. Növényi génrezervek és fajtagyűjtemények (gabonafélék, hüvelyesek,
répafélék, olaj- és rostnövények, egyéves és évelő takarmánynövények, fűfélék, burgonya, zöldségnövények,
egyéb szántóföldi és zöldségnövények, gyógynövények, gyümölcstermő növények, szőlő, egyéves
dísznövények, lágyszárú évelő dísznövények, fásszárú évelő dísznövények, fásszárú évelő faanyagtermő98
növények, fűszer- és illóolajos növények, kultúrnövények vad rokonfajai, a természetes flóra gazdasági,
oktatási és tudományos szempontból jelentős, veszélyeztetett elemei), 3. Hiteles, törzskönyvezett gyümölcs,
szőlő, dísznövények, faanyagtermő növények99, fűszer- és illóolajos növények törzsültetvény és anyanövény
állományainak fenntartása.100 A támogatás összege igazodott a fenntartott állományok nagyságához, illetve a
pályázati feltételekben foglaltakhoz101. A Tv alapján102 vissza nem térítendő támogatás volt adható a
tájadottságoknak, környezetvédelmi szempontoknak megfelelő faj- és fajtaszerkezet kialakítására, ezen belül
a növényfajták fenntartására a továbbszaporításhoz szükséges alapanyagok előállítására, tesztelésére, az
ehhez szükséges kísérletek végzésére, a hazai nemesítésű és külföldi intézményekkel közösen előállított
növényfajták nemzetközi és hazai megismertetésére, valamint az eredmények bemutatására, gyakorlati
hasznosítására, továbbá az állattenyésztés-szervezési területen működő, törvény által elismert tenyésztő
egyesületek és szövetségek törzskönyvezési munkáihoz szükséges speciális eszközök és berendezések
beszerzésére103. A támogatást vissza kellett téríteni, ha azt az exportképes, magas biológiai értékű
növényfajták kiváló minőségű alapanyagai előállítási korszerűsítéséhez, az állattenyésztési
teljesítményvizsgálatok és teljesítménytesztek felszereléseinek és berendezéseinek beszerzéséhez,
törzstenyészete minőségi célokat szolgáló fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez, illetőleg a nemzetközi
előírásokhoz igazodó, új minősítési rendszerek kialakításához nyújtották104 (a Rendelet kihirdetésekor ezen
visszatérítendő támogatások tételes felsorolását a Rendelet 4. számú melléklete105 tartalmazta: 1.
Állattenyésztés: teljesítményvizsgálatok, teljesítménytesztek felszerelésének, berendezésének beszerzése;
tenyésztési munkák speciális eszközei és berendezései; állattenyésztés biológiai alapjaival összefüggő
technológiák fejlesztése; törzstenyészetek minőségi célokat szolgáló fejlesztéseinek, korszerűsítésének
támogatása. 2. Növénytermesztés, kertészet: a bel- és külpiaci igényeket minőségben kielégítő, exportképes,
újabb hazai nemesítésű, illetve nemzetközi kooperációban itthon előállított és minősített növényfajták,
ígéretes fajtajelöltek fenntartásának, magas szaporítási fokozat előállításának, illetve az ehhez szükséges
97 6/1993. FM rendelet 11. § (2) bek.
98 4/1994. FM rendelet 11. §
99 4/1994. FM rendelet 11. §
100 6/1993. FM rendelet 3. sz. melléklet
101 6/1993. FM rendelet 11 § (3) bek.
102 1992. évi LXXXVIII. törvény 20. § (1) bek. d)/2 pont
103 6/1993. FM rendelet 12. § (1) bek.
104 6/1993. FM rendelet 12. § (2) bek.
105 6/1993. FM rendelet 4. számú melléklete

17
eszközrendszernek a fejlesztése; tájtermesztési fajtakísérletek szervezése és fajtaajánlat készítése
meghatározott növényfajokból szűkebb termelési körzetekre, a fajtaminősítést végző szakhatóság
bevonásával; kiváló minőségű kiindulási szaporítóanyagokat biztosító törzsültetvény-hálózat fejlesztése,
korszerűsítése; szaporítóanyagok vírusmentesítése, vírustesztelési és ellenőrzési rendszer kiépítése,
fejlesztése; valamint vetőmagvak és szaporítóanyagok származási és minőségtanúsítási rendszerének
fejlesztése)106. Mindezen tevékenységek esetében az elismert költségek 60%-áig (eredetileg 40%-áig)107 volt
adható támogatás108. A visszatérítendő kategóriába eső támogatások esetén költségként voltak elismerhetők
az új tárgyi eszközök – beleértve a meglevő tárgyi eszközök korszerűsítésének, bővítésének költségeit is – és
a vásárolt immateriális javak beszerzésének, előállításának kiadásai109. A támogatás visszafizetésének
módját, idejét a minisztérium és a pályázó között létrejött szerződés tartalmazta110. A biológiai alapok
fejlesztésének támogatása pályázat útján volt nyerhető el111, melyhez a pályázati kiírást és annak részletes
feltételrendszerét a minisztérium évenként egy alkalommal – a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben
és egyéb módon (pl. országos napilapban, szaklapban) – tette közzé112. A pályázatokat a minisztériumhoz
kellett benyújtani a korábban felsorolt (biológiai alapok fejlesztésével kapcsolatos vissza nem térítendő
támogatásra jogosult) tevékenységekre minden év március hó 1. napjáig, a visszatérítendő támogatásokra
pedig folyamatosan113. A pályázatokat – a Biológiai Alapok Bíráló Bizottság (a továbbiakban: Bíráló Bizottság)
bevonásával – a minisztérium folyamatosan bírálta el. A Bíráló Bizottság döntéselőkészítő, véleményező,
javaslattételi jogkörrel rendelkezett, elnökét és tagjait a miniszter jelölte ki, illetve kérte fel. A Bíráló Bizottság
ügyrendjét maga állapította meg114. A minisztérium a döntésről kifizetést engedélyező iratot állított ki. A
támogatás folyósításának, elszámolásának és egyéb feltételrendszerének részletes szabályait a minisztérium
és a pályázó között létrejött szerződés tartalmazta, melynek alapján a minisztérium intézkedett a támogatás
folyósítására. A szerződésben foglaltak szakmai, pénzügyi ellenőrzését a minisztérium a Mezőgazdasági
Minősítő Intézet bevonásával végezte. A szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése vagy a
támogatási összeg rendeltetési céltól eltérő felhasználása esetén a támogatás teljes összegének vagy
időarányos részének, késedelmi kamattal növelt összegben való visszafizetése volt elrendelhető115.
106 4/1994. FM rendelet 7. §
107 4/1994. FM rendelet 7. §
108 6/1993. FM rendelet 12. § (3) bek.
109 6/1993. FM rendelet 12. § (4). bek.
110 6/1993. FM rendelet 12. § (5) bek.
111 6/1993. FM rendelet 13. § (1) bek.
112 6/1993. FM rendelet 13. § (2) bek.
113 6/1993. FM rendelet 13. § (3) bek.
114 6/1993. FM rendelet 13. § (4) és (5) bek.
115 6/1993. FM rendelet 14. §

18
4.2.4 A 6/1993. FM rendelet 15-20. § (A mezőgazdasági szaktanácsadás támogatása)
A Tv. alapján116 az Alapból támogatás volt adható mezőgazdasági és erdőgazdálkodási
tevékenységet végző, egyéni vagy társas vállalkozás (a továbbiakban agrárvállalkozás) részére
tevékenységéhez igénybe vett szaktanácsadás díjának részbeni térítésére, a mezőgazdasági és
erdőgazdálkodási szaktanácsadó által szervezett képzés (beleértve a továbbképzés és egyéb szakirányú
tanfolyam) költségeinek részbeni térítésére, valamint szaktanácsadással összefüggő gazdálkodást segítő
kiadványok költségeinek részbeni térítésére117. Támogatás volt még adható szaktanácsadást szolgáló
infrastruktúra fejlesztés részbeni térítésére, a szaktanácsadói-termelői informatikai rendszer fejlesztésének,
bővítésének részbeni térítésére és a Szaktanácsadói Névjegyzékbe felvett szaktanácsadók rendszeres
továbbképzése költségeinek részbeni megtérítésére118 (ez utóbbira eredetileg nem)119. A támogatás a
szaktanácsadást szolgáló infrastruktúra fejlesztésére kamatmentes kölcsönként (eredetileg juttatásként120),
visszatérítendő juttatásként és termékenként egyszeri alkalommal121 - a 4/1994. FM rendelet122
módosításának értelmében a több szaktanácsadó irodával (telephellyel) rendelkező, a Szaktanácsadói
Névjegyzékbe felvett gazdálkodó szervezet annyi egységre nyújthatta be támogatási kérelmét, ahány irodával
(telephellyel) rendelkezett123 -, a többi esetben vissza nem térítendő juttatásként volt nyújtható124. A
tevékenységhez igénybevett szaktanácsadással kapcsolatos támogatások igénylésének feltétele volt, hogy az
agrárvállalkozás mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tevékenységből származó éves árbevétele a 150 millió
forintot (eredetileg 100 millió forint125) ne haladja meg, továbbá, az agrárvállalkozásban nem lehetett állami
tulajdoni hányad. Az agrárvállalkozásnak a szaktanácsadás igénybevételét és a támogatás igénylését a
szaktanácsadóval kötött szerződéssel és a szerződés alapján fizetett számlával kellett igazolni. A támogatás
közvetlenül volt igényelhető a szerződés díjának a Rendelet 5. számú mellékletében126 (2. számú táblázat)
meghatározott mértékek alapján127. A Rendelet alapján azok a komplex (üzemgazdasági, pénzügyi,
technológiai stb.) mező- és erdőgazdálkodási szaktanácsadási szolgáltatást végző természetes és jogi
személyek igényelhettek támogatást, akik – a külön jogszabályban előírt feltételek alapján – felvételt nyertek a
minisztérium Szaktanácsadói Névjegyzékébe (eredetileg minisztérium Szaktanácsadási Névjegyzék)128. A
címjegyzéket a minisztérium a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben tette közzé129.
116 1992. évi LXXXVIII. törvény 20. § e) pont
117 6/1993. FM rendelet 15 § a), b) és c) pont
118 6/1993. FM rendelet 15. § d), e) és f) pont
119 40/1993. FM rendelet 6. §
120 40/1993. FM rendelet 7. §
121 40/1993. FM rendelet 7. §
122 4/1994. FM rendelet 9. §
123 6/1993. FM rendelet 16. § (2) bek.
124 6/1993. FM rendelet 16. § (1) bek.
127 6/1993. FM rendelet 17. § (1) bek.
128 A Szaktanácsadói Névjegyzékről szóló 10/1993. (III. 17.) FM rendelet 8. §
129 6/1993. FM rendelet 17. § (2) bek.

19
2. számú táblázat: 5. számú melléklet a 6/1993. FM rendelethez130 (A támogatásban részesíthető
mezőgazdasági szaktanácsadás támogatásának mértéke és módja)
Támogatási cél
A támogatás módja és mértéke (a
fejlesztési költség %-ában)
Visszteher nélküli Visszterhes
a) Szaktanácsadói díj térítése
- egyéni vállalkozás részére 60 -
- társas vállalkozás részére 40 -
b) Szaktanácsadó által szervezett tanfolyam 50 -
c) Kiadványok költsége 50 -
d) Szaktanácsadást szolgáló infrastruktúra (számítógép és
műszer) fejlesztési költségek
- 50
e) Szaktanácsadást szolgáló egyéb infrastrukturális és
informatikai fejlesztés131 50 -
f) Szaktanácsadók továbbképzése132 50 -
A tevékenységhez igénybevett szaktanácsadással kapcsolatos támogatások kivételével a támogatás
pályázat útján volt elnyerhető. A pályázati felhívást a minisztérium a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi
Értesítőben és egyéb módon (pl. országos napilapban, szaklapban) folyamatosan tette közzé. A pályázati
felhívásban meghatározta a pályázat részletes tartalmi követelményeit, benyújtásának határidejét, valamint az
egyéb feltételeket133. A szaktanácsadással kapcsolatos célokhoz igénybe vehető támogatás mértékét a
Rendelet 5. számú melléklete tartalmazta134. A támogatás igénylését az agrárvállalkozás tevékenységének
helye szerint, a szaktanácsadó lakcíme, székhelye szerint illetékes földművelésügyi hivatalnál kellett
előterjeszteni. Erdőgazdálkodási tevékenységnél az igénylőnek be kellett szerezni az FM Erdőrendezési
Szolgálat szakvéleményét is. A földművelésügyi hivatal a szaktanácsadással kapcsolatos kérelmeket és a
pályázatokat véleményével ellátva terjesztette fel a minisztériumhoz135. Az alaptevékenységhez igénybevett
szaktanácsadással kapcsolatos támogatás odaítéléséről a minisztérium kifizetést engedélyező iratot állított ki,
melynek alapján a földművelési hivatal intézkedett a támogatás összegének átutalására136. Az egyéb
szaktanácsadással kapcsolatos pályázatokat – a Szaktanácsadási Bizottság bevonásával – a minisztérium
bírálta el. A Szaktanácsadási Bizottság döntés-előkészítő, véleményező, javaslattételi jogkörrel rendelkezett,
131 40/1993. FM rendelet 8. §
132 40/1993. FM rendelet 8. §
133 6/1993. FM rendelet 17. § (3) bek.
134 6/1993. FM rendelet 17. § (4) bek.
135 6/1993. FM rendelet 18. § (1) bek.
136 6/1993. FM rendelet 18. § (2) bek.

20
elnökét és tagjait a miniszter jelölte ki, illetve kérte fel. A Szaktanácsadási Bizottság ügyrendjét maga
állapította meg137. A pályázat elfogadása esetén a minisztérium a kifizetést engedélyező okiratot állított ki, és
szerződést kötött a pályázóval. A szerződésben meg kellett határozni a támogatás igénylésének,
folyósításának (eredetileg a földművelési hivatal útján történt)138 és elszámolásának feltételeit139. A támogatás
felhasználásának szakmai és pénzügyi ellenőrzését a minisztérium a földművelésügyi hivatal bevonásával
végezte140. A rendelet a kihirdetése napján lépett hatályba, rendelkezéseit az 1993. január 1. után indult
ügyekben kellett alkalmazni141.
4.3 A 9/1995 (IV. 28.) FM rendelet142 intézkedései
4.3.1 A mezőgazdasági tevékenységek támogatásának további szabályozása
Az 1992. évi LXXXVIII. törvény a földművelésügyi alapokról és az 6/1993. FM rendelet
megteremtette a mezőgazdasági tevékenységek hazai forrásokból történő támogatásának jogi alapjait, ám
mint azt láthattuk, a különböző ágazatokat a mezőgazdaságon belül együttesen és felületesen szabályozta.
Továbbra is hiányzott egy részletes, az ágazatokat külön és azokon belül a kiemelkedően fontos
tevékenységeket részletesen szabályozó jogszabályra. Erre tett kísérletet a 9/1995. FM rendelet (a
továbbiakban: Rendelet), mely hatályon kívül helyezte a 6/1993. FM rendeletet. A Rendelet már számos
területet részletesebben szabályozott, mint elődei – köztük a támogatások igénylésének és a felhasználás
ellenőrzésének módját, ám továbbra sem történt meg az egész mezőgazdaságnak az egységesített
támogatási szabályozása.
4.3.2 A 9/1995. FM rendelet bemutatása
A Rendelet a 6/1993. FM rendelethez képest sokkal részletesebb és logikusabb (átláthatóbb)
tagolású volt. Az egyes támogatási jogcímek fejezeteként (I. Fejezet: A biológiai alapok megőrzéséhez,
fejlesztéséhez, valamint a kapcsolódó minősítési rendszerek korszerűsítéséhez nyújtott támogatások (A: A
génmegőrzéshez és –fejlesztéshez nyújtott támogatások143; B: A tenyészállat beszerzéséhez, állományának
növeléséhez, illetőleg cseréjéhez nyújtott támogatások144); II. Fejezet: A kedvezőtlen termőhelyi adottságú
termőföld hasznosításához nyújtott támogatások145; III. Fejezet: A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási,
vadgazdálkodási, halászati, élelmiszer-feldolgozási tevékenységekkel összefüggő beruházásokhoz,
fejlesztésekhez nyújtott támogatások146; IV. Fejezet: Az erdő felújításhoz, neveléséhez, mennyiségi, illetőleg
137 6/1993. FM rendelet 18. § (3) bek.
138 4/1994. FM rendelet 10. §
139 6/1993. FM rendelet 18. § (4) bek.
140 6/1993. FM rendelet 19. §
141 6/1993. FM rendelet 20. §
142 A Mezőgazdasági és Erdészeti Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/1995. (IV. 28.) FM rendelet
143 9/1995. FM rendelet 1-6. §
144 9/1995. FM rendelet 7-16. §
145 9/1995. FM rendelet 17-24. §
146 9/1995. FM rendelet 25-33. §

21
minőségi védelmének elősegítéséhez nyújtott támogatások147; V. Fejezet: A szaktanácsadás
igénybevételének elősegítéséhez, valamint fejlesztéséhez nyújtott támogatás148; VI. Az erdőbirtokossági
társulat alapításához nyújtott támogatás149; VII. Fejezet: Külföldi tapasztalatszerzéshez nyújtott támogatás150)
szerepeltek és a fejezeteken belül történt a támogatásra vonatkozó rendelkezések részletezése (A támogatás
feltételei és mértéke; A támogatás igénylésének módja és az elbírálás rendje; A támogatás felhasználásának
ellenőrzése). A rendelet felépítése nagyban megkönnyítette a közérthetőséget és a hivatkozásokat a
szövegre. Sajnálatos azonban, hogy az Alapban továbbra is együtt szerepeltek a mezőgazdasági, az
erdészeti és a szaktanácsadási (sőt a vadgazdálkodással, halászattal és az élelmiszer-feldolgozással
kapcsolatosak is) tevékenységek támogatásai.
4.3.3 A 9/1995. FM rendelet 25-33. § (A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási,
vadgazdálkodási, halászati, élelmiszer-feldolgozási tevékenységgel összefüggő
beruházásokhoz, fejlesztésekhez nyújtott támogatások)
Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.)
alapján151 az Alapból támogatás volt adható a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási
rendszeréről szóló 9017/1991. (SK 8.) KSH közlemény szerinti egyes mezőgazdasági, erdőgazdálkodási,
vadgazdálkodási, halászati és élelmiszer-feldolgozási termelő tevékenységek folytatásához szükséges,
azokat közvetlenül szolgáló termelő beruházásokhoz – A) Mezőgazdasági termelés: 1. növénytermesztés és
kertészet (ültetvénytelepítésnél a szőlő-, a gyümölcsös-, a spárga-, a torma és a komló áruültetvény és üzemi
törzsültetvény létesítése), 2. állattenyésztés, 3. vegyes gazdálkodás; B) Erdőgazdálkodási termelés: Az
erdőgazdálkodási termelés folytatását biztosító beruházások köréből az erdészeti gép berendezések az ITJ
39-es csoportba tartozó gépek kivételével; C) Vadgazdálkodási termelés: A vadgazdálkodási termelés
folytatását biztosító beruházások köréből a zárttéri vadtartás létesítményei (ezen belül a szárnyas vad,
tenyésztelep, valamint a termelő célú vadaskert létesítményei); D) Halászati termelés: A halászati termelés
folytatását biztosító beruházások köréből halastó létesítése, meglévő halastó korszerűsítése (beleértve a
telelőt, keltetőt, halágyat és a lehalászó helyet)152; E) Élelmiszer-feldolgozási tevékenységek: 1. A hús- és hal,
a baromfi-, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó szakágazatokban különféle termékek előállításához,
csomagolásához szükséges beruházások, feltéve, ha a pályázó saját termelésű vagy a terméktanács(ok) által
is igazolt zárt termeltetési ciklusban biztosított mezőgazdasági alapanyagot dolgozott fel, és e tevékenység
megfelelt a MSZ EN 29000 szabványsorozat minőségirányításra és minőségbiztosításra vonatkozó
előírásainak, 2. A vágóállatok vágás utáni minősítési rendszerének nemzetközi normáknak megfelelő
kialakításához, valamint azok alkalmazásához szükséges beruházások évente 10000 db-nál több sertést
147 9/1995. FM rendelet 34-36. §
148 9/1995. FM rendelet 37-42. §
149 9/1995. FM rendelet 43-47. §
150 9/1995. FM rendelet 48-52. §
151 Az egységes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 106. § a)-f) pont

22
vágó üzem esetében: a sertés vágóvonal átalakítása, számítástechnikai eszközök, minősítő szúrószondák,
mérlegek153 – az ITJ154 39 főcsoportba tartozó traktorok és mezőgazdasági gépek, továbbá teherszállító
gépkocsik beszerzésének, a termőföld és az immateriális javak vásárlásának kivételével, valamint a termelő
tevékenységet szolgáló, meglévő vagy létesülő beruházások rendeltetésszerű működését biztosító,
infrastrukturális jellegű (A) Mezőgazdasági infrastrukturális beruházások: majori, tanyai, mezőgazdasági
bekötőút, térburkolat, vízellátás, víztisztítás, vízelvezetés létesítményei, helyi távközlés, energiaellátás,
terménytárolás létesítményei stb. (A pályázati kiírás további részletes feltételeket tartalmazhat.); B)
Erdőgazdálkodási infrastrukturális beruházások: az erdőfeltárás létesítményei, út, keskeny nyomtávú vasút,
erdei rakodó és kapcsolódó létesítmények; C) Vadgazdálkodási infrastrukturális beruházások: a vadon élő
állatfajok életfeltételeit, a vadgazdálkodást közvetve segítő létesítmények, így az etető-berendezések (széna-,
abraktárolók), sózók és itatóhelyek, vízvisszatartó létesítmények; D) Halászati infrastrukturális létesítmények:
belső üzemi út, takarmánytároló, haltároló medence155) kiegészítő beruházásokhoz156. A Tv. alapján157
kamattámogatás volt adható az említett –pályázat alapján elfogadott – beruházásokhoz és a termelő
beruházások működtetéséhez szükséges tartós készletek beszerzéséhez – az élelmiszer-feldolgozási
termelő tevékenységhez szükséges beruházások kivételével – a pénzintézettől, illetve hitelszövetkezettől
felvett éven túli lejáratú hitelek kamatterheinek mérsékléséhez158. A traktorok és mezőgazdasági gépek
termékfőcsoportba (ITJ 39) tartozó eszközök beszerzéséhez külön jogszabály159 szerinti támogatás volt
igénybe vehető160. A támogatás a termelő tevékenységek esetében visszatérítendő kamatmentes
juttatásként, az infrastrukturális beruházások esetében vissza nem térítendő juttatásként, a
kamattámogatások esetén pedig vissza nem térítendő juttatásként volt nyújtható161. A beruházásokhoz
támogatás kizárólag a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény162 szerinti új tárgyi eszközök – beleértve a
meglévő tárgyi eszközök korszerűsítésének, bővítésének költségeit is – beszerzésének, előállításának
költségeihez volt adható163. A támogatható beruházásokhoz külön jogszabály szerinti támogatás is igénybe
vehető volt, ha a támogatások együttes összege nem haladta meg a beruházási költség nyolcvan százalékát.
A Tv. alapján164 a támogatás legalább húsz százalék mértékű saját forrás esetén volt igénybe vehető165. A
meghatározott célokhoz igénybe vehető támogatások formáját és mértékét a 8. számú melléklet (3. számú
táblázat) tartalmazta. A támogatás az alapjául szolgáló beruházás tényleges költségek kiegyenlítéséhez,
megvalósítási üteméhez igazodóan, forrásarányosan volt igénybe vehető. A visszafizetési kötelezettséggel
nyújtott támogatások törlesztését legkésőbb a beruházásnak a támogatási szerződésben vállalt befejezési
154 Ipari Termékek Jegyzéke
156 9/1995. FM rendelet 25. § (1) bek.
157 1992. évi LXXXIII. törvény 83. § (1) bek. b) és d) pont
158 9/1995. FM rendelet 25. § (2) bek.
159 Az agrárágazat egyes kérdéseiről szóló 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelet 12-13. §
160 9/1995. FM rendelet 25. § (3) bek.
161 9/1995. FM rendelet 26. § (1) bek.
162 1991. évi XVIII. törvény
163 9/1995. FM rendelet 26. § (2) bek.
164 1992. évi LXXXIII. törvény 89. § (1) bek. g) pont
165 9/1995. FM rendelet 26 § (3) bek.

23
határidejét követő tizenkettedik hónapban kellett megkezdeni és az első részlet visszafizetésének
időpontjához igazodóan legfeljebb négy év alatt négy egyenlő részletben kellett visszafizetni az Alapba. A
beruházásnak a támogatási szerződésben rögzített műszaki tartalmát a beruházás megkezdésének, illetve a
befejezésének határidejét – indokolt esetben a támogatásban részesített kérelmére – a támogatást
engedélyező módosíthatta. A támogatás visszafizetésének éves ütemezése az igénylő kérelme alapján a
földművelésügyi hivatal javaslatára indokolt esetben módosítható volt azzal, hogy a fizetési határidő lejárati
ideje ez esetben sem haladhatta meg a négy évet166.
3. számú táblázat: 8. számú melléklet a 9/1995. FM rendelethez167 (A mezőgazdasági,
erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási, halászati, valamint élelmiszer-feldolgozási termelő beruházások,
infrastrukturális beruházások és tartós készletek beszerzése támogatásának formája és mértéke)
Támogatási cél
Visszatérítendő
támogatás (a
beruházás
összköltségének
százalékában)
Vissza nem
térítendő
támogatás (a
beruházás
összköltségének
százalékában)
Kamattámogatás
a banki hitelek
után számított
kamatok
százalékában
1. A termelő beruházások:
a) A mezőgazdasági termelést (az
ültetvénytelepítések kivételével)
szolgáló építési beruházások
40% - 60%
aa) Az ültetvénytelepítések 50% - 60%
b) Az erdőgazdálkodás gépi
berendezései, a vadgazdálkodási, a
halászati termelést szolgáló
beruházások
40% - 60%
c) Az egyes élelmiszer-feldolgozási
beruházások
40% - 60%
2. Az infrastrukturális beruházások - 30% 60%
3. A tartós készlet beszerzések
kamattámogatása az éven túli lejáratú
forgóeszköz hitelekhez
- - 60%
A pályázatot a tervezett beruházás telephelye vagy az ültetvénytelepítés helye szerint illetékes
földművelésügyi hivatalhoz kellett benyújtani. A pályázatot a földművelésügyi hivatal – az ötmillió forint
értékhatár feletti beruházások és az élelmiszer-feldolgozási beruházások esetében – véleményével együtt
tizenöt napon belül elbírálásra terjesztette a minisztériumhoz. A pályázatokat folyamatosan, de legkésőbb
tárgyév június 30. napjáig és csak tárgyévben kezdődő beruházások támogatására lehetett benyújtani. A
támogatás engedélyezéséről szóló döntés előtt megkezdett beruházásokhoz támogatás nem volt adható. A
166 9/1995. FM rendelet 27. §

24
beruházás megkezdése időpontjának az építéssel járó beruházás esetén az építési naplóba történt első
bejegyzés napját (vállalkozásba adásnál), a pályázó nyilatkozatában megjelölt időpontot (magánerőből
házilagosan végzett munkánál), ültetvénytelepítés esetén a telepítési naplóba történt első bejegyzés napját,
az építéssel nem járó beruházás (önálló gépvásárlás esetén) az első beszerzett gép vételára
kiegyenlítésének napját kellett tekinteni. A szőlő telepítéséhez 1995. október 1-je után igényelt támogatáshoz
a telepítés helye szerint illetékes hegyközség véleményét is csatolni kellett168. A pályázati kérelmet az ötmillió
forint értékhatár alatti beruházások - kivéve az élelmiszer-feldolgozási beruházásokat – esetén a miniszter
megbízásából a földművelésügyi hivatal vezetője, az ötmillió forint értékhatár feletti beruházások és az
élelmiszer-feldolgozási beruházások esetén a földművelésügyi hivatal és az Agrárfejlesztési bizottság
véleményét figyelembe véve a miniszter bírálta el. A legfeljebb tizenegy tagú Agrárfejlesztési Bizottság a
pályázatok elbírálása során döntés-előkészítő, véleményező, javaslattételi jogkörrel rendelkezett, továbbá
részt vett a pályázatok alapján megvalósuló beruházások ellenőrzésének összehangolásában. A Bizottság
elnökét és hét tagját a miniszter jelölte ki a minisztérium képviselőiből. A miniszter a Bizottság munkájában
való részvételre kérte fel a Pénzügyminisztérium, a Magyar Agrárkamara, valamint a Földművelésügyi
Érdekegyeztető Tanács (FÉT) által javasolt szakértőket. A Bizottság ügyrendjét maga állapította meg. A
pályázatokat tárgyév június 30. napját követő hatvan napon belül el kellett bírálni. A pályázattal kapcsolatos
döntésről a minisztérium, illetőleg a földművelésügyi hivatal kifizetést engedélyező iratot állított ki, melynek
alapján a pályázó támogatási szerződést kötött az ÁFI-val. A támogatásról szóló döntés érvényét vesztette,
ha a pályázó a támogatási szerződést az engedély kézhezvételétől számított hatvan napon belül nem kötötte
meg, vagy ha a támogatási szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül a kivitelezést, beszerzést
nem kezdte el169. A visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatás törlesztő részleteit, továbbá a
visszavont támogatás összegét és annak kamatait a számlavezető bank útján átutalási megbízással vagy
belföldi postautalvánnyal kellett befizetni az ÁFI-val kötött támogatási szerződésben megjelölt számlára. Az
ÁFI a kifizetések teljesítéséhez esedékes pénzösszeget szükség szerint igényelte a minisztériumtól, a
pénzforgalomról pedig havonta, jogcímenkénti részletezésben volt köteles elszámolni, és a visszatérített
juttatásokat az Alap számlájára átutalni170. A támogatási szerződésben foglaltak teljesítésének ellenőrzésével
kapcsolatos feladatokat az elbírálási hatáskörrel összhangban a miniszter a földművelésügyi hivatal, illetőleg
az ÁFI bevonásával látta el. A földművelésügyi hivatal a saját hatáskörben végzett ellenőrzéséről készített
jelentést negyedévenként – intézkedést igénylő esetben azonnal – megküldte az Agrárfejlesztési
Bizottságnak. A támogatásnak a Tv. szerinti171 visszafizetését – a felhasználási célok teljesítésének
ellenőrzésében közreműködő szervek javaslatára – a támogatást engedélyező rendelte el172. A Tv. szerint
szerződésszegésnek minősült és a támogatás teljes összegének, illetve arányos, késedelmi kamattal növelt
összegének Alapba visszafizetésével járt a jogtalanul igénybevett támogatás, a beruházásnak az elfogadott
168 9/1995. FM rendelet 29. §
169 9/1995. FM rendelet 30. §
170 9/1995. FM rendelet 31. §
171 1992. évi LXXXIII. törvény 92. § (2) bek.
172 9/1995. FM rendelet 32. §

25
céltól eltérő rendeltetésű megvalósítása, ha nem valósult meg a teljes beruházás (ideértve a nem támogatott
beruházást is), vagy megvalósulását követően nem helyezték üzembe, továbbá, ha megvalósulása után öt
éven belül értékesítették vagy bérbe adták. Különösen indokolt esetben (pl. haláleset, felszámolás,
bizonyítható nem biztosított elemi kár, csődhelyzet stb.) a miniszter engedélyezhette az öt éven belüli
értékesítést, illetve a bérbeadást, ha az új tulajdonos (bérlő) vállalta a korábbi tevékenység folytatását,
valamint az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítését. A visszatérítendő támogatással létesített
építményre vagy ültetvénytelepítéssel érintett földrészletre, illetve gépre a támogatás mértékéig a beruházás
megvalósulását követő öt év időtartamra a Magyar Állam javára jelzálogjogot, zálogjogot kellett kikötni, illetve
bejegyezni. A zálogjogból, illetve jelzálogjogból eredő igények érvényesítése iránt a miniszter az ÁFI útján
intézkedett.173
A Rendelet nem volt hosszú életű, hiszen a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló
1995. évi CXXI törvény174 1995. XII. 28-án hatályon kívül helyezte és a Mezőgazdasági és Erdészeti Alapot (a
továbbiakban: Alap) a költségvetésbe integrálta. Ezt követően pedig hatályba lépett 1995. XII. 29-én a
földművelésügyi alapoktól átvett feladatok 1996. évi költségvetési támogatásáról szóló 44/1995 (XII. 29) FM
rendelet, mely az eddigiekhez képest már részletesen szabályozta a mezőgazdasággal kapcsolatos
támogatásokat.
4.4 A 44/1995 (XII. 29.) FM rendelet intézkedései
4.4.1 A költségvetésbe integrált támogatások jelentősége a szabályozás történetében
A támogatási alapok költségvetésbe történő integrálásának legfontosabb következménye volt, hogy
legalább évente egyszer, az adott költségvetési törvény kihirdetése alkalmával felülvizsgálatra kerülhetett a
szabályozás, valamint látható, hogy több részterületet is egységesen szabályozhatott és a közös szabályokat
is lefektethette közérthető és átlátható módon a jogalkotó rendeleteken keresztül. A 44/1995. (XII. 29.) FM
rendelet és vele összhangban a 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendeletek az első jogszabályok, amelyek az
agrártámogatásokon belül részletesen kitértek a gyümölcsös ültetvények telepítésének támogatására175.
173 9/1995. FM rendelet 33. §
174 A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 109. § (1) bek. 14. pont
175 A földművelési alapoktól átvett feladatok 1996. évi költségvetési támogatásáról szóló 44/1995. (XII. 29.) FM rendelet 12. §

26
4.4.2 A 44/1995. FM rendelet bemutatása
A 44/1995. FM rendelet továbbra is az egész agrárágazattal kapcsolatos támogatások
szabályozásáról szólt, akárcsak a korábban bemutatott 6/1993. FM rendelet és a 9/1995. FM rendelet. Ami
változott a szerkezetét tekintve az előzőekhez képest, az a létrehozott Általános rendelkezések és az Egyes
új építési beruházások megvalósításának, valamint épületek, építmények felújításának támogatása fejezetek,
melyek az összes támogatási módra vonatkoztak176. Ezeket követte a különböző támogatások (Szőlő- és a
gyümölcsös ültetvények telepítésének támogatása; Az új mezőgazdasági gép vásárlásának támogatása; A
mezőgazdasági gép lízingbe vételének támogatása, az eddig felsorolt támogatások igénylése; A térségi
fejlesztések támogatása; A szövetkezeti üzletrész megvásárlásának támogatása; A szövetkezeti integrációt
erősítő fejlesztések támogatása; Erdészeti célú feladatok ellátásának támogatása; A termőföld védelmének,
hasznosításának támogatása; Az állattenyésztési és tenyésztésszervezési feladatok támogatása; A
halgazdálkodási tevékenységek támogatása; A vadgazdálkodási tevékenységek támogatása; A
földművelésügyi alapoktól átvett feladatokhoz kapcsolódó támogatások) részletes szabályozásának
leírása177. Számos terület támogatásának szabályozásával kapcsolatban (A biológiai alapok megőrzésének,
fenntartásának, fejlesztésének támogatása178; A szaktanácsadás igénybevételének támogatása179; A
földhasznosítás elősegítésének támogatása180; Mezőgazdasági biztosítások díjának támogatása181 stb.) a
177/1995. Korm. rendelet volt az irányadó.
4.4.3 A 44/1995. FM rendelet 12. § (A szőlő- és a gyümölcsös ültetvények telepítésének
támogatása)
A 44/1995. FM rendelet182 alapján a mezőgazdasági termelő az ültetvénytelepítések kiadásai közül a
tervezés, a területelőkészítés, a szaporítóanyag beszerzés, a tápanyag feltöltés, ültetés183, a telepítés, az
ültetvény termőre fordulásáig az éves ápolások, a támberendezés létesítésének költségeihez a 2. számú
melléklet (4. számú táblázat) szerinti, fix összegű végleges fejlesztési célú juttatást184 (az 1996. VI. 4-ét
követően elbírált pályázatoknál a rögzített ültetvénytelepítési beruházási költség harminchat százaléka vehető
végleges támogatásként igénybe185), továbbá a pénzintézettől felvett éven túli lejáratú hitel után járó kamat
harminc százalékának megfelelő mértékű kamattámogatást vehetett igénybe186. A pályázat benyújtására,
elbírálására, a támogatás igénybevételének ellenőrzésére, valamint a jogtalanul igénybe vett támogatás
visszafizetésének elrendelésére a 9-11. §-okban foglaltakat kellett alkalmazni azzal, hogy az
176 44/1995. FM rendelet 1-11. §
177 44/1995. FM rendelet 12-52. §
178 Az egyes agrárgazdasági célok 1996. évi költségvetési támogatásáról szóló 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelet 32-37. §
179 177/1995. Korm. rendelet 38-42. §
180 177/1995. Korm. rendelet 43-50. §
181 177/1995. Korm. rendelet 51-54. §
182 44/1995. FM rendelet 12. §
183 A földművelésügyi alapoktól átvett feladatok 1996. évi költségvetési támogatásáról szóló 44/1995. (XII. 29.) FM rendelet
módosításáról szóló 7/1996. (II. 21.) FM rendelet 4. §
184 44/1995. FM rendelet 12. § (1) bek. a) pont és (2) bek.
185 A mezőgazdasági beruházásokhoz igényelt támogatások arányosításáról szóló 16/1996. (VI. 4.) FM rendelet 2. § (1) bek.

27
ültetvénytelepítés esetén a beruházás megkezdése időpontjának az ültetés telepítési naplóba bejegyzett első
napját, a beruházás megvalósításának pedig a szőlő, illetve a gyümölcsös termőre fordulását kellett
tekinteni187. Az ültetvénytelepítések támogatásának szakmai feltételeit a 3. számú melléklet (5. számú
táblázat) tartalmazta188.
4. számú táblázat: 2. számú melléklet a 44/1995. FM rendelethez189 (A gyümölcsös telepítéséhez
igénybe vehető fix összegű támogatások)
Gyümölcsfaj
Támogatás
mértéke (ezer
Ft/ha)
Tenyészterület
(m2)
Támberendezés
szükséges-e
Alma: 360 18-28 nem
600 10-17 igen
680 3,3-10 igen
Körte 360 28-40 nem
420 15-27 nem
680 4-10 igen
Őszibarack 360 20-24 nem
420 10-19 nem
Cseresznye, meggy, kajszi, szilva, dió, gesztenye,
ribiszke, josta, mogyoró, birs, naspolya, feketebodza,
homoktövis, mandula, málnaszeder, áfonya, kiwi,
szamóca, ribiszkeköszméte, fekete berkenye,
spárga, torma
360 - nem
Szeder 360 - igen
Málna 420 - igen
Köszméte 600 - igen
A támogatás teljes összege az ültetés befejezését követően folyósítható, függetlenül a támberendezés
megépítésének időpontjától és a nem termő kor időtartamától.
188 44/1995. FM rendelet 12. § (4) bek.

28
5. számú táblázat: 3. számú melléklet a 44/1995. FM rendelethez190 (A szőlő- és gyümölcsös ültetvény
telepítések támogatásának feltételei)
1. Érvényes telepítési engedély – a saját gyökerű szőlő esetében a homoktalaj immunitását igazoló talajtani
– hatósági –szakvéleménnyel [a módosított 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelet191 szerint], üzemi törzsszőlő
esetében az OMMI (Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet) hozzájáruló szakvéleményével.
2. Gyümölcsös esetében a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési és Kutató Fejlesztő Rt. igazolása a
termőhely ökológiai alkalmasságáról.
3. Borszőlő telepítéséhez támogatás csak borvidéki, borhelyi területekre (meghatározott települések
határának a szőlő termőhelyi kataszterében I-II. osztályú – az Alföldi szőlőtermő táj borvidéki, borhelyi
településein I-II-III. osztályú minősítéssel regisztrált területeire) adható, az adott termőhelyre ajánlott fajta
legalább üzemi törzsszőlőből származó (certifikált) szaporítóanyagának használata esetén [a 40/1977. (XI.
29.) MÉM rendelet szerint]. Étkezési szőlő telepítéséhez az ország bármely településének a szőlő
termőhelyi kataszterében I-II. osztályú minősítéssel regisztrált területére adható támogatás az engedélyezett
fajták használata esetén. Üzemi törzsszőlőre a termőhelyi követelmény a borszőlőre adott feltételekkel
azonos, azonban fajta tekintetében attól el lehet térni az OMMI hozzájárulása szerint. Követelmény viszont,
hogy az üzemi törzsszőlő létesítéséhez felhasznált szaporítóanyag központi törzsszőlőből származzon.
4. Igazolt származású szaporítóanyag felhasználása.
5. Talajtani és tápanyag feltöltési szakvélemény.
6. Legalább egy hektár ültetvény telepítése, vagy meglévő ültetvény legalább egy hektárra történő
kiegészítése.
7. Nyilatkozat az ellenőrzés tűréséről az ültetvény termőre fordulásáig.
8. Hegyközségi településen a hegyközség nyilatkozata arról, hogy a tervezett szőlőtelepítés megfelel a
hegyközségi rendtartásban foglalt előírásoknak.
9. Egyéb igazolások, nyilatkozatok (saját forrás, köztartozás, hitelképesség stb.). (Szőlő kivételével
megfelelő hazai szaporítóanyag hiánya esetén az OMMI engedélyével egyéb szaporítóanyag is
felhasználható.)
(Eredetileg feltétel volt még a kialakuló ültetvény méretének megfelelő szőlőfeldolgozó és bortároló (kezelő)
kapacitás megléte, valamint magántermelő esetében egyéni vállalkozói igazolvány megléte is.)192
A 9-11. §-ok értelmében a támogatások – pályázat alapján – akkor voltak igénybe vehetőek, ha a
beruházás, átalakítás, felújítás a támogatási szerződésben megjelölt kezdési időponttól számított két éven
belül megvalósult193. A pályázat benyújtásának feltételei voltak a következők: a pályázó írásban és tételesen
nyilatkozzon – a saját nevére szóló tulajdoni lap vagy a jogszerű földhasználatot igazoló megállapodás,
szerződés egyidejű bemutatásával – arról, hogy a beruházás rendeltetésszerű megvalósításához, illetve
hasznosításához szükséges mértékben a tulajdonában illetőleg legalább ötéves bérleti (földhasználati)
jogviszony keretében használatban lévő termőföld vagy egyéb ingatlan rendelkezésre áll; a pályázó írásban
nyilatkozzon arról, hogy a beruházás megvalósításához rendelkezik a szükséges – a támogatáson felüli
191 A szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló
40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelet 4-7. §
192 7/1996. FM rendelet 32. § (3) bek.
193 44/1995. FM rendelet 9. § (1) bek.

Galambos Szabolcs_ Szakdolgozat

Galambos Szabolcs_ Szakdolgozat

Recommended

Recommended

More Related Content

Featured

Featured (20)

Galambos Szabolcs_ Szakdolgozat