A szervezeti magatartás tárgya
A szervezeti magatartás helye a tudományos ismeretek rendszerében
A szervezeti viselkedés, mint interdiszciplináris társadalomtudomány
A szervezeti viselkedéssel foglalkozó tudományok kapcsolatrendszere
Hol helyezkedik el a szervezeti viselkedés a többi, szintén a szervezeti léttel foglalkozó tudományterületek között?
Hogyan képesek a szervezeti magatartáshoz kapcsolódó diszciplínák az OB által nyújtott ismereteket, eredményeket, módszereket, összefüggéseket a gyakorlatban hasznosítani?
A szervezeti viselkedés megértéséhez és menedzseléséhez szükséges és hasznos jegyzetek, források
Az alapvető szervezeti viselkedés modellje
A szervezeti magatartás formális és informális rendszere
A tehetség összetett működés, amelynek a támogatása hasonlóan összetett és hálózatos működést kíván. Ennek hiányában a tehetség beilleszkedése akadályozott, és sok konfliktussal jár.
Rosta Miklós: Rendszerparadigma és az intézmény közgazdaságtan: nem egy, de n...SZTE-GTK
Rosta Miklós az előadása elején idézte Kornai professzor egyik írását: „Nem vettétek észre, hogy én már réges-rég intézményi közgazdász és viselkedési közgazdász vagyok?” Ezt követően az előadó bemutatta Kornai által a közgazdaságtudományban bevezetett Rendszerparadigma fogalmat, majd az intézményi közgazdaságtan neves képviselőit sorolta fel. Rosta Mikós szerint az új intézményi közgazdaságtan és Kornai professzor között van kapcsolat. Az új intézményi közgazdaságtan legnagyobb alakja, Williamson név szerint említi Kornai 1971-es Anti-equilibrium kötetét, mint az új intézményi közgazdaságtan egyik előzményét. Rosta Miklós szerint további közös pont a szembenállás a klasszikus egyensúlyi (walrasi) közgazdaságtannal. Az előadó idézte Gedeon Pétert, aki szerint „az új intézményi közgazdaságtan és politikai gazdaságtan, amely a gazdasági cselekvés intézményi meghatározottságát vizsgálja anélkül, hogy feladná az analitikus elméletalkotás igényét. Ez az a kutatási irány, amely Kornai János életművében is testet ölt.” Előadása végén Rosta Miklós utalt azonban arra a tényre is, hogy Kornai professzor hosszú ideig nem tekintette magát intézményi közgazdásznak. Azonban az előadó szerint a rendszerváltozás után az új intézményi közgazdaságtan képviselői és Kornai professzor hasonló „rejtvények” megoldásán fáradoznak, mint például különböző gazdasági rendszerek elemzése (kapitalizmus vs. szocializmus), a kapitalizmus különböző típusai, a kínai-modell, vagy például bizonyos ágazatok rendszerszemléletű elemzése (pl.: egészségügy).
A tehetség összetett működés, amelynek a támogatása hasonlóan összetett és hálózatos működést kíván. Ennek hiányában a tehetség beilleszkedése akadályozott, és sok konfliktussal jár.
Rosta Miklós: Rendszerparadigma és az intézmény közgazdaságtan: nem egy, de n...SZTE-GTK
Rosta Miklós az előadása elején idézte Kornai professzor egyik írását: „Nem vettétek észre, hogy én már réges-rég intézményi közgazdász és viselkedési közgazdász vagyok?” Ezt követően az előadó bemutatta Kornai által a közgazdaságtudományban bevezetett Rendszerparadigma fogalmat, majd az intézményi közgazdaságtan neves képviselőit sorolta fel. Rosta Mikós szerint az új intézményi közgazdaságtan és Kornai professzor között van kapcsolat. Az új intézményi közgazdaságtan legnagyobb alakja, Williamson név szerint említi Kornai 1971-es Anti-equilibrium kötetét, mint az új intézményi közgazdaságtan egyik előzményét. Rosta Miklós szerint további közös pont a szembenállás a klasszikus egyensúlyi (walrasi) közgazdaságtannal. Az előadó idézte Gedeon Pétert, aki szerint „az új intézményi közgazdaságtan és politikai gazdaságtan, amely a gazdasági cselekvés intézményi meghatározottságát vizsgálja anélkül, hogy feladná az analitikus elméletalkotás igényét. Ez az a kutatási irány, amely Kornai János életművében is testet ölt.” Előadása végén Rosta Miklós utalt azonban arra a tényre is, hogy Kornai professzor hosszú ideig nem tekintette magát intézményi közgazdásznak. Azonban az előadó szerint a rendszerváltozás után az új intézményi közgazdaságtan képviselői és Kornai professzor hasonló „rejtvények” megoldásán fáradoznak, mint például különböző gazdasági rendszerek elemzése (kapitalizmus vs. szocializmus), a kapitalizmus különböző típusai, a kínai-modell, vagy például bizonyos ágazatok rendszerszemléletű elemzése (pl.: egészségügy).
2. A szervezeti magatartás
A szervezeti kultúra meghatározza, hogy az adott szervezet – mint dinamikus rendszer – miként
reagál a makrokörnyezeti tényezők változásaira, lényegében a szervezeti magatartását
determinálja.
A szervezeti magatartástudomány kialakulása
A nagyvállaltokban a XX. század elején fogalmazódott meg az az igény, hogya személyzeti
menedzsment tevékenységek a szervezetek és a bennük dolgozó szervezeti tagok pszichológiai
és magatartástudományi jellemzőire is fókuszáljanak. Szervezeti keretek között, a
gyakorlatban ténylegesen is alkalmazható eredmények 1930-as és 40-es években születtek az
emberi viselkedésmódok, az interperszonális kapcsolatok és a csoportdinamika területén. A
fentiek tükrében láthatjuk, hogy a II. világháború utáni időszakban teljesedett ki a
vezetéstudományban a Human Relations irányzat teóriái:
a szociológiai megközelítés (Elton Mayo)
a pszichológiai megközelítés (Douglas McGregor, Frederick Herzberg)
a szervezeti magatartástudományi megközelítés (Kurt Lewin, Chester Barnard,
Herbert Simon)
„Mindenesetre ez a kutatási irányzat – Human Relations – arra összpontosít, hogy a
demokratikus értékek szerinti viselkedés egy szervezetben a munkavállalók elégedettségét
eredményezi és visszaszorítja a hiányzások, a fluktuáció és a munkateljesítménnyel való
taktikázást, ami egyértelműen a szervezeti eredményességét segíti.” (Czakó, 2011)
A szervezeti magatartás megközelítés
A II. világháború után jelent meg a szervezeti magatartástudomány (Organizational
Behavior), mint új szervezeti tudományág a 30-as és 40-es évek pszichológiai, szociológiai,
ésvezetéstudományi fejlődésének köszönhetően. Az új diszciplína Paul R. Lawrence
szerint „egyszerre kutatási és gyakorlati terület”, és Magyarországon a vezetés- és
szervezéstudománytudományág alá tartozik.
3. 1. ábra: A szervezeti magatartás helye a tudományos ismeretek rendszerében
Forrás: Czuprák Ottó, Kovács Gábor: A szervezetvezetés elmélete, Dialóg Campus
Kiadó,Budapest, 2017. p. 15., (saját szerkesztés)
„A szervezeti magatartás (Organizational Behavior – amit angolul gyakran OB-ként
rövidítenek) olyan tudományterület, amely a szervezeteken belüli magatartásra gyakorolt
egyéni, csoport- és szervezeti és környezeti hatást vizsgálja a célból, hogy ezeket az ismereteket
a szervezet hatékonyságának és eredményességének növelésére alkalmazza.” (Bakacsi, 2015,
p.8.)
„A szervezeti magatartás felhasználja a szociológia, a pszichológia, a közgazdaságtan, a
politikatudomány és az antropológia fogalmait és módszertanát.” (Bakacsi, 2015, p.9.)
2. ábra: A szervezeti viselkedés, mint interdiszciplináris társadalomtudomány
Forrás: Laurie J. Mullins: Organisational behaviour: a multidisciplinary approach,
2010. p.8. (saját szerkesztés)
4. 3. ábra: A szervezeti viselkedéssel foglalkozó tudományok kapcsolatrendszere
Forrás: Dr. Komor Levente: Személyes vezetés, Szent István Egyetem, 2011. p. 27.
5. A szervezeti magatartás tudománya tulajdonképpen a munkateljesítménnyel összefüggő
magatartást és attitűdöt vizsgálja. Elemzési egységünk/tárgyunk bármi lehet, ami a szervezet
– mint nyílt rendszer – környezetének a részét képezi és képes befolyásolni a szervezet
hatékonyműködését, eredményességét, és sikerességét.
Az elemzés szintjei: egyén, egyén – egyén (dolgozó - dolgozó, vezető - beosztott), egyén –
csoport, csoport – csoport, csoport – szervezet, szervezet – szervezet, egyén – csoport –
szervezet – környezete.
A szervezeti magatartás nem tekinthető homogén tudománynak, mivel felhasznál és tartalmaz
számos más tudományhoz is kapcsolódó összefüggéseket, definíciókat, ismereteket,
eredményeket, és módszereket.
Hol helyezkedik el a szervezeti viselkedés a többi, szintén a szervezeti léttel foglalkozó
tudományterületek között?
4. ábra: A szervezeti viselkedés és a rokon tudományterületek kapcsolata
Forrás: Dr. Gyökér Irén és társai: Szervezeti Viselkedés, Budapesti Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2016. p. 8.
Hogyan képesek a szervezeti magatartáshoz kapcsolódó diszciplínák az OB által nyújtott
ismereteket, eredményeket, módszereket, összefüggéseket a gyakorlatban hasznosítani?
6. Tudományterület Gyakorlati alkalmazás
szervezetelmélet szervezeti struktúrák (ki)alakítása
szervezetfejlesztés
a szervezeti változás és a
változásmenedzsment
az emberi erőforrás menedzsment
munkakörök kialakítása, fluktuáció
vizsgálata és kezelése, a HR rendszerek
megfelelő szintű működtetése, emberi
teljesítmény fokozása, a termelékenység
növelése, emberi erőforrás fejlesztés,
konfliktuskezelés, dolgozói elégedettség,
7. Felhasznált források:
Bakacsi Gyula: A szervezeti magatartás alapjai, Alaptankönyv Bachelor hallgatók
számára, 2015, Semmelweis Kiadó, Budapest
Czuprák Ottó, Kovács Gábor: A szervezetvezetés elmélete, A közszolgálati szervezetek
vezetésének elméleti alapjai, 2017, Dialóg Kiadó, Budapest
Gyökér Irén, Dr. Finna Henrietta, Krajcsák Zoltán, Daruka Eszter, Dr. Szabó Tibor:
Szervezeti viselkedés, Budapest, 2016, Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem,
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet
Dr. Komor Levente: Személyes vezetés, Gödöllő, 2011, Egyetemi jegyzet, Szent István
Egyetem Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományi Intézet
Laurie J. Mullins: Organisational behaviour: a multidisciplinary approach, 2010
Prof. Dr. Pintér István, Semeginé dr. Tariszka Éva, Horváth János: A szervezeti
magatartás elmélete, Egyetemi jegyzet, 2006
Dr. Szeicz János: Szervezeti magatartás – Szervezetfejlesztés, 2008, BIG - FIVE
Akadémia, Budapest