Turányi Gábor A házak élete című székfoglaló előadásának „iránytűjeként” egy bibliai idézetet választott „Megvan az ideje a rombolásnak, / és megvan az ideje az építésnek.” (A prédikátor könyve 3.). Bevezetőjében rámutatott a házak és az emberi élet közötti párhuzamra. A házak élete az emberekéhez hasonlítható abból a szempontból, hogy az épület is „megszületik, rácsodálkozik a világra, és megtelik élettel”. A háznak is van története: „könnyen vagy nehezen születik, szelíden vagy erőszak által múlik el. Elmúlása szép vagy csúnya, finom vagy durva, észrevétlen vagy megrázó. A ház életébe sokszor nem szabad beavatkozni, időnként pedig kötelező.”
Turányi Gábor A házak élete című székfoglaló előadásának „iránytűjeként” egy bibliai idézetet választott „Megvan az ideje a rombolásnak, / és megvan az ideje az építésnek.” (A prédikátor könyve 3.). Bevezetőjében rámutatott a házak és az emberi élet közötti párhuzamra. A házak élete az emberekéhez hasonlítható abból a szempontból, hogy az épület is „megszületik, rácsodálkozik a világra, és megtelik élettel”. A háznak is van története: „könnyen vagy nehezen születik, szelíden vagy erőszak által múlik el. Elmúlása szép vagy csúnya, finom vagy durva, észrevétlen vagy megrázó. A ház életébe sokszor nem szabad beavatkozni, időnként pedig kötelező.”
2. „Hol volt és hol nem volt,
Dániában
Egy királyfi, aki egy szép
napon,
Hogy leplezze titkát,
mely rosszra vinné,
bolondot mímelt, ó
borzalom.”
3.
4. Dán nemesi családból származott
Korának legjobb megfigyelői közé
tartozott
Kiváló matematikusnak tartotta
magát, s egy téves jóslat
(Szulejmán 1566-os halála)
következtében veszítette el az
orrát
Az 1572-es szupernóva
megfigyelése hozta meg a
hírnevet
1588-ban publikálta főművét: az
ún. geostatikus modellt
8. Bernardo
„Mult éjszaka,
Midőn ama csillag, mely a saroktól
Nyugotra ég, a mennynek épp azon
Részén világolt, Marcellus meg én,
Az óra egyet ütvén –„
(William Shakespeare: Hamlet. Ford.
Arany János. I. felv. 1. sz.)
9.
10. Marcellus:
„Aztán csak elmúlt a kakas szavára.
Mondják, valahányszor az idő közelg,
Melyben Urunk születését innepeljük,
Egész éjjel zeng e hajnal-madár;
S hogy akkor egy se mér mozdulni szellem;
Az éj ártalmatlan; planéta nem ver,
Tündér nem ígéz, nem büvöl boszorkány,
Oly üdvös, oly szentelt azon idő.”
11. Az ádventi ünnepek
előtt, novemberben,
mikor még a kakas
nem kukorékol egész
éjjel
Így a szellemek
szabadon járhatnak a
hajnali kakasszóig
Hideg van, éjjel egy
óra
Dánia, Helsingør vára
12.
13. Fényes objektum a Polaristól
nyugartra
a Nagymedve (Ursa Maior) valamelyik
csillaga
a Lant csillagképben feltűnő fényes
csillag, a Vega (α Lyrae)
a Hattyú csillagképben ragyogó
Deneb (α Cygni)
a csillogó Capella (α Aurigae), a
Szekeres csillagképben
Ám ezek a fent vázolt kronológiai,
geográfiai és asztronómiai okokból
kizárhatóak
Egyedül a Cassiopeia csillagkép felel
meg a kritériumoknak, de itt nincs
szóba jöhető fényes objektum
Deneb (α Cygni) a Hattyú csilagkép legfényesebb
objektuma
14. A tiszta égbolton,
novemberben, éjjel egy
órakor a helsingøri
várból egyetlen egy
csillag fénylett, az elmúlt
évszázadokban: a
nevezetes Tycho-féle
szupernóva.
15.
16.
17. Knud Gyldenstierne és Frederick
Rosencrantz a dán király követei
voltak az angol udvarban
Tycho Brahe unokatestvérei
Egykori wittemberi diákok
(csakúgy mint Hamlet és a két
udvaronc)
Shakespeare ismerhette őket
személyesen
Az angol drámaíró ad nevet a
két udvaroncnak ugyanis a
Hamlet előzményeiben (Saxo
Grammaticus, Belleforest,
Thomas Kid, Őshamlet) nem
szerepelnek
First Folio (1623)
18. Tycho levele Thomas Savile angol
tudóshoz (1590)
Kéri, hogy jutassa el nemrég megjelent
könyvét (1588) az égi szférákban
legutóbb megfigyelt jelenségekről
Thomas Digges angol matematikushoz
Digges megfigyelte a szupernóvát, s
könyvet írt róla
Digges és Shakespeare barátok voltak és
az adott időben, mikor az angol
drámaíró a Hamletet írta, közel laktak
egymáshoz
Digges komoly hatással volt Shakespeare
csillagászati és asztrológiai nézeteire,
ezek több drámában is tetten érhetőek
Shakespeare láthatta Digges íróasztalán
Tycho metszetét a rokonok neveivel
Bekerült az irodalomtörténeti kánonba
19. Kassziopeia etióp királyné, Képheusz
király felesége többre tartotta még
a tengeristen lányainál is saját
szépségét. Poszeidón szörnyű
haragra gerjedve árvizet és egy
cetet küldött Aithiopia
elpusztítására. A szörny
kiengesztelésére Andromedát, a
királyné gyönyörű leányát kellett
leláncolni egy sziklához, ahonnan
Perszeusz, Zeusz és Danaé fia
szabadította ki. Haláluk után mind
a négy etióp hős felkerült
csillagképként az égre, bár a
rátarti királyné nem nyert teljes
megbocsátást, s az égbolton
többnyire fejjel lefelé kell lógnia.
Pierre Mignard: La Délivrance d'Andromède (1679, Louvre)
22. „Az előző évben [1572] november 11-
én napnyugta után, amidőn
szokásom szerint a csillagokat
nézegettem a tiszta égbolton, egy
új és szokatlan, a többitől elütő
csillagot láttam a fejem felett
ragyogni…” (Tycho Brahe dán
csillagász)
„A Cassiopeia csillagkép alatt
ragyog egy új csillag, amelyhez
hasonlót sohasem láttak az előző
korokban, mert alakja és
fényessége a csillagokéhoz
hasonló…” (Kaspar Peucer német
teológus)
23. Hét történelmi szupernóvát
ismerünk az elmúlt 2000 évből
Az utolsó kettőről: az 1572-es és az
1604-es csillagrobbanásokról
vannak részletesebb adatok
Új csillag születésének gondolták a
csillag felrobbanását és halálát
1572-ben megdőlt az 1800 éves
arisztotelészi természetfilozófia
egyik alaptétele
Mindenkinek, nemcsak a
tudósoknak, volt véleménye az
eseményekről és keresték az
okokat és értelmezték a
„következményeket”
24. „Ezzel egy időben
bizonyos események
már előre jelezték
halálát. Egyes
csillagok nappal is
láthatók voltak,
mások pedig,
hosszúra nyúlva, úgy
látszottak, mintha az
égbolt közepén
függenének.”
Hérodianosz (175 –
250) görög
történetíró: A római
birodalom története
Marcus Aurelius
halálától
Kr.u. 185.
25. „[Commodus]
Uralkodása alatt a
következő – részint
az államra, részint
saját személyére
vonatkozó –
csodajelek
mutatkoztak.
Üstököscsillag tűnt
fel az égen.” Historia
Augusta,
Commodus (161192)
császár élete
Kr.u. 185.
27. „Ugyanis az összes filozófus
egyetért abban, és a tények
bizonyítják, hogy az égi világ
éteri tartományában semmilyen
változás nem lehetséges, legyen
az keletkezés vagy elmúlás; hogy
az ég és az égitestek nem
válhatnak sem nagyobbá, sem
kisebbé, sem számukban, vagy
nagyságukban, vagy
fényességükben, vagy akár más
módon nem szenvedhetnek
változást, hanem mindig
ugyanazok, és önmagukhoz
hasonlók maradnak minden
időkben.”
Raffaello (1483 –1520) itáliai
festő: Az athéni iskola (1509)
28. „Ugyanaz a Hipparchus, akit soha nem
lehet kellőképpen magasztalni, hiszen
mindenki másnál hatékonyabban
bizonyította az égitesteknek az
emberrel való rokonságát, és azt, hogy
lelkünk az égbolt része, még új csillag
születését is felfedezte saját
korában; követte mozgását, hogy
nappal merrefelé sugárzik, ami
elvezette ahhoz a kétséghez, hogy
talán ez gyakrabban is megtörténik,
és azok is mozognak, amelyeket mi
állócsillagoknak gondolunk, sőt, még
azt az istenkáromlást is el merészelte
követni, hogy összeszámlálta az utókor
számára a csillagokat és égitesteket, és
név szerint összeírta.” (Plinius
Secundus természetrajza)
30. Létező égi objektum mindenki→
számára felvetődő kérdések
A válaszok iskolázottság, vallási→
meggyőződés szerint
Politikai események kapcsolódnak
össze égi jelenségekkel (királyok
halála, mészárlások, születések)
Hatalmas levelezés, traktátusok,
egyetemi előadások, metszetek
Matematikai asztronómia
(Copernicus) megfigyelő→
csillagászat (Tycho, Kepler) felé
fordul
Georg Busch: Die andere beschreibung von dem
cometen ... 1572 (Erfurt, 1573)
31. Egy különleges kézirat
kódextöredékben (2003)
Wittenbergi matematikusok és
teológusok előadásai az új
csillagról (Peucer, Rüdinger,
Widenbram)
Asztronómiai interpretáció: mi ez
az új csillag?
Történelmi/asztrológiai
interpretáció: milyen
előzményei voltak és milyen
hatással lesz az életre
Teológiai interpretáció: Krisztus
második eljövetele
32. Kézirat keletkezése: 1572.
december 7. és december 15.
között
Jelen időben szól a Vénusz
fényével egyenrangú új csillagról
December 15-én halványulni
kezd és csak a Jupiter
fényességét éri el
Prédikáció ádvent második
vasárnapján a wittenbergi
vártemplomban
1572. november 6-án fedezték fel
az új csillagot
33. „1572. II. Rudolphus magyar királlyá
koronáztatik. Új csillag támad 25.
Septemb.” (Lőcsei kalendárium, 1671.)
„1572. II. Rudolphus magyar királlyá
koronáztatik 25. 7-bris Pozsonyban.
Somlyai Báthori Zsigmond e tájban
született. 28. 7-bris új csillag láttatik.”
(Szepsi Laczkó Máté, 1633 előtt)
„1572. november 10. Különös és csodás új
csillag jelent meg a Cassiopeia
csillagképben, amely egyazon helyen állt
tizenöt egymást követő hónapon át, míg,
lassanként csökkenve a teste, el nem
enyészett. Ausztria főhercegét, Rudolfot,
a császár fiát, Pozsonyban Magyarország
királyává tették.” (Carion krónikája,
1578.)
34. „Marcus Varrónak a római nép történetéről
írott művéből idézem a következőt, szó
szerint úgy, ahogy ott olvasható: «Van az
égen egy csodálatos jelenség. A
közismert Venus csillag esetében […]
Castor leírása szerint a következő
csodajel mutatkozott: megváltoztatta
a színét, a nagyságát, az alakját és a
pályáját, ami pedig sem korábban, sem
később nem történt meg..» Minden
csodajelet természetellenesnek mondunk,
ám ez nem igaz. Hogyan lehetne
természetellenes, ami Isten akaratából
történik, amikor minden teremtett dolog
természete a nagy Teremtő akarata? A
csodajel tehát nem áll szemben a
természettel, csupán az ismert
természettel áll szemben.”
Benozzo Gozzoli (c. 1420–1497) firenzei
festő: Tolle lege (c. 1465)
35.
36.
37.
38.
39. József Attila, 1929. decembere
Károli: „És ímé a csillag, a melyet
napkeleten láttak, előttük megy
vala mind addig, a míg odaérvén,
megálla a hely fölött, a hol a
gyermek vala” (Máté 2,9)
Czuczor-Fogarasi 1. lánggal ég 2.
széteresztett haj
Magyar Tájszótár 1. „széllyel
eresztett, lobogó, borzas haj” 2.
bolygótűz (tüzes ember) -
Háromszék
San Apollinare Nuovo (6-7. sz.) - Ravenna
40. Feltételezés1: létező égi
objektum -> asztronómia
Üstökös vagy szupernóva
Pl. Giotto: Háromkirályok
imádása, az 1301-es Halley-
üstökös
Feltételezés2: nem létező égi
objektum -> asztrológia
Bolygóegyüttállás (konjugáció)
Szaturnusz és Jupiter: zsidók
csillaga ill. királyok csillaga
Giotto (1305) Capella degli Scrovegni – Padova
45. Stella magorum, a mágusok
csillaga
Antik-keresztény kulturális
hagyomány
Asztrológiai interpretáció: nagy
államférfi születését, halálát égi
jelek kisérik
Teológiai interpretáció: Krisztus
második eljövetele
Látható égi jelenség, amire
mindenki magyarázatot vár
Egyértelmű, a valóság része, amit
nem lehet letagadni
Mindenkit érint, nemcsak egy
teológiai-tudományos kérdés
Ludolphus de Saxonia: Vita Christi
46.
47. „Théodore de Bèze találóan arra a
csillagra alkalmazta, mely Krisztus
születésekor ragyogott, illetve a
csecsemők Heródes alatti
meggyilkolására, és az alábbi
versben figyelmeztette IX. Károlyt,
Franciaország uralkodóját, ki
beismerte, hogy ő a párizsi
mészárlás értelmi szerzője, hogy
óvakodjék: Te pedig véreskezű
Heródes, reszkess. S valóban, nem
is igen csalatkozott megérzésében.
Mivel a csillag eltűnte utáni ötödik
hónapban nevezett Károly hosszas
és fájdalmas szenvedés után
elvérzett.” (William Camden, 1597.)
William Camden (1551-1623) angol történetíró
48.
49. Cyprian Leovitius traktátusa:
945-ben és 1264-ben is feltűnt
egy hasonló jelenség a
Cassiopeia-ban (Bèze-
epigramma)
Későbbi értelmezések: kb. 315
évenként megjelenő csillag,
utalás Betlehenre
Hasonlóképpen az 1556-os, 300
évenként visszatérő üstökös
legendája (pl. Jules Verne, Jókai
Mór)
Várták a megjelenését a 19.
század végén (1856 ill. 1887)Leovitius: De nova stella (1573)
50. Bernardo
„Mult éjszaka,
Midőn ama csillag, mely a saroktól
Nyugotra ég, a mennynek épp azon
Részén világolt, Marcellus meg én,
Az óra egyet ütvén –„
(William Shakespeare: Hamlet. Ford. Arany
János. I. felv. 1. sz.)
51. Szent Bertalan éjszakája, 1572.
augusztus 23/24.
Protestáns Európa politikai
interpretációja
Théodore de Bèze (1519-1605)
protestáns teológus költeménye
Ki a Heródes, kik az
aprószentek, s hol van a
betlehemi csillag?
Asztrológiai-asztronómiai
értelmezések
François Dubois (1576 után)
52. „Voltak némelyek abban a válságos
időkben, akik ezt a szokatlan
csillagot ahhoz a csillaghoz
hasonlítani merészelték (komolyan,
vagy mulatság kedvéért, nem ítélem
meg), amely egykor a mágusoknak
jelent meg, és Krisztus második
eljövetelét, amint azt a másik az
elsőt, valószínűsítve hirdették meg.
Ezek között említendő meg Théodore
de Bèze, igen kiváló szent és író
férfiú, egyike a legkiválóbb
filozófusoknak (ki lenne olyan, mint
ő volt a maga korában?), aki arról a
csillagról imígyen szerzett csinos
epigrammát.” (Tycho Brahe, 1588.)
Tycho Brahe fali kvadránsa (1598)
53. Mikor fedezték fel az új csillagot?
(1572. 11. 08.)
A politikai-teológiai
interpretáció miatt fontos
eseményekhez „igazították” a
feltűnését
Források: krónikák, naptárak,
kéziratok
Születés és halál: Báthory
Zsigmond, II. Zsigmond Ágost
Koronázás: Rudolf, Valois Henrik
Csillagászati képtelenség, hogy
november eleje előtt
megfigyelhették volna
Codex Egberti (10. sz.)
54. Arthur C. Clarke novellája
az új csillagról (1955)
Egy jezsuita csillagász
felfedezőútja a Főnix-
csillagképben
Feladat egy szupernóva
maradványának a
megtalálása
A számítások után kiderül,
hogy ez a csillag robbant
fel, s a fénye éppen Krisztus
születésekor ért a Földre
Johann Bode: Uranographia (1801)
55. Hipotézis: létező égi objektum
Üstökös vagy szupernóva?
Még a 16. században sem válik szét a két
fogalom (szinonima)
Túlságosan nagy hangsúlyt kap az
interpretációkban, hogy a távol-keleten
nem figyeltek meg új égitestet ebben az
időben (Kr.e. 7-4.)
Kr.e. 5. kínai forrás, majdnem három
hónapig láttak egy „hui-hsing” égitestet,
ami a kométának felel meg a
terminológia szerint
Túlságosan magabiztos az a kijelentés:
nem figyeltek meg sem üstököst, sem
szupernóvát ebben az időben
2000 év távlata - 1500 évvel később is
ellentmondásosak a források Dürer: Háromkirályok imádása (1511)
56. Jakab apokrif evangéliuma (Kr.u.
145 körül): „Láttuk a csillagát, mely
minden másnál ragyogóbb volt, úgy
ragyogott az a többi csillag között,
hogy ezek fényességét még látni sem
lehetett...”
Antióchiai Szent Ignác (+110)
efezusiakhoz írott (XIX.) levele: „[a
csillag] fénye kimondhatatlan volt,
csodálatot keltett újdonsága…”
Órigenész (c. 248) Contra Celsum:
„új csillag nem hasonlított egyik
ismert égitesthez sem ... hanem azon
égistetek jellegével bírt, melyek időről
időre újra felbukkannak, mint például
az üstökösök…”
Jean Fouquet: Étienne Chevalier hóráskönyve (c. 1455)
– Musée Condé
58. „Nagy tudományú király volt második
Rudolff és az astrologiát igen tanulta
és tudta Tijchon Bracheus Dánus
országbúl való tudós és hires
Astronomust a maga udvarában
több tudós emberekkel tartotta.
Minémű változások lettenek egész
Magyarországban és annak
városaiban a külömb külömbféle
fejedelmek által egész Mátyás
királynak idejétűl fogva ez ideig,
megjövendölte ezeket az esztergomi
János érsek még 1472-ben íratott és
festetett prognosticonos képeiben
kiábrázolva.”
Balla Gergely nagykőrösi bíró 18.
századi krónikája
59. „Az ebédlő fejénél felállította a Szibillák
csúcsíves boltozatú szentélyét,
amelyben valamennyi Szibilla ott
sorakozik. A teremben nemcsak
Magyarország összes királya látható,
hanem a szkíta elődök is. ” (Bonfini
tizedei)
„ [Vitéz János] Továbbá néhány ablakra a
budai királyok képeit iratta, mégpedig
úgy, hogy a mit az álló és bolygó
csillagokból és régi bölcsek könyveibõl
kiolvastak, azoknak jelentését és
értelmét bele foglaltatta. Célja az volt,
hogy a tudományokból merített
ismereteit tudassa és az ezen
országokban bekövetkezendő dolgokat
kívánni tudók értesülést szerezzenek.”
(Pecsevi krónikája)
Antonio Bonfini portréja
(Philostratus kódex)
60. „Hanem Mátyás király
után is egy nihány
ablakot iratot meg,
mellyet valami
prognosztikomból, avagy
a csillagoknak járásából
vöttendő mondásból és
úgy akarta az ő utána
valóknak azon képek
által jelölni, hogy mi
volna a jövendő ez
országban.”Chronica az magyaroknac dolgairol
(1575)
61. Tervei között szerepelt Antonio Bonfini
magyar történelmének folytatása,
ezért gyűjtötte a legkülönbözőbb
feljegyzéseket, jó néhány ismeretlen
embert bízott meg, hogy írja meg az
általa megélt eseményeket.
„ Lajos király az hadból megfutamik, ki
csakugyan ottan Cselénél egy fogban a
sárban vesze. (…) János vajda
Fejérvárra mene, az Lajos király testét
meghozatá az mohácsi mezeiről s
sárból, kinek testít az halászok sárba
benyomták vala, hogy az terek meg ne
találja” (ismeretlen)
„János vajda nem írkezík vagy nem akara
jönni az erdélyi níppel Mohácscsá az
király mellé az viadalra.” (ismeretlen)
Martin Rota: Verancsics Antal (1504–
1573) esztergomi érsek portréja
62. „A bécsi császári udvari könyvtár kéziratai
között egy ily című is találtatik (…)
Ebben, valamint egy külön levélben II.
Lajos király haláláról, minden eddigi
előadásokkal, és, mint több belső okok
mutatják, az igazsággal is merőben
ellenkező elbeszélés találtatik.” (Gévay
Antal, 1840)
„ Kétségtelen - úgymond -, hogy Szapolyai
György holttestét a mohácsi csatatéren
nem találták meg; bizonyos, hogy a
török táborban az ütközet után hosszú
dárdán körülhordozott fejet csak
némelyek mondották a Tomori Pálénak;
igaz, hogy a király holtteste nem a Csele
patakban találtatott meg.” (Jászay Pál,
1846)
63. „Azután pedig az egyháziak mindent
elrendeztek, ami szükséges volt Lajos
király temetéséhez. Én odaszaladtam
uramhoz, Lajos királyhoz, hogy lássam,
és tapasztalatot szerezzek. Dávid János,
Tatai Miklós voltak igazi káplánjai Lajos
királynak. Itt már, kedves olvasó uraim,
jól figyeljétek írásban tett
nyilatkozatomat Lajos király haláláról.
Amikor testét nézegettük, három szúrást
találtunk; cseh karddal volt átdöfve. Mi
papok csak titokban vizsgáltuk meg, s
nem volt szabad másoknak elmondanunk
János vajda miatt. Így történt Lajos király
halála. Biztosan fel tudjuk az igazságot
tárni János király halála után. Egy
magyar vitéz, hogy meghallotta, hogy
János király meghalt, mondja: Már fel kell
tárnom Lajos király halálát.”
64. „És így kezdett beszélni: Szeretett
testvéreim, figyeljetek, és tudjátok
meg tőlem halálát, miképpen történt
meg vele. Lajos királyt a mocsáron
átvittük egészségben és épen, Szepesi
György és Tomori Páli, a Cseribasa.
Velünk volt Citrich is. És amikor
megérkeztek Báta mezőváros mellett
egy faluba, mondta Szepesi György:
Király uram, nemde akarsz itt valami
pihenőt tartani, leszállni a lóról, a
vasból kivetkőzni, s hogy valami
ennivalót készítsünk neked. Hogy a
szegény király ezt hallotta, tetszett
neki a tanács; hasonlóképpen a
Cseribasa is jóváhagyta. Mikor a
király megtette, amit mondtak neki,
Tomori Pál a király engedelmével
elment szállására.”
65. „Azután György a királlyal maradt.
Mondta Szepesi György: Te király,
bestye táncos király, elvesztetted
Magyarországot s a mi jogunkat s az
igazságos ítéletet Lőrinc herceg
birtokára; bizony te meghalsz. -
György kihúzta cseh kardját, és
megszúrta több mint háromszor. A
király leesett a földre; csak egy szál
ruhában ült a szobában. Tomori Pál
megtudva azt, hogy megölte, rögtön
nekirontott Györgynek. - Ó te, gyilkos
lator - mondta Györgynek. Tomori
páncélban volt, nem vetkőzött ki,
mert őrizte a királyt; csak éppen hogy
elment szállására szolgáihoz. Pál
mindjárt megölte Szepesi Györgyöt.”
66. „Szepesi Györgynek volt egy alhadnagya
nagy csapattal; hogy meghallotta,
hogy urát, Györgyöt megölték, azonnal
a Cseribasára rontott csapatával, s ott
megölték Tomori Pált. Íme, ily módon
hárman feküdtek holtan. És - mondta a
magyar vitéz - már éjszaka volt,
péntekre virradóra; s nagyon sötét volt
az éjszaka. És tüstént gyorsan
Györgyöt és Pált egy sírba fektették a
falusiak templomában. Lajos királyt
ruhájából kivetkőztették s így vitték a
tóhoz. De nem bocsátották le a tóba,
hanem a tó partján lenn ástak sírt
szegénynek, s otthagyták. Ily módon
láttam én előbb említett
káplántársaimmal a három szúrást
testén; arany kereszt függött a nyakán,
vékony ruhában és ingben volt, amint
levetkőztették, s az ujján jegygyűrű
volt még tanúságul.”
67. 1) „És nagy haddal készült fel, s elhozta
anyját Lajos királynak, aki szegény a
mocsárba esett.”
2) „Ugyanaz a Lajos király gyermekkorától
fogva mindig gyakorolta a lányokkal
való feslettséget, mert azok a lator
udvari emberei inkább rosszra
tanították, mint jóra, amit én gyakran
láttam. És ő, mondják, rút halállal egy
mocsárban elmerült lovával.”
3) „Egy magyar vitéz, hogy meghallotta,
hogy János király meghalt, mondja: Már
fel kell tárnom Lajos király halálát.”
4) „De én visszatértem a csensztohovai
búcsúról. És ezen az utamon hallottam
először Źarkiban a parókustól, miképpen
halt meg Lajos király Szepesi György
keze által, amiképpen fentebb
megíratott.”
A mohácsi csata eseményei Szerémi György
leírása alapján (1850)
68. „Írta mindezeket Szerémi György pap,
aki káplánja volt egykor az ifjú Lajos
királynak, s az ő halála után János
királynak, aki velük sok veszélyben
forgolódott, de hiába fáradozott,
mert tőlük semmit sem kapott, de ő
mindazonáltal nekik tanácsolgatott
amennyire csak tudott, s az Isten
kegyelméből nekik gyakran
jövendölgetett, midőn véleményét
hallatta, s midőn Częstochowából
megtért és Krakkóban időzött,
ezeket emlékezetében gondosan
rejtegette s végül emlékezete után
megírta, midőn a boldogságos szűz
őt arra megsegítette.”
(Szerémi krónikájának a vége)
Orlia Petrich Soma: Perényiné a mohácsi csata
után összeszedi a halottakat (1860-as évek)
69. a törökök által lekaszabolt Tomori,
akinek levágott fejét dárdára tűzték
említett magyar katona, aki Szapolyai
János halálakor, a mohácsi csata után
tizennégy évvel hajlandó csak erről
mesélni
elképzelhetetlen, hogy a csatából
elmenekült katonák visszatérnek még
egyszer a Csele-patakhoz, és
lámpavilágnál temetik el a királyt,
amikor tudjuk jól, hogy Szulejmán
egész éjjel harckészültségben tartotta
az embereit
mindenki számára ismert tény volt,
hogy Lajost a patak partján találták
meg, így muszáj volt a holttestet is a
történet hitelessége miatt
odaszállíttatni
Székely Bertalan: II. Lajos holttestének
megtalálása (1860)
70. menekülő király sebesülésére, amelyet
három kortárs török történetíró is
megerősített, kézenfekvő magyarázat
volt, hogy az információt a törökök
maguktól a magyar hadifoglyoktól
szerezhették, akiktől szerették volna
megtudni: mi történt Lajossal
az időrend szempontjából is
megkérdőjelezhető Szerémi
hitelessége, hiszen történetében a
nagy leszámolás csütörtökről
péntekre virradóan esett meg, míg a
temetésre csütörtök hajnalban került
sor. Tehát a királyt előbb eltemették
vértől ázott ruhájában, aztán másnap
éjszaka gyilkolta meg Szapolyai
György Dunaszekcsőn
Dunaszekcső
71. „Ez itten a király őfelsége, az én
mindig legkegyelmesebb uram
holtteste, ez egészen bizonyos!, s
térdre borulva, sírva megcsókolta.
Minthogy így felismertük, kiástuk a
testet, először fejét, aztán arcát
lemostuk, és egész pontosan
felismertük azokról a jegyekről,
melyek őfelsége fogain voltak. (…)
Nem akarok hízelegni, de
főtisztelendő uraságod
kegyeskedjék elhinni nekem, hogy
sosem láttam emberi holttestet,
mely ennyire épen maradt volna,
ennyire ne lett volna undorító és
ijesztő.” (Sárffy Ferenc győr
kapitány jelentése)
72. 1. II. Lajos belefulladt a Csele-
patakban (aug. 29.)
2. Az áradás elfedte a
holttesteket (aug. 30-a utáni
napok)
3. II. Lajos hevenyészett
elföldelése az áradás után
(szept. 3. után)
4. Sárffyék megtalálták a
holttestet (október)
5. II. Lajos temetése Fehérvárott
(nov. 10.)
6. A gyűrű megtalálása (1527
tavasza)
II. Lajos gyermekkori páncélja
73. „Lajos király halálának miként történte
még homályban fekszik, s későbbi
felvilágosításra vár. (… ) néhány évvel a
szekcsői egyházban ugyanott hová
Szerémy utasíta, felásás történvén, két
holttest maradványaira akadtak.”
(Jászay Pál, 1846)
A dunaszekcsői Angyal-kápolnában
temették egy sírba a királygyilkosság
után Tomori Pált és Szapolyai
Györgyöt. Scitovszky János pécsi
püspök felkérésére 1840-ben ásatást
végeztek a kápolna falainál, ahol két,
egymás mellé helyezett emberi
maradványra bukkantak, ám ezeket a
csontokat az ásatást végző
napszámosok szétszórták.
(Mogyoróssy János, 1884)
74. „E pontra nézve megjegyzem, hogy
1840–41-ik évben Scitovszky János,
akkori pécsi püspök, utóbb
esztergomi prímás, felszólítására a
szekcsői szigetben ásatások
történvén, az »Angyal kápolná«-nak
romjai alatt négyszögű falak között
egy sírban két, egymás mellett fekvő
csontváz találtatott, mit azonban az
ásók, mire a felügyelő odaérkezett,
szétszórtak. Igazolja e tényt a
helybeli nép, mely az ásatás
körülményeire még élénken
emlékezik. Íme a királygyilkos és
annak megbosszulója egy sírban!”
(Gosztonyi Jenő, 1891)
75. „De a pergamenpapíros alsó része [Nádasdy
Tamás Ferdinándhoz írt
beszámolójában], épp azon a helyen, ahol
Lajos személyére tér át, ollóval le van
rézsút vágva. Régi szokás volt, hogy a
magyar titkos részleteket az okiraton
megsemmisítették vagy külön más aktába
tették. Így történt ezzel is.” (Pázmándy
Dénes, 1923)
Mária királyné a gyilkosság megrendelője,
aki meddősége miatt az a veszély
fenyegette, hogy a pápa felbontja Lajossal
a házasságát és nem tudja biztosítani a
Habsburgok részére az örökösödést. Két
szeretőjével, Czettrich Ulrikkal meg
Nádasdy Tamással kitervelte és
végrehajtotta a gyilkosságot. Bizonyíték
erre ismét a cseh háromélű kard lett.
(Neusiedler Jenő , 1926)
76. A legenda különös fordulatot vett ebben a
munkában, ugyanis a következő
feltételezése szerint Tomori Pál és
Szapolyai György nem Dunaszekcsőn
nyugszanak, mint ahogyan a múlt
századi irodalom feltételezte, hanem
holttestüket Lajos hullája helyett
Székesfehérváron helyezték a
márványkoporsóba, hiszen nem
képzelhető el, hogy az éjszakai
mészárlás két nagy ellenfelét a
helyszínen temették volna el. Az író
viszont ebben az esetben tartozik
azzal a magyarázattal, hogy akkor hol
nyugszik II. Lajos magyar király, akit
Baráthosi szerint nem temethettek
jeltelen sírba a Csele-patak partján.
77. „Meg vagyok győződve arról, hogy II. Lajos
nem a patakba fulladt bele, hanem saját
üldözésének a kelyhéből ivott. Ugyanis a
magyar királyok, már az Árpád-háziak
közül néhányan, majd az Anjouk és a
későbbiek is, üldözték az akkor
eretneknek tartott bogumilokat és
huszitákat. Ezek pedig az igazi hitet és
vallást hirdették és képviselték.
Tulajdonképpen ez ütött vissza 1526-ban,
olyan Mohácsunk lett, mint nekik volt.”
(Zakar András, 1976)
„fejlett titkos ügynöki hálózattal rendelkező
Habsburgoknak sikerült kiküszöbölniük a
történelmi események ritmusát felpörgető
külső zavaró tényezőket, illetve
elhárítaniuk a királygyilkosságokra törő
titkos erők tevékenységét” (Kolozsvári
Grandpierre Endre, 1989)
78. Farkas Gábor Farkas
Régi Nyomtatványok Tára
Országos Széchényi Könyvtár
Bibliotheca Hungarica – Apponyi Sándor gyűjteménye