A keresztes háborúkkal kerültek
Európából, Arábiából a mozgó
automata asztali díszek. A XVI.
században Nürnberg, Ulm, Ausburg
Ötvös mesterei művészi tökélyre vitték
az asztali automaták készítését:
győzelmi kocsik és hajók mentek körbe
az asztalon, medvék táncoltak, vadász
jelenetek mozogtak…
Burgundiai Fülöp asztalát meztelen női
szobor díszítette, melynek melléből bor
folyt. Hasonló módon működött egy fiú
szobor a Mannequin Pis pózban.
A lakomákon minden érzék megkapta
a maga izgalmát, a szem, a fül, az
ízlelés. Az egész asztali kultúra egy
hamar elenyésző műalkotássá lett,
mai szóval egy nagy happening,
melyből még a tánc, a zene sem
hiányzott.
Az étkezés módja viszont még mindig
nem volt túl kifinomult. A villát csak
trancsírozásra használták. Az étkező
villa Bizáncból velencei közvetítéssel
került Európába. Petrus Damianus írta
1050-ben, hogy az egyik velencei
dózse bizánci feleségét az eunuchja
aranyozott kétágú villával etette.
Eleinte ezt az eszközt a gazdagok
divathóbortjának tartották. Csak a
gyümölcs és a ragacsos ételek
fogyasztásához használták. Nehéz
elhinni, de tény: a ruhadivat is
hozzájárult az elterjedéséhez: a nagy
malomkerék gallérok miatt villával
könnyebb volt az ételt a szájhoz
emelni.
Az egyház ellenállt az új szokásnak,
azzal érvelt, hogy enni úgy kell, ahogy
Krisztus korában. Monteverdi hercegnek
például három misét kellett mondania
minden olyan étkezés ellensúlyozására,
amikor villát használt.
Az egyház ellenállt az új szokásnak,
azzal érvelt, hogy enni úgy kell, ahogy
Krisztus korában. Monteverdi hercegnek
például három misét kellett mondania
minden olyan étkezés ellensúlyozására,
amikor villát használt.
Sokáig tartotta magát az a hiedelem, hogy az első villákat
Eleonóra ferrarai hercegasszony küldte Budára nővérének,
Beatrixnak az 1486-os esztendőben, hálából azért, hogy a
barátnője keresztülvitte Eleonóra kisfiának, a hétéves
Hippolytnak esztergomi prímás érsekké való kinevezését.
Színes szavú krónikásaiknál azonban jobban ragaszkodtak
az igazsághoz egy szárazabb műfaj művelői: a hagyatéki
leltárok készítői, hiszen ha valamit, úgy az örökség körüli
ügyeket véresen komolyan vették eleink.
Egy ilyen okirat pedig még korábbra teszi a villa
megjelenését Magyarországon. 1470-ben Váradi Miklós
özvegye, amikor átveszi sógorának, Várdai István
bíborosnak a hagyatékát, a tizenkét kanálon kívül még két
villát (furcella) is felsorolt.
A pfalzi választófejedelem 1476-ban követet küld
Mátyás királyhoz, aki a budai Friss-palota
nagytermében megcsodálja s leírja a király asztalát,
mely mögött a falat aranykárpit borította, magát az
asztalt pedig három selyemszőnyeg fedte, ezek
egyikébe a királyné, a másik kettőbe a király címerét
hímezték arannyal és ezüst gyöngyökkel. Mátyás
asztali edényeiről fogalmat ad az a pohárszék,
amelyet Olmützben állíttat fel a találkozásra
odahívott Ulászló cseh király szállásán.
Heltai Gáspár krónikájának szavaival: „Csináltatott
vala egy négyszögű sok grádicsos magas
pohárszéket, és az grádicsok körös-körül rakták
valának mind tétéig szép ezüst és arany kupákkal,
jeles drágakövekkel. Két unicornis (egyszarvú) áll
vala kétfelől a pohárszék mellett… kik igen nagyok
valának és az ő szarvak alól néznek vala ki az
nézőkre. A pohárszéknek alján nagy aranyas vedrek
állnak vala és ezüst kupák, szép hólyagos művek.
Fenn pedig sokféle aranyas pohárok, csészék és
mindenféle boritalra valók, szép gyöngyessek és
drágakövekkel berakottak…”
A reneszánsz kori eszközök nyele csontból, ezüstből,
aranyozott bronzból, hegyikristályból, elefántcsontból,
achántból készült, oszlopos, állatalakos berakásos díszítéssel.
Galeotto Marcio részletesen leírja, hogyan ettek Mátyás
udvarában: „Magyarországon az a szokás, hogy négyszögletű
asztalnál étkeznek, amely szokás még a régi rómaiaktól
származik – továbbá hogy mindent lében adnak fel, s a
mártások az ételek minősége szerint különbözők. A libát,
kacsát, kappant, fácánt, foglyot és seregélyt, továbbá a marha-,
bárány-, gödölye-, sertés-, és vaddisznó húst mind más és
más lében tálalják.
www.tisztit-takarit.hu
www.empowernetwork.com/agneskft
További hasznos tippeket talál
oldalainkon!

Eleink asztalánál 5.

  • 2.
    A keresztes háborúkkalkerültek Európából, Arábiából a mozgó automata asztali díszek. A XVI. században Nürnberg, Ulm, Ausburg Ötvös mesterei művészi tökélyre vitték az asztali automaták készítését: győzelmi kocsik és hajók mentek körbe az asztalon, medvék táncoltak, vadász jelenetek mozogtak… Burgundiai Fülöp asztalát meztelen női szobor díszítette, melynek melléből bor folyt. Hasonló módon működött egy fiú szobor a Mannequin Pis pózban.
  • 3.
    A lakomákon mindenérzék megkapta a maga izgalmát, a szem, a fül, az ízlelés. Az egész asztali kultúra egy hamar elenyésző műalkotássá lett, mai szóval egy nagy happening, melyből még a tánc, a zene sem hiányzott.
  • 4.
    Az étkezés módjaviszont még mindig nem volt túl kifinomult. A villát csak trancsírozásra használták. Az étkező villa Bizáncból velencei közvetítéssel került Európába. Petrus Damianus írta 1050-ben, hogy az egyik velencei dózse bizánci feleségét az eunuchja aranyozott kétágú villával etette. Eleinte ezt az eszközt a gazdagok divathóbortjának tartották. Csak a gyümölcs és a ragacsos ételek fogyasztásához használták. Nehéz elhinni, de tény: a ruhadivat is hozzájárult az elterjedéséhez: a nagy malomkerék gallérok miatt villával könnyebb volt az ételt a szájhoz emelni.
  • 5.
    Az egyház ellenálltaz új szokásnak, azzal érvelt, hogy enni úgy kell, ahogy Krisztus korában. Monteverdi hercegnek például három misét kellett mondania minden olyan étkezés ellensúlyozására, amikor villát használt. Az egyház ellenállt az új szokásnak, azzal érvelt, hogy enni úgy kell, ahogy Krisztus korában. Monteverdi hercegnek például három misét kellett mondania minden olyan étkezés ellensúlyozására, amikor villát használt.
  • 6.
    Sokáig tartotta magátaz a hiedelem, hogy az első villákat Eleonóra ferrarai hercegasszony küldte Budára nővérének, Beatrixnak az 1486-os esztendőben, hálából azért, hogy a barátnője keresztülvitte Eleonóra kisfiának, a hétéves Hippolytnak esztergomi prímás érsekké való kinevezését. Színes szavú krónikásaiknál azonban jobban ragaszkodtak az igazsághoz egy szárazabb műfaj művelői: a hagyatéki leltárok készítői, hiszen ha valamit, úgy az örökség körüli ügyeket véresen komolyan vették eleink. Egy ilyen okirat pedig még korábbra teszi a villa megjelenését Magyarországon. 1470-ben Váradi Miklós özvegye, amikor átveszi sógorának, Várdai István bíborosnak a hagyatékát, a tizenkét kanálon kívül még két villát (furcella) is felsorolt.
  • 7.
    A pfalzi választófejedelem1476-ban követet küld Mátyás királyhoz, aki a budai Friss-palota nagytermében megcsodálja s leírja a király asztalát, mely mögött a falat aranykárpit borította, magát az asztalt pedig három selyemszőnyeg fedte, ezek egyikébe a királyné, a másik kettőbe a király címerét hímezték arannyal és ezüst gyöngyökkel. Mátyás asztali edényeiről fogalmat ad az a pohárszék, amelyet Olmützben állíttat fel a találkozásra odahívott Ulászló cseh király szállásán. Heltai Gáspár krónikájának szavaival: „Csináltatott vala egy négyszögű sok grádicsos magas pohárszéket, és az grádicsok körös-körül rakták valának mind tétéig szép ezüst és arany kupákkal, jeles drágakövekkel. Két unicornis (egyszarvú) áll vala kétfelől a pohárszék mellett… kik igen nagyok valának és az ő szarvak alól néznek vala ki az nézőkre. A pohárszéknek alján nagy aranyas vedrek állnak vala és ezüst kupák, szép hólyagos művek. Fenn pedig sokféle aranyas pohárok, csészék és mindenféle boritalra valók, szép gyöngyessek és drágakövekkel berakottak…”
  • 8.
    A reneszánsz korieszközök nyele csontból, ezüstből, aranyozott bronzból, hegyikristályból, elefántcsontból, achántból készült, oszlopos, állatalakos berakásos díszítéssel. Galeotto Marcio részletesen leírja, hogyan ettek Mátyás udvarában: „Magyarországon az a szokás, hogy négyszögletű asztalnál étkeznek, amely szokás még a régi rómaiaktól származik – továbbá hogy mindent lében adnak fel, s a mártások az ételek minősége szerint különbözők. A libát, kacsát, kappant, fácánt, foglyot és seregélyt, továbbá a marha-, bárány-, gödölye-, sertés-, és vaddisznó húst mind más és más lében tálalják.
  • 9.