Dr. Bartholy Judit, klímakutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az ELTE Természettudományi Kar Meteorológiai Tanszékének vezetője több, mint 30 éve foglalkozik klíma kutatással. Judit fő kutatási területe a statisztikus klimatológia, a globális klímaváltozás és regionális modellezés, a városklíma, az alkalmazott klimatológia, az idősor-analízis, illetve a hosszú távú előrejelzés. Ezen témakörökben 23 elnyert hazai és nemzetközi kutatási projektben vett részt témavezetőként illetve konzorciumi tagként.
Az előadás célja, hogy a klímaváltozáshoz kapcsolódó főbb kérdésekre választ kaphassunk: pontosan mitől van a felmelegedés, milyen ütemben történik és mi látható a modell szimulációk eredményei alapján. Az extrém értékek egyre egyre gyakoribbak, nő a változás intenzitása, de vajon milyen események várhatók, milyen bizonytalan tényezőkkel kell számolni, amikor a klímánk jövőjéről beszélünk? Milyen evidenciákon alapszik az EU klímapolitikája, Európának milyen a kitettsége a Föld többi részéhez képest?
Városi levegőminőség – új uniós keretrendszer - Szilágyi László előadása a GE...szakalpeter
Szilágyi László: Budapest Környezeti monitoring osztálynak munkatársa
A nagyvárosi levegőminőség időszerű kérdései
A nagyvárosi levegő minőségvédelem (urban air quality management) azokat a stratégiákat és intézkedéseket foglalja magában, amelyek a nagyvárosokban élők egészségének és jólétének védelme érdekében a levegő minőségének javítására irányulnak. A városokban gyakran tapasztalható magas légszennyezettség negatív hatással lehet az emberek egészségére, és hozzájárulhat a környezeti problémákhoz. Az előadás olyan kérdésköröket érint, mint a légszennyezőforrások csökkentése, a légszennyezés monitoringrendszere, a légszennyezéssel kapcsolatos oktatás és tudatosság növelése.
Városi levegőminőség – új uniós keretrendszer - Szilágyi László előadása a GE...szakalpeter
Szilágyi László: Budapest Környezeti monitoring osztálynak munkatársa
A nagyvárosi levegőminőség időszerű kérdései
A nagyvárosi levegő minőségvédelem (urban air quality management) azokat a stratégiákat és intézkedéseket foglalja magában, amelyek a nagyvárosokban élők egészségének és jólétének védelme érdekében a levegő minőségének javítására irányulnak. A városokban gyakran tapasztalható magas légszennyezettség negatív hatással lehet az emberek egészségére, és hozzájárulhat a környezeti problémákhoz. Az előadás olyan kérdésköröket érint, mint a légszennyezőforrások csökkentése, a légszennyezés monitoringrendszere, a légszennyezéssel kapcsolatos oktatás és tudatosság növelése.
Energiaszegénységről, szociális kérdésekről - FELDMÁR NÓRA előadása a GEF Zöl...szakalpeter
FELDMÁR NÓRA
Szakpolitikai munkatárs/szakmai vezető - Habitat for Humanity
Mesterszakon Ipari Ökológiát (MSc), alapszakon Formatervezést (BSc) végzett, majd OKJ-s Kályhás szakképesítést szerzett. A Habitat munkatársaként az energiaszegénység témakörével foglalkozik. Ebbe beletartoznak a statisztikai és szakpolitikai elemzések, kutatások, adatvizualizációk készítése vagy a gyakorlatibb oldalon, a hatékony fatüzeléssel és biomasszával foglalkozó mintaprojektek.
Energia önrendelkezés, energiaközösségek - FABÓK MÁRTON előadása a GEF Zöld A...szakalpeter
FABÓK MÁRTON
A Szolidáris Gazdaság Központ munkatársa.
Közgazdász-társadalomtudós. Az energiaátmenet társadalmi-gazdasági kérdéseivel akadémiai, civil és piaci szervezetekben egyaránt foglalkozott. Az SZGK energia munkacsoportjának kezdetek óta tagja, jelenleg az SZGK Transzformátor közösségi energia fejlesztőközpontjának a koordinátora.
Bemutatja az EU Tiszta Energia Csomagját (CEP), a magyar CEP implementáció lehetőségeit, kitér a szolidáris gazdaság paradigmára és az energiaközösségek létrehozásának lehetőségeire, az energiaközösségi finanszírozás kiépítése, a szövetkezeti elven történő működésre.
100 európai város 100 klímagondja - Ámon Ada előadása a GEF Zöld Aktivista Ké...szakalpeter
Ámon Ada: a Fővárosi Önkormányzat Klíma- és Környezetügyi főosztályának vezetője
A városi klímavédelem célja, hogy elősegítse a városok ellenállóbbá tételét a klímaváltozás kihívásaival szemben, mindeközben csökkenti a városi területeken élő emberek, az infrastruktúra és a környezet károsodását. Az előadás olyan kiemelt területekkel foglalkozik, mint a hőszigethatás csökkentése, a városi vízgazdálkodás, a városlakók tudatossága és képzése, a szélsőséges időjárási eseményekre való felkészülés, és a környezetbarát közlekedés, az adaptáció lehetőségei. Az uniós és magyar célok ismertetése mellett bemutatja 100 európai város „Klímasemleges és intelligens városok” kezdeményezését.
A kompakt város, a fenntartható várostervezés Fenntartható mobilitás a XXI. s...szakalpeter
Udvardi Péter Eur. Ing.: A Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Kara, Építészeti és Várostervezési Tanszékének címzetes egyetemi docense
A kompakt város, a fenntartható várostervezés
A kompakt város és a fenntartható várostervezés közös célja az élhető, fenntartható és környezetbarát városok kialakítása, amelyek javítják az emberek életminőségét és minimalizálják a városi környezetre gyakorolt negatív hatásokat. Az ilyen városok hozzájárulnak a klímaváltozás elleni harchoz és az emberi egészség és jólét megőrzéséhez a városi környezetben. A kompakt város és a fenntartható várostervezés olyan tervezési és fejlesztési elveket foglalnak magukban, amelyek célja a városok hatékony és fenntartható fejlődése. Ezek az elvek arra összpontosítanak, hogy a városi területek és erőforrások hatékonyan hasznosíthatók legyenek, miközben minimalizálják a környezeti hatásokat és javítják a lakosság életminőségét. Az előadás olyan kérdésköröket érint, mint a hosszútávú tervezés, a társadalmi bevonás lehetőségei, a térszerkezet – területhasználat – mobilitás problémakör időszerű kérdései
Fenntartható mobilitás a XXI. században
A fenntartható mobilitásnak kiemelt szerepe van a városi fenntarthatóság elérésében és a klímaváltozás elleni küzdelemben. A hatékony közlekedési rendszerek és a környezetbarát közlekedés előmozdítása hozzájárul a városok élhetőségéhez és a lakosság jólétéhez, miközben csökkenti a városok környezeti terhelését. A fenntartható mobilitás egy olyan megközelítés, amely a közlekedést olyan módon tervezi és szervezi, hogy minimalizálja a környezeti hatásokat, javítja az emberek életminőségét és támogatja a hosszú távú városi fenntarthatóságot. A fenntartható mobilitás célja az, hogy optimalizálja a városi területhasználatot, csökkentse a közlekedésből adódó negatív hatásokat, például a légszennyezést, az üvegházhatású gázkibocsátást és a közlekedési torlódásokat, miközben előmozdítja az egészséges és hatékony közlekedést. Az előadás olyan kérdésköröket érint, mint a területhasználat – térszerkezet – mobilitás összefüggésein alapuló tervezési módszertan elsajátítása és alkalmazása, a PUSH & PULL (az egyéni közlekedés háttérbeszorítása a közforgalmú és a nem motorizált közlekedési módok előnyben részesítésének módszertana) párhuzamos beavatkozások, a tudatformálás és a mobilitási igények befolyásolása, a területi funkcióknak megfelelő forgalomcsillapítás, a parkolási rendszer újragondolása, a nem motorizált közlekedési módok feltételeinek javítása, a hálózati infrastruktúra (közlekedési) szolgáltatási szintjének javítása.
Hulladékgazdálkodás és körforgásos gazdaság - Szilágyi László előadása a GEF ...szakalpeter
Szilágyi László: Budapest Környezeti monitoring osztálynak munkatársa
A nagyvárosi hulladékgazdálkodás időszerű kérdései
A nagyvárosi hulladékgazdálkodás (urban waste management) azokat a folyamatokat és intézkedéseket foglalja magában, amelyek segítik a nagyvárosokban keletkező hulladék hatékony kezelését és csökkentik a környezetre gyakorolt negatív hatásokat. A városi hulladék problémája különösen fontos, mivel a városokban jelentős mennyiségű hulladék keletkezik, és annak kezelése és megfelelő elhelyezése létfontosságú a közösségi egészség és a környezet védelme érdekében. Az előadás olyan kérdésköröket érint, mint a hulladékcsökkentés és újrahasznosítás, a szerves és veszélyes hulladék kezelése, a hulladékkezelési jogszabályok és változások, a városlakók tudatosságnak növelése, a hulladékkezelési technológiák fejlesztése.
A városi zöldfelületek védelmében - Bardóczi Sándor előadása a GEF Zöld Aktiv...szakalpeter
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze
A városi zöldfelületek védelme kulcsfontosságú a városi fenntarthatóság és az emberek életminősége szempontjából. Ezek a területek, mint például parkok, erdők, közösségi kertek és más zöld területek, számos előnnyel járnak, például a levegőminőség javításával, a hőszigethatás csökkentésével, a biodiverzitás támogatásával és az embereknek számára pihenési és rekreációs lehetőségek biztosításával. Az előadás olyan kérdésköröket érint, mint a zöldterületek megőrzése, a zöldfelületek fejlesztése, városi vízgazdálkodás, ökológiai és zöldinfrastruktúra tervezés, klímaváltozás elleni védekezés.
Fenntartható mezőgazdaság, élelmiszer önrendelkezés - Balogh Lili előadása a ...szakalpeter
Balogh Lili biomérnök és trópusi agrármérnök, aki az elmúlt évtizedben aktívan részt vett a nemzetközi élelem-önrendelkezési és agrárökológia mozgalomban. Számos ökopolitikai civil szervezetben dolgozott az agroökológia és a regeneratív élelmezési rendszerek népszerűsítésén a világ különböző részein. A nemzetközi hálózatokban való részvételen túl, immár hét éve a magyar agroökológiai mozgalom megerősítésére törekszik. Egy évig a Greenpeace Magyarország programmenedzsereként dolgozott, amit azért hagyott ott, hogy aktívabban részt vegyen a fenntartható élelmezési rendszerekre való átállás támogatásában. Lili 2022 februárjában lett az Agroecology Europe európai egyesület és a Magyar Agroökológiai Hálózat Egyesület elnöke. 2018-ban indította el saját gazdaságát Nyugat-Nógrádban, ahol holisztikus gazdálkodást, regeneratív mezőgazdaságot, permakultúrát és agroökológiai elveket kezdett alkalmazni 24 hektáron.
Mitől fenntartható egy élelmezési rendszer? Egyáltalán mi a baj a mostaniakkal? Léteznek működő jópéldák? Hogyan válhatnak ezek mainstreammé? Beszélgessünk egy ízleteset ezekről az összetett témákról!
Az EU biodiverzitás- és agrár stratégiája a fenntarthatóság tükrében - Dedák ...szakalpeter
Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője
Az ipari forradalmak óta egyre intenzívebben használjuk környezetünket. A természeti rendszerek működését megváltoztattuk, a természeti erőforrások megújulóképessége sérült, mindez a jelen és jövő nemzedékek életminőségét alapvetően befolyásolja. Az Európai Unió felismerve a környezet pusztulásával járó gazdasági és társadalmi hátrányokat, a természeti rendszerek helyreállítását célzó intenzív erőfeszítéseket kezdeményezett, melynek lépéseit a Zöld Megállapodás szakpolitikai keretrendszerében rögzítette. Az előadáson részt vevők megismerhetik, hogyan illeszkedik az EU biodiverzitás- és agrár stratégiája az EU zöldpolitikai keretrendszerébe, valamint szó lesz arról, milyen hatással lehet mindez a hazai környezetügyre és agrárszakpolitikára. Vajon képesek vagyunk Európában létrehozni egy olyan átfogó kötelezettségvállalási és intézkedési keretrendszert, amely sikeres lehet a biológiai sokféleség csökkenését kiváltó okok elleni küzdelemben? Hogyan lehet kiküszöbölni az ellentmondásokat, és sikeresen összehangolni az egyenlet szereplőinek - természet, a mezőgazdasági termelők, a vállalkozások és a fogyasztók - az szempontjait? Valamilyen mértékű felmelegedéssel mindenképpen számolni kell; vajon hogy érhető el, hogy a természet és a társadalom alkalmazkodjon az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz?
A Kárpát-medence természeti környezete, az ökoszisztéma szolgáltatások jelent...szakalpeter
Csecserits Anikó PhD az ELKH Ökológiai kutatóközpont tudományos munkatársa. Főbb kutatási területei a felhagyott agrárterületek növényzetének spontán regenerációja, a száraz gyepek dinamikája, idegenhonos növényfajok megtelepedésének, terjedésének és hatásainak vizsgálata, ezen belül kiemelten a parlagfűvel, a selyemkóróval és mostanában a megjelenő kaktuszokkal foglalkozik.
Előadásában azt mutatja be, hogy melyek hazánk jelenlegi és jövőbeli főbb élőhelyei és milyen hatások alakították ezeket a múltban és most? Megnézzük, milyen állapotban vannak a hazai erdők, gyepek, vizes és agrár élőhelyek, milyen ökoszisztéma szolgáltatásokat tudnak ezek nyújtani, és milyen forrásból lehet erről tájékozódni? Mi a jelentősége a biodiverzitásnak az emberi élet szempontjából?
Magyarországi klímahelyzet, klímapolitika - Bart Istvánszakalpeter
Bart István, Klímastratégia 2050 Intézet:
Magyarországi klímahelyzet, klímapolitika
Klímapolitikai szakértő, jogász, várostervező. 2002 óta foglalkozik éghajlatpolitikával, dolgozott a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban, az Európai Bizottság Klímapolitikai Főigazgatóságán. 2011 után a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) első igazgatója, majd a Klímapolitika Kft. vezető munkatársa. 2018-ban megalapította és azóta is vezeti a Klímastratégia 2050 Intézetet, valamint Senior Director az Egyesült Államok-beli Environmental Defense Fund-nál, ahol a légiközlekedés dekarbonizációjával foglalkozik.
Van megfelelő stratégiánk a klímaváltozás kapcsán? Vajon mi várható a klímahelyzet kapcsán, ha a jelenlegi trendek folytatódnak? Mit lehet és mit kell tenni, ahhoz, hogy Magyarország meg tudjon küzdeni a felmelegedés hatásaival, illetve mérsékelje azokat? Reálisak-e a hazánkban kitűzött klímacélok, hogyan illeszkednek az uniós klímacélokhoz, illetve van-e esély arra, hogy elérjük az elvárt eredményeket?
Energiaszegénységről, szociális kérdésekről - FELDMÁR NÓRA előadása a GEF Zöl...szakalpeter
FELDMÁR NÓRA
Szakpolitikai munkatárs/szakmai vezető - Habitat for Humanity
Mesterszakon Ipari Ökológiát (MSc), alapszakon Formatervezést (BSc) végzett, majd OKJ-s Kályhás szakképesítést szerzett. A Habitat munkatársaként az energiaszegénység témakörével foglalkozik. Ebbe beletartoznak a statisztikai és szakpolitikai elemzések, kutatások, adatvizualizációk készítése vagy a gyakorlatibb oldalon, a hatékony fatüzeléssel és biomasszával foglalkozó mintaprojektek.
Energia önrendelkezés, energiaközösségek - FABÓK MÁRTON előadása a GEF Zöld A...szakalpeter
FABÓK MÁRTON
A Szolidáris Gazdaság Központ munkatársa.
Közgazdász-társadalomtudós. Az energiaátmenet társadalmi-gazdasági kérdéseivel akadémiai, civil és piaci szervezetekben egyaránt foglalkozott. Az SZGK energia munkacsoportjának kezdetek óta tagja, jelenleg az SZGK Transzformátor közösségi energia fejlesztőközpontjának a koordinátora.
Bemutatja az EU Tiszta Energia Csomagját (CEP), a magyar CEP implementáció lehetőségeit, kitér a szolidáris gazdaság paradigmára és az energiaközösségek létrehozásának lehetőségeire, az energiaközösségi finanszírozás kiépítése, a szövetkezeti elven történő működésre.
100 európai város 100 klímagondja - Ámon Ada előadása a GEF Zöld Aktivista Ké...szakalpeter
Ámon Ada: a Fővárosi Önkormányzat Klíma- és Környezetügyi főosztályának vezetője
A városi klímavédelem célja, hogy elősegítse a városok ellenállóbbá tételét a klímaváltozás kihívásaival szemben, mindeközben csökkenti a városi területeken élő emberek, az infrastruktúra és a környezet károsodását. Az előadás olyan kiemelt területekkel foglalkozik, mint a hőszigethatás csökkentése, a városi vízgazdálkodás, a városlakók tudatossága és képzése, a szélsőséges időjárási eseményekre való felkészülés, és a környezetbarát közlekedés, az adaptáció lehetőségei. Az uniós és magyar célok ismertetése mellett bemutatja 100 európai város „Klímasemleges és intelligens városok” kezdeményezését.
A kompakt város, a fenntartható várostervezés Fenntartható mobilitás a XXI. s...szakalpeter
Udvardi Péter Eur. Ing.: A Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Kara, Építészeti és Várostervezési Tanszékének címzetes egyetemi docense
A kompakt város, a fenntartható várostervezés
A kompakt város és a fenntartható várostervezés közös célja az élhető, fenntartható és környezetbarát városok kialakítása, amelyek javítják az emberek életminőségét és minimalizálják a városi környezetre gyakorolt negatív hatásokat. Az ilyen városok hozzájárulnak a klímaváltozás elleni harchoz és az emberi egészség és jólét megőrzéséhez a városi környezetben. A kompakt város és a fenntartható várostervezés olyan tervezési és fejlesztési elveket foglalnak magukban, amelyek célja a városok hatékony és fenntartható fejlődése. Ezek az elvek arra összpontosítanak, hogy a városi területek és erőforrások hatékonyan hasznosíthatók legyenek, miközben minimalizálják a környezeti hatásokat és javítják a lakosság életminőségét. Az előadás olyan kérdésköröket érint, mint a hosszútávú tervezés, a társadalmi bevonás lehetőségei, a térszerkezet – területhasználat – mobilitás problémakör időszerű kérdései
Fenntartható mobilitás a XXI. században
A fenntartható mobilitásnak kiemelt szerepe van a városi fenntarthatóság elérésében és a klímaváltozás elleni küzdelemben. A hatékony közlekedési rendszerek és a környezetbarát közlekedés előmozdítása hozzájárul a városok élhetőségéhez és a lakosság jólétéhez, miközben csökkenti a városok környezeti terhelését. A fenntartható mobilitás egy olyan megközelítés, amely a közlekedést olyan módon tervezi és szervezi, hogy minimalizálja a környezeti hatásokat, javítja az emberek életminőségét és támogatja a hosszú távú városi fenntarthatóságot. A fenntartható mobilitás célja az, hogy optimalizálja a városi területhasználatot, csökkentse a közlekedésből adódó negatív hatásokat, például a légszennyezést, az üvegházhatású gázkibocsátást és a közlekedési torlódásokat, miközben előmozdítja az egészséges és hatékony közlekedést. Az előadás olyan kérdésköröket érint, mint a területhasználat – térszerkezet – mobilitás összefüggésein alapuló tervezési módszertan elsajátítása és alkalmazása, a PUSH & PULL (az egyéni közlekedés háttérbeszorítása a közforgalmú és a nem motorizált közlekedési módok előnyben részesítésének módszertana) párhuzamos beavatkozások, a tudatformálás és a mobilitási igények befolyásolása, a területi funkcióknak megfelelő forgalomcsillapítás, a parkolási rendszer újragondolása, a nem motorizált közlekedési módok feltételeinek javítása, a hálózati infrastruktúra (közlekedési) szolgáltatási szintjének javítása.
Hulladékgazdálkodás és körforgásos gazdaság - Szilágyi László előadása a GEF ...szakalpeter
Szilágyi László: Budapest Környezeti monitoring osztálynak munkatársa
A nagyvárosi hulladékgazdálkodás időszerű kérdései
A nagyvárosi hulladékgazdálkodás (urban waste management) azokat a folyamatokat és intézkedéseket foglalja magában, amelyek segítik a nagyvárosokban keletkező hulladék hatékony kezelését és csökkentik a környezetre gyakorolt negatív hatásokat. A városi hulladék problémája különösen fontos, mivel a városokban jelentős mennyiségű hulladék keletkezik, és annak kezelése és megfelelő elhelyezése létfontosságú a közösségi egészség és a környezet védelme érdekében. Az előadás olyan kérdésköröket érint, mint a hulladékcsökkentés és újrahasznosítás, a szerves és veszélyes hulladék kezelése, a hulladékkezelési jogszabályok és változások, a városlakók tudatosságnak növelése, a hulladékkezelési technológiák fejlesztése.
A városi zöldfelületek védelmében - Bardóczi Sándor előadása a GEF Zöld Aktiv...szakalpeter
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze
A városi zöldfelületek védelme kulcsfontosságú a városi fenntarthatóság és az emberek életminősége szempontjából. Ezek a területek, mint például parkok, erdők, közösségi kertek és más zöld területek, számos előnnyel járnak, például a levegőminőség javításával, a hőszigethatás csökkentésével, a biodiverzitás támogatásával és az embereknek számára pihenési és rekreációs lehetőségek biztosításával. Az előadás olyan kérdésköröket érint, mint a zöldterületek megőrzése, a zöldfelületek fejlesztése, városi vízgazdálkodás, ökológiai és zöldinfrastruktúra tervezés, klímaváltozás elleni védekezés.
Fenntartható mezőgazdaság, élelmiszer önrendelkezés - Balogh Lili előadása a ...szakalpeter
Balogh Lili biomérnök és trópusi agrármérnök, aki az elmúlt évtizedben aktívan részt vett a nemzetközi élelem-önrendelkezési és agrárökológia mozgalomban. Számos ökopolitikai civil szervezetben dolgozott az agroökológia és a regeneratív élelmezési rendszerek népszerűsítésén a világ különböző részein. A nemzetközi hálózatokban való részvételen túl, immár hét éve a magyar agroökológiai mozgalom megerősítésére törekszik. Egy évig a Greenpeace Magyarország programmenedzsereként dolgozott, amit azért hagyott ott, hogy aktívabban részt vegyen a fenntartható élelmezési rendszerekre való átállás támogatásában. Lili 2022 februárjában lett az Agroecology Europe európai egyesület és a Magyar Agroökológiai Hálózat Egyesület elnöke. 2018-ban indította el saját gazdaságát Nyugat-Nógrádban, ahol holisztikus gazdálkodást, regeneratív mezőgazdaságot, permakultúrát és agroökológiai elveket kezdett alkalmazni 24 hektáron.
Mitől fenntartható egy élelmezési rendszer? Egyáltalán mi a baj a mostaniakkal? Léteznek működő jópéldák? Hogyan válhatnak ezek mainstreammé? Beszélgessünk egy ízleteset ezekről az összetett témákról!
Az EU biodiverzitás- és agrár stratégiája a fenntarthatóság tükrében - Dedák ...szakalpeter
Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője
Az ipari forradalmak óta egyre intenzívebben használjuk környezetünket. A természeti rendszerek működését megváltoztattuk, a természeti erőforrások megújulóképessége sérült, mindez a jelen és jövő nemzedékek életminőségét alapvetően befolyásolja. Az Európai Unió felismerve a környezet pusztulásával járó gazdasági és társadalmi hátrányokat, a természeti rendszerek helyreállítását célzó intenzív erőfeszítéseket kezdeményezett, melynek lépéseit a Zöld Megállapodás szakpolitikai keretrendszerében rögzítette. Az előadáson részt vevők megismerhetik, hogyan illeszkedik az EU biodiverzitás- és agrár stratégiája az EU zöldpolitikai keretrendszerébe, valamint szó lesz arról, milyen hatással lehet mindez a hazai környezetügyre és agrárszakpolitikára. Vajon képesek vagyunk Európában létrehozni egy olyan átfogó kötelezettségvállalási és intézkedési keretrendszert, amely sikeres lehet a biológiai sokféleség csökkenését kiváltó okok elleni küzdelemben? Hogyan lehet kiküszöbölni az ellentmondásokat, és sikeresen összehangolni az egyenlet szereplőinek - természet, a mezőgazdasági termelők, a vállalkozások és a fogyasztók - az szempontjait? Valamilyen mértékű felmelegedéssel mindenképpen számolni kell; vajon hogy érhető el, hogy a természet és a társadalom alkalmazkodjon az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz?
A Kárpát-medence természeti környezete, az ökoszisztéma szolgáltatások jelent...szakalpeter
Csecserits Anikó PhD az ELKH Ökológiai kutatóközpont tudományos munkatársa. Főbb kutatási területei a felhagyott agrárterületek növényzetének spontán regenerációja, a száraz gyepek dinamikája, idegenhonos növényfajok megtelepedésének, terjedésének és hatásainak vizsgálata, ezen belül kiemelten a parlagfűvel, a selyemkóróval és mostanában a megjelenő kaktuszokkal foglalkozik.
Előadásában azt mutatja be, hogy melyek hazánk jelenlegi és jövőbeli főbb élőhelyei és milyen hatások alakították ezeket a múltban és most? Megnézzük, milyen állapotban vannak a hazai erdők, gyepek, vizes és agrár élőhelyek, milyen ökoszisztéma szolgáltatásokat tudnak ezek nyújtani, és milyen forrásból lehet erről tájékozódni? Mi a jelentősége a biodiverzitásnak az emberi élet szempontjából?
Magyarországi klímahelyzet, klímapolitika - Bart Istvánszakalpeter
Bart István, Klímastratégia 2050 Intézet:
Magyarországi klímahelyzet, klímapolitika
Klímapolitikai szakértő, jogász, várostervező. 2002 óta foglalkozik éghajlatpolitikával, dolgozott a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban, az Európai Bizottság Klímapolitikai Főigazgatóságán. 2011 után a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) első igazgatója, majd a Klímapolitika Kft. vezető munkatársa. 2018-ban megalapította és azóta is vezeti a Klímastratégia 2050 Intézetet, valamint Senior Director az Egyesült Államok-beli Environmental Defense Fund-nál, ahol a légiközlekedés dekarbonizációjával foglalkozik.
Van megfelelő stratégiánk a klímaváltozás kapcsán? Vajon mi várható a klímahelyzet kapcsán, ha a jelenlegi trendek folytatódnak? Mit lehet és mit kell tenni, ahhoz, hogy Magyarország meg tudjon küzdeni a felmelegedés hatásaival, illetve mérsékelje azokat? Reálisak-e a hazánkban kitűzött klímacélok, hogyan illeszkednek az uniós klímacélokhoz, illetve van-e esély arra, hogy elérjük az elvárt eredményeket?
Magyarországi klímahelyzet, klímapolitika - Bart István
Dr. habil. BARTHOLY Judit - ELTE Meteorológiai Tanszék: Változó éghajlat - szélsőséges események, kockázatok és látható trendek
1. VÁLTOZÓ ÉGHAJLAT - SZÉLSŐSÉGES ESEMÉNYEK,
KOCKÁZATOK ÉS LÁTHATÓ TRENDEK
BARTHOLY JUDIT, PROFESSZOR EMERITUS
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM,
METEOROLÓGIAI TANSZÉK
A ZÖLD AKTIVISTA KÉPZÉS
A ZÖLD EURÓPAI ALAPÍTVÁNY (GEF) SZERVEZÉSÉBEN,
A MEGÚJULÓ MAGYARORSZÁGÉRT ALAPÍTVÁNY ÉS A ZÖLD MŰHELY ALAPÍTVÁNY
KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL -- 2023. MÁJUS 25.
2. 2
• Változik az éghajlat? A már detektált változások.
• A párizsi megállapodás és az új 1,5 °C-os cél
• Új IPCC-jelentés – (2021-2022) – hőmérséklet,
csapadék????
• Gyakoribb és intenzívebb időjárási és éghajlati
szélsőségek
• Váratlan klímaesemények, meglepetések
Vázlat
4. 4
A teljes idősor
10 legmelegebb éve
a XXI. században van
A hat legmelegebb év
= az utolsó hat év
2020 és 2016
a legeslegmelegebb évek
2005
2013
2010
2014
2018
2015
2017
2019
2016
2020
1,4
1,2
1,0
0,8
0,6
Globális
hőmérsékleti
anomália
(
0
C)
Globális átlaghőmérsékletek rendezett mintájának
tíz legnagyobb eleme (az 1900–2020 időszakra)
hat
5. 5
Az üvegházhatású
gázok melegítő hatása
nem újdonság:
közel 200 éve tudjuk,
ennek ellenére nem
törődtünk a
következményekkel
Joseph Fourier (1824):
Az ún. üvegházhatás
következtében a földi
klíma melegebb
Svante Arrhenius (1896):
A légköri szén-dioxid-szint
megduplázódása 5-6 °C-os
melegedést okoz
6. 6
• Miért nem jött létre több évtizeden keresztül
nemzetközi megállapodás az üvegházhatású
gázok antropogén kibocsátásának
csökkentéséről???
• Egy hordó ára kb. 80 USD (≈31 ezer Ft).
• Egy hordó kőolaj felhasználása 25 ezer fizikai
munkaórát vált ki, ami megfelel kb. félmillió
USD-nak.
• A felhasznált kőolaj munkadíj-ekvivalense:
≈ 1 Ft/h
7. A világ leggazdagabb
embereiből
hánynak a vagyona
egyezik meg
a Föld legszegényebb
felének vagyonával????
Mérhetetlen polarizáció
Igazságtalan
egyenlőtlenségek
A világ legszegényebb
50%-ának vagyona
(3.955.000.000 ember)
A világ 8 leggazdagabb
emberének vagyona
=
A www.oxfam.org adatai alapján
8. A légköri
szén-dioxid-koncentráció
44%-kal emelkedett
A légköri metánkoncentráció
153%-kal emelkedett
A légköri
dinitrogén-oxid-koncentráció
21%-kal emelkedett
Antarktiszi jégfuratminták
alapján: az elmúlt 800 ezer
évben nem fordult elő ilyen
magas koncentrációérték
CO
2
-koncentráció
(ppm
)
2100-ra várható legalacsonyabb koncentráció
2100-ra várható legmagasabb koncentráció.
Jelen
Jelenlegi koncentráció
A légköri szén-dioxid-koncentráció
változása az elmúlt 800 ezer évben
15. 15
„Nincs B terv, mert nincs B
bolygó”
Ban Kimun, ENSZ-főtitkár
Mi volt a párizsi
klímakonferencia tétje?
(2015. 12. 12.)
Sikerül-e a
„visszafordíthatatlansági”
küszöb (< 2 °C) alatt
maradni?
Párizsi
klímacsúcs
(2015. 11. 30.–12. 12.)
16. 16
A párizsi klímaegyezmény
életbelépése
2016. 10. 05.
Életbe-
lépés
feltétele
55
A ratifikáló
országok
száma
191
55%
A kibocsátásért
felelősök
aránya
97,2%
2021.11.03.
Aláíró országok száma:
195
Ratifikáló országok száma:
191
17. 17
• Barack Obama, az USA elnöke
aláírta a párizsi megállapodást 2015. 12. 13-án
A megállapodás ratifikálása: 2016. 04. 22-én
• Donald Trump, az USA elnöke
2019. 11. 04-én bejelentette, hogy az USA
felmondja a párizsi megállapodást
Kilépés dátuma: 2020. 11. 04.
• Joe Biden, az USA új elnöke vezetésével az USA
visszalépett – 2021. 01. 20.
Amerikai Egyesült Államok – párizsi megállapodás
18. Új IPCC köztes jelentés a
1,5 °C-os célról
2018. OKTÓBER 8.
19. Globális CO2
kibocsátás
(milliárd tonna CO2
/év)
≤ 2 °C
≤ 1,5 °C
A párizsi megállapodás
értelmében az
antropogén CO2
-kibocsátást
be kell szüntetni,
0-ra kell csökkenteni.
≤ 2 °C – esetén 2055-ig
≤ 1,5 °C – esetén 2040-ig
Globálisan összegzett CO2
-kibocsátás
(milliárd tonna CO2
évente – GtCO2
/év)
CO2
-kibocsátáscsökkentés
2020-tól 2055-ig (≤ 2 °C),
illetve 2040-ig (≤ 1,5 °C)
20. Az üvegházhatású gázok kibocsátás-
csökkentésének menete
20
•Annak érdekében, hogy elkerüljük az 1,5 °C-nál nagyobb globális
melege-dést, jelentős és példátlan változtatásokra van szükség számos
területen
Nagy mértékű kibocsátáscsökkentés minden szektorban
Technológiaváltások
Teljes életszemlélet-váltás
Beruházások súlypontja az alacsony szénfelhasználású területeken
•El kell kezdenünk kivonni a szén-dioxidot a légkörből
•Mindezeknek lényeges hatása van az élelmiszerbiztonságra, az
ökoszisztémákra és a biodiverzitásra
22. 22
IPCC-jelentés a klíma állapotáról
A globális klímaváltozás monitorozása
AR6 (Assessment Report) – 2021–2022
5–7 évente jelenik meg – AR5 – 2013–2014
AR4 – 2007
AR3 – 2001 stb.
WG1 – 2021. 08. 09.
Tudományos, fizikai alapok
WG2 – WG3 – 2022
Mitigáció – adaptáció
23. IPCC – AR6 jelentés a klíma állapotáról
14 alapüzenet, újdonságok
23
• Sem a melegedés, sem az antropogén eredet nem vitatott
• A melegedés mértéke példa nélküli (évszázadok, évezredek óta)
• Szélsőséges események (csapadék – hőmérséklet) gyakoriság- és
amplitúdónövekedése, azok következményei világszerte érzékelhetőek
• A 1,5 °C-os, illetve 2 °C-os globális melegedés bekövetkezik (éveken,
évtizedeken belül), hacsak drasztikusan nem csökkentjük a CO2
-kibocsátást
• A melegedéssel arányosan egyre jelentősebben növekednek a szélsőséges
események következményei (mezőgazdaság, ökoszisztémák, óceán,
permafroszt, aszály …)
• A CO2
-kibocsátás növekedésével csökken a CO2
-nyelők kapacitása
24. 24
A globális melegedés
és az antropogén
eredetű
szén-dioxid-kibocsátás
kapcsolata
Még az optimista RCP 4.5-ös
forgatókönyv sem jó!!! –
2 °C felett van
ÚJRA KELL GONDOLNI!!!
Globális
átlaghőmérsékleti
anomália
(°C)
az
1861-1880
időszakhoz
viszonyítva
Teljes antropogén kibocsátás 1870-től (GtCO2
)
2100 – RCP8.5
2100 – RCP 6.0
2100 – RCP4.5
2100 – RCP 2.6
2010
2
Szcenáriók becsült hőmérsékletnövekedései:
(2081-2100 vs. 1986-2005)
-- RCP8.5: 2,6–4,8 °C
-- RCP6.0: 1,4–3,1 °C
-- RCP4.5: 1,1–2,6 °C
-- RCP2.6: 0,3–1,7 °C
Teljes antropogén kibocsátás 1870-től (GtC)
26. 26
2100-ra a kumulatív
antropogén CO2
-emisszió
növekedésével
csökken az óceánok és a
szárazföld CO2
-elnyelése
5 új szcenárió
SSP1-1.9 – 30%
SSP5-8.5 – 72%
marad a légkörben
Változnak az antropogén CO2
-emisszió elnyelési arányai
5-ször annyi CO2
marad a légkörben
3000
GtCO2
3800
GtCO2
5600
GtCO2
8000
GtCO2
10600
GtCO2
28. Várható regionális hőmérséklet-változás nyáron és télen
(REGCM4.3, 10 km, referencia-időszak: 1981–2000)
°C
NYÁR
TÉL
Pesszim.
Optim.
Pesszim.
Optim.
>> 2 °C !!
30. Várható csapadékváltozás SSP5-8.5 forgatókönyv esetén 2081-2100 időszakra
CMIP6 modellszimulációk alapján, referencia-időszak: 1980-2010
3
TÉ
L
NYÁ
R
É
V
Forrás: IPCC AR6 WG1 Interaktív Atlasz
36. 36
2020-ban
az északi félteke
melegebb volt, mint a déli
a kontinentális területek
melegebbek,
mint az óceáni területek
az északi sarkvidék
hőmérsékleti anomáliái nagyon
magasak (>2 °C, >4 °C)
Európa valaha (1951-től) mért
legmelegebb éve: 2020
>4o
C
>2o
C
(o
C)
Globális hőmérsékleti anomália – 2020
(referencia-időszak: 1951–1980)
Forrás: NCEP/NCAR--- NOAA
40. A hőségriasztások számának és
időtartamának várható
változása Magyarországon,
2071–2100
A XXI. század végére
a különböző fokozatú
hőségriasztások gyakorisága
akár tízszeresére nőhet.
A hőségriasztások átlagos éves
időtartama akár kétszeresére is
meghosszabbodhat
a referencia-időszakhoz képest
41. Extrém hőmérsékletek növekvő gyakorisági és intenzitási tendenciái
(REGCM4.3, 10 km, referencia-időszak: 1981–2000)
Fagyos napok (Tmin
< 0 °C)
Forró napok (Tmax
> 35 °C)
Pesszim.
Optim.
Pesszim.
Optim.
Referencia érték:
96 nap/év
Referencia érték:
12 nap/évtized
42. Meglepetések
42
•Extrém események intenzitásának és gyakoriságának jelentős
növekedése
•Tengerparti erózió + tengerszint-emelkedés
•Erdőtüzek, bozóttüzek intenzitásnövekedése
•Arktikus területek gyors olvadása
•Permafroszt területek gyors olvadása
•Permafroszt metánrobbanások
43. A Devont és Cornwallt az
Egyesült Királyság többi
részével összekötő fő
vasútvonal Dawlishnál egy
vihar után.
Szakértők vitáznak, mi jobb:
– újjáépíteni a lerombolt
szakaszt 50 millió fontért, vagy
– új vonalat létesíteni a
tengertől messzebb fekvő
részeken 250 millióért.
Mostanában minden évre jut
egy nagyobb vihar, amely
korábban százévente egyszer
fordult csak elő.
A Dawlish-dilemma
44. 44
Tengerszint-emelkedés –
Nagy-Britannia – NEMZETI JELENTÉS (2020)
• Ajánlás: az állam már most kezdje el komplett
települések, városok átköltöztetését magasabban
fekvő helyekre.
• Stratégiai célok: az emberek életének megóvása, az
ott élők elköltöztetése a partoktól, a károk
minimalizálása.
• Közeljövő: Mintegy 1600 km hosszú part lesz erős
eróziónak kitéve. Angliában 2080-ig mintegy 1,5
millió otthon válik közvetlenül veszélyeztetetté a
tengerszint-emelkedés és az áradások miatt.
• A Környezetvédelmi Ügynökség javaslata: Évente
1 milliárd fontot fordítsanak a klímaváltozás
következményeinek minimalizálására.
45. 2020. július – arktikus területek
Erdőtüzek – hőtöbblet és többlet szén-dioxid-emisszió
45
Többlet
sugárzási
energia
napi
átlagai
(GW)
a
sarkkör
térségében
Július 8. Július 15. Július 22. Július 29.
Július 1.
2003-2018 időszak júliusi napi átlagértéke
2019. júliusi napi átlagértéke
2020. júliusi napi átlagértéke
Az
arktikus
területek
erdőtüzeinek
többlet
CO
2
kibocsátása
(Mt)
júliusban
46. Meglepetések
4
•Extrém események intenzitásának és gyakoriságának jelentős
növekedése
•Tengerparti erózió + tengerszint-emelkedés
•Erdőtüzek, bozóttüzek intenzitásnövekedése
•Arktikus területek gyors olvadása
•Permafroszt területek gyors olvadása
•Permafroszt metánrobbanások
47. 47
Az arktikus területeken a tengeri jég
kiterjedésének rohamos csökkenése az
1979–2020 időszakban
Július: 11,2 8,5 millió km2
Augusztus: 8,8 5,4 millió km2
Szeptember: 8,2 4,1 millió km2
Szeptember hónapban az arktikus területeken
a tengeri jég kiterjedése a felére csökkent
az 1979–2020 időszakban
Július Aug. Szept.
Millió km2
MAX MIN
Forrás: OSISAF-adatok
49. Metánrobbanások keletkezése:
a fagyott metánhidrát elolvad,
a föld alatt kumulálódik, majd
berobban
Műholdakról 7000
robbanás előtti kúp
azonosítható be
A metán 25-ször erősebb
üvegházhatású gáz,
mint a szén-dioxid
A kráter alján 9,6%
a metánkoncentráció,
ami a légköri koncentráció
50 000-szerese.
A permafroszt területek olvadása:
metánrobbanások óriás kráterei
(Szibéria, Jamal-félsziget, Kanada)
50. Mindezek ellenére van okunk a bizakodásra
5
0
• Párizsi megállapodás: aláíró országok száma: 195,
ratifikáló országok száma: 191
• Az aláíró országok beküldték vállalásaikat, NDC-jelentéseiket
• 143 ország már beküldte a frissített NDC-jelentést is (2020-ig)
• 71 ország vállalta a karbonsemlegességet a XXI. század közepére
• Az összesített jelentés szerint globális szinten a teljes
üvegházgáz-emisszió 83–88%-kal csökkenhet 2050-re
(referenciaérték: 2019)