1. A Pilvax kávéház
A Pilvax kávéház a forradalom napjaiban
A Pilvax elődjét Privorsky Ferenc alapította Café Reanaissance néven az akkori Úri utcában 1838-
ban. Nevét későbbi tulajdonosáról, Pilvax Károlyról kapta, aki az 1840-es években működtette a
kávéházat a pesti Belvárosban. A kávéház a reformkor vége felé a radikális értelmiség és különösen
a fiatalok törzshelyévé vált. Itt alakult meg és működött a Fiatal Magyarország és a Tízek Társasága
nevű asztaltársaság, amelynek tagjai között volt Petőfi Sándor is. A fiatal költő 1844-től rendszeresen
itt reggelizett.

2. Pilvax Kávéház ma
Ma is nagyon forgalmas hely a
Pilvax Kávéház, főként a fiatalok
körében
Pilvax Kávéház bejárata
najainkban
A szabadságharc bukása után az utca nevéről Café Herrengasse volt a kávéház neve;
1867 és 1895 között a Schőja Kávéház nevet viselte.
Az utca neve többször változott: 1874-től Koronaherceg utca, később Petőfi Sándor utca lett.
Az eredeti épület 1911-ben a városrendezés áldozatává vált, ám az 1920-as években nem messze,
a mai helyén nyílt meg a Pilvax Kávéház, ahol 1927-től rendszeresen találkoztak a Petőfi Társaság tagjai.
Jelenleg a Taverna-csoporthoz tartozó City Hotel Pilvax az eredeti helyiségcsoportban
üzemelteti a Pilvax Kávéház nevű vendéglátóhelyet.

3. A szabadságharc
kibontakozása
1847-től Fillinger János bérelte a kávéházat, ezért fordul elő több forrásban is a Fillinger
kávéház elnevezés. 1848 márciusában Petőfi és társai itt beszélték meg a forradalom
követeléseit és itt került sor a 12 pont megszövegezésére ami a Landerer & Heckenast
nyomdában adtak ki, amelyet az utolsó rendi országgyűlésen a Függetlenségi Párt
szorgalmazott. A hagyomány szerint 1848. március 15-én itt szavalta el Petőfi először a
Nemzeti dalt és innen indultak ki ezen a napon a forradalmi események. A kávéházat
1848. március 15-e és 1848 augusztusa között Forradalmi Csarnoknak nevezték.

4. A Nemzeti Dal
Talpra magyar, hí a haza! Fényesebb a láncnál a kard,
Itt az idő, most vagy soha! Jobban ékesíti a kart,
Rabok legyünk vagy szabadok? És mi mégis láncot hordtunk!
Ez a kérdés, válasszatok! A magyarok istenére Ide veled, régi kardunk!
Esküszünk, A magyarok istenére
Esküszünk, hogy rabok tovább Esküszünk,
Nem leszünk! Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig, A magyar név megint szép lesz,
Kárhozottak ősapáink, Méltó régi nagy híréhez;
Kik szabadon éltek-haltak, Mit rákentek a századok,
Szolgaföldben nem nyughatnak. Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére A magyarok istenére
Esküszünk, Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk! Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember, Hol sírjaink domborulnak,
Ki most, ha kell, halni nem mer, Unokáink leborulnak,
Kinek drágább rongy élete, És áldó imádság mellett
Mint a haza becsülete. Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére A magyarok istenére
Esküszünk, Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk! Nem leszünk!

5. A 12 követelési pont
Mit kiván a magyar nemzet.
Legyen béke, szabadság és egyetértés.
Kivánjuk a' sajtó szabadságát, censura eltörlését.
Felelős ministeriumot Buda-Pesten.
Évenkinti országgyülést Pesten.
Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
Nemzeti őrsereg.
Közös teherviselés.
Urbéri viszonyok megszüntetése.
Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
A' katonaság esküdjék meg az alkotmányra,
magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
A' politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
Unio.
Egyenlőség, szabadság, testvériség!

6. Az 1848-as Szabadságharc
Petőfi Sándor a szabadság dalnoka Marosvásárhelyt,
1849. július 30-án ezen Görög féle sarokház főtéri erkélyes termében
Egressy Gáborral együtt
Görög Károly és Ziegler Vilma vendégszerető házigazdák körében
megreggelizvén,
innét indult Bem József altábornagy kíséretében
a Fehéregyháza (Segesvár) melletti csatába
hol 1849. július 31-én eltűnt.
Itt még ember volt, innét indult ki a nagy útra,
hogy csillag legyen ő; fénye örökké ragyog!

7. • A bécsi forradalomhírére a forradalmi fiatalok
vezetésével március 15-én kitört a pesti
forradalom.
• Petőfi és társai reggel kilenckor a Pilvax
kávéházból az egyetemre mentek, ahol az
ifjúság egy emberként csatlakozott hozzájuk.
• Ezáltal a kávéház vált a szabadságharc legelső, s
egyben fontos színterévé, ahol mai napig
március 15.-ei megemlékezéseket tartanak.

8. Köszönöm a figyelmet!