1. Mit jelent számomra a haza?
Esszé Balogh Mátétól 11.a
(2011)
Mit jelent nekem a haza? Mit jelent magyar állampolgárként élnem ezen a földön? Mit
jelent nekem ezt a nyelvet beszélni?
„Hazám, hazám, te mindenem…”. Haza. Miközben ezt a szót ízlelgetem, millió kép
villan fel bennem. Millió kép arról a helyről, amit igazán a magaménak érzek. Amit, ha
elhagynék, bármennyire furcsa is, de fájna érte a szívem. Hogy is ne fájna? Hisz már akkor
rossz érzésem van, ha tudom, hogy egy hétnél tovább leszek távol…Igaz ez az országra, de
legfőképpen az én valódi hazámra, oda ahová minden köt: emlékek, barátok, szeretteim és az
utolsó fűszálig minden. Ez a hely az én szülőfalum. Nem tudom leírni azt az érzést, mert talán
nem is lehet, amit akkor érzek, ha meglátom a határból a falu sziluettjét, ha hallom a világ
legszebb harangszavát, ha ezt a földet taposom és ezt a levegőt szívom…Amíg élek, akárhol a
világban, én mindig lakócsai maradok.
„Áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell.” Lehet bármilyen sokszínű az
ország, lehetek én bárki, de ha ide születtem és van bennem egy csöppnyi hazaszeretet, akkor
magaménak érzem ennek az országnak minden örömét, de ugyanúgy osztozom fájdalmán is.
„Megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt.” Úgy gondolom, mi vagyunk az a
nemzedék, aki még részben rácáfolhat Kölcseyre. Mert, bár a múltat illetően sokat nem
tehetünk, de előttünk áll még a jövő, ami folyamatosan mozgásban van, és rajtunk múlik,
hogy merre mozdul. Fontos, hogy az országért, a mi országunkért egy emberként tegyen
minden lakója, mindentől függetlenül. Mert minket, akiket körbezár, ez szerintem tyúkra
hasonlító girbegurba piros vonal a térképen, pontosan a fent említettek –emlékek, barátok,
szerettek és igen, még a fűszálak is- kötnek össze, mindezek kötnek minket ehhez a földhöz…
„Magyarország, én így szeretlek!” Amilyen színpompás vagy. Rajongok az összes
dologért, amit az a bizonyos reklám csokorba fogott. Valóban emelem poharam honfoglaló
őseinkre, akik tényleg megtalálták a legkirályabb medencét! Egyetértek! Valóban nálunk
élnek a világ legszebb női, legjobb kajak-kenusai és a legjobb vízipólósok is. És-bár nem
szeretem-elhiszem, hogy mi csináljuk a világ legjobb halászlevét!
„S millióan értik mire gondolok, mikor azt mondom:” anyád piros, kendermagos
tyúkját, aki valójában az én Anyám tyúkja. Igen, ez is hozzá tartozik a világ legszebb és
legnehezebb nyelvéhez… De voltak, akik mesterien fűzték gyönyörű, csillogó, ékes lánccá e
nyelv szavait. Olyan nagyjaink is voltak, akik ezeket a szavakat fenséges dallamokat alájuk
rakván emelték mennyei magaslatokra. Számomra ennek iskolapéldája a Himnusz. Kölcsey
Ferenc versének kultikus első versszaka alá, Erkel Ferenc valami elképesztően briliáns
dallamot komponált, aminek ismeretében mondhatom, hogy a miénk a világ egyik legszebb
himnusza. Akárhányszor hallgatom, végigfut a hideg a hátamon. Én úgy szeretem ezt a
nyelvet, ahogy van!
„Isten engem úgy segéljen!” A leghazafibb szövegek egyike, azt hiszem a szöveg, az
eskü, melyet a fiatal tisztek mondanak augusztus 20-án. Abban, azt gondolom, minden benne
van…csak épp ez nincs:
„Magyarország (…) milliók áldása szálljon rád!”