Gyógytestnevelés

1. 87
A GYÓGYTESTNEVELÉS FOGALMA, CÉLJA, FELADATA
Notion, aim and duties of adapted PE
Simon IstvánI
Gombocz János2
INyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar,
Művészeti és Sport Intézet, Testnevelés Tanszék
2Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar,
Testnevelés-elmélet és Pedagógia Tanszék
Összefoglaló
A tanuló ifjúság egészségügyi állapotának romlása egyre ijesztőbb mértéket ölt.
A helyzetelemzések és megoldási tervek tengerében még mindig elvész a gyer­
mek. A folyamatosan, s valljuk be, sokszor kedvezőtlenül változó társadalmi
közeg és társadalmi elvárás, amely magával vonja a tanár-tanítvány, a szülő­
iskola kapcsolat megváltozását, szükségessé teszi a gyógytestnevelés alapjainak
újragondolását.lelen írásban az eddig használt gyógytestnevelés, könnyített test­
nevelés, gyógytorna fogalmakat kívánjuk összehasonlítani és újragondolni. Fon­
tosnak tartjuk, hogy megmutassuk azokat a lényeges pontokat, amelyek az emlí­
tett három területet egyértelműen megkülönböztetik egymástól. A célok és fel­
adatok meghatározásával egyértelművé szeretnénk tenni, hogy a gyógytestnevelés
az iskolai testnevelés szerves része, alapvető céljainak és feladatainak meghatá­
rozásánál a testnevelés céljait és feladatait mint kiindulási alapot vesszük figye­
lembe. A cikk nem az eddig használt fogalmak, célok, feladatok elvetését szeret­
né elérni, hanem azoknak a mai társadalmi elvárásoknak és társadalmi közegnek
megfelelő újraértelmezését.
Kulcsszavak: gyógytestnevelés. könnyített testnevelés, fogalom. cél és feladatok.
Bevezetés
A kórházi gyermekortopédiai, pulmonológiai szakrendeléseken várakozó
gyermektömeg, a chipset, kólát fogyasztó fiatalok láttán nem meglepőek a
tanulók egészségi állapotáról szóló, nem éppen pozitív jövőképpel kecseg­
tető adatok. A 6-18 éves tanulók közül minden nyolcadik tartáshibás és min­
den nyolcadik scoliosisban szenved. Ugyanezen korosztály (mértékadó fel­
mérések alapján) 2-2,5%-a asztmás (Kádár, 2006), de az allergiásokkal
együtt arányuk akár 20% is lehet, valamint a túlsúlyosak, elhízottak aránya
is 20-30%. Az egészségügyi és az oktatási minisztérium helyzetelemzések
és akciótervek ("Közös kincsünk a gyermek", Nemzeti Népegészségügyi
Program, kóla- és cukormentes büfék stb.) sorát dolgozza ki, amelyekben az
egészségügyi szűrés és a testedzés fontosságát emelik ki, de az alkalmazha­
tóság, az életszerűség hiányzik belőlük. Tesznek tétova lépéseket (iskolai
gyógytestnevelés kismértékű reformja, a tárgyi és személyi feltételek bizto­
sítása törvényi szabályozással), de azok végrehajtását következetesen nem

2. 88 KALOKAGATHIA, 2007. I-2.
viszik véghez. Az említett tények érthetővé teszik, hogy miért nő az iskolai
könnyített és gyógytestnevelési órákra utalt tanulók száma, valamint hogy
felértékelődik a testnevelés és a gyógytestnevelés jelentősége.A kihívásnak
csak a korszerű szemlélettel rendelkező testnevelés és gyógytestnevelés tud
megfelelni.
A testnevelés megújításával összefüggésben, akár a teljesítmény és érté­
kelés (Hamar, 1999.; Makszin, 2005; Oláh és Makszin, 2005; BuoJY és Ka­
tona, 2006), akár a tantárgy-pedagógia (Gombocz, 2005; Szatmári, 2004;
Rétsági, 2004; H Ekler, 2005) területén, a jelen kor elvárásait fokozottan
figyelembe vevő, a tantárgy szellemiségét megújító publikációk sora jelent
meg. A megváltozott társadalmi igényeknek megfelelő szemlélet megjelent
a pedagógusképző intézmények tankönyveiben is (Bucsy és Katona, 2006;
Makszin, 2002; Prisztóka, 1998). Sajnos a megújulási folyamat csak rész­
ben hatott a gyógytestnevelésre. Az e témakörben írt publikációk inkább a
gyógytestnevelés gyakorlatanyagának ismertetésével foglalkoznak (Érdi­
Krausz, 1995; Bencze és mtsai, 1995.; Donáthné, 2004), de a fogalmak,
célok, feladatok aktualizálásával nem. A folyamatosan, s valljuk be, sokszor
kedvezőtlenül változó társadalmi közeg és társadalmi elvárás, amely magá­
val vonja a tanár-tanítvány, a szülő-iskola kapcsolat megváltozását, szüksé­
gessé teszi a gyógytestnevelés alapjainak újragondolását. Gergely (2000)
tett erre lépéseket, de a fogalomnak a törvény oldaláról való megközelítése
szerintünk nem adhatja meg a gyógytestnevelés korszerű értelmezését. A
gyógytestnevelés az esélyegyenlőséget szolgáló, az egész pedagógiai gya­
korlatban párját ritkító kitűnő megoldás, amelyben maximálisan érvényesül
az egyénhez igazodó fejlesztés. Ugyanakkor testnevelési rendszerünknek
ezt a kiemelkedő értékét nem ismerik megfelelően még az iskola világában
élők sem (Gombocz és Gombocz, 2006). Elmondhatjuk, hogya szülők, a
tanárkollégák s gyakran a testnevelési és sportszakmában dolgozók körében
is a gyógytestnevelés megítélése nem jelentőségének megfelelő szintű (Si­
mon, 2005), s a gyógytestnevelés és a gyógytorna fogalmának, céljának,
feladatának összekeverése egyik gátja lehet a tantárgy fejlődésének. Ezért a
fogalmak meghatározásában nem lehet csupán a száraz törvényi meghatáro­
zásokra alapozni, hanem meg kell jelenni benne a mindennapi életnek is.
Jelen írásban a fogalmak, célok, feladatok tisztázásához, újragondolásához
szeretnénk megtenni az első lépéseket.
A gyógytestnevelés fogalma
A fogalom meghatározásánál idézhetjük Punyit: "a gyógytestnevelés olyan
oktatási-nevelési folyamat, amely a betegségek megelőzésébenés gyógyítá­
sában fejti ki hatását" (Gárdos és Mónus, 1991); valamint Nemessúrit(1965):
"A gyógytestnevelés az a tudományág, amely a testnevelés módszereinek

3. SIMON-GOMBOCZ: A GYÓGYTESTNEVELÉS FOGALMA
-----89
felhasználásával betegségek megelőzésére és gyógyítására alkalmas"; Gárdos
és Mónus (1991) szerint pedig: "A gyógytestnevelés - mint a testnevelés- és
sporttudományok egyik ága - rendszerbe foglalja azokat az ismereteket,
amelyek az egészségi állapotnak a testnevelés és sport eszközeivel, módsze­
reivei való helyreállítását szolgálják". A fogalom meghatározásakor figye­
lembe kell venni, hogy 1994-ben elindult, s a 169/2000. (lX. 29.) kormány­
rendelettel befejeződő folyamat eredményeként más, előnyösebb tudomány­
ági besorolásba került a sporttudomány, amelynek alapkategóriái (Biróné,
2004):
• fizikai aktivitás,
• teJjesítménynövelő tevékenységek,
• szabadidő-kitöltő tevékenységek,
• rehabilitációs és gyógyító mozgásos tevékenységek,
• tudatos testgyakorlás, testnevelés,
• gyógyító testnevelés,
• sportok (prevenciós, egészségmegőrző, rekreációs),
• versenysportok.
A gyógytestnevelés a sporttudomány alapkategóriája (rehabilitációs és
gyógyító mozgásos tevékenységek, gyógyító testnevelés), ezért felhasznál­
ja annak eszközeit, módszereit, tudományos kutatásait. Határtudományként
szoros kapcsolatban van az orvostudományokkal s az egészségtudományok­
kal (egészségfejlesztés, egészségnevelés), amelyek eredményeit felhasznál­
ja céljainak és feladatainak elérésében. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a
pedagógiával való kapcsolatát sem, amelynek a megváltozott társadalmi
környezet (nevelt- nevelő, nevelő-szülő, iskola- szülő kapcsolatok, esély­
egyenlőség felértékelődése) révén minden eddiginél szorosabbá kell válnia.
A kiindulásként használt definíciók közül Punyi a pedagógiai jelleget hang­
súlyozza, s nem jelez kapcsolatot a sporttudománnyal. Gárdos és Mónus
Nemessúri meghatározását korszerűsítve a gyógyítás helyett az egészségi
állapot helyreállítását említve, valamint a gyógytestnevelés pontos helyé­
nek meghatározásával a tudományok rendszerében pontosítja a fogalmat.
Sajnos ebből a szinte teljes meghatározásból a nevelési folyamatra való
utalás hiányzik, amely pedig fontos eleme a gyógytestnevelésnek. Úgy gon­
doljuk, hogy az eddigi meghatározások értékeit ötvözve, a komplexitást, s a
társadalmi elvárásokat figyelembe véve az alábbiakban határozhatjuk meg a
gyógytestnevelés definícióját:
A gyógytestnevelés olyan oktatási-nevelésifolyamat, amely- mint a sport­
tudomány alapkategóriája - a testnevelés és a sport eszközeit, módszereit
felhasználva a betegségek megelőzésében (másodlagos prevenció), az egész­
ségi állapot és a teljesítőképesség minél nagyobb mértékű helyreállításá­
ban fejti ki hatását.

4. 90 KALOKAGATHIA, 2007. l-2.
.0' Az eddigiekhez képest új elem a teljesítőképesség megjelenése a megha­
tározásban, amelyet a bevezetőben már említett, a kórházi gyógytorna fo­
galmával való gyakori összekeveredés indokol. Szükséges olyan egyértel­
mű utalást beépíteni a definícióba, amely csak a gyógytestnevelésre jellem­
ző, s azt egyértelműen elkülöníti a gyógytornától.
Az indoklás első lépéseként szükséges a gyógytorna fogalmának össze­
vetése a gyógytestnevelés eddig használt fogalmaival. A fizioterápia
(physical therapy, physiotherapy, gyógytorna) olyan egészségügyi szolgál­
tatás, ahol cél a maximális mozgásterjedelem és a funkcionális képességek
szinten tartása, illetve helyreállitása. A nemzetközi és hazai szakirodalom
gyakran használja a mozgásterápia kifejezést is, így annak meghatározása
teljessé teszi a fogalom meghatározását. A mozgásterápia tágabb értelem­
ben minden olyan célzott, adagolható, a kórtörténésre pozitívan ható moz­
gásforma, amellyel egészségmegőrző, megelőző, gyógyító, helyreállító ha­
tást gyakorolhatunk az egész szervezetre és az egyes szervek működésére
egyaránt. Szűkebb értelemben egyenlő a gyógytornával, amely pontos klini­
kai vizsgálat alapján, meghatározott cél elérése érdekében összeállított moz­
gásanyag, amely adekvátan illeszkedő ingersorozattal hoz létre funkciója­
vulást (Gardi, 1998).
A gyógytestnevelés és a gyógytorna meghatározásában is kiemeIt szere­
pet kap az egészség helyreállítása, megőrzése, valamint a másodlagos pre­
venció. Ellenben a gyógytorna végcélként a funkció, illetve a funkcionális
képességek javulását, helyreállitását határozza meg. A gyógytestnevelés
pedig a funkciók helyreállításán túl a teljesítőképesség, a teljesítmény nö­
velését tartja fontosnak. Ez nem meglepő, mivel a gyógytestnevelésnek a
testnevelés speciális fajtájaként szükségszerűen magán kell hordoznia an­
nak főbb vonásait, melyek közt a teljesítménynövelésre való törekvés is sze­
repel.
Az indoklás második lépéseként egy egyszerű, hétköznapi példát veszünk.
Gyermekünk sportsérülést szenvedett, és megműtötték a térdét. Műtét után
r
I a megh.atár9:zott idő eltelte után a gyógytornász elkezdi a rehabilitációs
r~~
mullLíját.,Aj61 yégz~tt,mu~ka.eredménYeké,ltagYeÍ"I11ek ,ójia,fájdaj~in.és
nehézség nélkül tud a hétköznapi életben közlekedni, munkálkodni. A funk­
ció-visszaállítás megtörtént, de ez nem aztjelenti, hogy például a testneve­
lési órákon is a régi módon tud részt venni. Itt kapcsolódik be a
gyógytestnevelés mint posztrehabilitációs tevékenység, s segíti gyermekünk
teljesítményét, a térd teljesítőképességét a testnevelés és sport eszközeivel,
módszereivel helyreállítani. Cél a minél hamarabbi visszatérés a régi osz­
tály-, illetve csapatközösségbe.
E példa talán jól illusztrálja, hogy a gyógytorna és a gyógytestnevelés
egymásra épülő (nem egymás ellen ható), a különböző testgyakorlatokat
felhasználó tevékenység, s ennek jól kell tükröződni a fogalmak szintjén is.

5. SIMON-GOMBOCZ: A GYÓGYTESTNEVELÉS FOGALMA
------91
Ne feledjük, gyökereik, kezdeti céljaik közösek. Az l. táblázatban az eddi­
gieket összefoglalva, s néhány elemmel kiegészítve mutatjuk be a
gyógytestnevelésre és a gyógytornára jellemző azonos és különböző voná­
sokat.
1. táblázat: A gyógytestnevelés és a gyógytorna összehasonlítása
Gvó~ytestnevelés GVÓl!vtorna
Azonossá;<
Egészség helyreállítasa. megőrzése Egészsé!:! helvreállitasa. megőrzese
Másodlagos prevenció Másodlagos prevenció
KIi/OllfJsé;.:
Cél a teJjesitőképesseg helyreállitása Cél a funkció helvreállitása
Oktatasi fel adat Egészségügvi fel adat
5-16 fős csoportokban dolgoznak J-5 tos csoportokban dolooznak
Enyhébb elváltozások korrekciója Súlyosabb elváltozások korrekciója
Altalános és céliránvos izomfeilesztés Céliránvos izomfeilesztés
A tárgyalt fogalmakhoz kapcsolódik a testnevelés és a gyógytestnevelés
közti átmenetet képviselő könnyített testnevelés, amelynek definiálása szin­
tén szükséges az eddig leírtak alapján.
A könnyitett testnevelés olyan testnevelési kategória, amelybe az egész­
ségi állapotváltozásuk miatt ideiglenesen, illetve tartósan csökkent teljesi­
tőképességű tanulók differenciált testedzéssel állitják helyre teljesitőképes­
ségüket, miközben a számukra kontraindikált testgyakorlatokat nem végzik.
A fogalommeghatározásból kitűnik, hogy a könnyített testnevelés a test­
nevelési óra része, ellentétben a gyógytestneveléssel, amely annak fajtája. A
könnyített testnevelés tulajdonképpen a testnevelésben megvalósított integ­
ráció, ahol ideiglenesen, illetve tartósan egészségi állapotukban kismérték­
ben károsodott gyerekek az egészséges társaikkal együtt végzik a testgya­
korlatokat, a kontraindikált gyakorlatok kivételével. A könnyített testneve­
lésen nem folyik korrekció, ez különbözteti meg legfőképpen a
gyógytestneveléstől (2. táblázat).
2. táblázat: A gyógytestnevelés és könnyített testnevelés
összehasonlítása
GVÓl!vtestneveltis Könnvített testnevelés
Azonos,lóg'
Egészseg helyreállitása. megőrzése Egészség helyreállitása, megőrzése
Másodlagos prevenció Másodlagos prevenció
A teliesJlőképesség helvreáll itása A teljesitőképesség helyreállitása
Kii/iinfJséz
Korrekciós gyakorlatok túlsúlva Kontraindikált uyakorlatok melJőzése
Testnevelési órától külön időpontban Testnevelési óra része. avval eg" időben
Külön az osztál'társaktól Integráltan az osztálytársakkal

6. 92 KALÜKAGATHIA. 2007. I-2.
A gyógytestnevelés célja, feladata
Úgy gondoljuk, hogy a gyógytestnevelés fogalmának újragondolása után
fontos annak cél- és feladatrendszerét is átvizsgálni. A gyógytestnevelés a
testnevelés speciális fajtája, ezért céljainak és feladatainak meghatározásá­
nál a testnevelés céljaiból és feladataiból indulunk ki. A testnevelés célja,
hogy az iskola egységes nevelő-oktatómunkájának szerves részeként a test­
kultúra eszközeinek - testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékeny­
ségek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek -, valamint a ter­
mészet egészségfej lesztő tényezőinek integrált hatásaként járuljon hozzá a
tanulók pozitív személyiségének kialakításához (Kerettanterv, 2000). To­
vábbi cél a prevenció, vagyis minden olyan testi-lelki károsodás megelőzé­
se, amely a tanulót az iskolai és a mindennapi tevékenységei során érheti, s
ennek érdekében:
• a tanulók egészséges testi fejlődésének támogatása,
• a kondicionális és koordinációs alapképességek fej lesztése,
• a mozgáskészség, mozgásműveltségfejlesztése,
• a cselekvésbiztonság fejlesztése,
• a mozgási és sportolási, továbbá a versengési és játékigény fejlesztése
(Makszin, 2002).
Prisztóka (1998) testnevelési célmeghatározása más oldalú megközelí­
tést takar, mely szerint a testnevelés célja az életre szóló testedzés iránti
igény kialakítása és megszilárdítása azzal együtt, hogy megtanítsa a tanuló­
kat mindazokra a mozgásos cselekvésformákra (a hozzájuk tartozó elméleti
ismeretanyaggal együtt), magatartás- és eljárásmódokra, amelyekkel a sze­
mélyiségük és szervezetük károsodása nélkül egész életükben kielégíthetik
ezt az igényt. A 21. század ideálja a testileg-lelkileg nemcsak egészséges,
hanem edzett, fejlett alkalmazkodóképességű,tehervállaló, teherbíró auto­
nóm ember. A megfelelő terhelés, fizikai aktivitás nélkül fiataljaink elma­
radnak genetikailag meghatározott esélyeiktől (Frenkl, 1999). A könnyített
és gyógytestnevelésen részt vevő tanulók bizonyos mértékig veszítettek esé­
Iyeikből, mivel nem a megszokott, számukra kedves közösségükben és kö­
rülmények között végezhetik tevékenységüket. Sokuk előtt bezárulnak a
sportpályák kapui, mivel betegségük miatt nem vehetnek részt aminőségi
sportban, s a második sportrendszer (fitnesz, wellness stb.) sem biztosít szá­
mukra megfelelő sportolási lehetőséget. Következésképpen a
gyógytestnevelés egyik célja e fiatalok számára a rendszeres testedzés és a
minőségi sportba való visszatérés biztosítása. További célja a képességek, a
mozgásműveltség fejlesztése, a sportolási igény felkeltése, valamint a szer­
zett vagy veleszületett betegség következtében megváltozott egészségi álla­
pot helyreállításának elősegítése, azaz gyógyítása, rehabilitációja (Gárdos

7. -----93SIMON-GOMBOCZ: A GYÓGYTESTNEVELÉS FOGALMA
és Mónus, 1991). Napjainkban a számítógép, a televízió sportolástól elvonó
erejének csak a testedzést szerető, egészséges, minőségi életet kívánó fiatal
tud ellenállni. A gyógytestnevelő számára a legnagyobb pedagógiai kihívás,
hogy milyen módon tudja elfogadtatni, megszerettetni a rendszeres testedzést
azokkal a gyerekekkel, akiknek nagy része fizikailag inaktív. Összegezve a
leírt szempontokat: a gyógytestnevelés célja, a testnevelés céljaitfigyelem­
be véve, a megváltozott egészségi állapotú tanulók teljesítőképességénekés
egészségi állapotának minél nagyobb mértékben való helyreállítása, a rend­
szeres testedzés megszerettetése, beépítése a mindennapi életbe, aminőségi
élet esélyének megteremtése.
A célok megvalósítása számos feladatot határoz meg a gyógytestnevelés
számára, amelyeket általános és speciális területekre bonthatunk. Az általá­
nos feladatok megegyeznek a nevelés feladataival. A speciális feladatokat a
testnevelés feladataival (Báthori, 1981) összhangban, azokat kiegészítve az
alábbiakban határozhatjuk meg:
l. A szervezet általános, sokoldalú, arányos képzésével az egészségi ál­
lapot, a teljesítőképesség helyreállítása, a testi fejlődés elősegítése:
• a szervek, szervrendszerek funkcionális tulajdonságainak, teljesítőké-
pességének helyreállítása, fej lesztése;
• a veleszületett vagy szerzett elváltozások helyreállítása;
• másodlagos prevenció;
• az alsó és felső végtagizomzat és a törzsizomzat sokoldalú, arányos
erősítése, fej lesztése;
• a megváltozott állapotú izomzat célzott erősítése, nyújtása.
2. A motoros képességek fejlesztése:
• A kondicionális képességek közül kiemelten az állóképesség és az erő
fejlesztése. Az állóképességen belül elsősorban a közép- és hosszú távú ál­
lóképesség, míg az eröfajták közül főként az erő-állóképesség és korlátozott
területen a maximális erő fejlesztése. Az eröfejlesztő gyakorlatokat csak
tehermentesített helyzetben végeztethetjük az ízületek és a gerinc védelme
érdekében.
• A helyes, gazdaságos technikai végrehajtás eléréséhez szükséges a ko­
ordinációs képességek fejlesztése, amely alapkövetelmény a
gyógytestnevelésben.
• A mobilizálás, valamint a kontraktúrák oldása a mozgékonyság, hajlé­
konyság fejlesztésével.
3. Mozgásműveltség fej lesztése:
• mozgásjártasságok és készségek kialakítása;
• mozgásos cselekvések végrehajtási módjára és alkalmazására vonatko­
zó ismeretek elsajátítása;
• a különböző mozgásos cselekvések eredményes, pontos, esztétikus és
gazdaságos kivitelezése.

8. 94 KALOKAGATHIA,2007. l-2.
4. Ajáték-, a sportolási igény felkeltése, a rendszeres testedzés megsze­
rettetése, az életmódba való beépítés elősegítése A gyógytestnevelésben részt
vevő gyermekek egészségi állapotának és érdeklődésének megfelelő
sportág(ak) kiválasztásának elősegítése, mivel ezen gyerekek szükséglete
az egész életen át tartó fizikai aktivitás fenntartása
5. A testgyakorlatok és a nevelési tényezők (felnőtt tekintélyi személyek,
feladatok, kortárscsoportok) (Bábosik, 1999) segítségéveIgátolja meg a tár­
sadalmi kirekesztettség érzését, segítse elő az egészségtudatos magatartás
kialakulását és teremtse meg a minőségi élet esélyének lehetőségét. A
gyógytestnevelés feladataiban kiemeIt szerepet kell kapnia az egészségi ál­
lapot és a teljesítőképesség helyreállításának, a rendszeres testedzés meg­
szerettetésének.
Összegzés
A gyógytestnevelés fogalmának, céljainak és feladatainak újragondolásával
segítséget szeretnénk adni a testnevelés, a gyógytestnevelés, a sport terüle­
tén dolgozó, a gyerekek egészséges testi fejlődését szem előtt tartó kollé­
gáknak, hogy az elméleti alapok tisztázása után, azokat a gyakorlatba átül­
tetve hatékonyabban végezhessék munkájukat. Fontosnak tartottuk, hogy
megmutassuk azokat lényeges pontokat, amelyek jelzik a hasonlóságot és
különbözőséget a könnyített, a gyógytestnevelés és a gyógytoma között. Ezek
bemutatása nélkül nem lehet megtenni azokat az első lépéseket, amelyek
segítik a gyógytestnevelés fejlődését, megújulását. Ugyanis szükségesnek
tartjuk, hogy a folyamatosan változó társadalmi közegnek, elvárásoknak
megfeleljen a gyógytestnevelés, amely a viszonylagos esélyegyenlőségmeg­
teremtésének egy nem kellően propagált, szép példája (Gombocz és Gomboez,
2006).
Irodalom
A középfokú nevelés-oktatás kerettantervei. 2000. Bp.
Bábosik I. (1999): A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
42-43.
Báthori B.(1981): Testneveléselmélet és módszertan 1. Tankönyvkiadó, Bp. 45-46.
Bencze S-né Bacsó L. és Szászné Sz. I. (1995): Új lehetőségek a gyógytestnevelésben
Szarvaspress Bt., Szarvas.
Biróné N. E. (2004): Sportpedagógia. Dialóg Campus, Bp.-Pécs. 18-19.
Bucsy G-né és Katona Gy. (2006): A rekreáció elmélete és gyakorlata. Digitális
tankönyv. Sopron.
Donáthné F. B. (2004): Gerincbetegségek gyógytestnevelése iskoláskorban.
BESZ Bt., Bp. 11-14.
Érdi-Krausz Zs. (1995): Mindenki gyógytestnevelése. FPI, Bp.
Frenkl R. (1999): A 21. század spor~ja - biológiai és társadalmi csapdák.

9. SIMON-GOMBOCZ: A GYÓGYTESTNEVELÉS FOGALMA
------95
lll. Országos Sporttudományi Kongresszus, Bp.
Gárdos M. és MónusA. (1991): Gyógytestnevelés. TF. Bp. 29-30.
Gardi Zs. (1998): Alapozó gyógytorna elmélet és gyakorlat. Főiskolai jegyzet.
Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar.
Gergely Gy. (2000): Gyógytestnevelés, gyógytorna, gyógypedagógia.
Új Pedagógiai Szemle, 10. 147-149.
Gombocz 1. (2005): A testnevelő az ezredfordulón - egy pedagógiai szerep
változása. IV. Országos Sporttudományi Kongresszus 2003.
Konferenciakiadvány. MSTT. 100.
Gombocz 1. és Gombocz G. (2006): Esélyegyenlőség, adaptivitás és a modem
pedagógiai gyakorlat Magyar Sporttudományi Szemle, 2. 38.
Hamar P. (1999): Az ellenőrzés és értékelés korszerű szemlélete a testnevelésben.
Új Pedagógiai Szemle, 6. 43-52.
H. Ekler J. (2005): Az iskolai testnevelés szerkezeti változásai. (Sport a tanórán és a
tanórán kívül.)
Kádár 1. (2006): Asztmás gyermekek az iskolában. Magyar Sporttudományi
Szemle, 2. 42.
Makszin l. (2002): A testnevelés elmélete és módszertana. Dialóg Campus, Bp.­
Pécs. 105-120.
Makszin I. (2005): A visszajelentés pedagógiai szerepe a tanulók testnevelésben
nyújtott teljesítményeiről. Magyar Sporttudományi Szemle,
l. 20-23.
Nemessúri M. (1965): Gyógytestnevelés. TK, Bp.
Oláh Zs. És Makszin l. (2005): A tanulók viszonyulása a testneveléshez és a
testnevelési osztályzatokhoz. Magyar Sporttudományi Szemle, I. 23-26.
Prisztóka Gy. (1998): Testneveléselmélet. Dialóg Campus, Bp.-Pécs. 151-155.
Rétsági E. (2004): A testnevelés tantárgy-pedagógiája. Dialóg Campus, Bp.-Pécs.­
Simon I. (2005): A gyógytestnevelés megítélésének vizsgálata pedagógus kollégák
körében. V. Országos Sporttudományi Kongresszus 2005. Konferenciakiadvány.
MSTT.
Szatmári Z. (2004): Testnevelő tanárok nevelési stílusainak vizsgálata egy tanulói
szerepjáték tükrében. Iskolai Testnevelés és Sport, 21. 14-18.