Digitális állampolgárság , II. téma

1. Dr Ollé János
Digitális
Állampolgárság
Digitális értékteremtés
Tóth Lászlóné
A tanári mesterség IKT alapjai
2014.12.10.

2. Értékteremtés és produktivitás
A digitális állampolgárság jelenségét vizsgáló első hazai kutatócsoport által
újraalkotott modellben az alábbi három kompetenciaterület jelenik meg, amely
részkompetenciákra tagozódik tovább:
 Kommunikáció és eszközhasználat
 Tevékenység és viselkedés
 Értékteremtés és produktivitás
Értékteremtő tevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amely az egyén és a
közösség által egyaránt elfogadott. Az értékteremtés révén keletkező tartalmak éppúgy
létrejöhetnek a hagyományos média anyagok digitalizálása által, mint a web2-es vagy egyéb
online alkalmazások használatával végzett tevékenységek során.
Aki a tevékenységeihez használja a netet és az információs technológiákat, az eszközöket és
az alkalmazásokat. a céljainak megvalósítása érdekében az mindenképpen „digitális
lábnyomokat” hagy maga után és tudatosan, vagy spontán, de hozzájárul a digitális kultúra
növekedéséhez. A tudatos állampolgár értékteremtő. Azáltal, hogy tudatában van annak, hogy
nyilvánosan megosztott gondolatai, döntései és cselekvései nem elkülönülten jelennek meg,
felelősséget vállal szűkebb-tágabb közösségeiért, valamint a digitális környezet állapotáért.
Azonban a tudatos állampolgárságot tanulnunk kell és a tanulóknak is meg kell tanítanunk.
Ehhez lehet jó kiindulópont Lévai Dóra: A digitális állampolgárság és digitális műveltség
kompetenciája a pedagógus tevékenységéhez kapcsolódóan című cikkében az online
viselkedés 12 pontja.
1. Nem osztok meg olyan személyes információkat magamról vagy másokról, mint
például lakcím, telefonszám vagy életkor.
2. Nem használok az oldalra nem illő kifejezéseket, rövidítéseket vagy mozaikszavakat.
3. Nem veszek részt olyan beszélgetésekben és nem írok olyan bejegyzéseket, amelyek
nem felelnek meg az online osztályterem szellemiségének.
4. Nem fenyegetek, nem sértek meg másokat, nem pletykálok.
5. Tiszteletben tartom mások érzéseit és ötleteit.
6. Nem osztok meg olyan képeket és videókat, amelyek nem felelnek meg egy online
osztályterem szellemiségének.
7. Megjelölöm, ha az oldalra nem illő tartalmat találok.
8. Belépési információimat nem osztom meg senkivel, illetve nem engedem, hogy bárki
az én fiókomat/profilomat használja, mert én vagyok a felelős mindenért, amit ők
tennének a nevemben.
9. Nem terhelek másokat kéretlen tartalommal.
10. Törekszem a nyelvhelyességre.
11. Tudatában vagyok, hogy a CSUPA NAGY BETŰ használata kiabálást fejez ki, és
másokat sérthet.
12. Tanáromhoz fordulok, ha bármikor kérdésem merül fel a szabályokkal kapcsolatban.
A pedagógustól a társadalom elvárja, hogy megfelelő szakmai tudással rendelkezzen, és
kövesse a legújabb online eszközök megjelenését, hogy használja a digitális eszközöket (pl.
számítógép, interaktív tábla), és alkalmazza az IKT-s és web 2.0-s eszközöket a

3. felkészüléshez, és a tanórákon is új módszertani megoldásokat alkalmazzon, akár saját
digitális tananyagaikat is felhasználva. A mai pedagógusok elég motiváltak e, hogy eleget
tegyenek ennek az elvárásnak? A sok és szerteágazó feladat mellett marad e idejük az
önképzésre? Azt hiszem, kollégáim közül is kevesen tudják, hogyan induljanak el azon az
úton, amelyen megszerezhetik a szükséges ismereteket.
A produktivitás mértéke szerint különböző szerepeket különböztethetünk meg.
Ezeket a szerepeket és részvételi szinteket összegezve mutatja be az alábbi táblázat, a három
viselkedés forma jellemzőit összegyűjtve.
Digitális aszkéta Digitális vándor Digitális világpolgár
Jellemz
ő online
szerepe
Megfigyelő Résztvevő Aktor
Jellemző
online
tevékenysége
Online tevékenysége mások
számára nem látható, de
produktív, amennyiben
megfigyeli saját és mások
online tevékenységét, és
reflektál ezekre.
Tevékenysége mások számára
látható, annak tudatában és annak
figyelembe vételével cselekszik,
hogy ő maga mások számára a
megfigyelés tárgya. Produktumait
egynek tekinti a sok közül.
Tevékenysége során látszólag nem
veszi figyelembe, hogy mások
számára ő maga is megfigyelés
tárgya. Tevékenységét tervszerűség
jellemzi Produktivitását a másokétól
kiemelten értelmezi.
A produktív
tevékenység korlátai
Nagyszámú és heterogén
produktum érhető el számára,
ami megnövelheti az
átláthatatlanságot. A
megfigyelés tárgyára
vonatkozó előzetes ismeretek
hiánya miatt felületessé és
esetlegessé válhat az online
produktumok megítélése.
Az értelmezési lehetőségek és
kontextusok nagy száma miatt
mások megértése nehezebbé válik.
A megértés hiányából számos
probléma adódhat: egoizmus, a
szolidaritás szempontjának
visszaszorulása, a saját
állásponthoz való ragaszkodás stb.
A produktumok, az értelmezési
lehetőségek és a kontextusok nagy
száma miatt a létrehozott
produktumok hamar
elértéktelenedhetnek, ez pedig
érdektelenséghez, közömbösséghez
vagy a saját tevékenység aránytalan
felértékeléséhez vezethet.
Produktív
tevékenységének feltételei
Képes saját és mások
megfigyelői perspektívájába
belehelyezkedni. Tudatában
van saját megfigyelői
pozíciójából adódó
korlátoknak, ezeket
folyamatosan igyekszik
tágítani. Képes kritikus
távolságot tartani és ezáltal
reflektálni a megfigyelés
tárgyára.
Képes megbirkózni
ellentmondásos jelenségekkel.
Képes másokat elfogadni és
egyenrangú félként kezelni. Képes
a részvételt megértésre váltani.
Fontosnak tartja a
perspektívaváltást.
Képes online tevékenységének
szociális következményeivel is
számolni. Képes figyelembe venni
mások érdekeit és igényeit. Képes
átláthatóvá, mások számára is
érthetővé tenni saját tevékenységét.
A 2008-ban az ISTE által kiadott, un. frissített sztenderdlista a tanárok számára részben
módosított, részben pedig új elvárásokat fogalmazott meg (ISTE, 2011):
 a pedagógus feladata a tanulói kreativitás és a tanulók tanulásának inspirálása,
facilitálása,
 a pedagógus technológiában bővelkedő tanulási környezetre és személyre szabott
tanulási aktivitásra építve tervezze és értékelje a tanulók tanulását,
 a pedagógus modellezze, a digitális kor munkájára és tanulására mutasson jó példát
saját tevékenységében,
 támogassa és saját példán keresztül mutassa meg a digitális állampolgárság és
felelősség fogalmát és gyakorlati megvalósulását,
 az egész életen át tartó tanulást megjelenítve folyamatosan fejlessze saját szakmai
gyakorlatát, támogassa és saját példáján keresztül mutassa meg a digitális eszközök
hatékony használatát szűkebb és tágabb szakmai közösségeknek.

4. Ehhez azonban az kell, hogy képes legyen felhasználni a digitális környezet adta
lehetőségeket, és tudja alkalmazni ezeket a magában rejlő képességek kibontakoztatására.
Hány pedagógushoz jutnak el ezek az elvárások? S ha eljutnak, hogyan tudnak megfelelni
neki?
A produktív eszközhasználat révén hozzájárulhatnak a digitális kultúra építéséhez,
tevékenységük nem öncélú, munkájuknak eredményeképpen olyan produktumok
keletkezhetnek, melyek hozzájárulnak mások fejlődéséhez. Mennyi idő kell, amíg kialakul ez
a szemlélet? Mert ma még sokan, ha készítenek valamit, azt nem féltve őrizgetik, mert az ők
csinálták, ne használja más, vagy éppen azért nem teszik közzé, mert félnek a kritikától, hogy
mások nem tartják elég színvonalasnak, amit alkottak.
Az én hozzáállásom is formálódott, átalakult a kurzus alatt. Igyekszem az eddig főleg
interaktív táblán használható anyagaimat átdolgozni és egy blogban közzétenni, hogy ezzel is
segítsem azokat, akik az interneten keresnek új lehetőségeket.
A produktív tevékenység alapja, a saját idő mint erőforrás hasznos és hatékony
felhasználásának képessége a megfelelő digitális eszközök tudatos és megfelelő használata
révén.
A tanári tevékenység eredményessége növelhető, ha
 oktatási tartalmakat, szakmai anyagokat tud megosztani,
 tanulóival, kollégáival online közösségeket hoz létre és rendszeresen használ,
 megosztja óravázlatait tanulóival,
 fogalomtérképeket használ rendszerezésre,
 online szakkört vezet,
 tanulóival blogot, tanulási naplót vezet
 tanulói anyagait eportfólióba gyűjti.
Mindezekhez olyan felületekre lenne szükség, amelyik
 magyar nyelvű,
 ingyenes
 bármilyen eszközről elérhető.
Jelenleg ilyen felületek eléréséhez külföldi oldalakat kell használnunk. Ezek ismertsége sem
megfelelő a pedagógusok körében. Én az EDU 2.0 virtuális osztálytermet használom egy éve
a tanulóimmal. Ez a felület magyar nyelven is elérhető. Mikor regisztráltam rá, még 2000
tanulóig volt ingyenes, nem sokkal később már csak 1000 tanulóig, és akik a már új nevet
felvett NEO LMS rendszerbe regisztrálnak csak 400 tanulóig használhatják ingyenesen a
felületet. Várhatóan rövidesen fizetőssé válik és a jelenlegi rendszerben a KLIK ezt nem fizeti
ki az iskolák részére, akkor pedig elveszlik minden tananyag és lecke, amit oda feltöltöttünk,
csak a tapasztalat marad meg, amit a használat során megszereztünk.
Egy jól megtervezett oktatási platformra lenne szükség, amelyen valamennyi tevékenység
elvégezhető. Erre irányuló törekvések vannak, de még messze elmaradnak más európai
országokban már jól bevált rendszerektől.
Az előttünk álló feladat tehát: az információk hatékony elérése, gyűjtése, saját céloknak
megfelelő szűrése, rendszerezése, feldolgozása, átalakítása, felhasználása és adekvát
megosztása a megfelelő digitális eszközök felhasználásával.

5. Forrás:
 Digitális állampolgárság az információs társadalomban | ELTE Reader
 http://www.oktatas-informatika.hu/2013/11/levai-dora-a-digitalis-allampolgarsag-
es-digitalis-muveltseg-kompetenciaja-a-pedagogus-tevekenysegehez-
kapcsolodoan
 Produktív tanulás, értékteremtő kompetencia
 http://www.slideshare.net/adriennpappdanka/produktv-tanulas