1. Kihívások és üzletfejlesztési lehetőségek a fő termékpályák mentén
OMÉK, 2017. szeptember 19 Előadó: Dr. Kapronczai István
Tények, lehetőségek és kockázatok
a magyar agrárgazdaságban

2. „A jövő nem fogja
jóvátenni, amit te a
jelenben elmulasztasz.”
(Albert Schweitzer)

3. 3
A jövő sikeres
magyar
élelmiszergazda-
sága gazdasági
érdek és morális
kötelesség!
Lehetőségei alatt
teljesít az
agrárgazdaság……
Üzenetek:
Ugyanakkor még
mindig történelmi
esély adódik az
ágazat
fejlesztésére!

4. 4
A jövő sikeres
magyar
élelmiszergazda-
sága gazdasági
érdek és morális
kötelesség!
Üzenetek:

5. 0
2
4
6
8
10
Demográfia alakulása
(mrd fő)
7,6
9,7
1950 2017 2050
0
1000000
2000000
3000000
4000000
5000000
Termőterület nagysága (ezer ha)
0
200
400
600
800
1000
1200
1400
1600
1000 főre jutó mezőgazdasági
területnagyság alakulása
Morális kötelesség
2017-el
azonos
területnagy
ságot
feltételezve
2,5
1961 2017 2050 1950-60 2017 2050
Forrás: FAO statisztikák

6. A globális élelmiszer
árindex az elmúlt egy
évtizedben a kereslet
növekedése, a
spekulatív tőke árupiaci
hatása és az
élelmiszerkínálatot
szűkítő alternatív
üzemanyagok
térnyerése miatt erősen
volatilisen ugyan, de
markánsan emelkedett.
A prognózisok szerint az élelmiszerek ára a világpiacon
egy relatíve magas szinten stabilizálódik, mivel a jövőben
(is) keresleti piac jellemzi majd az élelmiszerek
világkereskedelmét
Gazdasági lehetőség
Forrás: AKI
0
50
100
150
200
250
300
350
400
450
500
550
600
1967
1968
1969
1970
1971
1972
1973
1974
1975
1976
1977
1978
1979
1980
1981
1982
1983
1984
1985
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
1967=100%

7. 7
Lehetőségei alatt
teljesít az
agrárgazdaság……
Üzenetek:

8. A lehetőségei alapján Magyarország a
mostani termelés dupláját is
előállíthatná • Az agrárgazdaságunk az
elmúlt két és fél
évtizedben drasztikus
pozícióvesztést
szenvedett el a világ
élelmiszertermelésében,
részesedésünk felére
csökkent.
• A világ mezőgazdasági
termelése 1989-1991 évek
átlagához képest 2014-re
81 százalékkal bővült,
Magyarországé 17
százalékkal visszaesett.
• Hústermelésünk a
világénak ma már alig több
mint 0,3 százalékát adja,
miközben a kilencvenes
évtized elején 1 százalék
körül volt a
részesedésünk.
A világ és Magyarország agrártermelésének
alakulása (1989-1991 átlaga = 100%)
Forrás: AKI
-20
30
80
130
180
1989
1991
1993
1995
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2009
2011
2013
%
Magyarország Világ

9. „55 százalékkal bővült a magyar
mezőgazdaság kibocsátása
2010 és 2016 között”
Forrás: Kormányportál, FM
Sajtóiroda 2017. január 26.

10. A mezőgazdasági kibocsátás
indexének változása (2010 = 100,0)
100
128.4 128.6 137.5
145.7 147.5
155.4
0
20
40
60
80
100
120
140
160
180
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Forrás: KSH

11. A mezőgazdasági kibocsátás
indexének változása (2008-2010 =
100,0)
100
111.2
0
20
40
60
80
100
120
140
160
180
2008-2010 2014-2016
Forrás: KSH
Az éves átlagos növekedés
1.6%

12. A mezőgazdaság kibocsátása tehát az
elmúlt mintegy egy évtizedben csak
enyhén emelkedett.
A pénzügyi teljesítménye viszont
– 2014-ig –
erőteljesebben javult.

13. -3.4
21.4
49.4
76.5
75.2
87.8
36.7
50
137.9
154.2
138.2
177.7
103.8 105,4
-20
0
20
40
60
80
100
120
140
160
180
200
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
milliárdFt
A mezőgazdasági vállalkozások
adózás előtti eredménye*
Forrás: NAV adatbázis
* Az adóbevallást készítő gazdaságok adatai alapján

14. A mezőgazdasági jövedelemtámogatások és
a jövedelem alakulása (2004-2015)
-100
0
100
200
300
400
500
600
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
milliárdFt
Társas bérszínvonallal korrigált adózás előtti eredmény
Jövedelemtámogatás
Forrás: FADN, NAV
AKI számítás

15. 15
Üzenetek:
Ugyanakkor még
mindig történelmi
esély adódik az
ágazat
fejlesztésére!

16. Nemzetközi összehasonlító elemzések
azt bizonyítják, hogy csak azok az
országokban fejlődött az
agrárgazdaság az elmúlt fél
évszázadban, ahol élénk volt az
innováció, ahol rendelkezésre álltak a
források !

17. • Az innovációhoz
 ötletek és
 szakmai tudás kell.
• A források lehetnek:
 saját forrás;
 hitel;
 támogatás.

18. A mezőgazdasági egyéni és társas
vállalkozások betétállományának*
alakulása
84 91 96
135
190 184 206 200
272
323 301
340 364 384.9
95 97 101
113
126 131 105 114
142
144 164
202
235
276.4
0
100
200
300
400
500
600
700
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
milliárdFt
Társas vállalkozások Egyéni gazdaságok
* A társas vállalkozások 2002-2007. évi adatai a Pénztár, csekkek állományának értékét is tartalmazzák.
Forrás: NAV és FADN adatok

19. A mezőgazdasági társas vállalkozások teljes
hitelállományának alakulása
Forrás: MNB
231
249
294 304
281 285
244
220
201 212 216
263
345 333
260
9
20
35
55
48
54 87
72
65
68
50
42
43
33
72
0
50
100
150
200
250
300
350
400
450
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Forinthitelek Devizahitelek
MilliárdFt

20. Jegybanki alapkamat alakulása
0.00%
5.00%
10.00%
15.00%
20.00%
25.00%
30.00%
1995
20082004
2011
Forrás: MNB
2016

21. Kifizetett agrártámogatások
megoszlása
Forrás: VM + MVH adatok alapján
AKI számítás
217
133.1
177.5 181.4 190.7
135.9
167.2
107.7 118.8 132.7 128.2 127.1
172.1
127.9
1.1
22.8
234.1
248.2 245
261.2
464.2
425.8
353.6
517.2
557.3
603.5
620.1
586.2
0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Nemzeti forrásból finansízrozott támogatások EU forrásból finanszírozott támogatások

22. • A magyar mezőgazdaság az elmúlt 2-3 évtizedben nem volt olyan kedvező
gazdasági kondícióban mint az elmúlt években, de ennek további
erősödése nem várható.
• Az agrárgazdaságban felhalmozott forrásokat a jövő érdekében egy jól
tervezett, hosszú távú stabilitást ígérő, fejlesztésorientált
gazdaságpolitikával célszerű mobilizálni az elkövetkező években.
• Ennek megvalósítása történelmi lehetőség és történelmi felelősség.
• A hazai termelőknek fel kell készülniük arra is, hogy csökkenő támogatások
mellett is talpon tudjanak maradni! Ennek pedig csak egy módja van: a
hatékonyság javítása, a versenyképesség erősítése!
• Mit tegyenek ennek érdekében? Ki kell használni azokat a lehetőségeket,
amelyek a fejlesztések, korszerűsítések, az innováció területén
rendelkezésre állnak!
• Mi a kormányzat feladata? Hosszú távra stabilnak remélt agrárpolitikai
környezet biztosítása, ellentmondásos, kockázati elemeket is tartalmazó
kormányzati döntések mellőzése.
Konklúzió – a jövőt a jelenben
alapozzuk meg

23. Köszönöm a megtisztelő
figyelmet!