Kővágószőlős HEP 2018-2023 20201214

Helyi
Esélyegyenlőségi
Program
Kővágószőlős Község Önkormányzata
2018-2023

2
Tartalom
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ...............................................................................................3
Bevezetés................................................................................................................................................... 3
A település bemutatása ........................................................................................................................ 3
Értékeink, küldetésünk ....................................................................................................................... 11
Célok .......................................................................................................................................................... 11
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)........................................... 11
1. Jogszabályi háttér bemutatása............................................................................................... 12
2. Stratégiai környezet bemutatása........................................................................................... 13
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...................... 15
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .............................. 33
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége......................................................................................... 45
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................. 50
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége............................................................... 54
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit
szereplők társadalmi felelősségvállalása.................................................................................. 57
1. A HEP IT részletei......................................................................................................................... 59
A helyzetelemzés megállapításainak összegzése.............................................................. 59
A beavatkozások megvalósítói.................................................................................................. 60
Jövőképünk....................................................................................................................................... 61
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP
IT)............................................................................................................................................................ 62
3. Megvalósítás................................................................................................................................... 65
A megvalósítás előkészítése ...................................................................................................... 65
A megvalósítás folyamata........................................................................................................... 65
Monitoring és visszacsatolás ..................................................................................................... 66
Nyilvánosság.................................................................................................................................... 67
Érvényesülés, módosítás............................................................................................................. 68
4. Elfogadás módja és dátuma..................................................................................................... 69

3
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)
Bevezetés
Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény,
a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló
321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes
szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Kővágószőlős Önkormányzata
Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat.
Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a
település más dokumentumait1
, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények
működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri
kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira.
Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása
Községünk a Mecsek déli lábánál, a természeti kincsekben bővelkedő Jakab hegy tövében, Pécstől 15 km-
re, a 6-os főközlekedési úttól 2,5 km-re, közúton jól megközelíthető helyen található. A falu felé 600
méterre magasodó, különleges geológiai képződményekkel tarkított, 1978-tól védetté nyilvánított Jakab-
hegy, valamint az a tény, hogy a település kornyéke az i.e. 1100 óta lakott, a község egészének megadja
kiugrási lehetőségeit. Számos látnivaló jelent turisztikai attrakciót, amelyet a falu vendéglátással és
szállásadással foglalkozó vállalkozói jól kihasználhatnak.
1
Helyi költségvetési koncepció, Helyi településrendezései terv, Helyi településfejlesztési koncepció.

4
A hegy és a dombsor értékes természetvédelmi terület, melyen a Jakab-hegyet felépítő permi vörös
homokkő sajátos sziklaformációkat alkot, közöttük vannak a Babás-szerkövek, és a Zsongorkő néven
ismert természeti látványosságok. A földben mélyebben található zöld homokkő uránt tartalmaz. A
község klímája szubmediterrán, ennek köszönhetően különleges, védett növénytársulások alakultak ki a
területén (kapcsos korpafű, fekete kökörcsin, sárga kövirózsa, tő zerge moha stb.)
Kővágószőlős egyik szembetűnő jellegzetessége a helyben kitermelt vörös homokkő építészetben elnyert
nagy szerepe, de a település nevének eredete is ehhez kapcsolható. A falu elnevezése a II. századi
szőlőműves és szőlővel, valamint kiváló borral adózó szolgáló népeitől származik. A kővágó jelzőt a török
uralmat követő időszakban, a településen a mezőgazdaság mellett jellemző kőbányász és kőfaragó
mesterségek nyomán kapta.
Községünk életében ma is jelen van a szőlő és a bor termelése a Bánáti rizlingtől az Olaszrizlingen át az
Ezerjóig, a talaj főleg a fehér fajtáknak kedvez. Sok család számára jelentett megélhetést ez a kemény
munk4 napjainkig sikerült átmenteni a szőlő és a bor szeretetét. Ezt jelzi az is, hogy minden évben
szakmai bemutatókat, és borversenyt rendezünk.
Az épített környezet szépítése, a kulturált és vendég-csalogató falukép kialakítása érdekében
foglalkozatjuk a közhasznú munkásokat, melynek célja hármas, egyrészt a cigány származású
munkanélkülieknek teremtünk munkalehetőséget, másrészt gazdagítjuk a települést, harmadrészt
elősegítjük az itt élő romák integrációját.
Községünkben több mint 40 éves múltra tekint vissza az uránbányászat, amely ma a Bányászati Múzeum
falai közt rejt fizikai emlékeket, valamint az egykori bányaművelés hagyatékaként fennmaradt épületek
és infrastruktúra jó alapot biztosítanak az Ipari Parkba betelepülő vállalkozások számára.
A község területén teljesen kiépült infrastruktúra teszi lehetővé a komfortos életet, villany, vezetékes
ivóvíz, gáz, csatorna- és szennyvízhálózat szolgálja az itt lakók kényelmét. A településen elérhető internet
szolgáltatás segíti a gyors információ-áramlást, és az esetleges távmunka végzést.
A fent említett, jó közműhálózattal rendelkező Ipari Park kitűnő befektetési lehetőséget kínál a
vállalkozásoknak. A villamos energia szinte korlátlan befektetői igényeket kielégítően áll rendelkezésre.
A jó minőségű belső úthálózat közvetlenül a főúthoz kapcsolódik. Itt egy helyen található intermodális
közlekedési pont, telephely, gáz és villamos energia, valamint képzett, illetve a képzésre hajlandó
munkaerő.
Mivel a közeli Pécsre gyakori közvetlen buszjárat visz, az itt élők számára jó munkába járási lehetőség
kínálkozik a megyeszékhelyre. A faluban bolthálózat, falusi vendéglátás keretében szállásadó
vállalkozások, vendéglátóhelyek és szerényebb igényeket kielégítő, maximum 40 főt befogad ő
turistaszálló található, ami átalakításra, felújításra szorul. Az itt élő lakosság egy részének a községbe,
vagy annak határába betelepült vállalkozások adnak munkát. Sokan járnak el a közeli nagyvárosba
Pécsre dolgozni.
A településen folyik az utak rendbetétele, az intézmények rendezettek, az orvosi rendelő
akadálymentesítése már megtörtént.
A megkezdett parkosítást, virágosítást, utcabútorok és új utcanév táblák kihelyezését folytatjuk. Terveink
közt szerepel, hogy a közeljövőben egy többfunkciós szolgáltatóház építéséket kezdjük meg. A település
terjeszkedésére kevés a lehetőség, de mintegy tizenöt közműves házhely parcellázására, piaci
értékesítésére lehetőségünk van. A község idegenforgalmi pezsgésének adhat lendületet az a
nagyszabású ökoturisztikai pályázat, amely a Jakab-hegyet érintő turisztikai fejlesztések láncába
szeretné illeszteni ezt a gyönyörű fekvésű történelmi falut, történelmi falut, összekapcsolva Cserkút,
Kővágótöttös, Bakonya Boda hasonló törekvéseivel, kínálatával. A helyi és környékbeli vállalkozók és civil
szervezetek az úgynevezett „Zöld Út” programba szeretnék bevonni a helyieket, ezért információs és
egyéb fórumokat szerveznek, hogy a turisztikai fejlesztések lehetőségét továbbadják.

5
A falu története alapja lehet az idegenforgalmi vonzás erősítésére főként Cserkút felől, az Ipari Park
pedig vállalkozások betelepüléséhez a 6-os út felől. Kővágószőlős környékének első lakosai a késő
bronzkorban (i.e. 1000-900 körül) élő nép volt, amelynek nevét nem ismerjük, és akiket a régészet
jellegzetes temetkezési szokásukról - az umamezős kultúra népének nevez. Magaslati telepük a Jakab-
hegy tetején volt a település elpusztulása után az i.e. IX-VIII században a korai vaskor idején egy másik
nép építette védelmi célból a hatalmas sáncokat. Ókori latin és görög nyelvű írások bizonyítják, hogy i.e.
VI-V. században illír-pannon nép lakta a kornyéket. Az i.e. II. században a földvárat a kelták kerítették
hatalmukba és egészen a római hódoltságig megszállva is tartották. A Jakab hegyen a Kárpát-medence
egyik legmonumentálisabb földvára emelkedett. A hegyi városhoz tartozó tanyák falvak nyomai a mai
község területén is felfedezhetőek. A római korban a Jakab-hegyi vár szerepét Sopianae, a mai Pécs
elődje vette át, Kővágószőlős területén pedig egy római villa és egy hozzá kapcsolódó település jött létre.
A IV. században a villa mellé ókeresztény temetőkápolna épült festett sírkamrával. Az V. században a
hunok elől elmenekülő római lakosság helyét osztrogótok vették át, akiknek temetője a római villa
közelében került elő. A IV. században longobárdok majd avarok telepedtek a vidékre, akiknek több
temetőjét is ismerjük Kővágószőlősről. A magyarok a X. században jelentek meg a mai falu helyén. A
település a középkorban a pécsi székesegyház birtokába került.

6
A hegy alatti falvak lakói nagyrészt egyházi nemesek voltak amint azt egy 1290 körül keletkezett
oklevélből megtudjuk. Ez az irat említi először a falu Sceuleus (Szőlős) nevét. A falu a középkorban a
templom körül terült el. A védett elhelyezkedésének köszönhetően épségben átvészelte a török kor
háborúit, középkori eredetű magyar katolikus lakossága megmaradt. Lakóinak fontos megélhetési
forrása volt a szőlőtermelés és, aminek a település) XIX. századi felvirágzását is köszönheti. Az l950-es
években megindult a falu területén az urán kutatása majd bányász lakta. Ezután épült ki a bányászok
elhelyezésére szánt új településrész. Az uránbányászat megszűnése után az 1990-es évektől az egykori
bányatelepek és meddőhányók rekultivációja folyik a lakótelepi lakásokat a lakók folyamatosan újítják
fel.
A Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, 1996- óta
szolgáltat-tájékoztatja, a nagyaktivitású radioaktív hulladéklerakóval kapcsolatos kutatásokról. Az 1996-
ban alakult Társulás, hat településsel kezdte meg működését a kutatásokban érintett települési
környezetben. (Bakonya, Boda, Cserkút, Hetvehely, Kővágószőlős, Kővágótöttös). 2003-ban a kutatási
terület növelése miatt a társulás három új taggal, Cserdi, Helesfa, Bükkösd, településekkel bővült. A
társulásban résztvevő települések Önkormányzatainak közös szándéka alapján alapított társulás, azt a
célt tűzte maga elé, hogy a PART RT és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.
kutatási tevékenységével összefüggő munkálatokról objektív tájékoztatást nyújtson, ehhez megfelelő
eszközöket biztosítson, erősítse a civil társadalmi kontrolt, valamint közreműködjön a
területfejlesztésben. A társulás célja továbbá, hogy egy nemzeti projektben részt vegyen, egészséges
kontaktust teremtsen az ipar és környezete körül. Mindenki számára fontos az emberek biztonsága,
egészsége, környezete, ennek érdekében folytatjuk tevékenységünket! Az érintett települési környezet
folyamatos tájékoztatást kapott eddig is a helyi kábeltelevíziós csatornákon, helyi újságokon, írott
kiadványokon keresztül, melyekben a társulás, az RHK Közhasznú Nonprofit Kft. a PART RT. a kutatásban
résztvevő cégek is helyet kaptak.
1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén
Év
Fő
(TS 0101)
Változás
2012 1 255,00
97,6%
2013 1 225,00 97,6%
2014 1 232,00 100,6%
2015 1 224,00 99,4%
2016 1 253,00 102,4%
2017 n.a. #ÉRTÉK!
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén

7
Mivel 2016-os év végi adat áll rendelkezésre, amely legfrissebb adatnak tekinthető túlzott
következtetéseket nem lehet levonni, némi emelkedés látható a lakónépesség tekintetében. Annyit lehet
következtetni, hogy az elvándorlás megállt, majdnem elértük a 2012-es lakónépesség arányát.
Férfiak Nők
Összesen
(TS 0301)
Férfiak Nők
Állandó népesség száma (férfiak TS 0300, nők TS 0302) 650 682 1 332 48,80% 51,20%
0-2 évesek (összes száma TS 0305, aránya TS 0316) n.a. n.a. 36 n.a. n.a.
0-14 éves (férfiak TS 0306, nők TS 0307) 104 86 190 7,81% 6,46%
65 év feletti (férfiak TS 0314, nők TS 0315) 82 116 198 6,16% 8,71%
Korcsoport
Fő
Az állandó népességből a
megfelelő korcsoportú nők
és férfiak aránya (%)
2.1. számú táblázat - Állandó népesség összetétele nemek és korcsoportok szerint (a 2016-os év adatai)
A bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek tartoznak a bejelentett állandó
népesség körébe, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes
lakásuk), vagy, hogy az összeírás eszmei időpontjában jelen voltak-e. A nők többségben vannak amint az
a táblázatból látható, az idősek tehát a 65 év fölöttiek között még jobban látható ez a különbség.

8
Változás
2001 2011 Fő
15 éves gyermekek száma n.a. n.a. n.a.
16 éves gyermekek száma (TS 0501) 15 17 2
17 éves gyermekek száma (TS 0502) 16 17 1
Összesen 31 34 3
Forrás: TEIR - KSH, Népszámlálási adatok
Fő
Korcsoport
2.2. számú táblázat - 15-17 éves gyermekek száma
Érdekes következtetést lehet levonni a 15-17 éves gyerekek létszámát tekintve, 10 éves
összehasonlításban. 10 év alatt 10 %-os növekedés látható a számoszlopokban.
Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut. Ez az index
megmutatja, hogy az adott település népességére mi a jellemző: amennyiben 100 alatti az index, akkor
túlsúlyban vannak a 14 év alattiak, vagyis fiatalos a népességszerkezet. Ha az index 100 felett van, akkor
a 65 év felettiek vannak többen, és a település elöregedő. Kővágószőlős öregedési indexe száz alatt van,
tehát fiatalos a népességszerkezet, de az is látszik, hogy az öregedési folyamat már elindult. 2015 óta
erősen elöregedő településkép van kialakulóban.
Év
65 év feletti állandó
lakosok száma (fő)
(TS 0328)
0-14 éves korú állandó
(TS 0327)
Öregedési index
(%)
2012 168 185 90,81%
2013 170 183 92,90%
2014 182 181 100,55%
2015 185 185 100,00%
2016 198 190 104,21%
2017 n.a. n.a. #ÉRTÉK!
3. számú táblázat - Öregedési index

9
Az alábbi táblázat Kővágószőlős „vonzerejét” mutatja: ha pozitív az egyenleg, akkor az odaköltözés, ha
negatív, akkor az elvándorlás jellemző. Természetesen itt is további tényezőket szükséges figyelembe
venni. Amint az látható, Kővágószőlősre az elvándorlás jellemző, de ez eléggé hektikus képet mutat. 2014
óta a bevándorlás pozitív számokat mutat, különösen 2015-ben szemmel látható növekedés látható.
Év
Állandó jellegű
odavándorlás
(TS 0601)
Elvándorlás
(TS 0600)
Egyenleg
Állandó oda-, és
elvándorlások
különbségének 1000
állandó lakosra
vetített száma
(TS 0602)
2012 41 39 2 1,5
2013 36 45 -9 -6,9
2014 40 33 7 5,39
2015 55 32 23 17,5
2016 45 39 6 4,5
2017 n.a. n.a. n.a. n.a.
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások
A természetes szaporodás értékét úgy számoljuk ki, hogy az élveszületések számából kivonjuk a
halálozások számát. Amint a táblázatból és a diagramból kiolvasható magasabb a halálozások száma,
mint az élve születéseké. 2016-ban az utóbbi öt év legkisebb különbsége tapasztalható.

10
Év
Élveszületések száma
(TS 0701)
Halálozások száma
(TS 0702)
Természetes
szaporodás (fő)
2012 8 14 -6
2013 7 14 -7
2014 7 13 -6
2015 7 23 -16
2016 12 15 -3
2017 n.a. n.a. n.a.
5. számú táblázat - Természetes szaporodás
Összefoglalva a fenti táblázatok és diagramok adatait, a lakónépesség száma folyamatosan csökkent
2013-ig, azóta növekedést tapasztalhatunk. A nők többségben vannak a településen, ez a későbbiekben
azért lehet fontos, mert az esélyegyenlőségi program egyik célcsoportja a nők. 10 éves
időintervallumban, két népszámlálási időszak között a település öregedési indexe mintegy 10 %-kal
emelkedett. Tehát folyamatosan öregszik a település. Ennek egyik oka lehet a természetes szaporodás
csökkenése, bár az utolsó ismert adat bizakodásra adhat okot.

11
Értékeink, küldetésünk
- Összetartó, szolidáris, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes helyi társadalom erősítése.
- Összehangolt együttműködés a foglalkozatási, közoktatási, közművelődési, szociális igazgatási,
egészségügyi, terület-fejlesztési komplex tevékenység-rendszerben, a szubszidiaritás elvének
figyelembevételével.
- Egyenlő bánásmód biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára.
- A mindenkori jogszabályoknak megfelelő pénzbeli, természetbeli juttatásokhoz, valamint a
különböző közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása.
Célok
A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja
Kővágószőlős település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:
az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,
a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,
a diszkriminációmentességet,
szegregációmentességet,
a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés
során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési
intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az
intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).
A HEP helyzetelemző részének célja
Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített,
esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint
helyzetét a településen.
E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő
hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat.
További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a
területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében.
A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT
tartalmazza.
A HEP IT célja
Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét
elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása
szempontjából.
További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt.
Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a
programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés,
kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus
munkacsoportokat.
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

12
1. Jogszabályi háttér bemutatása
1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség
előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program
elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,
 a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi
mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program
elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes
szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a
 a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)
 a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)
 a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
(továbbiakban: Flt.)
 a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)
 az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)
 a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban:
Gyvt.)
 a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt
helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti
szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz:
- EU 2020 stratégia,
- Nemzeti Reform Program,
- Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia,
- „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia,
- Roma Integráció Évtizede Program,
- Nemzeti Ifjúsági Stratégia.
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.
A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítása.
A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése.
Az esélyegyenlőség szemlélet megteremtő és javító települési programok megvalósításának támogatás.
A hátrányos helyzetű csoportok információhoz való korlátlan hozzájutásának elősegítése.
Az esélyegyenlőség biztosítása a közoktatásban.
a 2OO3. évi CXXV. törvény előírásait figyelembe véve, önkormányzati Esélyegyenlőségi Programunk célja a
helyi viszonyokhoz igazodó, a hátrányos helyzetben élő kővágószőlősi polgárokat segítő, támogató
feladatok rendszerezése, ütemezése, az eddig jól bevált hagyományok megőrzésével, megtartásával. A
helyi önkormányzat által hozott szabályozást érintő kérdésekben a Magyarország helyi önkormányzatairól
szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (2013. január 1-étől hatályba lépő) rendelkezik.
2013-ben készült egy Kővágószőlős Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja címmel készült dokumentum,
ami a 2003. évi CXXV. törvény előírásait figyelembe véve készült. Több elemet is hasznosítottunk az akkor
készült dokumentumból.
Ennek a dokumentumnak a célkitűzései voltak a következők:
- A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítása
- A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése
- Az eséIyegyenlőség szemléletét megteremtő és javító települési programok megvalósításának
támogatása.

13
- A hátrányos helyzetű csoportok információhoz való korlátlan hozzájutásának elősegítése
- Esélyegyenlőség biztosítása a közoktatásban
Ezek közül a többnyire általánosan megfogalmazott feladatok közül több megvalósult. A közszolgáltatást
nyújtó intézmények közül az orvosi rendelő és a Védőnői szolgálat akadálymentesítve lett. Az új, illetve
felújított művelődési ház már úgy épült, hogy az akadálymentesítés megoldották. A hátrányos helyzetű
csoportok információhoz jutása is sokat javult, hiszen a művelődési házban, az eMagyarország ponton 3
számítógép áll rendelkezésére, ahol ingyenesen internetezhetnek. Ezen kívül minden információs és
közművelődési program ingyenes.
A hátrányos helyzetűek munkaerő-piacra jutásának elősegítése, szintén feladata lesz a következő ötéves
időszaknak.
2. Stratégiai környezet bemutatása
2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal,
programokkal
- Helyi költségvetési koncepció: A helyi költségvetési koncepció az éves bevételek és kiadások alapján
a település pénzügyi helyzetéhez viszonyítva adott évre tervezett gazdálkodásról szól.
- Helyi településrendezései terv
- Helyi településfejlesztési koncepció
- 4/2014. (VI. 17.) sz. rendelet a helyi építési szabályzatról
- 1/2017. (II. 04.) rendelete az egészségügyi alapellátási körzetekről: „Kővágószőlős Község
Önkormányzata lakosainak egészségügyi ellátásának biztosítása érdekében Cserkút, Kővágótöttős,
Bakonya községekkel közösen háziorvosi szolgáltatást működtet. A háziorvosi körzethatár
Kővágószőlős, Cserkút, Bakonya, Kővágótöttös községek közigazgatási területe.”
- 8/2018. (X. 16.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról: „A rendelet
megalkotásával a képviselőtestület célja, hogy a helyi társadalom művelődési és kulturális
igényének figyelembe vételével a helyi hagyományok, a lehetőségek alapján egységesen határozza
meg az általa támogatott közművelődési tevékenység körét, azok ellátásának módját és feltételeit,
a finanszírozás módját, továbbá: hogy jogszabályi keretet teremtsen a közösségi művelődés
gyakorlásához méltó környezet és infrastruktúra biztosításához, nemzeti és nemzetiségi
hagyományok ápolásához, a helyi lakosság közösségei, a helyi érdek védelmének erősítéséhez.”
- 10/2018. (X. 16.) önkormányzati rendelete a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek
bérének megállapításáról: Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások és szociális lakások bérleti
díjának számolási módját és mértékét határozták meg a rendeletben.
- 1/2016.(I. 19.) önkormányzati rendelete a helyi önszerveződő közösségekkel, helyi egyházakkal,
helyi nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködésről, a pénzügyi támogatás rendjéről szóló
7/2015. (V. 29.) számú önkormányzati rendelet módosításáról
- 9/2018. (X. 16.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 2/2015. (II.
25.) önkormányzati rendelet módosításáról.
- 11/2018. (X. 16.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő
térítési díjról
- 12/2018. (X. 16.) önkormányzati rendelete az új lakást építők, és a helyileg védett épületeken
felújítást végzők támogatásáról
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása
- A Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, 1996- óta
szolgáltat-tájékoztatja, a nagyaktivitású radioaktív hulladéklerakóval kapcsolatos kutatásokról. Az
1996-ban alakult Társulás, hat településsel kezdte meg működését a kutatásokban érintett
települési környezetben. (Bakonya, Boda, Cserkút, Hetvehely, Kővágószőlős, Kővágótöttös). 2003-

14
ban a kutatási terület növelése miatt a társulás három új taggal, Cserdi, Helesfa, Bükkösd,
településekkel bővült. A társulásban résztvevő települések Önkormányzatainak közös szándéka
alapján alapított társulás, azt a célt tűzte maga elé, hogy a PART Zrt és a Radioaktív Hulladékokat
Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. kutatási tevékenységével összefüggő munkálatokról objektív
tájékoztatást nyújtson, ehhez megfelelő eszközöket biztosítson, erősítse a civil társadalmi kontrolt,
valamint közreműködjön a területfejlesztésben. A társulás célja továbbá, hogy egy nemzeti
projektben részt vegyen, egészséges kontaktust teremtsen az ipar és környezete körül. Mindenki
számára fontos az emberek biztonsága, egészsége, környezete, ennek érdekében folytatjuk
tevékenységünket! Az érintett települési környezet folyamatos tájékoztatást kapott eddig is a helyi
kábeltelevíziós csatornákon, helyi újságokon, írott kiadványokon keresztül, melyekben a társulás, az
RHK Közhasznú Nonprofit Kft. a PART Zrt a kutatásban résztvevő cégek is helyet kaptak.
- 2013. január 1-től megalakult a Kővágószőlősi Közös Önkormányzati Hivatal. A közös hivatal
Bakonya, Cserkút és Kővágószőlős közigazgatási területén lát el hatósági feladatokat és az
önkormányzat által meghatározott munkát. Néhány hatósági hatáskör átkerült a járási hivatalhoz.
Ezek: alanyi jogú ápolási díj, alanyi jogú közgyógyellátás, egészségbiztosítási jogosultság.
- Megszűnt 2013. június 30-tól az Intézményfenntartó Társulás. Az általános iskola állami irányításba
vétele miatt megváltozott az Általános Nevelési Központ, mely három egységből állt; általános
iskola, óvoda és konyha. Az általános iskola leválása miatt megszűnik június 30-tól az
Intézményfenntartó Társulás (Bakonya, Cserkút, Kővágószőlős, Kővágótöttös). Az óvoda és a
konyha ettől az időponttól kezdve egyedül a Kővágószőlősi Önkormányzat irányítása alá kerül. 2018
január 1-től a Kővágószőlősi Óvodát és konyhát összevonták, így Kővágószőlősi Óvoda és Konyha
egy intézmény lett, A fenntartó továbbra is Kővágószőlős Község Önkormányzata. Az
adminisztrációs feladatokat a Kővágószőlősi Közös Önkormányzati Hivatal végzi, a munkáltatói
jogok a mindenkori Óvodavezető hatáskörébe kerülnek. A családsegítő és a gyermekjóléti
szolgálatot az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ munkatársai látják el
a településen, illetve a környező településeken is. 2016-tól egy munkatárs látja el a családsegítő és
gyermekjóléti feladatokat. 2016. december 1-től egy munkatárs részmunkaidőben. A Kővágószőlősi
Általános Iskola a lecsökkent létszám miatt a Pellérdi Általános Iskola Kővágószőlősi tagintézménye
lett.
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok,
kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása
Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú melléklete
tartalmazza.
Az HEP-ben szereplő adatok a következő forrásból származnak és partnerek voltak a HEP elkésztésében:
- Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR), www.teir.hu
- Központi Statisztikai Hivatal, www.ksh.hu
- Népszámlálás 2011, www.nepszamlalas.hu (A 2011-es népszámlálás végleges adatai még nem állnak
rendelkezésre, ezért az adatok olykor hiányosak, de ezt mindenhol külön jelzésre került.)
- Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, www.nfsz.hu
- Nemzeti munkaügyi Hivatal, www.munka.hu
- Kővágószőlős Község Önkormányzata www.kovagoszolos.hu
- Kővágószőlősi Roma Nemzetiségi Önkormányzat
- A Pellérdi Általános Iskola Kővágószőlősi tagiskolája
- Kővágószőlősi Óvoda és Konyha
- Kővágószőlősi Védőnői Szolgálat
- Kővágószőlősi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
- A kővágószőlősi civil szervezetek

15
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége
3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet
A jövedelem és vagyon fogalmát a 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról, Szt. 4. §-a és a Cst.
4. §-a határozza meg a jogszabályok hatálya alá tartozó ellátások vonatkozásában.
A településen hosszú évekig uránbánya működött. A lakosság legnagyobb része a bányában dolgozott, de
közvetve vagy közvetlenül a bányához kapcsolódva szerezte jövedelmét. 32 év után 1997-ben zárták be az
utolsó aknát is a település közelében. Addig gyakorlatilag nem volt számottevő munkanélküliség a
településen. A bányászfizetések magasnak számítottak és az akkor, vagy az óta nyugdíjba vonult bányászok
nem élnek rossz jövedelmi viszonyok között. Gyakorlatilag az óta van munkanélküliség. Azokban az években
a romák és a nemzetiség is a bányában dolgozott, vagy a bányához kapcsolódó munkahelyekről szerezte
jövedelmét. A bányabezárások előtt nem volt gond a pályaválasztással, hiszen gyakorlatilag egyenes út
vezetett a fiataloknál a „jól fizető” bányába. Nem volt különbség a bányászok között, dolgozott együtt,
roma, magyar és más nemzetiségű (pl. lengyel) bányász is. A falu portáin is látszik még a viszonylagos jólét.
Tiszta, rendezett és élhető a település. Etnikai konfliktus nem volt soha településen, sőt külső szemlélők
szerint példás az együttélés és az együttműködés a roma, nem roma és egyéb nemzetiségek között a
faluban. Az utóbbi években, mint településen is, többen dolgoznak külföldön a település lakói közül.
Kevesebb a munkanélküli, a létbizonytalanság nem annyira központi téma a településen, hiszen az utóbbi
években könnyebben el lehet helyezkedni a nem kvalifikáltabb munkakörökben. van egy réteg azonban,
akik olyan régen és tartósan vannak munka nélkül, hogy szinte lehetetlen számukra visszatalálni a munka
világába. Egy bizonyos kör, akik a közmunkaprogramban vesznek részt, hiába nem számítanak most
álláskeresőnek, hiszen statisztikailag nem munkanélküliek, azonban évek óta ebben a programban vesznek
részt és szintén nem munkaerőpiacról élnek.
3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció
Az összegyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek
ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján
településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt
évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban.
a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya
2012 2013 2014 2015 2016 2017
108 88 79 74 64 40
Fő 2,25 3 3,75 1,25 1 0,75
% 2,1% 3,4% 4,7% 1,7% 1,6% 1,9%
Fő 14,25 12,5 8,75 14,25 8 5
% 13,2% 14,2% 11,0% 19,3% 12,5% 12,5%
Fő 14 13,25 8,5 6,5 5,5 2,5
% 13,0% 15,1% 10,7% 8,8% 8,6% 6,3%
Fő 14 8,25 8,75 8,75 6,75 5,75
% 13,0% 9,4% 11,0% 11,8% 10,6% 14,4%
Fő 17,75 10,5 11,75 6,5 7,25 5,25
% 16,4% 12,0% 14,8% 8,8% 11,4% 13,1%
Fő 11,25 10,25 9,75 11,5 11,75 3,5
% 10,4% 11,7% 12,3% 15,5% 18,4% 8,8%
Fő 16,25 10,50 10,75 8,25 9,00 4,50
% 15,0% 12,0% 13,6% 11,1% 14,1% 11,3%
Fő 12,75 13,50 10,00 8,50 7,00 6,50
% 11,8% 15,4% 12,6% 11,5% 11,0% 16,3%
Fő 5,5 5,75 7,25 7 5,75 4,75
% 5,1% 6,6% 9,1% 9,5% 9,0% 11,9%
Fő 0,25 1,50 1,75 1,50
% 0,0% 0,3% 0,0% 2,0% 2,7% 3,8%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
35-39 év (TS 1006)
40-44 év (TS 1007)
50-54 év (TS 1009)
45-49 év (TS 1008)
Regisztrált munkanélküliek/
nyilvántartott álláskeresők száma
összesen
20 év alatti (TS 1002)
20-24 év (TS 1003)
25-29 év (TS 1004)
30-34 év (TS 1005)
55-59 év (TS 1010)
59 év feletti (TS 1011)
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma korcsoportok szerint
Fő
összesen

16
A fenti táblázat jól mutatja, hogy a regisztrált álláskeresők száma jelentősen csökkent az elmúlt öt évben,
csaknem 60 %-kal. A csökkenés több tényező miatt is lehet, ezek legalábbis helyi szinten a következőkből
adódhatnak: - Helyi szinten is többen dolgoznak külföldön. – A regisztrációból kikerültek, nincsenek
nyilvántartva. – A Közmunkában résztvevők a statisztikában szerepelnek.
A munkanélküliségi ráta nemenkénti bontásából kiderül, hogy helyben a nők még mindig magasabb
számban vannak a férfiakhoz képest.
Férfi
(TS 0803)
Nő
(TS 0804)
Összesen
(TS 0803) Fő Fő Fő % Fő % Fő %
2012 482 477 959 50 10,4% 58 12,2% 108 11,3%
2013 479 465 944 43,25 9,0% 44,5 9,6% 88 9,3%
2014 472 464 936 34,5 7,3% 44,75 9,6% 79 8,5%
2015 468 476 944 31 6,6% 43 9,0% 74 7,8%
2016 464 480 944 28,75 6,2% 35 7,3% 64 6,8%
2017 n.a. n.a. n.a. 21,5 n.a. 28,25 n.a. 50 n.a.
3.2.1. számú táblázat - Munkanélküliségi ráta nemek szerint
Év
15-64 év közötti állandó népesség (fő) Regisztrált munkanélküli/nyilvántartott álláskeresők száma (fő)
Férfi (TS 0801) Nő (TS 0802) Összesen

17
A 180 napnál régebben munkanélküliek aránya viszont magasabb százalékot mutat. 5 év alatt hol
emelkedett, hol csökkent, de öt év alatt nem lett kevesebb. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy
aki tartósan munkanélküli annak sokkal nehezebb elhelyezkednie, mint korábban.
% Férfi Nő Összesen Férfiak Nők
2012 20,14 n.a. n.a. 0 n.a. n.a.
2013 29,63 n.a. n.a. 0 n.a. n.a.
2014 25,62 n.a. n.a. 0 n.a. n.a.
2015 28,38 n.a. n.a. 0 n.a. n.a.
2016 31,2 n.a. n.a. 0 n.a. n.a.
2017 21,11 n.a. n.a. 0 n.a. n.a.
180 napon túli nyilvántartott
álláskeresők száma nemek szerint
Nők és férfiak aránya, a 180
napon túli nyilvántartott
álláskeresőkön belül
3.2.3. számú tábla - A 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott
álláskeresők száma és aránya nemek szerint
Év
180 napnál
hosszabb ideje
regisztrált
munkanélküliek
aránya (TS 1501)
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága
Férfi (TS 1601) Nő (TS 1602) Férfi Nő
% % % %
2001 90,0% 80,3% 10,0% 19,7%
2011 97,5% 93,1% 2,5% 6,9%
Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás
3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség
Év
Legalább az általános iskola 8.
évfolyamát elvégzett 15 éves és
idősebb népesség, a megfelelő
korúak százalékában
Iskolai végzettséggel
nem rendelkező 15 éves és idősebb
népesség, a megfelelő korúak
százalékában

18
A fenti táblázatban látható, hogy az iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya két népszámlálás között
átlagosan több mint 10 %-kal csökkent.
Fő Fő % Fő % Fő %
2012 108 0,75 0,7% 47,25 43,8% 60,00 55,6%
2013 88 2,00 2,3% 39,00 44,4% 46,75 53,3%
2014 79 2,50 3,2% 35,25 44,5% 41,50 52,4%
2015 74 1,75 2,4% 33,75 45,6% 38,50 52,0%
2016 64 1,75 2,7% 29,25 45,9% 32,75 51,4%
2017 50 1,25 2,5% 23,75 47,7% 24,75 49,7%
8 általánosnál magasabb iskolai
végzettség (TS 0903)
Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség
szerint
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma iskolai végzettség szerint
Év
Regisztrált
munkanélküliek/
nyilvántartott
álláskeresők
száma összesen
8 általánosnál
alacsonyabb végzettség
(TS 0901)
Általános iskolai
végzettség (TS 0902)

19
Általános iskolai
felnőttoktatásban tanulók száma
(TS 3401)
Fő Fő %
2012 n.a. n.a. n.a.
2013 n.a. n.a. n.a.
2014 n.a. n.a. n.a.
2015 n.a. n.a. n.a.
2016 n.a. n.a. n.a.
2017 n.a. n.a. n.a.
Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők
Év
8. évfolyamot eredményesen
befejezte a felnőttoktatásban
(TS 3301)
Középfokú felnőttoktatásban
résztvevők összesen
Középiskolai
tanulók száma a
felnőttoktatásban
(fő) - (TS 3601) ?
Fő Fő % Fő % Fő % Fő
2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 95
2013 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 118
2014 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 130
2015 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 62
2016 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
2017 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában
Gimnáziumi
felnőttoktatásban
résztvevők
Szakiskolai
felnőttoktatásban
résztvevők száma
(TS 3501)
Szakközépiskolai
felnőttoktatásban
résztvevők száma
Év
Érdekes a fenti táblázat adatsora. Látszik, hogy 5 év alatta a regisztrált, nyilvántartott álláskeresők száma
mintegy 60 %-kal csökkent. Ugyanakkor a 8 általános alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya
is csökkent a regisztrált munkanélkülieknél. Ebben szintén szerepe lehet a közmunkaprogram alanyainak
statisztikai számításba történő bevonása. A felnőttoktatásban résztvevőkről kevés adatunk van, de annyit
láthatunk, hogy 2013-14-ben sokan tanultak középiskolai felnőttoktatásban.
c) közfoglalkoztatás
A közfoglalkoztatás átalakítása következtében 2011. január 1-jétől megszűnt a közmunkaprogram, a
közcélú munka és a közhasznú munkavégzés, melyeket az egységes közfoglalkoztatás rendszere váltott fel.
A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája, támogatott „tranzitfoglalkoztatás”, amelynek
célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra. A
közfoglalkoztatás átmeneti munkalehetőséget biztosít azok számára, akiknek az önálló álláskeresése hosszú
ideig eredménytelen.
A változások a közfoglalkoztatás támogatási rendszerét és feltételeit is alapjaiban érintették. Az új
rendszerben az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és
hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet a belügyminiszter szakpolitikai feladat- és hatáskörébe
utalta a közfoglalkoztatást. A kormányrendeletet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló
152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 2014. június 6-ával hatályon kívül helyezte és egyúttal pontosította a
belügyminiszter, mint a Kormány közfoglalkoztatásért felelős tagjának feladatkörébe tartozó feladatokat.
Elmondható, hogy a közfoglalkoztatás részben betölti a korábbi közmunkaprogramok szerepét és
funkcióját, azonban semmiképpen nem említhető annak jogutódjaként.
A közfoglalkoztatás számottevő lehetőséget jelent a halmozottan hátrányban lévő, foglalkoztatást
helyettesítő támogatásban (a továbbiakban: FHT) részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem
jogosult álláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma

20
nemzetiségű álláskeresők) átmeneti jellegű, határozott időtartamú foglalkoztatására. Azt, hogy ki lehet
közfoglalkoztatott, a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) határozza meg. Eszerint
közfoglalkoztatott az lehet, aki
 munkaviszonyt létesíthet és 16. életévét betöltötte, valamint
 megfelel az alábbi feltételek valamelyikének:
 a járási hivatalban regisztrált álláskereső – FHT (foglalkoztatást helyettesítő támogatás) -ban
részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskereső, ideértve azt az
álláskeresőt is, akinek álláskeresőként való nyilvántartása a közfoglalkoztatási jogviszonya miatt
szünetel − vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti
rehabilitációs ellátásban részesülő személy
 a menekültügyi őrizetben lévő személy kivételével kérelmének jogerős elbírálásáig az, aki
menekültként, oltalmazottként, vagy menedékesként történő elismerés iránti kérelmet nyújtott
be,
 olyan harmadik országbeli állampolgár, akinek az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli
állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 62. § (1) bekezdés a), c),
d), f) pontok alapján kijelölt helyen való tartózkodását rendelte el.
Kővágószőlősön a Közfoglalkoztatás keretében mintegy 8-10 fő vesz részt folyamatosan. Ők
településrendezési feladatokat látnak el.
d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés,
potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben
működő foglalkoztatási programok stb.)
A település lakosságszámához képest a regisztrált vállalkozások száma magasnak tűnik. Ez annak
köszönhető, hogy a falu határában egy ipari park működik, ahová számos cég tette telephelyét. Ez az
iparűzési bevételeken is látszik. Ez azonban nem látszik a foglalkoztatásban a településen. A helyi cégek
kevés esetben foglalkoztatnak helyieket. Az állami szektorban, gyakorlatilag az önkormányzat, állandó
létszámmal működött 2012. december végéig. 2018 az Önkormányzatnál foglalkoztatott létszám 14 fő.
e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a
településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük
Hiány mutatkozik viszont olyan programokból, amelyek segítenék a fiatalok foglalkoztatását, és az
oktatásból kikerülő fiatalok sem tudnak olyan programokra jelentkezni, még a vonzáskörzetben sem. Ez egy
olyan pont lehet, amelyre intézkedési tervet szükséges létrehozni.
f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és
egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)
Helyi foglalkoztatási program nincs a településen.
g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő
foglalkoztatása
Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a
szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum
szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek.
A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok,
iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési
zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a
munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére – nem kis részben
az oktatás és képzés hiányosságaira, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi

21
válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira
vezethetők vissza.
Az Eurostat statisztika azt mutatja, hogy minden harmadik ember szegénységben él. Fel kell hívni a
figyelmet, hogy ez ugyan még nem látszik a településen, statisztikai adatok szerint. Fokozottabb felmérést
igényel ez a terület.
h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén
Kényes területe ez a HEP-nek. Országos szinten sem áll rendelkezésre megfelelő adatsor, annak
bizonyítására, hogy a foglalkoztatás területén mennyire van jelen ez a társadalomban. Legendák és
szájhagyomány útján terjedő nem ellenőrzött és nem feltárt „pletykákat”, nem lehet tényként kezelni.
Fontos lenne, hogy az emberek tisztában legyenek jogaikkal, ezért pl. az Egyenlő Bánásmód Hatóság, mint
intézmény és az EBH munkája ismert legyen az emberek számára. Helyi szinten nem ismert ilyen eset.
3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó
támogatások
E területen az Szt. 25. §-a és 47. §-a alapján a szociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli
és természetbeni ellátási formák adhatók:
- Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális
segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély.
- Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális
ellátás formájában is nyújthatók, így lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély,
rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás.
- Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való
jogosultság, adósságkezelési-szolgáltatás az előre fizetett mérőórákkal lelhető fel, szociális tűzifa
támogatás.
- Az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza, összhangban a törvényekkel a 9/2018. (X. 16.)
önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 2/2015. (II. 25.)
önkormányzati rendelet módosításáról.
- 11/2018. (X. 16.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő
térítési díjról.
Év
15-64 év közötti állandó
népesség száma
(TS 0803 és TS 0804 összesen)
Álláskeresési segélyben
részesülők (fő) - (TS 1101)
Álláskeresési segélyben
részesülők %
2012 959 0,75 0,1%
2013 944 n.a. n.a.
2014 936 n.a. n.a.
2015 944 1 0,1%
2016 944 0,75 0,1%
2017 n.a. 0,75 n.a.
3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma

22
A táblázatból és a diagramból kiderül, hogy a csökkenő népességszám ellenérre sem növekedett a
segélyezettek száma. Nyilvánvalóan ez összefügg a regisztrált és nyilvántartott álláskeresők számával.
Regisztrált
munkanélküliek/nyil-
vántartott
álláskeresők száma
(TS 1301)
Fő Fő %
2012 108 9,50 8,8%
2013 87,75 6,00 6,8%
2014 81 6,50 8,0%
2015 74 5,75 7,8%
2016 62,50 5,00 8,0%
2017 49,75 5,75 11,6%
3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált
munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma
Év
Álláskeresési járadékra
jogosultak (TS 1201)
„Állás kereső az a személy, aki: Álláskereső, és az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább
360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és kereső tevékenységet nem folytat, tehát munkaviszonyban nem

23
áll, és tevékenységet sem folytat, és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett
eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége sem tud megfelelő munkahelyet
felajánlani. Jogosultsági idő: amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt
munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni illetőleg társas vállalkozói
tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési
kötelezettségének eleget tett.”
Rendszeres szociális segélyben
részesített regisztrált munkanélküliek
száma (negyedévek átlaga) - TS 1401
(2015. február 28-tól az ellátás
megszűnik, vagy külön válik EGYT-re
és FHT-ra)
Fő Fő 15-64 évesek %-ában Fő Munkanélküliek %-ában
2012 41,50 n.a. 4,33% n.a. n.a.
2013 34,25 n.a. 3,63% n.a. n.a.
2014 30,75 n.a. 3,29% n.a. n.a.
2015 25,50 2,67 2,70% n.a. n.a.
2016 25,00 4,17 2,65% n.a. n.a.
2017 18,75 n.a. n.a. n.a. n.a.
3.3.3. számú táblázat - Aktív korúak ellátása - Rendszeres szociális segélyben, egészségkárosodási és
gyermekfelügyeleti támogatásban, valamint foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma
Egészségkárosodási és
gyermekfelügyeleti támogatásban
részesülők átlagos száma 2015. márc.
1-től érvényes módszertan szerint
(TS 5401)
Foglalkoztatást helyettesítő
támogatásban részesítettek átlagos
havi száma (2015. március 01-től az
ellátásra való jogosultság megváltozott)
Év
2015-ben nagyon sok változás történt a szociális ellátások terén. Az EMMI Központi ügyfélfogadási Irodája
ezt így fogalmazza meg: „Nem könnyű eligazodni a jogszabályok sokaságában, sem az ellátásokban
érintetteknek, sem az ügyintézőknek, sem az ellátások iránt érdeklődőknek. Szociális ellátórendszerünk
meglehetősen szerteágazó. Bizonyos ellátások az időskorúakat érintik, mások a megváltozott
munkaképességűeket, a fogyatékosokat, a gyermeket nevelő családokat.
Nehezíti a tájékozódást a jogszabályok gyakori változásán túl az is, hogy az ellátások igénylése és
megállapítása különböző szervek hatáskörébe tartozik.” Ezért az eligazodáshoz egy linket csatolok, ahol a
minisztérium ad tájékoztatást: http://csaladitudakozo.kormany.hu/

24
Év
Felnőttek és gyermekek
részére szervezett háziorvosi
szolgálatok száma
(TS 4401)
Csak felnőttek részére
szervezett háziorvosi
szolgáltatások száma
(TS 4301)
A házi gyermekorvosok által
ellátott szolgálatok száma
(TS 4501)
2012 1 0 0
2013 1 0 0
2014 1 0 0
2015 1 0 0
2016 1 0 0
2017 n.a. n.a. n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar
3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás
Év
Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
(TS 5601)
2012 40
2013 21
2014 42
2015 35
2016 27
2017 n.a.
3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

25
Év
Ápolási díj, alanyi jogon:
támogatásban részesítettek évi
átlagos száma (TS 5901)
Ápolási díj, méltányossági
alapon: támogatásban
részesítettek évi átlagos száma
(TS 5902)
Összesen
2012 5 1 6
2013 0 1 1
2014 0 1 1
2015 0 1 1
2016 0 1 1
2017 0 3 3
3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció
E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális
lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető
elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a
lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket,
elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás,
vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez
nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a
csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti
kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási
támogatást nyújt.
A lakásfenntartási támogatás alanyi jogon, normatív alapon állapítható meg.
Az Ebktv. tiltja a lakáshoz jutási feltételek olyan módon való meghatározását, ami alapján egyes védett
tulajdonságokkal rendelkező csoportok egy adott településen vagy településrészen belül mesterségesen
elkülönülnek. 12/2018. (X. 16.) önkormányzati rendelete szabályozza az új lakást építők, és a helyileg védett
épületeken felújítást végzők támogatását. Így a rendeletben szabályozottak szerint támogatáshoz juthatnak
az első lakáshoz jutók.

26
a) bérlakás-állomány
Kővágószőlős Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2018. (X. 16.) önkormányzati rendelete a
lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérének megállapításáról, szabályozza a bérleti díjakat.
b) szociális lakhatás
A szociális lakások tulajdonosa előzőleg a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat volt, de az önkormányzat kezelésébe
és tulajdonába kerültek ezek a lakások, gyakorlatilag a lakókkal együtt. Szociális bérlakás jelenleg nincs, de
az önkormányzat lehetőséget biztosított a lakóknak, hogy megvásárolhatják az ingatlant, többen éltek is a
lehetőséggel, de többen bérlőként laknak tovább az ingatlanokban. A bérleti díjat az önkormányzat helyi
rendeletben állapította meg. Kővágószőlős Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2018. (X. 16.)
önkormányzati rendelete a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérének megállapításáról.
Év
Lakásállomány (db)
(TS 4201)
Ebből elégtelen
lakhatási
körülményeket
biztosító lakások
száma
Bérlakás állomány
(db)
Ebből elégtelen
lakhatási
körülményeket
száma
Szociális
lakásállomány (db)
Ebből elégtelen
lakhatási
körülményeket
száma
Egyéb lakáscélra
használt nem
lakáscélú ingatlanok
(db)
Ebből elégtelen
lakhatási
körülményeket
száma
2012 514 n.a 5 0 0 0 5 0
2013 516 n.a 5 0 0 0 5 0
2014 517 n.a 5 0 0 0 5 0
2015 517 n.a 5 0 0 0 5 0
2016 517 n.a 5 0 0 0 5 0
2017 n.a. n.a. 5 0 0 0 5 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok
3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány

27
c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok
Az egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok, gyakorlatilag a szőlőhegyen lakott présházak, és
egyéb ingatlanokat jelenti. Amint látszik, sokan laknak hasonló ingatlanban. Ezek az ingatlanok nem
lakáscélra épültek, de sokan olyan körülményeket teremtettek maguknak, amelyek megfelelnek
életvitelüknek.
e) lakhatást segítő támogatások
Év
Lakásfenntartási
támogatásban részesített
személyek száma (TS 6001)
Adósságcsökkentési
támogatásban részesítettek
száma (TS 6101)
2012 16 0
2013 32 0
2014 40 0
2015 31 0
2016 n.a. 0
2017 n.a. n.a.
3.4.2. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési
támogatásban részesülők száma

28
A lakásfenntartási támogatás jogosultsági alapját a Szociális törvény alapján határozza meg az
önkormányzat. (1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról)
f) eladósodottság
Komoly probléma az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony
jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná
leginkább, vagy náluk kapcsolják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat.
Ennek viszont nincsen nyoma a települési adatok között. Felmérés hiányzik az eladósodottak számának
megállapításához. Nincs adósságcsökkentési program a településen.
g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi
közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása.
A belterületen, illetve lakóövezetben található valamennyi lakás hozzájut a közműszolgáltatásokhoz,
közszolgáltatásokhoz.
3.5 Telepek, szegregátumok helyzete
Nincsenek szegregátumok a településen.
a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése,
megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés
lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.)
b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl.
életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekek aránya stb.)
c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés
a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés
E fejezet jogszabályi környezetét az alábbiakban foglaljuk össze. Elsőként kiemeljük az egészségügyről szóló
1997. évi CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében
gondoskodik:
a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,
b) a fogorvosi alapellátásról,
c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról,
d) a védőnői ellátásról,
e) az iskola-egészségügyi ellátásról.
A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik
a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról,
b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását,
c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek
esetleges romlása esetén – lehetőségeihez képest – saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel
rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát,
d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló
egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket.

29
A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják.
A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított
ellátásokat.
Év
Felnőttek és gyermekek
részére szervezett háziorvosi
szolgálatok száma
(TS 4401)
Csak felnőttek részére
szervezett háziorvosi
szolgáltatások száma
(TS 4301)
A házi gyermekorvosok által
ellátott szolgálatok száma
(TS 4501)
2012 1 0 0
2013 1 0 0
2014 1 0 0
2015 1 0 0
2016 1 0 0
2017 n.a. n.a. n.a.
3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás
Az orvosi ellátásban nincsenek településre lebontható adatok, mivel a körzeti orvosi ellátásban nincsenek
lakóhely szerint bontásban a statisztikai adatok. A kővágószőlősi háziorvoshoz járnak Bakonyáról,
Cserkútról, Kővágótöttösről is betegek.
Korcsoport analízis
Hivatkozási dátum: 2018.09.10
PHYSIOMED KFT
Férfi Nő Összesen
0 - 12 hó 15 7 22
1 - 2 év 12 13 25
3 - 5 év 18 14 32
6 - 9 év 32 35 67
10 - 14 év 26 27 53
15 - 18 év 22 26 48
19 - 24 év 49 73 122
Forrás: Háziorvos

30
b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való
hozzáférés
Évenként szervezünk a településen véradási lehetőséget. A családsegítő szolgálat jelentésében olvasható:
„Néhány alkalommal kapcsolatba kerültünk a Drogambulancia, illetve a Pártfogó Felügyelet munkatársával
helyi ügyfél kapcsán. Az együttműködés sikeresnek értékelhető.”
c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés
Nincsenek ilyen programok jelenleg a településen.
d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése
Az élelmezésvezető szerint, Kővágószőlősi Önkormányzatának konyhája alkalmazza az egészséges
táplálkozás szempontjait a közétkeztetésben és törekszik arra, hogy az egészséges táplálkozás
követelményeinek megfelelő menüsort állítson össze.
e) sportprogramokhoz való hozzáférés
 A Kővágószőlősi Sport Egyesület, a Csipkebogyó Faluszépítő és Kulturális Egyesület évente rendez
sportnapot, ahol a tömegsport a fő tevékenység. Futás, futball. 2018-ban a Buzás Andor
Művelődési Házzal közösen szerveztek sport napot, amelynek új eleme az asztalitenisz bajnokság
volt. Népszerű „sportprogram” az új művelődési házban a jóga és a Zumba, amelyre a 10 évestől,
50 éves korig járnak mozogni elsősorban a hölgyek. Kővágószőlős Község Önkormányzata az MLSZ
által kiírt „Telephelyfejlesztő” pályázat keretén belül 2017-ben a Sportpálya köré kerítés építési
lehetőséget nyert, valamint elektronikus eredményjelzőt. amelyek az ígéret szerint 2018-ban
kerülnek telepítésre. Valamennyi sportlétesítmény akadálymentesen megközelíthető. Kővágószőlős
Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be Nemzeti Szabadidős – Egészség Sportpark Program
keretében kültéri sportpark létrehozására, amelyet 2017-ben elnyert. Ígéretek szerint 2018 év
végéig a Kővágószőlősi Újtelep régi játszóterének helyén telepítik a Sportparkot, amelyet bárki
akadálymentesen használhat ingyenesen.
Ennek célja:
az aktív életvitelt, mozgás-gazdag életmódot folytatók száma növekedjen;
 a mindenki számára elérhető sportolási lehetőségek száma növekedjen;
 az integráció és az akadálymentesség biztosítva legyen;
 a sporteszközök használatának köszönhetően a lakosság egészségi állapota javuljon;
 a sportolás a mindennapi életünk alapvető része legyen.
f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés
A Családsegítő Szolgálat jelentése alapján: „A település jelzőrendszere kiemelkedően működik. A házi
gondozók, a háziorvos, a rendőrség és az Önkormányzat dolgozói mellett, a lakosság részéről is érkeznek
jelzések a problémás esetekkel kapcsolatban. Néhány alkalommal kapcsolatba kerültünk a Drogambulancia,
illetve a Pártfogó Felügyelet munkatársával helyi ügyfél kapcsán. Az együttműködés sikeresnek
értékelhető.”
Házi jelzőrendszeres segítségnyújtás működik és a házi ápolás is működik a településen, amiben nagy
szerepe van a Családsegítő szolgálatnak.
g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások
nyújtásakor
Nincs tudomásunk ilyen esetekről.

31
h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi
ellátórendszer keretein belül
A törvényi szabályozásnak megfelelően kapnak közgyógyellátás az 1993. évi III. tv. 49. § (1) bek. alapján, 3
féle módon jár: 1. alanyi jogon, 2. normatív alapon, 3. méltányossági alapon.
A törvényi előírásokat betartva az önkormányzat mindenben segíti azokat, akik rászorulnak erre a szociális
szolgáltatásra.
Év
Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
(TS 5601)
2012 40
2013 21
2014 42
2015 35
2016 27
2017 n.a.
3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
Minden felsorolt szolgáltatás ingyenes mindenki számára. Ezek: Jóga, Zumba, Sport nap.
3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása
a) közösségi élet színterei, fórumai
2008-ban hirdetett a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (továbbiakban: FVM) a
1698/2005/EK rendelet 56. cikke alapján, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (továbbiakban:

32
ÚMVP) III. tengelyes vidékfejlesztési intézkedésének keretében, a gazdaság és vidéki lakosság számára
nyújtott alapszolgáltatásokhoz kapcsolódóan pályázatot hirdetett „Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér
(továbbiakban: IKSZT) Cím” elnyerésére. Erre a forrásra Kővágószőlős Község önkormányzata is beadta
pályázatát. A pályázaton több mint 52 millió forintot nyert az önkormányzat.
2013. január február 15-től megnyílt a település lakó számára is az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér, ami
az óta a település jeles szülöttjéről a Buzás Andor Művelődési Ház nevet kapta.
E helyen kapott helyet a községi könyvtár, az eMagyarország pont (3 számítógép áll rendelkezésre a
nyitvatartási idő alatt a lakosság számára), itt tarthatják gyűléseiket és rendezvényeiket a civil szervezetek,
klubok. 2018-tól Digitális Jólét Pont is működik a településen, felváltva az e-Magyarország pontokat. A DJP
Program keretén belül újabb számítógépeket, okos telefont nyert a település, valamint ingyenes WIFI pont
létesítést is.
Kővágószőlős, mint minden település a helyi sajátosságok szerint ünnepli ünnepeit, őrzi hagyományát s
tiszteli ezek szellemi spirituális értékeit. Népszokásaink a közösség által elfogadott és közvetített viselkedési
minták: érvényes kicsire-nagyra, keresztényre és cigányra egyaránt.
Naptári ünnepeink körébe tartoznak, és helyi sajátosságokkal bírnak: a karácsony ünnepe, a húsvét
megünneplése, minden július első vasárnapján középkori templomunk névadójának Sarlós-
Boldogasszonynak ünnepe és az ehhez kapcsolódó búcsú. A gazdasági élet ünnepei közé soroljuk a szüretet
- szüreti mulatságot - felvonulást és az ezt követő esti bált. Megünnepeljük a bort, a jó termést, sőt a
borosgazdáink jó borait versenyeztetjük is évről - évre. Minden évben rendez a falu falunapot,
megemlékezik a gyerekekről - gyermeknapon, az idősekről, nyugdíjasokról - idősek napján. Az emberi élet
ünnepei a faluban: a keresztelő, a lakodalom, a temetés, ezek az események az egyes családok saját
ünnepei, családonként változó szokásokat követve, de a falu számontartja, s együtt örvend, esetleg gyászol
a rokonsággal. Emlékünnepeink a Magyar Nemzet ünnepei is, évszázados hagyományokat követve időről-
időre ünnepeljük. Március 15.-én a Márciusi Ifjakra emlékezünk, augusztus 20.-án az államalapításunkra és
az új kenyér ünnepét üljük, október 23.-án az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezünk. 2016-
ban az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából kiírt pályázat keretén belül egy új teret alakított ki az
önkormányzat és szintén e pályázat keretén belül az új téren új emlékművet és felavattunk.
b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük)
Nincs tudomásunk etnikai konfliktusról.
c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.)
Kővágószőlős, mint minden település a helyi sajátosságok szerint ünnepli ünnepeit, őrzi, hagyományát
tiszteli ezek szellemi spirituális értékeit. Népszokásaink a közösség által elfogadott és közvetített
viselkedési minták, amelyek érvényesek kicsire-nagyra, keresztényre és cigányra egyaránt.
A Zsongorkő Baráti Kör 1992-ben alakult, tehát mintegy 20 éves múltra tekint vissza. Jelentős eredménynek
tekintik, hogy az egyesület félszáz aktív taggal rendelkezik. Van köztük orvos, munkás, tanár, nincs a
társadalomnak olyan szegmense, melyet ne képviselnének. Már maga az egyesület is reprezentálja a helyi
közösség békés együttélését. Az egyesület hozta létre a Kővágószőlősért Alapítványt, hogy végre óra is
kerüljön a katolikus templom tornyára, mert az l763-től l772-ig tartó nagyszabású rekonstrukció alkalmával
csak a helyét jelölték ki a toronyfalon. A gyűjtés eredményeként a falunak ez az álma is megvalósult. Az
egyesület máig időszerű célkitűzése a tájékoztatás és tájékozódás. Ezért évek óta újságuk, a Szőlősi Hírek a
minden helyi postacímre eljut. Az egyesület részt vett a Nyugat-Mecsek Információs Társulás
létrehozásában, hogy az atomtemető létesítésének civil kontrollja legyen. Az egyesület a kultúra jegyében
neves embereket hív előadásokat tartani, valamint színház- és múzeumlátogatásokat szerveznek. A
kertbarátok az itt is erősödő szőlész-borász kultúrának szakelőadások, bemutatók szervezésével adnak
ösztönzést. Az első borversenyen 24 borminta vett részt, ma már tartósan száz fölött van a számuk.
A Csipkebogyó Faluszépítő és Kulturális Egyesület szintén helyi civil szervezet, érdekessége, hogy majdnem
csupa fiatal hölgy alkotja a tagságot. Több olyan rendezvényük van, amely már hagyománnyá vált a
településen. Ilyenek: húsvétváró rendezvény, májusban Sport nap, Szent Iván éji mulatság, Adventi

33
ünnepek. Nagyon aktív a Nyugdíjas Klub is, több programot szerveznek évente, Egészségnapot, valamint a
Kővágószőlősi Általános Iskola tanulóival is szerveznek közös programot.
3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége,
partnersége a települési önkormányzattal
Elmondható, hogy általában rendezett körülmények között élnek, jól beilleszkedtek a község társadalmába.
Az akkor másképpen hívott kisebbségi önkormányzatot 1995-ben hozták létre. A Roma Nemzetiségi
Önkormányzat megfogalmazásában így hangzik: „Az első éveket az útkeresés jellemezte. Ma már
tapasztalatokkal, hagyományokkal rendelkezünk. Évente nőnapi rendezvényt tartunk. Húsvét másnapján
gyermekműsort szervezünk, ennek keretében ismert vendégszereplő, valamint az Általános Nevelési
Központ óvodásai és diákjai műsorral örvendeztetik meg az érdeklődőket. A község szépítése, kulturált
falukép kialakítása érdekében közhasznú foglalkoztatást szervezünk. Ennek célja kettős: egyrészt a roma
származású munkanélküliek számára teremtünk lehetőséget, másrészt gazdagítjuk a települést. Nyáron
kirándulásokat szervezünk. Ezzel járulunk hozzá ahhoz, hogy a szűkösebb anyagi helyzetben élők előtt is
kitárulhasson a világ, olyan helyeket ismerhessenek meg, ahol ez idáig nem jártak, pihenhessenek,
szórakozhassanak. A nemzetiségi önkormányzat rendszeresen részt vesz, a helyi önkormányzat
rendezvényein segíti ez irányú szervező munkáját. Minden évben hozzájárulunk ajándékvásárlással ahhoz,
hogy a Mikulás megörvendeztesse a legkisebbeket. Karácsony előtt a roma származásúakat szaloncukor
csomaggal ajándékozzuk meg. Rendszeresen segítünk a jó tanulmányi eredményt elért gyerekek ösztöndíj
pályázatának elkészítésében. Elmondható, hogy a településen a cigányság és a magyar lakosság kapcsolata
jó. Ugyancsak jónak értékelhető a helyi önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat együttműködése. A
Roma Nemzetiségi Önkormányzat községünkben jól működik, képviseli a cigány származásúak érdekeit,
közvetíti kulturális értékeit. „
A nemzetiségi önkormányzat 1995-től működik. Szoros kapcsolatban a vannak a Színes Gyöngyök nevű civil
szervezettel, akik segítenek szervezni és pályázni a megyei szintű táborozási lehetőségekre is. 2013-ban
tervben van egy nagyszabású rendezvény, amely az Egészség nap nevet kapta.
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
Számítógépes ismeretek hiánya Digitális szakadék csökkentése, GINOP-6.1.2
program keretében tanfolyamok szervezése
Drog, alkoholproblémák okozta elszegényedés,
társadalmi elszigetelődés, pszichiátriai kórkép
Prevenciós programok szervezése, szorosabb
együttműködés a Családsegítővel
HEP fórum szervezése Minden évben
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység
4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása,
demográfiai trendek stb.)
A településen, a 0-14 évesek száma 2016-ben 190 fő volt. Ez az összes lakosság 14, 3 %-a. Kissé átalakult az
előző öt évhez képest a nemek aránya, 2013-ban 18 %-kal több közöttük a lány minta fiú, 2016-ban már 18
%-kal több a fiú, mint a lány.

34
Férfiak Nők
Összesen
(TS 0301)
Férfiak Nők
Állandó népesség száma (férfiak TS 0300, nők TS 0302) 650 682 1 332 48,80% 51,20%
0-2 évesek (összes száma TS 0305, aránya TS 0316) n.a. n.a. 36 n.a. n.a.
65 év feletti (férfiak TS 0314, nők TS 0315) 82 116 198 6,16% 8,71%
Korcsoport
Fő
Az állandó népességből a
megfelelő korcsoportú nők
és férfiak aránya (%)
2.1. számú táblázat - Állandó népesség összetétele nemek és korcsoportok szerint (a 2016-os év adatai)
Az első fejezetben a demográfiai adatoknál láthattuk, a településszerkezet fiatalos, az öregedési index azt
mutatja.
Év
65 év feletti állandó
(TS 0328)
0-14 éves korú állandó
(TS 0327)
Öregedési index
(%)
2012 168 185 90,81%
2013 170 183 92,90%
2014 182 181 100,55%
2015 185 185 100,00%
2016 198 190 104,21%
2017 n.a. n.a. n.a.
3. számú táblázat - Öregedési index
A fiatalos tepelülésszerkezet ellenére a természetes szaporodás számaiból látható, hogy mégsem túl szép a
helyzet.
a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási
helyzete
Nagyon sok változás történt a 2013 óta a Gyermekvédelemmel kapcsolatos törvényi szabályozásokban is.
GYERMEKVÉDELMI ÉS GYÁMÜGYI FŐOSZTÁLY Tájékoztató a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi

35
CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.), a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a
továbbiakban: Btk.), és a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény (a
továbbiakban: Fétám.tv.) gyermekvédelmi szakellátásokat és gyámügyi igazgatást érintő változásairól,
valamint az ezekhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek módosításairól szóló tájékoztató a 2018. január 1-
től tájékoztat a változásokról.
A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult
veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek, védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás
feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások
önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy
segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat
jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. § (1) bekezdés).
Év
Védelembe vett kiskorú
gyermekek száma
december 31-én
(TS 3001)
Veszélyeztetett kiskorú
gyermekek száma december 31-
én (TS 3101)
2012 n.a. n.a.
2013 n.a. 14
2014 n.a. 10
2015 5 5
2016 n.a. 10
2017 n.a. 4
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Oktatási Intézmény
4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú
gyermekek száma

36
b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített gyerekek száma nagyjából állandó, kiegészítő és
rendkívüli kedvezményben nem részesült senki.
Év
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben
részesítettek évi átlagos száma (TS 5801)
2012 97
2013 100
2014 86
2015 69
2016 52
2017 n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményben részesítettek évi átlagos száma
c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya
Nagycsaládosok (3 vagy több gyerek) minden évben karácsonykor 15 000 Ft juttatást kapnak az
Önkormányzattól. Nem rendelet szabályozza, hanem az képviselő-testület külön határozatban dönt
helyzetétől függően.
Egyéb ilyen juttatás nincs a településen.

37
d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya.
(Forrás: Kővágószőlősi Óvoda és Konyha)
Év
Ingyenes
étkezésben
résztvevők száma
óvoda
Ingyenes
étkezésben
résztvevők száma
iskola 1-8. évfolyam
50 százalékos mértékű
kedvezményes étkezésre
jogosultak száma 1-13.
évfolyam
Ingyenes
tankönyv-
ellátásban
részesülők
száma
Óvodáztatási
támogatásban
részesülők száma
Nyári étkeztetésben
részesülők száma
2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
2013 n.a. 79 0 79 n.a. n.a.
2014 n.a. 53 0 71 n.a. n.a.
2015 n.a. 58 3 58 n.a. n.a.
2016 n.a. 50 2 52 n.a. 86
2017 n.a. 51 0 55 n.a. 1 008
4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma (A táblázat kitöltése és elemzése opcionális.)
e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya
Nincs a településen nem magyar állampolgárságú gyerek.
4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége
Nincs a településen szegregált lakókörnyezetben élő gyermek.
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek
szolgáltatásokhoz való hozzáférése
a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott,
betöltetlen státuszok)
A védőnő Kővágószőlős Község Önkormányzatánál közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik. Több települést
lát el: Kővágószőlős, Cserkút, Bakonya. Kővágószőlősön 8.00 – 9.00 óra között van ügyfélfogadás. Minden
hétfőn 12.30-13.30-ig csecsemő tanácsadás háziorvossal együtt. Mint látható az egy védőnőre jutó
gyermekek száma, évenként változik. 2013 óta változott védőnői körzet. Kővágószőlős I. körzethez tartozik:
Kővágószőlős (Újtelep nélkül) + Cserkút. Kővágószőlős II. körzet: Kővágószőlős Újtelep + Bakonya +
Kővágótöttös. Ehhez még hozzátartozik az Általános Iskola aktuális gyermeklétszáma.
Év
Betöltött védőnői
álláshelyek száma
(TS 3201)
Egy védőnőre jutó gyermekek
száma
2012 1 11
2013 1 181
2014 1 174
2015 1 173
2016 1 180
2017 1 163
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma

38
b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való
hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma)
Háziorvosi ellátás működik a településen, védőnői szolgálat, családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat
és fogorvos. Háziorvosi rendelés minden hétköznap van a településen, a háziorvos gyermekorvosi
feladatokat is ellát. Védőnői fogadóóra minden hétköznap 8.00-9.00 óra között látogatható. Csecsemő és
terhes tanácsadás egyszer egy héten érhető el. A fogorvosi ellátás minden hétköznap elérhető.
Ügyeletek:
- Felnőtt ügyelet minden nap a 7624 Pécs Ifjúság út 13, Janus Pannonius Klinikai Tömb, alatt érhető
el.
- Gyermek ügyelet állandóan elérhető 10 km-re a Pécsi Gyermekklinikán.
Sokan más településre, többségben Pécsre viszik gyermekorvoshoz a gyerekeket.
A háziorvoshoz 3 településről is járnak betegek, Kővágószőlős, Cserkút, Bakonya.
Év
Betöltetlen felnőtt
háziorvosi
praxis/ok száma
Háziorvos által
ellátott személyek
száma
Gyermekorvos
által ellátott
gyerekek száma
Felnőtt házi orvos
által ellátott
gyerekek száma
Házi
gyermekorvosok
száma
(TS 4601)
2012 0 n.a. n.a. n.a. 0
2013 0 n.a. n.a. n.a. 0
2014 0 n.a. n.a. n.a. 0
2015 0 n.a. n.a. n.a. 0
2016 0 n.a. n.a. n.a. 0
2017 0 1880 n.a. 247 0
4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői

39
c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre,
rehabilitációra) vonatkozó adatok.
Jelenleg nincsenek ilyen programok a településen.
d) gyermekjóléti alapellátás
Nincs bölcsődei ellátás és családi napközi a településen. Legközelebbi bölcsőde a 10 km-re található
megyeszékhelyen, Pécsett található. A Belügyminisztérium 2018 szeptemberében közzétette a Bölcsődei
fejlesztési program pályázati felhívás. A pályázat benyújtására valamennyi települési önkormányzat
jogosult a Kiírás szerinti feltételek figyelembevételével. A program keretében vissza nem térítendő
támogatás igénylésére van lehetőség (5-30 %-os saját forrás biztosításával) az ország teljes
területén működő és újonnan létrehozandó, települési önkormányzatok tulajdonában lévő bölcsődei
ellátást nyújtó intézmények fejlesztésére. Az Önkormányzat képviselő-testülete még nem döntött arról,
hogy indul-e a pályázaton. Minden évben kötelező felmérni a bölcsődei igényeket, eddig nem volt annyi
jelentkező, hogy az Önkormányzatnak kötelező lenne megoldania a bölcsődei ellátás megszervezését.
Év
Működő (összes)
bölcsődei
férőhelyek száma
Működő,
önkormányzati
bölcsődei férőhelyek
száma
Egyéb, nem
önkormányzati
bölcsődei
(munkahelyi, magán
stb.) férőhelyek
száma
Családi napköziben
engedélyezett
férőhelyek száma
(december 31-én)
(TS 4901)
2012 0 0 0 0
2013 0 0 0 0
2014 0 0 0 0
2015 0 0 0 0
2016 0 0 0 0
2017 0 0 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi
4.3.4. számú táblázat - Bölcsődében és családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
e) gyermekvédelem
Év
Védelembe vett kiskorú
gyermekek száma
december 31-én
(TS 3001)
Veszélyeztetett kiskorú
gyermekek száma december 31-
én (TS 3101)
2012 n.a. n.a.
2013 n.a. 14
2014 n.a. 10
2015 5 5
2016 n.a. 10
2017 n.a. 4
4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú
gyermekek száma

40
A védelembe vett, vagy veszélyeztetett gyermekek estében nem tudunk tendenciáról beszélni, mindegyik
egyedi eset.
f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások
Legközelebb Pécsett találhatóak ilyen intézmények. Pécs 10 km-re található a falutól.
g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés
A településen minden sportolási és szabadidős tevékenység ingyenes. Működik a Kővágószőlősi Sport
Egyesület, és az általános iskola tornaterme igénybe vehető sportoláshoz.
2013. februárjában nyílt meg a Buzás Andor Művelődési Ház, amely Integrált Közösségi Szolgáltató Tér-ként
működik. Egy épületben található a könyvtár, a művelődési ház, az eMagyarország pont. A nyitvatartási idő
alkalmazkodik a lakosság szabadidejéhez Az internetezés, a könyvtári szolgáltatás ingyenes, számtalan
program várja a kikapcsolódni vágyókat.
h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv
Az általános iskolások harmada, az óvodások csaknem fele ingyenes vagy kedvezményes étkezésben
részesül. A tankönyv az önkormányzatnak köszönhetően ingyenes. A szünidei gyermekétkeztetés megoldott
a településen, kérelemre minden gyermek melegétkezéshez juthat a szünidő alatt is. Ennek a feltételeit a
328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és
gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló
rendelet biztosítja. Valamennyi gyermek ingyen kapja a tankönyvet.
Év
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben
részesítettek évi átlagos száma (TS 5801)
2012 97
2013 100
2014 86
2015 69
2016 52
2017 n.a.
4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményben részesítettek évi átlagos száma

41
i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások
nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei
Nincs hátrányos megkülönböztetésről tudomásunk.
j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül
A hátránykompenzáló programokról az alábbi táblázat ad tájékoztatást.
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek
közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége
a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési,
tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása
ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
Az óvoda telephelyeinek száma
Hány településről járnak be a gyermekek
Óvodai férőhelyek száma
Óvodai gyermekcsoportok száma
(gyógypedagógiai neveléssel együtt)
Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):
A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()
Személyi feltételek Fő Hiányzó létszám
Óvodapedagógusok száma 3 0
Ebből diplomás óvodapedagógusok száma 3 0
Gyógypedagógusok létszáma 0 0
Dajka/gondozónő 2 0
Kisegítő személyzet 0 0
4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai (A táblázat kitöltése és elemzése opcionális.)
2
8h-tól - 16h-ig
3
db
60
0

42
Év
3-6 éves korú
gyermekek
száma
Óvodai
gyermekcsoportok
száma -
gyógypedagógiai
neveléssel együtt
(TS 2401)
Óvodai férőhelyek
száma
(gyógypedagógiai
neveléssel együtt)
(TS 2801)
Óvodai
feladatellátási
helyek száma
(gyógypedagógiai
neveléssel együtt)
(TS 2701)
Óvodába beírt
gyermekek
száma
(gyógypedagógiai
neveléssel
együtt)
(TS 2601)
Óvodai
gyógypedagógiai
gyermekcsoportok
száma
(TS 2501)
2012 n.a. 2 60 1 40 0
2013 n.a. 2 60 1 42 0
2014 n.a. 2 60 1 42 0
2015 n.a. 2 60 1 44 0
2016 n.a. 3 60 1 46 0
2017 n.a. 2 60 1 n.a. 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai
Amint a táblázatban látható több településről járnak gyerekek a helyi óvodába. Az összlétszám mintegy
harmada halmozottan hátrányos helyzetűnek számít.
Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: A hátrányos helyzet megfogalmazása, 2013-ban
megváltozott, kikerült a köznevelési törvényből, így az alábbi jogszabályok vonatkoznak rá: 1997. évi XXXI.
törvény 19-20/B. §-a, a 149/1997. (IX.10) Korm. rendelet 65-67. §-a, a 2017. évi C. törvény 65. § a) -b)
pontja határozza meg a természetbeni támogatás, valamint a 65. § c) pontja a pótlék 2018. évi összegét. E
csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó
szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek hároméves korában, tanuló esetén a tankötelezettség
beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be
sikeresen. Erről a szülő önkéntesen a Gyvt-ben meghatározott eljárás keretében nyilatkozhat. Halmozottan
hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.
A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a hátrányos és halmozottan hátrányos
helyzetű gyermekek és tanulók számát és az ily módon előállított statisztikai adatokat minden év október
31-ig megküldi az illetékes kormányhivatal részére.
Általános iskola 1-4.
évfolyamon tanulók száma
(gyógypedagógiai
oktatással együtt)
(TS 1801)
Általános iskola 5-8.
évfolyamon tanulók száma
(gyógypedagógiai
(TS 1901)
Általános
iskolások száma
fő fő fő fő %
2011/2012 43 47 90 25 27,8%
2012/2013 43 46 89 25 28,1%
2013/2014 39 40 79 21 26,6%
2014/2015 31 40 71 21 29,6%
2015/2016 24 31 55 17 30,9%
2016/2017 23 32 55 17 30,9%
4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanulók száma, általános iskolai napközis tanulók száma
Tanév
Napközis általános iskolai tanulók
száma a nappali oktatásban
(iskolaotthonos tanulókkal együtt)
(TS 1701)

43
A 8. évfolyamot eredményesen
befejezte a nappali oktatásban (TS 2301)
Fő
2011/2012 10
2012/2013 13
2013/2014 8
2014/2015 16
2015/2016 9
2016/2017 0 (nem volt 8. osztály)
Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
Tanév
4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen
befejezettek a nappali oktatásban
Nincsenek pontos számadatok, de számos gyerek jár más településre általános iskolába, ez főleg Pécs. Az
általános iskola próbál programokkal és egyéb módon kedvet csinálni a szülőknek, hogy ne vigyék más

44
településre gyerekeiket általános iskolába, hiszen minden feltétel adott helyben, azaz Kővágószőlősön is
ahhoz, hogy a gyereke megfelelő általános iskolai képzésben részesüljenek. Ezideig ez a program nem
sikerült, olyannyira, hogy 2017-ben a Kővágószőlősi Általános Iskola a Pellérdi Általános iskola
tagintézménye lett. Jó hír a rossz hírben az, hogy a legalább 8 általános iskolai végzettséget megszerzők
aránya két népszámlálás között majdnem 10 %-kal nőtt.
Férfi (TS 1601) Nő (TS 1602) Férfi Nő
% % % %
2001 90,0% 80,3% 10,0% 19,7%
2011 97,5% 93,1% 2,5% 6,9%
Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás
3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség
Év
Legalább az általános iskola 8.
évfolyamát elvégzett 15 éves és
idősebb népesség, a megfelelő
korúak százalékában
Iskolai végzettséggel
nem rendelkező 15 éves és idősebb
népesség, a megfelelő korúak
százalékában
b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok,
iskolapszichológusok száma stb.)
Az iskolapszichológus és gyermekvédelmi felelős is van az általános iskolában. Mivel a Kővágószőlősi
Általános Iskola a Pellérdi általános iskola tagintézménye, így két utazó gyógypedagógus heti egy
alkalommal megtalálható az iskolában, egyikük logopédusi feladatot is ellát. Az iskolapszichológus kérésre,
probléma esetén látogat az iskolába. Az óvodában önkéntes alapon az egyik szülő, aki gyógypedagógus,
hetente egy alkalommal gyógytornát tartott. 2013 év elejétől az óvodásoknak.
Az általános iskolai
osztályok száma a
gyógypedagógiai
oktatásban (a
nappali
oktatásban)
(TS 2101)
Az általános
iskolai osztályok
száma (a
gyógypedagógiai
oktatással
együtt)
(TS 2201)
Általános iskolai feladat-
ellátási helyek száma
(gyógypedagógiai
(TS 2001)
1-8 évfolyamon
összesen
1-8 évfolyamon
összesen
db
2011/2012 8 8 1
2012/2013 7 7 1
2013/2014 8 8 1
2014/2015 8 8 1
2015/2016 7 7 1
2016/2017 7 7 1
4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai: osztályok, gyógypedagógiai
osztályok, feladatellátási helyek ?
Tanév

45
c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények
között és az egyes intézményeken belüli szegregációs
Nincs intézményen belüli szegregáció az oktatás és a nevelés területén a településen.
d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó
eltérések
Nincs ilyen irányú felmérésről információnk.
e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)
Jelenleg nincs ilyen program a településen.
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek
Bölcsődei elhelyezés Bölcsőde pályázat (2019 vége)
Tájékoztatás hiányában, (önmaguktól sokan nem
képesek tájékozódni) többen elesnek támogatástól
Az Önkormányzat vállalja, hogy folyamatos
tájékoztatást ad a rászorulóknak. (folyamatos)
„Címkézett gyermekek” Fejlesztőprogramok szervezése, Iskolai szociális
munkás foglalkoztatása, (folyamatos)
Szegénységben élő gyermekek támogatása pl. Cipősdoboz program (civil szervezetek,
folyamatos)
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége
A táblázatból kiderül, hogy az településen az állandó népesség számához mérten többen vannak a nők, az
összes lakosságszámhoz képest 51 %. Tehát, több nő él a településen, mint férfi. A különbség 2013-hoz
képest csökkent 4 %-ról 3 %-ra.

Kővágószőlős HEP 2018-2023 20201214

Kővágószőlős HEP 2018-2023 20201214

Recommended

Recommended

More Related Content

More from Önkormányzat Kővágószőlős

More from Önkormányzat Kővágószőlős (20)

Kővágószőlős HEP 2018-2023 20201214