A Margit-sziget élővilága

1. Margit-sziget
Készítette:
Cseh Marcell
Vasvári Benjámin
Lévai Lilla

2. 1. A Margit-sziget a Duna egyik szigete
Magyarországon, Budapestnél.
A Margit-sziget 1908-ban megnyitotta
kapuit mindenki számára.

3. A margitszigeti domonkos rendi kolostort IV. Béla alapította Szűz Mária tiszteletére.
Első kertészeti emléke az apácák kolostorkertje, ahol fűszer- és gyógynövényeket is termesztettek.
Mintegy 300 fafaj meghonosítását kezdeményezték a Margit-szigeten.
Itt telepítették először a platánt.
A sziget legidősebb fája egy kb. 210 éves narancseperfa

4. A természetes növényzetből mára nem sok maradt.
Főként a parti részeken gyakoriak a nyárfák (a partot többnyire
jegenyenyár szegélyezi), a füzek, a kőrisek és a szilek.
A sétányok mentén látható a nyugati ostorfa.
A parkos részeken sok az (igen idős) platán, a vadgesztenye (bokrétafa),
illetve a hársak.
Az itt élő tölgyek már közel 150 évesek!

6. Gyakoriak a tűlevelűek (tiszafa, lucfenyő, feketefenyő, erdeifenyő),
tölgyek (kocsányos-, kocsánytalan- és csertölgy), a juharok (mezei-, és
korai juhar) és a gyertyán.
Előfordulnak nyírek, különböző berkenyefajok, az akác, a
szelídgesztenye, az ostorménfa és a fekete dió, a cserjék közül pedig
főként a som, a galagonya, illetve a közönséges kecskerágó.

7. A szökőkút

8. Ritkaságok is fellelhetőek, mint például a páfrányfenyő, mamutfenyő,
mocsárciprus és a narancseperfa.
A közel 1 km² területű angolparkban mintegy 8500 faegyed él, a cserjék
száma pedig ennek többszöröse.
Ez nemcsak a főváros egyik nagy közparkjává, hanem Európa egyik
legszebb dendrológiai parkjává is teszi a Margitszigetet.

10. A változatos növényzet sokféle állatot vonz.
A lepkék közül gyakran feltűnik a káposztalepke.
A sok idős fa vonzza a fakopáncsot, illetve a cinegeféléket (széncinege),
de gyakoriak más énekesmadarak is, mint például az erdei pinty.
A barátposzáta, a fülemüle és a vörösbegy kedvelik a sűrű
aljnövényzetű részeket.
A fülemülék dala késő tavaszi, kora nyári jellegzetessége a szigetnek.

11. KáposztalepkeErdei pinty

12. A bokrokból gyakran szól a fekete rigó is.
Főleg a nyíltabb részeken dominálnak a varjúféléket képviselő
dolmányos és vetési varjú, valamint a szarka.
A ragadozó madarak közül előfordulhat a karvaly, a macskabagoly, de
fészkelt már itt kabasólyom is.

13. Ezüstsirály Macskabagoly
Fekete rigó

14. Télen sok madarat vonzanak a etetők (például csuszka)
de bejárnak ide táplálkozni a danka- és az ezüstsirályok is. F
Főként inváziós időszakban csapatokban jelenhet meg a csonttollú és
az igen apró királykák (a sárgafejű és a tüzesfejű királyka) is szemünk
elé kerülhetnek.
Az emlősök közül legismertebb a főként szürkületkor járó keleti sün és
a fák között ugráló mókusok.

16. A margit-szigeti vadaspark
A Vadaskert egy kis állatkert.
A récék, tyúkok, pávák, gólyák és egerészölyvek és réti sas
található itt.
De láthatunk kecskét, dámszarvasokat, őzeket, pónilovakat is.
Néha még az egykori névadó nyulakat is.
Ez a hely rendkívüli fontossággal bír, hiszen az itt élő
állatfajok közül több is egyre közeledik a kihalás széléhez

17. Mandarinréce Rétisas

19. Az élővilágán kívül a története is gazdag, hiszen már az ókorban a
terület központjának tekintették.
Az első írásos feljegyzések róla csupán a 12. század végétől ismertek.
Sokan, többek között a rómaiak, valamint a törökök is elfoglalták a
szigetet.

20. Kérdések:
1. Igaz-e, hogy régen kellett belépődíjat fizetni a szigetre?
1. Az alábbi 4 válaszlehetőség közül melyiket nem használták soha a Margit-
szigetre? -Tündérsziget
-Költők fészke
-Nyulak szigete
-Duna sziget
3. Igaz-e, hogy a zenélő szökőkút Magyarország második legnagyobb szökőkútja?