A COVID-19 járvány gazdasági és szociális hatásait vizsgáló felmérésünk első gyorsjelentése. http://tavmunka-kutatas.hu

1. A COVID-19 járvány hatása a munkavégzésre
Gyorsjelentés I.
A 2020. március 27. – április 8. között lefolytatott kérdőíves felmérés eredményei
2020. ÁPRILIS 20.
Bakonyi Zoltán, Kiss-Dobronyi Bence | tavmunka-kutatas.hu
Támogatók

2. 2020. MÁRCIUS 27 – ÁPRILIS 8
A koronavírus egyértelmű veszélyforrás
Magyarországra a válaszadók1 nagy része szerint
(86%), ugyanakkor a saját egészségüket és anyagi
helyzetüket a megkérdezettek kevésbé érzik
veszélyben
1
Jelentős veszélyforrás az országra,
közepes veszélyforrás az életünkre?
Általános helyzetértékelés
Az eredményeket befolyásolja a minta összetétele
– jelen kutatás mintája nem reprezentatív, a
fiatalabb, magasabb végzettségű, fővárosi
válaszadók felülreprezentáltak, a 55 év feletti
válaszadóink2 60%-a ítélte számottevőnek vagy
nagyon jelentősnek az egészségügyi veszélyt
(40%-uk hasonlóan vélekedett az anyagi
veszélyről)
2
Ugyanakkor egyértelmű a veszély érzékelés
növekedése a kérdőív megnyitásának első
hetében felvett válaszok összességében kevésbé
tartották veszélyesnek a COVID-19 járványt
3
Mit gondol mekkora veszélyt
jelent Magyarországon a
COVID-19 járvány?
(n=699)
Mekkora veszélyben érzi
egészségét a járvány miatt?
(n=700)
Mekkora veszélyben érzi a
saját anyagi helyzetét a
járvány miatt?
(n=700)
1 n=699, 2 n=39
Bakonyi Z., Kiss-Dobronyi B. (2020): A COVID-19 járvány hatása a munkavégzésre és oktatásra Magyarországon,
felvétel ideje 2020 március 27 – április 8, összes válasz száma 700, súlyozatlan, magyarországi populációra nem reprezentatív, a 2016-os mikrocenzustól való demográfiai eltérésekről az utolsó oldalon összefoglaló található.

3. 2020. MÁRCIUS 27 – ÁPRILIS 8
A mintában álláskeresőként megjelenő
válaszadók1 majdnem fele (42%) vesztette el
munkahelyét a járványhelyzet következményeként
1
Munkavállalók nagy része távmunkában,
elveszített munkahelyek már most
Munkavégzés járványhelyzetben
3
Azon válaszadók, akik választ adtak ennek a
kérésnek az idejére3, szervezeteinek nagy része
(72%) nem jelölt meg konkrét időpontot arra
vonatkozóan, hogy a mostani helyzet
várakozásaik szerint mikor érhet véget és a
válaszadók mikor térhetnek vissza a normál
munkavégzéshez
Azok a szervezetek akik konkrét időpontot jelöltek
meg4 a munkavállalóik felé viszont optimisták –
jelen kutatás válaszai alapján a konkrét időpontot
megfogalmazók nagytöbbsége április hónapra
tette a normál munkához való visszatérést
4
1 n=26, 2 n=518, azokat is beleértve, akik nem válaszolták meg a kérdést, 3 n=421, 4 n=73
Bakonyi Z., Kiss-Dobronyi B. (2020): A COVID-19 járvány hatása a munkavégzésre és oktatásra Magyarországon,
felvétel ideje 2020 március 27 – április 8, összes válasz száma 700, súlyozatlan, magyarországi populációra nem reprezentatív, a 2016-os mikrocenzustól való demográfiai eltérésekről az utolsó oldalon összefoglaló található.
A jelenleg Magyarországon dolgozó válaszadók2
73%-át kérte munkáltatója, hogy valamennyi ideig
otthonról dolgozzon
2
3/100 A járvány következtében elveszítette állását
3/100 Álláskereső, korábban veszítette el az állását
10/100 Bejár dolgozni, nem kérték, hogy otthonról dolgozzon
84/100 Otthonról dolgozik
A dolgozó és álláskereső
státuszúak összetétele a
mintában jelenlegi munkahelyzet
szerint, a kérdést kihagyók nélkül
(n=447)

4. 2020. MÁRCIUS 27 – ÁPRILIS 8
Az munkavállaló kitöltők1 több, mint 80%-a
dolgozott otthonról az elmúlt egy hétben, viszont
közülük minden ötödik kitöltő újonann
távmunkázó, azaz ezt megelőzően nem dolgozott
otthonról
1Sok frissen távmunkázó munkavállaló,
alkalmazkodás nehézségekkel?
Otthonról való munkavégzés
2
A válaszadók2 egyharmada úgy érzi, hogy teljes
mértékben el tudja látni a feladatát otthonról is,
43% pedig szinte azonos mértékben tud
teljesíteni. Szembetűnő azonban, hogy az újonnan
távmunkázók sokkal kevésbé érzik úgy, hogy el
tudják látni feladataikat – 42% vélekedett úgy,
hogy egyáltalán nem vagy csak kisebb mértékben
képes a normál feladatai ellátására
Ehhez azonban hozzájárulhat az is, hogy sok
válaszadónak megváltozott az eddigi feladata –
12% jelezte, hogy a feladatai teljesen
megváltoztak vagy jelentős mértékben újak, ez az
szám az újonnan távmunkázók esetében 20%
3
1 n=514, 2 n=427
Bakonyi Z., Kiss-Dobronyi B. (2020): A COVID-19 járvány hatása a munkavégzésre és oktatásra Magyarországon,
felvétel ideje 2020 március 27 – április 8, összes válasz száma 700, súlyozatlan, magyarországi populációra nem reprezentatív, a 2016-os mikrocenzustól való demográfiai eltérésekről az utolsó oldalon összefoglaló található.
(n=514)
18%
42%
Korábban dolgozott távmunkában
Korábban nem dolgozott távmunkában
Hogy érzi, mennyire tudja ellátni otthoni munkavégzésben a korábbi
munkahelyi feladatait a normál működéshez képest?
Egyáltalán nem vagy kisebb mértékben válaszok aránya a csoportokban
(teljes n=427)

5. 2020. MÁRCIUS 27 – ÁPRILIS 8
A válaszadók1 36%-a érzi úgy, hogy többet
egyeztet a felettesével a járvány kitörése óta és
mindösszesen 16% esetében csökkent a főnöki
felügyelet.
1
A menedzsment alkalmazkodott a
megváltozott körülményekhez
Vezetői gyakorlat
1 n=421
Bakonyi Z., Kiss-Dobronyi B. (2020): A COVID-19 járvány hatása a munkavégzésre és oktatásra Magyarországon,
felvétel ideje 2020 március 27 – április 8, összes válasz száma 700, súlyozatlan, magyarországi populációra nem reprezentatív, a 2016-os mikrocenzustól való demográfiai eltérésekről az utolsó oldalon összefoglaló található.
Korábban nem
dolgozott távmunkában
Korábban dolgozott
távmunkában
Ön szerint a szervezete jelenlegi
gyakorlata mennyiben felel meg a
távmunka követelményeinek a
következőkben?
1-5 skála, 5 = Teljesen megfelel
(n=421)
A kitöltők többsége úgy érzi, szervezete jelenlegi
vezetési gyakorlata többnyire megfelel a
távmunka követelményeinek, ezt jelzik az 1-5-ig
tartó skálán (5 – teljesen megfelel) adott magas
pontok átlagai
2
Az irányítási gyakorlatokkal (feladat, felelős,
határidő meghatározás) és a vezetés
kommunikációjával pedig a válaszadók nagy
része (84-80%) elégedett. A leggyengébbnek vélt
terület a motiváció, az informális kapcsolat
fenntartása.
3
Nem mutatkozik jelentős különbség a vezetői
gyakorlat megítélésében az újonnan és régóta
távmunkázó válaszadók között, habár az újonnan
távmunkázók konzisztensen alacsonyabb
értékelést adtak
4

6. 2020. MÁRCIUS 27 – ÁPRILIS 8
A megkérdezett munkavállalók1 77%, illetve 70%
használ gyakrabban vagy újonnan telekonferencia
(pl. Zoom, Skype, Teams), illetve chat (pl.
Messenger, Slack, Teams) szoftvert
1
Két sebességes alkalmazkodás,
azonnali kommunikáció felértékelődése
Technológiai eszközök
2
A korábban nem távmunkázóknál jelentős még az
email, fájlmegosztás és chat szoftver
használatának növekedése – ez egy digitális
munkavégzésre való átállást mutat – több
tekintetben is
1 n=515
Bakonyi Z., Kiss-Dobronyi B. (2020): A COVID-19 járvány hatása a munkavégzésre és oktatásra Magyarországon,
felvétel ideje 2020 március 27 – április 8, összes válasz száma 700, súlyozatlan, magyarországi populációra nem reprezentatív, a 2016-os mikrocenzustól való demográfiai eltérésekről az utolsó oldalon összefoglaló található.
Korábban nem
dolgozott távmunkában
Korábban dolgozott
távmunkában
Azok aránya akik gyakrabban vagy
újonnan használják az egyes
technológiákat
(n=373)
A már korábban is távmunkában dolgozó
munkavállalóknál jobban erősödött a
telekonferencia és projektmenedzsment szoftver
használata – a különbségek egy két sebességes
átállást mutatnak – az újonnan alkalmazkodóknak
az alapokat kell alkalmazni, de a már gyakorlottak
technológia használata is változott
3

7. 2020. MÁRCIUS 27 – ÁPRILIS 8
A válaszadóknak csak 14% nem használ
valamilyen telekonferencia szoftvert (pl.
Teams, Skype, Zoom) a jelenlegi helyzetben
1
A telekonferencia szoftverek használata
megnőtt, sok a teljesen új felhasználó
Technológiai eszközök
2
A válaszadók 14%-a pedig most kezdett
telekonferencia szoftvert használni, az
eddig használók 89% jelölte azt, hogy a
korábbiaknál gyakrabban használja ezt a
megoldást
[1] Annyit használjuk mint eddig – 7.8%
Bakonyi Z., Kiss-Dobronyi B. (2020): A COVID-19 járvány hatása a munkavégzésre és oktatásra Magyarországon,
felvétel ideje 2020 március 27 – április 8, összes válasz száma 700, súlyozatlan, magyarországi populációra nem reprezentatív, a 2016-os mikrocenzustól való demográfiai eltérésekről az utolsó oldalon összefoglaló található.
[1]
Azon válaszadókon belül, akik válaszoltak a releváns kérdésekre, több kérdésből összeállítva
(n=418)

8. 2020. MÁRCIUS 27 – ÁPRILIS 8
A megkérdezett munkavállalók 67.7%-a
használ valamilyen kollaborációs eszközt
(pl. Miro, Office365, Google Docs), az új
használók aránya mindössze 3.6%
1
A kollaborációs eszközök használata nem
változott, az új bevezetések elenyészőek
Technológiai eszközök
2
Az eddigi használók körében a használat
gyakorisága csak kisebb mértékben nőtt –
24%-uk számolt be gyakoribb használatról
[1] Most kezdtük használni – 3.6%
Bakonyi Z., Kiss-Dobronyi B. (2020): A COVID-19 járvány hatása a munkavégzésre és oktatásra Magyarországon,
felvétel ideje 2020 március 27 – április 8, összes válasz száma 700, súlyozatlan, magyarországi populációra nem reprezentatív, a 2016-os mikrocenzustól való demográfiai eltérésekről az utolsó oldalon összefoglaló található..
Azon válaszadókon belül, akik válaszoltak a releváns kérdésekre, több kérdésből összeállítva
(n=418)
Amíg a telekonferencia szoftverek
egyértelmű térnyerése a személyes
megbeszélések kiváltásának köszönhetően
a kollaborációs eszközök tekintetében azt
látjuk, hogy a munkafolyamatok e része nem
változott jelentősen, így a változás mértéke
is kisebb
3
[1]

9. A kutatásról
Lépjen velünk kapcsolatba!
kontakt@tavmunka-kutatas.hu
A kutatást ketten, Bakonyi Zoltán és Kiss-Dobronyi Bence kezdeményeztük és
a Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Intézete, a Versenyképesség Kutató
Központ és az IFUA Horváth & Partners támogatja. A kutatás non-profit, nem
megrendelésre készül, anyagi támogatást a szerzők nem kapnak, az eredmények
nyilvánosak lesznek.
A kutatás motivációja, hogy mindketten aktívan foglalkozunk a digitalizáció
munkavégzésre gyakorolt hatásával, most pedig azt gondoljuk, hogy az ország egy
olyan helyzetben találta magát ahol a távmunka, a digitalizáció megjelenése nem
lehetőség, hanem kényszer. Gyakorlatunkból azt is tudjuk azonban, hogy a távmunkára,
a digitális eszközök szélesebb körű használatára való átállás nem gyerekjáték - még
normál körülmények között sem. Ezért szeretnénk megtudni, hogy a mostani
szükségszerű átállás mennyire sikeres, hol szembesülnek leginkább problémákkal és
milyenek azok a problémák.
A mostani kérdőíves felmérés ennek a kutatási programnak az első lépése. A
következőkben a felmérésben résztvevőkkel és további érintettekkel fogunk interjúkat
készíteni, hogy átfogó képet kapjunk az átállás lehetőségeiről és hátrányairól. Azt
gondoljuk, hogy a járványhelyzet remélhetőleg nem marad velünk hosszú távon a most
kipróbált távmunka és az ahhoz kapcsolódó kudarcok és sikerek viszont hosszú távú
nyomokat hagyhatnak abban, hogy hogy végezzük a munkánakat, tanulunk és
interaktálunk másokkal.
Jelen gyorsjelentés megjelenése a kutatás első lépése, a további eredményeket a
projekt weboldalán a tavmunka-kutatas.hu-n fogjuk közzétenni.
Kérdés vagy észrevétel esetén keressen minket az oldal látható email címen.

10. 2020. MÁRCIUS 27 – ÁPRILIS 8
A kutatási minta reprezentativitása
A 2016. évi mikrocenzus adataihoz viszonyítva
Bakonyi Z., Kiss-Dobronyi B. (2020): A COVID-19 járvány hatása a munkavégzésre és oktatásra Magyarországon
Ágazati eloszlás
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80%
Közép-Magyarország
Közép-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl
Dél-Dunántúl
Észak-Magyaroszág
Észak-Alföld
Dél-Alföld
0% 10% 20% 30%
Ingatlanügyletek
Pénzügyi, biztosítási tevékenység
Információ, kommunikáció
Egyéb szolgáltatások
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
Építőipar
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
Feldolgozóipar, bányászat, kőfejtés és egyéb ipari
tevékenység
Kereskedelem, gépjárműjavítás, szállítás és
raktározás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
Közigazgatás, védelem; kötelező
társadalombiztosítás, oktatás, humán-egészségügyi,
szociális ellátás
0%
10%
20%
30%
40%
50%
15-29 30-49 50-64 65-84 85-
Korcsoportok szerinti eloszlás
Területi eloszlás