A Boronkay Szakközépiskola biológia óráinak kiegészítő anyaga.

3. A vér
• Mennyi van belőle?
• Mennyi a pH-ja?
• Milyen szövettípushoz tartozik?

4. A vér összetevői (56-44%)
• vérplazma
• 1.
• 2.
• 3.

6. vérplazma
• 90%-
• Ionok:+, -
• Fehérjék:1. albuminok-puffer, ozmotikus
nyomásszabályozás, aminosavakat,
lipideket, ionokat szállít, MÁJ
• 2. globulinok:glükoproteidek, hormonokat
szállít, véralvadás, immunglobulinok,
véralvadás, MÁJ, fehérvérsejtek
• 3. fibrinogén-véralvadás, MÁJ

7. Egyéb szerves vegyületek
• Glükóz,
• Szabad zsírsavak,
• aminosavak,
• Szteroidok
• DINAMIKUS EGYENSÚLY!!!

9. Vörösvérsejtek-eritrocita
• Hol képződik?
• Mennyi ideig él?
• Hol hal meg? (biliverdin, bilirubin)
• Mennyi van 1mm3 vérben? (hegyvidék)
• Milyen az alakja?
• Sejtmag?
• Feladata?
• Milyen molekula van benne?
• Mitől függ a vvt. gázszállítása? (diagram
178.old.)

10. A hemoglobin felépítése

11. képzése
• Eritropoetin hormon (vese),
• B12,
• folsav, -C vit.
• B6

12. Vérlemezke-trombocita
• Hol képződik?
• Mennyi ideig él? (8-9 nap)
• Hol hal meg?
• Mennyi van 1mm3 vérben?
• Milyen az alakja?
• Sejtmag?
• Feladata? Kitapadási készség

13. Véralvadás

14. véralvadás
• Érfalsérülés vagy üveglap
• Inaktív enzimek aktiválása
• Aktiváló komplex
• Ca jelenlétében protrombin
• Trombin
• Fibrinogén
fibrinszálak
• VÉRLEPÉNY és VÉRSZÉRUM
(vérsavó) ,ami tul. kép.?

15. Leukociták:1Granulocita

16. 2. Monocita

17. 3. Limfocita

18. • Élettartamuk?
• Számuk?
• Hol születnek?
• Hol halnak?
• Sejtmag?
• mozgás:?

19. A vérképző szervek betegségei
• Trombózis
• Anémia-vérveszteség, tünetei?, fokozott
pusztulás, képződési zavarok, vashiányos
(máj, szív, vese, tojás, spenót, burgonya,
savanyú káposzta) menstruációs zavar;
B12 és folsavhiány-vészes; sarlósejtes-halálos,
genetikai
• leukémia –, csontvelő-átültetés, őssejtes
megoldás?

20. Hemofília
• Öröklött
• Májkárosodás (alkoholizmus)
• Ca hiány

21. Az erek felépítése

22. • Endotélium
• Szűrlet
• diffúzió
• Kereszmetszet
• Hol vannak billentyűk?
• Vér-agy gát
• Táblázat 185.o

23. Visszerek

24. A keringés adatai

25. A vérkeringés szerepe

29. A szív koszorúserei

30. A szív belülről

34. Az EKG

35. • Pulzus

36. Az AB0 vércsoportrendszer1901 óta ismert ez a
megkülönböztetés - Landsteiner fedezte fel.
•
A VVT-k membránjában A és B vércsoport antigének
lehetnek. Az emberek egy része A agglutinogént tartalmaz,
más része B-t, de vannak olyanok is, akik mindkettõt. Az elsõ
az A, második a B, harmadik az AB vércsoport. Ha antigént
(az antigén és az agglutinogén szinonim fogalmak) nem
tartalmaz a VVT, az illetõ 0 vércsoportú. A plazmában kicsapó
anyagok, izohemagglutininek találhatók, melyek a saját VVT-ket
nem csapják ki. Így az AB vércsoportú egyénekben nincs
egyik sem, míg a 0 vércsoportban van anti-A és anti-B
izohemagglutinin is. Szigorú transzfúziós szabály, hogy csak
csoportazonos vér transzfúziójára kerülhet sor. Ez fontos
szervátültetésnél is, mely kizárólag csoportazonos egyének
között történhet.

37. Az ABO vércsoportrendszer

38. Az Rh vércsoportrendszer
• Az Rh vércsoportrendszert az 1940-ben fedezte fel -
szintén - Landsteiner. Rh+ az az illetõ, akinek a VVT-jében
D-antigén van. Közép-Európa lakossága 85 %-ban
Rh+, a lakosság 15%-ában nincs meg ez a tulajdonság
(Rh-). Hangsúlyozni kell, hogy a két vércsoport
egymástól független, valamint normál körülmények
között anti-D ellenanyag nincs jelen a plazmában. A
jelentõsége abban áll, hogy ha Rh+ VVT-k kerülnek Rh-egyénbe,
akkor ellenük ellenanyag képzõdik. Ha ez elér
egy bizonyos szintet, az Rh+ VVT-ket kicsapja. Ezt
véradásnál – és terhesség esetén, ha az anya Rh- –
figyelembe kell venni.

39. A vérkörök
• A pitvarok fala
vékony-
• A kamrák közül a bal
kamráé a vastagabb-
• A tüdőbe azért megy
a vér, hogy

40. A vér útja- a vérkörök

42. verőéraneurizma

45. Érszűkület a koszorúerekben

56. Nyirokkeringés