Helyi Pénz pdf letöltés - A Londoni Iszlám Bankok Titka (The Islamic Bank of Britain)

784 views

Published on

Helyi Pénz pdf letöltés - A Londoni Iszlám Bankok Titka (The Islamic Bank of Britain) - helyi, közösségi, alternatív, kiegészítő, komplementer, pénz, pénzhelyettesítő, munka, felelősségvállalás, együttműködés, üzlet, lets, magyar, beruházás, gazdasági, élénkítés, kamat,

  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Helyi Pénz pdf letöltés - A Londoni Iszlám Bankok Titka (The Islamic Bank of Britain)

  1. 1. Az Iszlám Bankok Titka – Iszlám Bank LondonbanA modern "iszlám bankolás" ma még nagyon fiatal szakmának számít – mindössze 30 éve"jegyzik". Tudományos alapjait Muassam Ali fektette le, aki szinte misszionáriusielhivatottsággal fogott hozzá 1985-ben az els iszlám pénzügyi konglomerátum, a DMI (DarAl-Maal Al-Islami, azaz Muszlim Pénzügyi Hivatal) szakmai tekintélyének megalapozásához,amelynek egyben alelnöke is volt. Kés bb, 1991-ben Ali alapította meg Londonban az elsMuszlim Bank és Biztosítási Intézetet (Institute of Islamic Banking and Insurance) is,amelynek következményei a mai napig mozgásban tartják a brit pénzügyi központot.Iszlám bank LondonbanKét évig tartó el készít tárgyalások után, idén sszel nyithatta meg kapuit az els önálló,iszlám elvek szerint m köd bank az európai pénzvilág egyik központjában, Londonban. Abank felügyel tanácsa papokból áll, és – a brit bankjog keretein belül – kizárólag a saria,vagyis az iszlám törvénykezés szerint irányítják az üzletpolitikáját. A The Islamic Bank ofBritain (IBB) csakis az "etikus" befektetések, azaz a Korán, illetve a szunna ide vonatkozópasszusaival összhangban álló üzleti célkit zések mellett kötelezheti el magát. Az IBB akamatszedés és kamatfizetés elhagyásán túl a felszámolt ügyleti díjakat is el zetesmegállapodás tárgyává teszi. Ezen kívül nem finanszíroz dohány-, szesz- vagy pornóiparralkapcsolatban álló vállalkozásokat. Mindez némileg meghosszabbítja a befektetésekelbírálásának átfutási idejét, hiszen a bizottság tagjainak minden egyes ügyletet külön-különmeg kell vizsgálnia."Az iszlám alapelvei egyszer ek, világosak és k kemények" – szögezi le a híres szerz páros,Mervyn Lewis és Latifa Algoud a téma egyik klasszikusának tekintett m vében, az IslamicBanking-ben (Iszlám banktevékenység). A brit kiadású szakkönyv a pénzügyi technikákelemzésén túl betekintést ad az iszlám alapokon álló gondolkodásmódba is: az iszlámszabályrendszere nem válik szét világi és vallási szférára, hanem egyaránt kiterjed az életminden területére. Vagyis, mivel az iszlám törvénykezés, azaz a saria szerint tilos "pénzb lpénzt csinálni", ha egy hith muzulmán pénzintézet betétszámlát kínál az ügyfeleinek, arratermészetesen nem fizet kamatot. Helyette viszont, a saria szabályainak megfelelbefektetéseket eszközöl, amelyek hozamait megosztja a betéttulajdonosokkal. Vagy vegyükpéldául az itthon is népszer lakáshiteleket: ha egy iszlám bank "lakáshitelt nyújt",akkor el ször megvásárolja a kiszemelt ingatlant, majd gyakorlatilag bérbe adja azt ahitel igényl jének. Hasonló szisztéma szerint alakulnak az arab kisvállalkozói hitelek is: abank részesedést vásárol az adott vállalkozásban, majd a tevékenység hasznaiból lassan"visszaszedi" a kezdeti hozzájárulás összegét.Az újonnan nyitott londoni bank szolgáltatásai is meglehet sen széles spektrumon mozognak– természetesen nem csupán iszlámhív k számára. A jelzáloghitelekt l kezdve, ahitelkártyákon át egészen a vállalkozások támogatásáig, szinte minden ismert banki termék"etikus változata" megtalálható a palettán. Az IBB, szándékai szerint egyre több fiókot nyitnaszerte Nagy-Britanniában, illetve 2005 tavaszától elérhet vé tenné internetes szolgáltatásait is. 1
  2. 2. Allah mondta…A Korán egyértelm en kijelenti, hogy "minden vagyon Allahé", és akik kamatot fizetnekvagy szednek, azok "háborúban állnak Istennel és Mohameddel". A saria másik forrása, aprófétai szunna (hagyomány) még a kamat fogalmát sem ismeri. Miután a hagyományokszerint egy törzs köteles volt gondoskodni az elesett tagjainak megélhetésér l, még magárólMohamedr l is feljegyezték, hogy "rokoni kölcsönt" kapott, amelyb l aztán egy egészkaravánt szerelt föl. Mikor pedig nagy haszonnal túladott rajta, visszafizette a kölcsön(eredeti) összegét, és a nyereségb l tovább élt. Többek között ezekre hivatkozva kezdtékkövetelni kés bb a modern muszlim mozgalmak, hogy a bankok is tartsák be a szunnát, éstöröljék el a kamat intézményét.Konkrétan a befektetésekre vonatkozóan a saria öt alapelvet fogalmaz meg: (1) nemfoglalhatnak magukban kamatfizetést, (2) az ügyletben meg kell jelennie a jótékonyságiadakozásnak, azaz a vallásos adónak, (3) az üzlet nem irányulhat az iszlám értékrendjévelszembenálló termék vagy szolgáltatás el állítására, (4) tilos az amúgy elkerülhet kockázatokvállalása, kerülni kell a spekulatív ügyleteket, és végül, (5) az üzlet tagjainak kölcsönösenvállalniuk kell, hogy biztosítják egymást a károk és veszteségek ellen.A bank intézménye tehát – az iszlám elvek szerint – jóval több mint "nyereséggyár". Az arabbankoknak társadalmi felel sségük van! Egy ilyen hitelintézet minden egyes dolgozójánakolyan magatartást kell tanúsítania, hogy bárki, aki a bankkal kapcsolatba lép, lássa: itt még at ke felhasználása is vallásos cselekedetnek min sül. Az iszlám elveivel tehát csak olyanfinanszírozási ügyletek egyeztethet ek össze, amelyekben a finanszírozó a pénze fejében csakaz annak felhasználásából elért haszonból – ami természetesen nem kapcsolódhatszeszgyártáshoz, szerencsejátékhoz vagy egyéb kétes hír iparágakhoz – kap egy el remeghatározott arányú részt. A résztvev k ugyanilyen arányban viselik azonban avállalkozás esetleges veszteségeit is. A mez gazdasági beruházások esetén például, harossz a termés, és ez kárt okoz a termel nek, a banknak is méltányos hányadban le kellmondania a kölcsön összegének visszakövetelésér l.Bár mindez rendkívül lesz kíti a hív k mozgásterét a mai pénzügyi világban, a közismertentehet s és talán kevésbé elkötelezett hitélet arab uralkodók – az id múlásával –természetesen megtalálták a maguk "kiskapuit". Például a világ egyik leggazdagabbembereként jegyzett Alwaleed Bin Talal herceg, akinek már pár évvel ezel tt is 20 milliárddollárra rúgott a vagyona, portfoliójának dönt hányadát amerikai Citigroup részvényekbentartja, megszabadulva ezáltal az arab etika béklyóitól.Erkölcsös profitokA vallási alapokon kezelt befektetések iránt világszerte egyre nagyobb igény és érdekl désmutatkozik. Mivel Földünk minden ötödik lakója muzulmán vallású, nem meglep , hogylegintenzívebben az iszlám alapelveit figyelembe vev termékek és szolgáltatások kezdtekszaporodni. Erre válaszul Dow Jones, a világhír Dow Jones Ipari Átlag nevezet t zsdeindexlétrehozója, összeállította a Dow Jones Islamic Markets Indexes (Dow Jones Iszlám PiaciIndexek) csoportot, amely m ködése els öt évében mintegy 27 százalékkal múlta felül aszintén közismert – az amerikai t zsdék mindenkori legjobb 500 ipari cégénekrészvényárfolyamából számított – S&P500 index átlagos megtérülését. 1997-ben az iszlámtípusú pénzügyi tranzakciók forgalma összesen évi 160 milliárd dollárt tett ki, és évi 10-15százalékos növekedést mutatott. 1998-ban a világ 43 országában mintegy 200 iszlám bank éspénzügyi intézmény m ködött, amelyek összesen 100 milliárd dollárt kezeltek. Ma már,mintegy hat évvel kés bb, ez az összeg több mint 200 milliárd dollár.http://helyipenz.nolblog.hu/archives/2009/01/15/Az_iszlam_bankok_titka/ 2

×