2. „Ha valaki el akarja mesélni a történetemet, arra fogom kérni, hogy kezdje úgy, ahogyan a
tündérmeséket szokás kezdi: Volt egyszer…”
/Paulo Coelho/
3. Kecskeméti Eszter névvel láttam meg a napvilágot 1992-ben, Hatvanban. Testvérem
sajnos nincs(bár a család szerint felérek legalább öt gyerekkel).
Anyukámmal és apukámmal nevelkedtem, illetve most is velük élek. Édesanyám
gyógypedagógus asszisztensként dolgozik, Budapesten. Édesapám személy és vagyonőr.
Mindketten 41 évesek.
Óvodába anyukám jóvoltából kerültem be, mivel ő akkoriban óvónőként dolgozott, ott
ahová én jártam.(Gódor Kálmán Óvoda Hatvan). Így sokat lehettem vele együtt, az óvódában
is. Óvodában kezdtem az eddigi nagy szenvedélyemet, az úszást. Természetesen csak
hobbiként foglalkoztam vele, heti egyszeri alkalommal a bagi uszodában.
Általános iskolában ( 5-ös Számú Általános iskola Hatvan) év vesztesként kezdtem.
1999-ben. Ott is folytattam az úszást, egészen hetedikes koromig. Így összesen 8 éven
keresztül úsztam heti rendszerességgel.
Kipróbáltam mellette más sportokat is. Először a kézilabdát, majd a focit is kisebb
nagyobb sikerekkel. Sajnos mindkettőtől eltiltottak az agresszív viselkedésem miatt.
Mivel mindenhonnan elküldtek, így az írással és az irodalommal kezdtem foglalkozni.
Azt hiszem akkor szerettem meg. Azóta is szeretnék íróként dolgozni.
Közép iskolába a „helyi gyűjtőbe” ( Damjanich János Ipari Szakképző Intézet Hatvan)
jártam. Szörnyűbb volt mint amire számítottam, de nem váltottam iskolát. Abban nem lett
volna semmilyen kihívás.
Kezdetben nem voltam jó tanuló, sőt…minden tanárral fasírtban voltam, főleg az
irodalom tanárommal, és az osztályfőnökömmel. Sok életbeli tapasztalatot szereztem ezáltal,
illetve hogy abba az iskolába jártam.
Aztán 11-ben sikerült újra megszeretnem az irodalmat. Onnantól kezdve folyamatosan
blog bejegyzéseket írtam, és a beadandó dolgozataimat sorra 5-ösre írtam. A tanárom nagyon
megkedvelt, és tehetségesnek tartott. Szerencsére sokat is dolgoztatott minden érdememért.
12-edik féléve előtt az irodalom tanáromnak megemlítettem hogy szeretnék újságíró
lenni, ő pedig a kommunikáció és média szakot javasolta. Illetve anyukám is támogatta hogy
írói pályára lépjek, és mindig is ösztönzött. Ő a legfőbb kritikusom, és cenzorom. Így
kötöttem ki a Szent István Egyetemen.
Manapság sajnos nincs sok szabad időm. Teljesen lefoglal az iskola, és a házimunka.
Illetve ha akad akkor a munka. Ha jut rá időm foglalkozom a hobbijaimmal, vagy a
barátommal. Néha napján ha több időnk van el utazunk a barátom családjával a nővéréhez,
(aki a Budapesti nagycirkusz vándor cirkuszában dolgozik, illetve él). Vagy csak elmegyek
velük kirándulgatni. Sajnos ezekre leginkább csak nyáron jut idő.
A jövőben szeretnék újságírással foglalkozni, illetve Angliába költözni. Úgy, kb 5-6
éven belül.
