A hallássérülés következményei

1. A hallássérülés következményei –
nyelvi zavarok
dr. Váry Ágnes

2. A nagyothallás gyógypedagógiai,
pedagógiai megközelítése
• hallási fogyatékosság
a sérülés időpontja, mértéke és minősége miatt a beszédbeli
kommunikáció spontán kialakulása zavart.
• nagyothalló
hallókészülékkel korrigált hallásvesztése a tagolt beszéd
észlelését, megértését és elsajátítását az épekhez képest
csökkent mértékben, de valamilyen módon még lehetővé
teszi, vagyis többé-kevésbé meg is érti a hangos beszédet,
és ha nem is tökéletesen, de saját magát is meghallja.
Ennek következtében a nagyothalló gyermek
beszédfejlődése, ha késve is, ha hibásan is, beavatkozás
nélkül általában beindul.

3. A hallásveszteség fokozatai és hatásuk a beszédfejlődésre
•
•
•
•
A 20-40dB fokú hallásveszteség: enyhe fokú nagyothallás
A 41-60dB fokú hallásveszteség: közepes fokú nagyothallás
A 61-80dB fokú hallásveszteség: súlyos fokú nagyothallás
A 81-95 dB fokú hallásveszteség: már súlyos hallássérülés
• A cochleáris implantáció

4. • A 20-40dB fokú hallásveszteség: enyhe fokú nagyothallás. A
halk vagy távoli beszéd megértésében okozhat problémákat.
Kisebb teljesítményű, jól beállított hallókészülék viselése
mellett az oktatás folyamatában csak akkor okoz gondot a
beszéd megértése az integrált gyermek számára, ha a
pedagógus túlságosan távolról, halkan, esetleg túl gyorsan
beszél. Sok esetben nem jellemző a hallókészülék felírása,
viselése, mivel a felerősített környezeti zajok zavaróak
lehetnek. Ilyenkor az ültetésnek kiemelkedő a jelentősége. Az
enyhe fokban hallássérült gyermek szociális kompetenciájának
fejlődése a hallássérülés miatt valójában nem gátolt,
elsősorban a személyiségjegyek, a kognitív funkciók és a
családi háttér a meghatározó a sikeres integráció
szempontjából.

5. • A 41-60dB fokú hallásveszteség közepes fokú nagyothallás.
Enyhe hallásveszteségnek tekinthető. Közelről még érthető a
társalgó beszéd, de ha az halk, és a beszélő szája nem látható, a
beszédnek csak 50%-a követhető, a szókincs beszűkülhet,
felléphetnek beszédhibák, szükség van a szájról olvasásra. A
hallókészüléknek igen nagy a szerepe, hiszen ha az jól van
beállítva, felerősíti a beszédhangokat oly mértékben, hogy a
gyermek számára jól hallhatóvá, érthetővé válik a beszéd. A
szociális kompetencia fejlődése a hallássérülés által nem
gátolt, ha a befogadó környezet és a gyermek hozzáállása
nyitott és pozitív.

6. •
•
A 61-80dB fokú hallásveszteség súlyos fokú nagyothallás. Esetében csak a hangos
társalgás érthető. A csoportos beszéd nehezített, a beszédérthetőség gyengébb,
valószínű a receptív és expresszív beszédzavar, azaz a beszéd felfogása és a
beszédprodukció gátolt. Korlátozott a passzív és az aktív szókincs. A hallókészülék
kiválasztása, optimális beállítása, viselése és a folyamatos ellenőrzés ezekben az
esetekben kiemelkedő fontosságú.
A pedagógus számára gondot okozhat a megfelelő közlő módszerek megválasztása,
érdemes segítségül hívni a szurdopedagógus tanácsait. Mindenekelőtt a
legfontosabb, hogy a magyarázatok során és a tanítás egész folyamatában figyeljen
arra, hogy a szájról olvasási kép optimális legyen. Semmiképp se forduljon el a
hallássérült gyermektől! A pedagógusnak figyelnie kell, hogy lehetőleg kicsit
lassabban, tisztán artikulálva (de nem eltúlozva!) beszéljen, várja ki türelmesen a
hallássérült gyermek reakcióit. Magyarázataival segítse a fogalmak helyes
értelmezését, beépítését a gondolkodás, beszéd folyamatába. Az osztálytársaknak is
nagy szerepük van abban, hogy társuk értse őket és be tudjon kapcsolódni a közös
játékba, társalgásba. A szociális kompetenciát befolyásoló képességek elsajátítása
nehezített, nagy erőfeszítést jelent a gyermek számára a halló környezet
kihívásainak való megfelelés, a súlyos kommunikációs gátak leküzdése.

7. • A 81-95 dB fokú hallásveszteség már nagyon súlyos hallássérülés. Az erős
hangok kb.40 cm távolságból hallhatók, a környezeti zajok felismerése
lehetséges, a magánhangzók és mássalhangzók egy része differenciálható,
de a beszéd valószínűleg torzul. Ha a veszteség az első életévig jelentkezik,
a beszédfejlődés spontán nem indul meg. A minél korábbi időpontban
történő hallókészülékes ellátásnak és a korai fejlesztésnek igen nagy a
jelentősége.
• Amennyiben a gyermek intelligenciája, személyisége, a családi háttér és
még sok más tényező optimális, az integráció sikeres lehet, de igen nagy
felelősségvállalás és odafigyelés szükséges a befogadó iskola, a gyermekkel
foglalkozó pedagógusok részéről. Fontos a szoros együttműködés az
utazótanárral, minden módszertani és technikai részlet előzetes
megvitatása a gyermek haladása érdekében. Kívánatos, hogy ne érje a
gyermeket sok kudarc, amely lelkileg megviselheti. Hasznos, ha ezekben az
esetekben a pedagógus munkáját egy pedagógiai asszisztens segíti, aki
szintén kap támogatást a gyógypedagógustól. Különös figyelmet kell
fordítani a pszichés tényezőkre, a befogadó társak szociális magatartására,
hogy a hallássérült gyermek lelkileg ne sérüljön, hogy szociális
kompetenciája is megfelelően fejlődjön.

8. A hallássérülés hatása a nyelvfejlődésre

11. Óvodás kisgyermekeink nyelvi állapotát
befolyásoló tényezők
•
•
•
•
Hallássérülés mértéke
Diagnózis,hallókészülék-viselés kezdete
Korai fejlesztés
Családi háttér (hallássérült szülők, beszélő
környezet)
• Beszédkésztetés
• Értelmi állapot

12. Óvodáskorú hallássérült gyermekek
nyelvi állapota
• Szókincs: néhány szó
• Grammatika: még nincs
• Beszédérthetőség: a meglévő hangok általában
torzak, nem szerveződnek hangsorrá,mély
magánhangzók és a zárhangok megjelennek,
gesztusokkal kísérve fejezik ki magukat
• Beszédértés: szájról olvasás, hallás vagy mindkettő
útján

13. A szociális kompetenciák kialakulásának gátjai
• hiányosak a környezet változásaihoz kapcsolódó akusztikus
információi,
• sérül a hallás állandó minden irányból ingerközvetítő jellege,
• nem alakul ki az eseményekre ráhangolódó magatartás,
• a beszédhallás nyomán létrejövő verbális szabályok
magatartást szabályozó jellege nem alakul ki.
Pl.: Nem érti az utasításokat , viselkedése olyan, mintha nem
fogadna szót.
• az önkontroll viselkedésszabályozó szerepe nem érvényesül a
kívánt módon
• a nevek szerint nem tudja azonosítani társait (mentális
szókincs hiánya)

14. Iskoláskor
A szemantika (beszédtartalom) területén
jelentkező problémák, hiányosságok:
• A szókincs területén érzékelhető elmaradások (A szókincs a
hallássérülés fokával általában fordított arányban áll. Minél
nagyobb fokú a halláskárosodás, az ismert és használt szavak
köre annál inkább beszűkülhet)
• Értelmezési nehézségek, melyek abból adódnak, hogy a
fogalmak hiányosan épülnek be.
• Mondat-és szövegalkotási nehézségek, súlyosbítva a
fogalmazási képesség általános csökkent voltát.
• Szinonimák, antonímák, gyűjtőfogalmak,többjelentésű szavak
helytelen használata

15. A szintaktikai (szerkezeti), morfológiai (alaktani)
hiányosságok
• A szóvégi toldalékok, ragok, a szórend helytelen használata
• A névmások, névutók, igekötők, határozószók
szövegkörnyezetbe nem illő használata
• Utalószók,általános határozók hibás alkalmazása
• Az alanyi és tárgyas ragozás keveredése
• Önöző és tegező formák hibái
• A kontextus (szöveg) kialakításának problémái

16. A beszédérthetőséget befolyásoló tényezők
• Az artikuláció (a hangok helyes ejtésének) hibái:
A magánhangzók korlátozott nyelvmozgással történő képzése
A hosszú és a rövid magánhangzók felcserélése és helytelen
használata
Zöngés-zöngétlen tévesztések és hibák
A ty-gy, c-cs affrikáták gyakori hibás képzése
A magas frekvencián hallható sziszegő hangok hibái a hallási
kontroll hiánya miatt a leggyakoribbak.

17. A beszéd szupraszegmentális elemei - prozódia
A beszédérthetőséget nagyban meghatározó szupraszegmentális
elemek hibás alkalmazása vagy hiánya gátolja a szándéknak
megfelelő közlést:
• hangszín
• hangerő
• hangsúly,
• hanglejtés,
• ritmus,
• tempó,
• dinamika, stb.

18. Szociális kompetenciák kialakulása iskoláskorú
hallássérülteknél
• Nincsenek tisztában a szavak jelentésével, nem alakul ki a
verbalitáshoz kötött fogalmi gondolkodás, az absztrahálás
képessége. Gondolkodásmódjuk merev, konkrét szituációkhoz
kötött
• Zavart a társas viselkedés fejlődése, amelynek fontos eleme az
önszabályozás képességének, valamint az önkontrollnak a
kialakulása
• Önismeret és önértékelés: a hallássérült gyermek önértékelése
sem felel meg általában a realitásnak. Önmaga alulértékelése
a gyakoribb, de sokszor bizarr felülértékeléssel is találkozunk
• Nehezen alakul ki a proszociális viselkedés: az önzetlenség, az
együttműködés, a segítségnyújtás