1. A nyugat megjelenésére adott japán válasz
vázlat
REISCHAUER, EDWIN O.: Japán története. (Budapest: Maecenas, 1995, 2000²) 97-118. A modernizálódó
Japán
Bezárkózás előtt egy szinten nyugattal, de eltelt 2 évszázad (17-19): nyugaton tudományos fejlődés,
ipari forradalom  gazdasági, katonai fölény.
Japánok már nem tudták nem észrevenni a nyugati expanziót, partjaik környékén mászkáltak:
amerikaiak, britek, franciák, északon oroszok, kína megalázása. (amerikaiaknak szénelő kikötők
gőzhajók megjelentével)egymás utáni angol, amerikai és orosz expedíciók érkeztek.
Matthew C Perry kapitány (amerika) próbálta meg kikényszeríteni a nyitást. (1853 július): USA elnöke
kereskedelmi kapcsolatok létesítését követeli.
Tanácstalanság a Bakumatsu korban.
Szembesültek a nyugati technika fölényével.
Kormányzat 2 részre szakadt: konzervatív (idegen ellenes), realista (akik látták h elkerülhetetlen
anyitás)  tanácstalanok, ezért kormány(bakufu) kikérte a császár és daimjók véleményét.
konzervatív kiotó+daimjók a nyitás ellen.
1854 február: perry flottája visszajött. szerződés 2 kikötő megnyitásáról és szabályzott kereskedelmi
forgalomról: Shimoda (edo melletti félszoget), Hakodate (Hollaido). Plusz amerikai konzul
shimodában. illetve más országokkal kötött koncesszió automatikusan megilleti az usát is. (kínai
egyenlőtlen szerződések mintájára)
2 éven belül hasonló szerződések angolokkal, oroszokkal (nagasaki lett nyitott), hollandokkal. ekkor
már megjelent a területenkívüliség is a szerződésekben.
1858 első konzul (townsend harris)teljes körű kereskedelmi szerződés kialkudása  6 kikötőben
viszonylag szabad kereskedelem, és állandó nyugati rezidenciák oszakában és edóban. ezt a példát
többiek is követték. 1866-ban maximalizálták az importvámot 5%-ban.
Vonzóak a természetes mély vizű kikötők: yokohama, kobe.
korabeli megfigyelők szerint jóúton volt a félgyarmati státus felé. (kínai minta)
arany-ezüst árfolyam eltérése miatt erős volt az arany kiáramlása. textilipart tönkretették az olcsó
importcikkek. kormányzat hitele odalett, mert nem tudta megvédeni japánt és engedett a
követeléseknek. Belső konfliktus daimjók között is: edó és daimjók ellentéte: Ii Naosuke vezetésével
edo megpróbáltamegtörni az ellenállást.
Zavargások, külföldiek elleni merényletek (1859 harris titkára, 1863 edoi brit követség felgyújtása)

2. 1860-ban Mitó-i társaság megölte Ii Naosukét.  SONNO JOUI mozgalom= dicsőség a császárnak, ki a
barbárokkal.
Edo elvesztette uralmát: 1862 sógun alázatosan császári udvarba ment tárgyalni.
széthúzás: szélsőséges szamurájok vették át a hatalmat területeiken és próbáltak hatni az országos
politikára. egyre inkább császár párti és bakufu ellenesek lettek.
2 fő terület: honshuu csücskében: chousuu (?) és kyushu-n satsuma. 1600 óta edo-ellenes érzelmek,
mert akkor vesztettek. távol voltak a központtól így megőrizték egységüket, erejüket és anyagilag jól
álltak, alkalmazhattak nyugati fegyvereket is.
Bakufu próbálkozás: külföldi követségek, hadsereg modernizálási törekvések.
1863 kagoshima (satsuma) szétlövése (britek) mert megöltek egy angolt. illetve shimonoseki mellett
sok chousuu erődöt leromboltak amerikai, francia hajók 1864-ben. (mert tüzet nyitottak hajókra)
satsuma brit segítséggel flottát épített, chousuu puskás vegyes alakulatokat alkalmazott.
1863 chousuu kiverése kyotóból, és bakufu hadsereg ment rendet tenni. 1866-ban második rendet
tevő hadjárat chousuu-ba vereséget szenvedett. chousuu satsuma összefogtak, shikokui tosa is
beszállt  1868-ban átvették a hatalmat.
sógun a mitó udvarból jött ami már rég nem volt császárbarát. még elhúzódó harcok észak felé.
alacsonyabb rangú, fiatal szamurájok vették át a hatalmat (plusz addig mellőzött udvar nemesek)
átnevezés Tokióra és császárt odaköltöztették.
új adminisztráció kellett: tudták egyenlőre le kell mondani a barbárok kiűzéséről. szemléletváltás:
császár fogadta a nyugati képviselőket.
új hatalmat császár körül építették ki (SONNO), mindent az ő nevében csináltak. innen meiji
(felvilágosult kormányzás) a korszak neve. ősi császári hatalmat próbáltarestaurálni, de nem az
történt valójában. császárnak mély tisztelet, de szamurájokból nemesekből álló testület kormányzott.
reformok mintáit nyugatról kölcsönözték és nem az ősi japánból. ősi rangok titulusok, intézmény
nevek maradtak. igazi változás: felszámolták a feudális struktúrát  helyette modern központosított
kormányzás intézményei.
fukoku kyouhei = gazdag ország, erős hadsereg elve :fel kell zárkózni h barbárokat kiűzhessék. plusz
gazdasági biztonság is kell, hogy diplomáciailag egyenrangú lehessen.
1868 április 8: ötcikkelyes eskü (alapeskü) császárral adatták ki: múlt rossz szokásaival fel kell hagyni,
egyenlő esély illet mindenkit, tudományos ismereteket kell keresni.
fő pozíciókat nemesek és a bakufut megdöntő nagybirtokosok kaptak. igazi vezetők a fiatal
szamurájok, ifjabb udvari nemesek.
vezető: Iwakura Tomomi, híres még kido koin (chousuu) okubo toshimichi, saigo takamori (satsuma).
miniszteri pozíciók. nem kíséreltek meg diktatúrát létrehozni, konszenzusos módszer.

3. nagy földterület nem elég az uralkodáshoz..új hatalom nagyon kis százalékot birtokol: komoly feladat
a földek 2/3—adának megszerzése, központilag ellenőrzött prefektúrákra felosztása.
fontos az osztálykülönbségek felszámolása,mely akadályozta a modernizációt minden téren (főleg
hadseregnél).
császárpárti daimjók (chousuu, satsuma, tósa, hidzen) jelképesen visszaadták területeiket a
császárnak 1869 március 5. hogy cserébe kormányzati területet kapjanak vissza, melynek kormányzói
lesznek, személyes jövedelemként korábbi birtokaik egytizedével. nagybirtokosok követték a példát.
1871 augusztus 29. eltörölték az összes nagybirtokot, területeket kzpontilag kinevezett kormányzókra
bízta, daimjókat kincstári utalványokkal kárpótolta. nem tudtak ellenállni.
veszélyesebb: szamurájok megfosztása feudális privilégiumaiktól. (monopolizálták a politikai és
katonai hatalmat, és örökletes járandóságuk volt. 1871 eltörölték az osztálykorlátozást, törvény
előtti egyenlőséget hirdettek. (burakumin is) (2%)
1873 általános katonai sorozás elrendelése. (megszűnt a privilegizált katonai réteg)
1876 szamurájoknak megtiltották a kardviselést.
Yamagata Aritomo vezetésével hadsereg először francia majd porosz mintára. (1878-ban átvették a
porosz vezérkar intézményét) (főleg chousuuról származó tisztek)
hatékony rendőrség
satsuma brit modell alapján modern haditengerészetet épített. (satsumai vezetők)
szamuráj járandóság csökkentése megszűntetése. (lázadások pl 1877 satsuma)
10 év alatt eltakarították az elavult politikai társadalmi rendszert, szilárd hatalmat szereztek. valódi
modern állam azért nehezebb falat.
apránként valósították meg a nyugati vívmányokat : pénzügyminisztérium (kormányzat gerince),
kiépítették a bankrendszert, először centralizált amerikai, majd centralizált belga szisztéma szerint.
bevezették az egységes nemzeti valutát mely 1871 óta jen.
korábbi termésbeli földadót 1873-ban fix összegű pénzadó váltotta fel. ennek befizetője az igazi
tulajdonos. 25% 45%-ra nőtt a bérlők általművelt földek arányát.
közlekedés, hírközlés, ipar, hadsereg fejlesztése!!! védekezni kell az előnytelen szerződésekkel
szemben. távíróvonalak, postarendszer 1871-ben. kikötők kiépítése és 1872 ben yokohama tokió
között első vasút.
hokkaido fejlesztése,
hadianyagipar és ezt kiszolgáló bányászat létrehozása.

4. akkor lehetséges modern gazdaság, ha gyorsan megismerik a nyugati technológiákat, intézményeket,
gondolkodásmódot és létrehoznak egy iskolázott réteget mely képes a modern gazdaság alapjává
válni.
első évtizedekben intenzív tanulási folyamat (szelektált, válogatott a nyugati sémákból) (hasnlóan a
kínai kultúra átvételénél) ezúttal gyorsabb, szisztematikusabb.
válogatott tehetségeket küldtek válogatott országokba. mindenkitől azt akarták tanulni amiben
kitűntek. anglia: haditengerészet, kereskedelmi flotta, németország: hadsereg, orvostudomány,
franciao: jig, helyi közigazgatás, usa: vállalatvezetési, üzleti módszerek.
néhányan 1868 előtt is de ekkor sokkal több vezető utazott külföldre: 71-73 évü köldetésekben még
nem sikerült a nyugatot rávenni az egyenlőtlen szerződések módosítására.
eleinte sok nyugati szakértőre volt szükség, (sok misszionárius) de ezeket a drága szakértőket gyorsan
már képzett japánokra cserélték.
művek a nyugatról: fukuzawa yukichi: seiyou jijou (nyugati állapotok) (többször járt nyugaton) majd
megalapította a keio egyetem elődjét. (bunmei kaika = civilizáció és felvilágosodás)
modern állam egyik alapja a széles körű közoktatási rendszer: 1871 közoktatási minisztérium mely
elindította a fiúkat lányokat érintő általános oktatás programját. kötelező oktatás 6 év elemi. időbe
telik tanári gárda képzése, 1907-ig nem járt mindenki suliba. efelett középiskola rendszer főleg
fiúknak, csúcsán a tokiói egyetemmel (1877) (császári egyetemek)
néhány missziós és magánegyetemet levéve állami kézben volt az oktatás, így mentes volt
arisztokratizmustól egyháztól, racionális, szekularizált, állami orientációval.
oktatás a kormányzás egyik eszköze!!! engedelmes és megbízható polgárokat képez a szükséges
feladatkörökre. írni-olvasni tudó munkaerő és katonaság, népesebb műszaki szakértőgárda, vékony
vezetői elit.
egy-két generáció elett nagy változás  rang funkció iskolázottságtól kezdett függeni.
tudatformáló szerep: sulykolta mit kell gondolkodni: egységes szigorúan ellenőrzött oktatás. nemzeti
engedelmesség és uniformitás sulykolása
eladósodás,de hitelek rossz kamatra, plusz veszélyesmagára számíthat csak.
európai selyemhernyókór japán tenyészet megugrik legfőbb exportcikk a selyem lett, sokáig
világelső
csökkenő infláció, fellendülő mezőgazdaság, (fejlődő technikák) nő a termelés.
pénzválság (1870-es évek végén) matsukata masayoshi: megszorítás: privatizáció megszilárdulás.
pénzes réteg vette meg a belső erőforrásokat, ipart.
áttörés pamutfonó ipar 1880-as évek, majd további ágak, de tőke magánkézben összpontosul:
ZAIBATSU mammutvállalatok.

5. nem kereskedőkből mert ők nem nagyon tudtak alkalmazkodni. főleg korábbi vállalkozók és
szamurájok a kapcsolataik révén, akik leleményesek és felküzdötték magukat. pl Mitsui ház, Iwasaki
Yataro hajózási vállalat mitsubishi.
80-as évekre látszik h sikerrel tért át feudálisról modernre. stabil belpolitika, erősödő diplomácia,
nem hasonlítható a folyamat európához, máshonnan indultak, más lett a vége. külföldi fenyegetés
hajtotta, és nagy jelentősége volt a már létező művelt fiatal szamuráj rétegnek, akik végrehajtották.
nyugati nyomás kellett, de nem működött volna a sajátos történelmi előzmények, emberi
tulajdonságok nélkül. pl izoláltság, homogén nép,
nacionalizmus gyors megjelenése: már kínával szemben is meg kellett határoznia identitását.
elszigeteltség: rend, béke időszaka, ahol kialakulhatott egy komplex gazdaság, társadalom és magas
szintű oktatási rendszert hoztak létre. szellemi egységben az ország. magas mértékű politikai
kompetencia. egyedül technikában volt lemaradva. viszont kooperációs készségben jóval meghaladta.
(fegyelem) szigorú munkaerkölcs.
érett volt a változásra: feudális struktúra keretein belül eltorzultak a rétegek: eladósodó
szamurájréteg, gazdag kereskedők, feltörekvő fiatal szamurájok, vállalkozókká kinőtt vidéki parasztok.
mikor jött a nyomás, nem kellett idegen ideológiát átvenni, volt saját teória annak igazolására. (ősi
császári uralom restaurálása)
további oka a sikernek, hogy vezetői lassan és pragmatikusan haladtak, nem volt bevett ideológiai
mérce.
nagy eredményesség: logikusan mértékkel haladtak, egymásra építve a dolgokat (pl először elemi
majd felsőoktatás stb) nem össze-vissza akartak hirtelen modernek lenni.
JACQUES GERNET: A kínai civilizáció története (Budapest: Osiris, 2001). 428-443. A modernizáció
kudarca és Kína felosztása az idegen hatalmak között
kína bekerítve, plusz belső válságok.
16-17 sz már vettek, csináltak nyugati fegyvereket. de 1840-42 nem tudtak ellenállást kifejteni britek
ellen  taiping felkelés során viszont mindkét fél igyekezett korszerű sereget állítani
1885 kínai franicia háborúban vereség megmutatta, h nem volt elég hatékony a modernizáció
1894 shimonoseki béke: jelentős korlátozás japánok elleni vereség miatt: sereg elpusztult, önállóság
csökkent, jóvátételt kellett fizetni

6. néhány évtized alatt le kellett volna küzdeni a lázadásokat, belső válságokat, megszilárdítani a
hatalmat, védekezni a rengeteg külső támadás ellen, plusz modernizálódni, tartományi
kormányzókkal alkudozni. nincs valódi hatalom, de ami van az is ellenzi az újításokat.
más mint japán:
nincs erős központi kormányzat, nincs állandó állami bevétel. (japánban parasztságra vetett adókból
tudták fejeszteni a gazdaságot és hadsereget, de itt a tartományurak nyúlták le a pénzt)
kínai mezőgazdaság rossz állapotban, sok szegény, éhínségek, áradások, elavult technológia.
techinkai és tudományos oktatás is elmarad a szükségletektől
külföldi hitelek és szakemberek, nem kínaiak…
központi hatalom hiánya és tőkehiány! rossz adminisztráció, állami követelések.
1894-ben kb ugyanakkora ipar mint japánban de szétszórt, nem arányos a lakossággal, míg japánban
koncentrált!
japánban összehangolt fejlesztés, kínában logikátlan, pl hadiipart fejlesztették infrastruktúra és más
fontos ágazat előtt.
1880-ban mindkét országban azonos szerep a külföldi kereskedőknek (90%), de japánban ez egyre
csökkent (1900-ra 60%), kínában pedig nőtt a külföldi befolyás.
japán alkalmazkodóképesség <-> kínai korlátolt hagyománytisztelet
japán jóval védettebb volt!
nem sújtotta korábban nagy polgárháborúk sorozata, külső nyomás és támadások(1830-tól ópium).
béke volt és stabilitás.
japánban társadalmi sajátosságok, nacionalizmus, harcos hagyományok segítették a nyugathoz való
felzárkózást és hogy átvegye a nyugati imperializmusra jellemző hódító szellemiséget.
kínában hiányzik az igazi kereskedő szellemiség és nem erény a meggazdagodás – nincs motiváció
probléma hogy nem tudták jól adoptálni a dolgokat, demokráciára nem alkalmasak, teljesen más
kultúra.
sorozatos támadások miatt egyoldalú hadiipar fejlesztés infrastruktúra nélkül, plusz idegengyűlölet is
a reformok útjába állt.
nyugat megjelenése idején polgárháború, ország fele nincs irányítás alatt..
hódítások: cél kína teljes meghódítása:
oroszok amur alsó folyásától délre

7. japán támadás először 1874-ben! megtámadták taivant, 1881-ben elfoglalták a ryukyu szigeteket.
1876-ban koreával egyenlőtlen szerződés, rájuk kényszerítette kikötők megnyitását nyugati mintára.
1894 kínai-japán háború.
korea is ellenezte a nyugatiakat kína segtségül odaküldte yuan shikai-t de gyors vereség >
shimonoseki béke:
The Cambridge History of Japan, Vol. 5. 728-765.
nyugati államok modernizálódási folyamatai, azon belül is összehasonlítás az usa-val.
jó pillanat japánoknak, többi „modern” állam is fiatal, a században lefolyt változások következménye
mely még alakulóban volt, ezért kiválogathatták a legjobban működő dolgokat mindenhonnan. (és
ők i s egymást másolták korábban)
modern állam nemzetközi szintű követelménye a nagyobb erősebb hadsereg, mely hatékonyabb a
korábbiaknál a nagyfokú centralizáció, bürokrácia és adórendszer miatt. fontos volt mint
reprezentatív erő nemzetközi viszonylatban
mindenhol nagy befektetés a hadiiparba, hadsereg modernizálása minden országot arra indított,
hogy védelmi rendszerét is fejlessze. ez nem csak az országot hanem annak egész érdekszféráját
jelentette (élettér, kereskedelmi utak)
még fontosabbak lettek a nemzetközi szövetségek (antant stb)
fő elemek: gazdasági fejlődés, nemzetközi kereskedelem kiterjesztése, és otthoni iparosítás
közvélemény: minden sikeres modern államnak terjeszkedni kell
modern állam egy érzékeny egyensúlyon alapult: tömegek támogatása, militarizálás, terjeszkedés <->
szélsőséges erők elkerülése
a meiji társadalom:
1868-1912 között szinte minden kritériumát teljesítette japán a modern államnak.
először:: adminisztratív, bürokratikus egység, centralizáció és az ezt támogató fegyveres erők.
ezt követte a nemzeti gazdaság fejlődése -> adóreform, mely jó a földműveseknek.
jelentős volt a felvilágosul művelt mag szerepe. (szamurájok)oktatásnak alapvető szerepe volt.
különleges japánban: császári rendszer (volt sok monarchia de nem ilyen) és a nagybefolyású karonai
hatalom (vezérkar?)császárság jó módszer volt a modernizáció legitimálására, mely folytonosságot
teremtett a hagyományokkal, a császárt isteni rangra emelte, a katonaságot pedig közvetlen
alattvalóivá.

8. másodszor: vezérkar létrehozása porosz mintára, mely szétválasztotta a katonai stratégiát,
hírszerzést a hagyományos bürokráciától, így ők közvetlen az uralkodónak jelentettek->ebben rejlett
sikere
a centralizált uralom a modern állam egy fontos kritériuma, még ha japánban kicsit abszolutisztikus
jellege is volt.
egyik legérdekesebb kérdés: külpolitikájuk
kül és belpolitika 1868-80
tokugawa korban nem választották el a kettőt, állam lekorlátozta a szerinte veszélyes
külkapcsolatokat. sikerült megoldani h külpolitika ne okozzon belső feszültséget és hogy a belső
állapotok megszilárduljanak. nem úgy mint kínában ahol külső-belső feszültség volt. itt nagyon
óvatosan bántak a kettő szimbiózisban tartásáért.
részletezés:
először: büntették a külföldi elleni támadásokat, mert korábban is nagy veszteségeket okozott a
tokugawáknak. erre komoly propaganda kampány,az együttműködés elnyeréséért.
ennek követlkezménye az extraterritorialitás megszüntetésére való törekvés, mert az bizonyítja h
japánban védelem nélkül is élhetnek külföldiek,magyarul olyan állapotok és jogrendszer van amit
bárki elfogadhat, azaz modern állam.
törekvés az egyenlőtlen szerződések megváltoztatására. de a széleskörű törvények kialakítása éveket
vesz igénybe, lassan megy. egyezkedés, mert még nem voltak elégedettek a törvényekkel.
igyekeztek visszaszerezni a vám önállóságukat, hogy ne kelljen adóval pótolnia bevételeket. azt
mutatta h még „gyarmatnak” tekintik őket
modern állam egy területi egységként van definiálva melybe a perifériák is beletratoznak. ekkortájt
kezdtek kialakulni az országok konkrét területei, de volt sok vitás terület mely gyakran fegyveres
konfliktust váltott ki. japánban ez könnyű lett volna,de mivel több környező terület is állt még
viszonylag függetlenül, azokkal együtt akarta magát meghatározni, megvédeni.
1875 első egyenrangú szerződés oroszországgal a szahalin és kuril szigetekről (mely háborús indok
lehetett volna) kuril japánoké, szahalin oroszoké. (enomoto takeaki)
okinawa (ryukyu) kérdés: korábban satsumai és kínai alattvaló is.
tajvan kérdése: okinawai halász megölése próba volt(1871), hogy reagálnak: ha nem érdekli őket,
akkor
nem tartanak igényt a területre..de kínaiak is úgy nyilatkoztak tajvanról mint amihez semmi közük,
így mutatva h nem elég modernek. ű
1874-ben 300-res tajvani expedíció belsőpolitikai válság hatására inkább mint a halász miatt..
kínának veszteség: elismerte okinawát japánnak, pedig közelsége miatt lényeges veszélyt jelent.

9. hatékony külpolitikához, terjeszkedéshez fontos az otthoni stabil gazdaság, társadalom, utánpótlás!
kórea felé terjeszkedés terve. erőteljes fellépés megerősíthetné a belpolitikai helyzetet.
1877- satsuma – belső politiaki konfliktusok. gyors diplomáciai sikert kellett felmutatni  koreába
küldöttség:
1875- hajóra lőnek koreánál. 1876 küldöttség kiharcolt hasonló egyenlőtlen szerződést mint amit
korábban vele is kötöttek. inkább volt ez a belpolitikai helyzet miatt fontos, mint hogy egy tervszerű
szárazföldi expanzió első lépése legyen. szimbolikus jelentősége volt nagy, hiszen így a korábban őt
lenéző államokkal egy szintre került.
68-80 között inkább a fő szempont a belső stabilitás megszerzése, az egyenlőtlen kikényszerített
szerződések átírása, társadalmi egység megteremtése, ipar és gazdaság még nem voltak olyan
fejlettek mint pl usa
osztották nyugati véleményt: hatalmat széleskörűen kell értelmezni, mely kiterjed a lakosság
termelékenységére, oktatására, fegyelmére úgy mint a központi adminisztrációra. szükségesek a
geográfiai kötelékek is.
kül és belpolitika, terjeszkedés 80-95-ig.
imperialista versengés, felgyorsuló folyamatok, mivel nagyrészt az egész világot felosztották már.
maradt kína korea és japán (még nem teljesen gyarmatosítva), de 95-re ezeket japán kebelezte be.
japán imperializmussal nem nagyon foglalkoznak  oroszokon keresztül neo marxista írások japánról
is.
ekkor japán már nem a nyugat játéka volt hanem önálló. politikai rendszer és bürokrácia már kiépítve,
állam stabil, állampolgárok is egyre jobban belefolytak a politikába, mozgalmaik voltak
jól válaszolt a fejleményekre: közvélemény, gazdasági források és katonaság is adott volt.
elkerülte a félgyarmati sort, sőt belépett a gyarmatosító országok közé. létrejött bürökrácia,
széleskörű iskolázottság.
megvolt a szükséges társadalmi hátszél, támogatás, gazdasági és közigazgatási kritériumok így ők
tudtak leggyorsabb, hatékonyabb válaszlépéssel készülni a felpörgött nyugati imperialistákra.
70-es években még gazdasági hadviselésről beszéltek, gazdasági terjeszkedés.
kivándorlás pl tajvanra és a kereskedelmi érdekek növelése is egy fajta imperializmus. békebeli
háború, melyet a közvélemény támogatott.
koreai kereskedelem és hadügy szoros felügyelete a 80-as évek elején, mert tisztában voltak a többi
terjeszkedővel:oroszok, britek, franciák.
64-73 koreában felklés, idegenek ellen. kína odamegy. nem feltétlen ragaszkodtak volna hozzá, de
nem hagyhatták magukat legyőzni, korea lényeges volt abban h japán milyen utat ját be a jövőben.
82koreai bocsánatkérés és katonai felügyelet az ilyen esetek meggátolása érdekében.

10. második egyezményben a katonai bázis erősítése kína ellen való védekezés célából.
a tengerészeti haderő fejlesztése elsődleges volt, mert úgy gondolták kína ebben előttük jár.
romló japán kapcsolatok : koreai konfliktus: kína pártiak és japán pártiak ellentéte. kínai befolyás,
japánok bántalmazása felvetette a vezetés cselekvésképtelenségét ezért tenni kellett vmit.
nem voltak biztos a győzelemben ezért tárgyalá: ito hirobumi 1885 . megegyeztek h mindketten
kivonulnak és jeleznek ha katonát akarnak korea területére vinni.
közvélemény a kemény akció mellett: ázsianizmus eszméje, tanítság meg, modernizálják az ázsiai
országokat h szembeszálljanak a nyugattal: egységes ázsia
85 után belpolitikai ellentétek: azsianizmus, nyugati modernizáció
még mindig nagyon jelentős törekvés a japán kereskdelem teljes mértékű visszaszerzése
Masayoshi törekvése 80-as években a kereskedelem rendberakására: import csökkentés, csökkenteni
állami kiadásokat, magán szektort növelni.
megkezdődött a japánok kivándorlása: hawaii, amerika, ezzel is akarták befolyásukat növelni
ismereteiket gyarapítani
az erősödő nyugat belátta kelet geopolitikai jelentőségét és mivel a világ nagy részét felosztották,
egyre inkább fordultak arrafelé. ezt japánok tudták, sietniük kellett, hogy megfelelően
megerősödjenek a kihíváshoz és megelőzzék a nyugatot
ehhez előbb erőteljes gazdasági fejlődés kell 93-ban először túllépte a hazai pamuttermelés az
importot
90-es években alakult át a terjeszkedés értelme kifejezettten a külföldi kolóniák létrehozására
drasztikusan megnőtt a kivndorlás, a dél-kelet-ázsiát tartották ideálisnak: ritkábban akott, sok
nyersanyag
Első választások korlátozott szavazójoggal (90?)
kínai háború 94-95 ok: egy koreai titkos társaság kínai segítségű puccskísérlete
94-ben sikerült a britekkel egyenlő szerződést kötni a korábbi extraterritorialitás megszűntetéséről.
ez mutatta, hogy most már egyenrangú modern állam.
már nem egyensúlyt akartak, hanem teljes befolyást korea felett kína végleges kiűzése
nagy támogatottság még nagyobb kivándorlás, küldetés szerű elhatározás a környékbeli országok
felemelésére.