kerámiatörténet/ 3. lecke

1. MEZOPOTÁMIA KERÁMIAMŰVÉSZETE Ruzicska Tünde ruzicskatanar@gmail.com

2. MEZOPOTÁMIA Földrajzi kiterjedés: Kisázsia Szír sivatag mezopotámiai síkság az Indus folyóig Tigris és az Eufrátesz közötti terület

3. Társadalmi berendezkedés Tigris és az Eufrátesz tavaszi áradása adta a CSATORNÁZÁSOS KERTMŰVELÉS LEHETŐSÉGÉT Mérnöki tudományok, technika, a jog mint gyakorlat kialakulása Városállamokban éltek

4. KŐKORI ELŐÁZSIAi.e.: VII-VI. évezred Nőidolok, bekarcolt díszű edények Észak-Mezopotámia Hegyvidéki- Mezopotámia Dél-Mezopotámia

5. Obeid kerámia edény- Mezopotámia- figura i.e 2500

6. Dél-Mezopotámia Eridu edények, Tepe-Gawra figurális díszű kerámiák SUMER kultúra kialakulása (városállamok:Assur, Uruk, Esnunna, Lagas) MEGARON- típusú épületek: 20X9X9 cm es napon szárított téglából épített épületek, melyeket szögmozaikkal burkoltak.

7. ERIDU (városából) EDÉNYEK

9. Sumer szögmozaik Égetett agyagkúp, lapos felén színes mázzal

11. A KERÁMIA IPARCIKKÉ VÁLT i.e. 2900-tól fazekaskorongon készülnek az agyagedények Nagy láda alakú koporsók kerámiából sokszorosított terrakotta agyagfigurák templomokban i.e. 3000 körül alakul ki az írás

12. Ó-BABILONI KORi.e. XVIII-XVI. század Babilon városa Mezopotámia központjává vált Hammurapi uralkodása: Törvénykönyve Ekkor használtak először a történelemben ónmázat Szemirámisz függőkertje Asszur- ban- apli palotája Ninivei alabástrom reliefek

13. Babiloni falvonulási út kerámia burkolata: i.e.:580

14. KASSU kori.e.: XVII-XII. század Urukban : Istár kapu (homlokzatán tégladombormű)

15. ISTÁR- KAPU Babiloni felvonulási út falburkolata Egységes tervrajz alapján agyagmodellt, majd erről agyagprésformát készítettek a tégla méretűre darabolás után Égetés után mázazták

16. Istár kapu falburkolata: Életfa motívum, dedikált felület, mítikus lény

17. ÚJ- BABILONI KORi.e.: 625-539 médek és babilóniak közös harca az asszírok ellen Nabukodonozor újraterveztette és újraépíttette a régi városoka

18. Asszír uralkodói szakáll Babilon

19. ÓPERZSA BIRODALOM i.e.: 539-től a perzsák elfoglalták Babilont és i.e. 331-ig uralták a területet Művészetére jellemző az ókori egyiptomi görög, mezopotámiai, szkíta,föníciai hatás egyaránt DARIUS király: persepolisi palota (hatalmas méretek, kőépítkezés, domborművek)

20. Persepolisi palota

22. Perzsa bikafejes oszlopfő Persepolisból

23. Hallhatatlanok a persepolisi palota falán

24. PERZSA ÉKSZEREK

26. i.e.: 331-ben Nagy Sándor legyőzte III. Dáriust s ezzel Perzsiát hellenisztikus birodalmának részévé tette