2. Területi terjeszkedés
• 1820-as évek: Mississippi elérése
(1783-as békében rögzített Ny-i határ)
• frontier kitolása nyugati irányba
• betelepedés D-re (Texas, Kalifornia)
42. szélességi fok a határ (1819)
• betelepedés É felé (Oregon)
54. szélességi fok a határ (1821)
• Új államok: 1845 Texas, 1846 Oregon,
1848 Új-Mexico, Kalifornia (mexikói-USA háború)
• 1850 Kalifornia (aranyláz)
3. Társadalom
• Modern rabszolgatartás
(XVII. sz. dohányültetvények)
XIX. sz. első fele virágzás
• iparosítás, pamutipar gyapotigénye
(monokultúra D-en)
• „Fajhoz” (származáshoz) kötött
• 1789-es alkotmány nem foglalkozott a
rabszolgaság intézményével, de létét elismerte
• É-i államok: XIX. sz. elején nincs
rabszolgatartás
• D-i államok: van rabszolgatartás
4. Rabszolgaság
• Rabszolgák számának növekedése 1860, 3,9
millió
• rabszolgacsempészés, természetes szaporulat
• 1820 Missouri-kompromisszum:
36° É-ra nincs rabszolgatartás
• 1840-es évek:
É (szabd vállalkozók, farmerek, protekcionizmus)
D (rabszolgatartó, szabadkereskedelem) államok
ellentéte
5. Amerikai polgárháború 1861-65
• Unionisták: 24 főként északi állam
• Szecesszionisták, konföderációsok:
11 déli állam
1860-61 Amerikai Államok Konföderációja,
Richmond
• 970 ezer (!) főnyi halálos áldozat
(legmagasabb halálos áldozat háborúban)
7. • 1861 Abraham Lincoln (abolicionista) elnökké
választása
• Amerikai Államok Konföderációjának elnöke
Jefferson Davis
• É-iak tengeri blokáddal akadályozták a D-iek
utánpótlását
• D-i tábornokok: Jefferson Davis, Robert E. Lee
• É-i tábornokok: Abraham Lincoln, Ulysses S.
Grant
8. Dél
• Kisebb népesség
5,5 millió fehér, 3,9 millió rabszolga
• Képzettebb tiszti kar
• Készültek a háborúra
• Angol, francia szimpátia, támogatás
• 290 ezer halott
9. Észak
• nagyobb népesség (22 millió lakos)
• fejlett ipar, nehézipar
• vasútépítés (70%)
• kereskedelmi flotta és hajógyárak
• 360 ezer halott
11. Következmény
• 970 ezer fős veszteség
• első modern háború (tömegmészárlás)
• ismétlőfegyver, páncélos hajó
• egységes USA
• első ipari állam 1900-ra
• abolicionista mozgalom felemás sikere
(polgárjogi mozgalom folytatása)
12. Ipari fejlődés
• Vasúthálózat fejlődése
(1900-ra a V vasútvonalainak 1/3)
• Transzkontinentális vasút (1869)
• Polgárháború fokozta a vas- és acéltermelést
• Nyersanyag bőség (nagy terület)
• Egységes piac alakult ki
• Nincsenek katonai kiadások
• Népességnövekedés (szabad munkaerő)
13. 2. ipari forradalom húzóágazatai
• vegyipar: kőolaj monopóliumok (Standard Oil,
Rockefeller) Pennsylvania
• Autógyártás: Ford T-model 1908
• Elektromosság: távíró 1844, 1877 Bell telefon
Edison villanytelep, váltóáram Westinghouse,
Niagara vízerőmű
• munkát megkönnyítő, munkaerőt kímélő
szabadalmak: varrógép, írógép
15. Népességnövekedés
• bevándorlás, népszaporulat
1870 40 millió
1900 76 millió
• Őslakosok:
• 1862 sziú lázadás véres leverése
• 1867 Custer tábornok Little Big Horn-nál leveri
Crazy Horse vezette indián felkelést (utolsó
nagy felkelés)
• Urbanizáció (felhőkarcoló), külön negyedek
(kínai, olasz, k-európai, stb.)
16. Mezőgazdaság
• 1862 Telepes tv.: megművelésre szabad föld a
Mississippin túl amerikai állampolgároknak
• 1890 a Nagy Síkság és a préri
benépesülése:
a „vadnyugat” vége (frontier elérte a Csendes-
óceánt)
• Vasútépítés elérhetővé tette a területeket
• Szarvasmarha tenyésztés (Chicago, Kansas
City) vágóhidak, hűtőkocsi
• Kezdetben rideg, majd istállózó állattartás
17. Növénytermesztés
• Kevés munkaerő, gyors betakarítás
szükségessége: gépesítés (arató, cséplő)
• olcsó amerikai búza az európai piacon
(dömping ár)
• 1880-as évek konkurencia: orosz és
kanadai olcsó búza
18. Területnövekedés, befolyás növelés
• 1854 Perry admirális: japán-amerikai
kereskedelmi szerződés
• 1867 Alaszka megvásárlása (1897-98
aranyláz)
• 1840-es évek befolyási övezete
Kínában
