(MÉDIA)pedagógiai tartalmú prezentáció az "Új média, új generáció" témában.

1. Új média, új generáció
Készítette: Novák Gáborné

2. Új média, új generáció
• „digitális bevándorlóként”,
• gyakorló tanárként,
• szülőként és magánemberként is
• egyre inkább foglalkoztatnak korunk kihívásai:
– az „új média”
– az „új generáció”
– a „virtuális valóság”
Sok cikk és tanulmány foglalkozik ezekkel a kérdésekkel,
ezekből válogattam néhány számomra érdekes és fontos
információt

3. Források:
• Radó Mátyás: • Koltay Tibor:
– Mi fán terem az új – Új generációk, új média,
média? új írástudások
http://thinkonline.hu http://ki.oszk.hu/kf
/2818306-mi-fan-terem-az-ujmedia/2011/07/
uj-generaciok-uj-media-uj-iras
/
• Fehér Katalin:
– A virtuális valóság és az
új média generációja
http://www.mediakutato.hu
/cikk/2008_01_tavasz/06_
virtualis_valosag_uj_
media/02.html

4. Az új média fogalma
• problémák a fogalom definiálásakor:
– Lev Manovich: The Language of New Media:
• mi a helyzet
– azokkal a televíziós programokkal, amelyek jeleneteit digitálisan
állították elő és számítógépes környezetben szerkesztették
– azokkal a mozifilmekkel, amelyek elkészítéséhez 3D animációt és
digitális alkotómunkát alkalmaznak
– azokkal a tisztán digitális képei alkotásokkal, amelyeknek
mesterséges képi elemei, elrendezése és illusztrációi számítógépes
környezetben készülnek
• Hol húzzuk meg a vonalat?

5. Az új média fogalma
• Colin Parks:
– azokat a médiumok, amelyek
• képesek a korábbi tömegközlési eszközök határait átlépni
• melyeknek elérését nem befolyásolják földrajzi vagy technikai korlátok
– e megközelítés szerint:
– újmédia = a „globális közszféra” médiatermékei
– lassan egyre több tradicionális médium alakul újmédiává

6. Az új média fogalma
• The Moschovitis Group:
Encyclopedia of New Media
új média = online újságírás
• Steve Jones:
– az új média „legfőbb
tulajdonsága, hogy olyan
interaktivitást, vagyis kiadók
és fogyasztók közötti
kölcsönös direkt
kommunikációt tesz lehetővé,
amelyre a média internet
előtti termékei nem voltak
alkalmasak.”

7. Összegzés:
• új médiába beletartozik
– a szöveges-, képi- és audiovizuális tartalomipar mindazon
terméke,
– amelyek fogyasztása és felhasználása számítógépes
környezetben történik,
– bizonyos fokú interakciót tesz lehetővé a fogyasztók vagy a
fogyasztó és a kiadó között
– és terjesztése valamilyen digitális formátumban valósul
meg, általában a világháló vagy a harmadik generációs
mobilhálózatok közvetítésével

8. Egy ajánlott lehetőség a hagyományos és
ú
újmédia termékek megkülönböztetésére

9. Új generáció
• megkülönböztetése:
– nagymértékben éppen az új média gyűjtő-
néven nevezett Web 2.0-s technológiák
– és a hozzájuk társuló sajátos szemlélet meglétével magyarázható
• digitális bennszülöttek:
– a 10-24 éves korosztály elnevezése (az 1990-es évek elején született
nemzedék)
– modern, digitális technológia és média veszi körül
– ez egész viselkedését és tanulását meghatározza
• digitális bevándorlók:
– idősebb nemzedék
– nem ebben a környezetben szocializálódtak

10. Az új generáció megítélése - 
• fogyasztók
– akik nem az oktatás passzív befogadói
– akik aktív résztvevői
• tanulási tevékenységük helyének, ütemének és
időzítésének megkonstruálásában és rekonstruálásában
• ami tetszés szerint, általuk meghatározott módon
történik
– ebben a minőségükben
• autonóm és nagymértékben társasági lények

11. Az új generáció megítélése - 
• fiatalok, akiket fenyeget
– az intellektuális és tanulásbeli elbutulás
• néhány kutató úgy látja, hogy az internetről történő
információgyűjtés során jellemző a kritikai szemlélet
általános hiánya
• és ez a fiatalok tanulási képességeit is lerontja
– az elmagányosodás, az elgépiesedés a felszínesség

12. Következtetés
• a fiatalok technológia-használatára
– úgy kell tekinteni, mint olyan jelenségre
• amely kölcsönhatások és egyeztetések társadalmi,
gazdasági, politikai és kulturális kontextusú komplex
sorozatainak van kitéve
– tudomásul kell venni
• hogy a digitális bennszülötteket jellemző sajátosságok
csak a fiatalok egy részére igazak
• mivel ez a generáció nem homogén, jóval
változatosabb, mint azt sokan feltételezik

13. Számítógép-használat
• az új generáció tagjai minden látható külső
segítség nélkül boldogulnak az internettel:
– többnyire kapcsolatteremtésre
• jelentős részben „barátok”, „ismerősök” gyűjtésére
• kommunikációra

14. Számítógép-használat
– játékra

15. Számítógép-használat
– információszerzésre (tanulásra)

16. Számítógép-használat
– saját blog/weblap készítésére

17. Hiányosságok az
internet-használat terén
• Sokukra jellemző:
– össze-vissza kattintgatnak
– nincs keresési stratégiájuk
– nem kulcsszavakat, hanem gyakran egész kérdéseket írnak
be, amire nagyon sok irreleváns találatot kapnak
– nagyon kevés időt szentelnek az információkeresés
nyomán kapott találatok elolvasásának
– kevés információ alapján döntenek
– szinte soha nem használják a részletes keresési funkciót
– beérik a legegyszerűbben megkapható anyagokkal
– egyáltalán nem vizsgálják a fellelt szövegek hihetőségét,
pontosságát, relevanciáját

18. Egyéb problémák
• a fiatalok a viszonylag könnyen kezelhető témákban
keresnek on-line információt
– pl. sport, humor, szórakozás
• egyértelmű adatok mutatják:
– továbbra is fontos számukra a digitális eszközök nélkül
lefolytatott, személyes kommunikáció
– bekapcsolódásuk a digitális technológia használatába tehát
ugyanolyan változatos képet mutat, mint életük számos
más aspektusa

19. Egyéb problémák
• Fontos tényező a digitális bennszülöttek
megítélésében: nem feltétlenül akarják ugyanolyan
módon használni a technológiát az iskolában, mint
ahogy azt otthon teszik.
• Ez arra int bennünket, hogy józanabbul ítéljük meg a
digitális technológiához fűződő óhajtásaikat, mint azt
a digitális bennszülöttekkel kapcsolatos retorika
sugallná

20. A felmérés eredménye
• internetes szabály:
– 100 felhasználóból:
• egy csinálja a tartalmat
• tíz hozzászól, kritizál
• a maradék csupán nézelődik
• a felhasználók vélelmezett „profizmusa” mítosz csupán:
– a film- és zeneletöltésben,
– a kommunikációs eszközök használatában (chatelésben és msn-
ezésben),
– a közösségi oldalakon mutatott aktivitásban merül ki.
– bár a digitális bennszülöttek tanulási stílusáról többnyire azt állítják,
hogy az az egyéni helyett az együttműködésen alapuló (kollaboratív)
tanulást részesíti előnyben, ezt a felmérés nem erősítette meg

21. Fontos tényező: a társadalmi-
gazdasági státusz
• internet-használat jóval alacsonyabb :
– a falun élő fiatalok
– a lányok
– az alacsony iskolázottságú szülők gyermekei
körében
• fontos:
– a fiatalok különböző korcsoportjai eltérnek
egymástól az új média használatában is

22. Új média (new media) generációja
• már a virtuális színtereket is aktuálisan reális színtérként
kezeli
• rendszeres felhasználója az új médiának
– a számítógépnek
– az internetnek
– az ezekhez kapcsolódó technológiáknak
• mobilkommunikáció
• zene- és videómegosztók stb.
• illetve életvitelük ezekkel szoros összefüggést mutat
• viszont az eszközökhöz való hozzáférés mennyiségében és
gyakoriságában eltérő lehetőségeik vannak
(a felmérés amerikai (UGA) és magyar diákok (DUF) körében készült)

23. A felmérés néhány adata
• az adatközlők több mint kétharmada szerint a
jövőben inkább az interneten bonyolítjuk majd
tevékenységeink nagyobb részét:
– például távmunka
– távoktatás
– internetes kereskedelem
– hálózati közösségek
– virtuális szex

24. Mi a virtuális valóság?

25. Milyen fogalmak kapcsolhatók a
virtuális valósághoz?
• DUF (magyar) • UGA (amerikai)
– szimuláció – szimuláció
– cyber space – hipermédia
– illúzió – számítógép
– fantázia – cyber space
– álom – hyperrealitás
– tapasztalat
– illúzió.

26. A virtuális valósággal kapcsolatos
információk forrása
• a többség szerint • néhány jelölés
– televízió – rádió
– mozi – újság
– internet – regény
– zene
– oktatás
– szakkönyvek
– művészet

27. Milyen témákkal kapcsolatban
hallott a virtuális valóságról?
• DUF • UGA
– ember–gép-kapcsolat – szórakoztatás
– internet – szórakoztatóipar
– sci-fi – sci-fi
– módosított tudatállapot – internet
– módosított tudatállapot
– ember–gép-kapcsolatot

28. A legjellemzőbb asszociáció a
virtuális valóság kifejezésre
belemerülés-asszociáció

29. Milyen forrásból alkot véleményt a
virtuális valóságról?

30. Összegzés
• az új technológia, az új média elterjedése
– olyan generációra mutat rá
• amelynek természetes közege
– a digitális világ
– a szűkebb értelemben vett virtuális valóság
– amelyet a virtuális valóság tágabb jelentéskörére asszociál
» álom, utazás, játék asszociációi
• a mindennapi használat és a tudományos távlatok
racionalizálják az eszközöket
• a misztifikálás (sci-fi-irodalom és -filmek) presztízst
ad a technikai eszközökbe szorított információs
lehetőségeknek