2. Egyszerű válasz: miért ne? Egy egyházi alkalmon a teremtés, ill. a teremtett
világ iránti felelősségünk témája nem szorul különösebb indoklásra, főként
nem apológiára
Komolyabb válasz: a téma mindkét része manapság nagyon is aktuális
A később említésre kerülő magyar fizikus elmondja, hogy egy előadásán egy órát beszélt
munkahelyéről, a genfi LHC-ről. Utána két teljes órán át záporoztak a kérdések – a teremtés ill.
a kozmológia viszonyáról
A teremtésvédelmet egy ideig az egyházban is sokan múló divatnak tartották. Ma már a
legszkeptikusabbak is szó szerint a saját bőrükön érezhetik pl. a klímaváltozás következményeit
2014.04.22.Hittan munkaközösség, Győr
2
BEVEZETÉS: MIÉRT PONT EZ A TÉMA?
3. TEREMTÉS ÉS KOZMOLÓGIA
2014.04.22.Hittan munkaközösség, Győr
3
Haydn mindmáig legsikeresebb műve a Teremtés, amelyet a kor vezető
csillagászánál, Herschelnél tett látogatása hatására írt. Csak évek múlva volt
képes hangokba önteni a tudós teleszkópjában látottak élményét.
4. Korunk embere többnyire nem úgy reagál a témában, mint
annak idején Haydn. Két példa a két szélsőségre…
Hans Küng (1928-) svájci rk. teológus Credo (Hiszek) c.
könyvének (alcím: Az Apostoli Hitvallás magyarázata
kortársaknak) első fejezetében nyíltan felteszi a kérdést:
manapság van-e még egyáltalán értelme teremtésről
beszélni? Fő megállapításai:
A kérdés jogos, mert a mai ember világképét alapvetően a
természettudomány formálja. A kezdet kérdésében jelenleg ez
az ősrobbanás („Nagy Bumm”) elméletét jelenti.
Mégis hihetek a teremtésben, mert:
A Biblia nyelve nem természettudományos szakszöveg, hanem
metaforikus, képies beszéd. Így mindjárt első lapjain a
teremtéstörténet sem tudományos értekezés, hanem a hit
bizonyságtétele arról, hogy a világ kezdetén nem a véletlen önkénye,
se nem démoni erő, vagy vak energia állt, hanem Isten a maga
teremtő jószándékával. Már a teremtés is Isten kegyelmes
odafordulása a világhoz és az emberhez.
Éppen az ősrobbanás új világmodellje az, amely a világegyetemet –
szemben az előző elméletekkel, de összhangban a bibliai tanítással –
térben is időben végesnek posztulálja. Hogy miért és miként teszi ezt,
az a hívő ember számára sem lehet érdektelen.
MÉG EGYSZER: TEREMTÉS ÉS KOZMOLÓGIA
2014.04.22.Hittan munkaközösség, Győr
4
Hans Küng
5. ŐSROBBANÁS: EGY ELMÉLET SZÜLETÉSE
2014.04.22.Hittan munkaközösség, Győr
5
George Lemaitre
Lemaitre a „tudomány pápájával”,
Einsteinnel
Lemaitre XII. Pius pápával
Georges Lemaitre (1894-1966) belga pap és asztrofizikus az ősrobbanás elmélet egyik „atyja”.
Előbb lelkészi, majd mat-fiz tanári diplomát szerzett, s utána ordinálták. Avatása után egy évig
Cambridge-ben a kor vezető csillagászánál, Eddingtonnál tanult. Kettős pályaválasztásáról azt
mondta: „Úgy tűnt számomra, hogy két út vezet az igazsághoz. Én végigjártam mindegyiket – s
végül mindkét út Istenhez vezetett.”
Korszakalkotó dolgozatát, amelyben Einstein gravitációs egyenletéből indult ki, 1927-ben
publikálta, két évvel Hubble híres felfedezése előtt. 1940-ben a Pápai Tudományos Akadémia
tagjává választotta, melynek 1960-tól haláláig elnöke volt. Még megérte a kozmikus
mikrohullámú háttérsugárzás (CMB) felfedezését, amely az ősrobbanás elméletét
nagymértékben alátámasztotta.
7. A MÚLT SZÁZAD ÓRIÁSAI ISTENRŐL
2014.04.22.Hittan munkaközösség, Győr
7
Max Planck: Nem a látható, de mulandó anyag a való és igaz, hanem
a láthatatlan, múlhatatlan lélek. Mivel azonban lélek nem létezhet
önmagában, valakinek teremtenie kellett. Így nem szégyellem ezt a
titokzatos Teremtőt úgy nevezni, ahogy őt korábbi évezredek minden
kultúrnépe nevezte: Isten.
Albert Einstein: Nem tettem mást, mint utánahúztam az Ő [ti. Isten]
vonalait.
Werner Heisenberg: Az első korty a tudomány serlegéből ateistává
tesz. De a serleg mélyén Isten vár.
Tényleg lehetséges lenne, hogy az ember nem más, mint atomok és molekulák véletlen
gyűjteménye valahol az univerzum peremén, ahogy azt sokan állítják? Honnan ered
akkor az, hogy ezek a „molekulák” művészetet, a puszta túléléshez felesleges
szépségeket alkotnak, szeretett lényekért képesek feláldozni önmagukat és így tovább?
Lehetséges lenne, hogy ezek a tulajdonságok valóban csak anyagi folyamatok véletlen
hulladékai?
A 20. század sok nagy szelleme mindenesetre másképp gondolta.
8. KORTÁRS TUDÓSOK ÉS A TEREMTÉS
2014.04.22.Hittan munkaközösség, Győr
8
Harald Lesch
Harald Lesch müncheni asztrofizikus, tévés moderátor több könyvet írt a világ
kezdetének témájáról. Szerinte kozmológia és vallás között közvetett kapcsolat
van. A előbbi ugyanis az univerzum törvényeit kutatja, az utóbbi viszont az e
törvények mögötti végső értelem után kérdez. Ezért a kettő nincs, mert nem is
lehet ellentmondásban.
Cseh Sándor győri fizikus is
összeegyeztethetőnek tartja a
teremtés gondolatát a kozmológiával,
amennyiben folyamatos teremtésben
(creatio continua) gondolkodunk.
Dr. Cseh Sándor
Maga a Biblia szerint a teremtés jó és szép. A teremtéstörténet visszatérő
mondata szerint: „És látta Isten, hogy minden jó.” A héber eredetiben szereplő
„tób” egyszerre jelent jót és szépet. Sok zsoltár is költőien hirdeti a teremtés
dícséretét; egy magyar tinédzser a 104-dikről készített szép prezentációt.
9. LÁTLELET: BAJ VAN A FÖLDDEL!
2014.04.22.Hittan munkaközösség, Győr
9
A Római Klub „A növekedés határai” c. jelentése (1972) kondította meg a
vészharangot.
1981-ben a klub elnöke 10 különösen kritikus területet jelölt meg; köztük a
legfontosabbak:
demográfiai robbanás
a Föld erőforrásainak (energiahordozók,erdők stb.) kizsákmányolása
bioszféra tönkretétele
társadalmi bajok elhanyagolása
technika és tudomány anarchikus fejlődése
Kelet-Nyugat ill. Észak-Dél szembenállása
az erkölcsi és politikai irányítás hiánya
egy az egyben, ill. mutatis mutandis ma is fennállnak.
A 70-es évek óta a közvélemény viszont észrevehetően megváltozott:
a lebecsülés,
a struccpolitika és
az egyre fokozódó aggodalom fázisai után kellene eljutnunk
az aktív összefogáshoz, amire hál’ Istennek egyre több jó példa akad, s az
egyházi szerepvállalás is nő ezen a területen.
Amennyire egységes a látlelet Földünk bajairól, annyira eltérőek a vélemények azok
okairól.
10. DIAGNÓZIS: A BAJOK EREDETE
Konrad
Lorenz
Aurelio
Pezzei
Lynn
White
Ehrlich
házaspár
2014.04.22.Hittan munkaközösség, Győr
10
NEM AKARÁSNAK NYÖGÉS A VÉGE! (1981)
Fajtánk válságba jutott a tudás és hatalom
csúcsán, s most onnan taszíttatik le a
mélybe. Nem képes, vagy nem akar
változtatni életmódján, holott itt a pillanat,
amikor az alapvető átalakulás már nem
halogatható tovább.
GENETIKAI TÉNYEZŐK IS HATNAK! (1973)
Igénytelenség, primitivizálódás, érzelmek
fagyhalála, genetikai elpuhulás. Sajnos,
még elképzelésünk sincs a megoldásról.
VAN MÉG ESÉLY!
„Mindazonáltal a Homo sapiens sem
védettebb az élőhelyrombolással szemben,
mint a csimpánz, a bengáli tigris, a fehérfejű
rétisas, a csigaevő sügér vagy az arany
kardvirág.”
A KERESZTYÉNSÉG A FELELŐS! (1967)
A modern nyugati tudomány a keresztyén
teológia öntőfromájában készült. A
természettudomány nem más, mint a
természeti teológia meghosszabbítása, a
technika pedig az ember természet feletti
joga dogmájának az érvényesítése. Mára
azonban már elvesztettük ezek felett az
uralmat.
Amennyire egységes a látlelet, annyira eltérnek a diagnózisok Földünk bajainak fő okát
illetően. Ezt szimbolizálja az alábbi animáció.
11. ÚTON A TERÁPIA FELÉ: EGYHÁZI ÁLLÁSFOGLALÁSOK
Római katolikus egyház
•Pápai Tudományos Akadémia környezetvédelmi hete (1987)
•II. János Pál üzenete a béke világnapján (1990 január 1.)
•Velencei nyilatkozat (II. János Pál és I. Bartholomaiosz, (2002.06.10)
•XVI. Benedek üzenete a béke világnapján (2010 január 1.)
Református egyház
•RVSZ 23. naggyűlés, 1997 Debrecen: „Processus confessionis”
•EVT külön szervezete: ECEN
Evangélikus egyház
•LVSZ VII. nagygyűlése, 1990 Curitiba (Brazília)
•LVSZ VII. nagygyűlése, 2003 Winnipeg (Kanada)
• EVT külön szervezete: ECEN
Ortodox egyház
•Patmoszi javaslatok (1995)
•Velencei nyilatkozat
•EVT külön szervezete: ECEN
2014.04.22.Hittan munkaközösség, Győr
11
12. ÚTON A TERÁPIA FELÉ: TEOLÓGIAI MŰHELYMUNKA
2014.04.22.Hittan munkaközösség, Győr
12
Római katolikus egyház: teremtésteológia a hagyományba ágyazva
1. A környezetvédelem és éghajlatváltozás: természettudományos szempontok
1.1 A környezeti problémák természete
1.2 A környezeti krízis okai
2. Az ember és a teremtett világ kapcsolata a filozófia a teológia és az Egyház társadalmi tanításának tükrében
2.1 Ökofilozófiai megközelítések
A) Emberközpontú, vagyis antropocentrikus elméletek
B) Ökológiai központú, azaz ökocentrikus vagy nem antropocentrikus elméletek
2.2 A Szentírás tanítása a teremtett világ és az ember kapcsolatáról
A) Az Ószövetség tanítása
B) Az Újszövetség tanítása
2.3 A környezet megóvása az Egyház társadalmi tanításában
3. A keresztény szemléletű gazdasági és környezeti rend erkölcsteológiai alapjai – a konkrét cselekvés a gondolkodásmódra épül
3.1. Két paradigma: emberképük és egymással való kapcsolatuk az Egyház tanításának tükrében
3.2 Gazdasági–környezeti alternatíva az erényetika alapján
A) Az értékek szerepe
B) A közjó és a környezet kapcsolata
4. Lelkipásztori megfontolások a teremtett világ védelméért
4.1 Az Egyház cselekvésének indítékai – sajátos keresztény megközelítés
4.2 Téves, és változtatásra szoruló meggyőződések
4.3 A gondolkodásmód megváltozásának szükségessége
4.4 Az Egyház és a hívek feladatai – az Egyház tevékenységének területei
A) Tanítás – tanúságtétel – evangelizáció
B) Liturgia: a teremtett világ dicsőítése – a teremtett világ szemlélése
C) Közösségi élet
D) A szolgáló szeretet
4.5 Együttműködés más szervezetekkel – közösségekkel
4.6 Összegzés
13. ÚTON A TERÁPIA FELÉ: TEOLÓGIAI MŰHELYMUNKA
2014.04.22.Hittan munkaközösség, Győr
13
Evangélikus egyház: teremtésteológia bibliai alapokra helyezve
A Szentírás első lapjain két leírást is találunk a világ teremtéséről. Az első, ún. „hatnapos teremtéstörténet”
alaposan átgondolt, megjegyzésre, tanításra kiválóan alkalmas formában, folyamatszerűen fejti ki teremtéshitét az
élet alapritmusát jelentő napok ill. egy kerek hét keretébe ágyazva. A második leírás egyszerűbb eszközökkel, a
természetközeli ember szavaival mondja el ugyanezt. Feltűnő különbség közöttük, hogy az első az ember
teremtését mintegy a „teremtés koronájaként” a hatodik napra helyezi, míg a második innen kezdi a leírást.
Lényeges eltérés az is, hogy a kettő két különböző tevékenységet jelöl meg az ember feladatául a természettel való
kapcsolatában: az első esetben a föld meghódítását és az afölötti uralkodást, a másodikban a föld művelését és az
arról való gondoskodást.
A leírásban használt két szó, a radah (uralkodni) és kabas (meghódítani) igék jelentése széles skálán mozog. Az
első szó alapjelentéséből a nyáját vezető pásztor gondoskodó vezetése éppannyira levezethető, mint a
keménykezű uralkodó tevékenysége. A kabas „lába alá venni”, „uralma alá vonni” szó szerinti jelentése pedig
ugyanúgy használható egy földrajzi terület lakóinak erőszakos leigázására, mint egy élőlény vagy földterület fölötti
oltalmazó gondoskodás szimbolikus kinyilvánítására. Az ókori keleti társadalmakban az uralkodáshoz magától
értődően tartozott hozzá annak közösségi volta. Az uralkodó - ha bölcs volt – jól tudta, hogy hosszú távon
ugyanúgy rá van utalva azokra, akiken uralkodik, mint azok őrá. Itt az „első teremtéstörténetben” e két fogalom
mögött is a tisztességes, bölcs uralkodó feladatának ellátására való felszólítás áll.
Ugyanezt a szemléletet erősíti meg a második teremtési leírásban szereplő két igen hangsúlyos szó: az ember és
a termőföld azonos etimológiája. Ember = adam, termőföld = adamah. A nomád történet szerint Isten adamahból
formálja adamot, akinek engedetlensége miatti büntetése később, hogy kiűzetik Édenből, és azután arca
verítékével kell művelnie a földet, amelyből vétetett. Adam, az ember tehát két fontos szempontból is kapcsolódik
az adamah-hoz: az adamah Adam anyaga és tevékenységének legfőbb tárgya is. Vagyis az emberi élet mindennapi
és elsődleges tevékenysége közvetlenül összekapcsolódik az ember mint teremtmény lényegével.
14. ÚTON A TERÁPIA FELÉ: A TEREMTÉS ÜNNEPE
2014.04.22.Hittan munkaközösség, Győr
14
15. ÚTON A TERÁPIA FELÉ: ZÖLD GYÜLEKEZETEK AMERIKÁBAN
2014.04.22.Hittan munkaközösség, Győr
15
16. AZ UNIVERZUM MEGVÁLTÁSA
2014.04.22.Hittan munkaközösség, Győr
16
Munkácsy Mihály: Golgota
Paul Tillich
Paul Tillich (1886-1965) német-amerikai teológus egyike volt a keveseknek, akik az
univerzum fogalmát a 2. hitágazat felől is vizsgálták. Ennek dokumentuma a következő,
szinte misztikus nagypénteki meditáció.
17. 2014.04.22.Hittan munkaközösség, Győr
17
„Tizenkét órától kezdve három óráig sötétség lett az egész földön. Három óra tájban
Jézus hangosan felkiáltott: „Éli, éli, lamá sabaktáni!” azaz: „Én Istenem, én Istenem,
miért hagytál el engemet?” Jézus pedig ismét hangosan felkiáltott, és kilehelte
lelkét. És íme, a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt, a föld megrendült,
és a sziklák meghasadtak. A sírok megnyíltak, és sok elhunyt szentnek feltámadt a
teste. Ezek kijöttek a sírokból, és Jézus feltámadása után bementek a szent városba,
és sokaknak megjelentek. Amikor pedig a százados, és akik vele őrizték Jézust, látták
a földrengést és a történteket, nagyon megrémültek, és így szóltak: ’Bizony, Isten Fia
volt ez!’” (Mt 27,45-46;50-54)
A keresztrefeszítésről szóló történetekben Jézus agóniája és halála egy sor
természeti eseménnyel kapcsolódik össze. Sötétség borul a földre, a templom
kárpitja kettéhasad, a föld megrendül, és a szentek holttestei kijönnek
sírjukból. A természet remegve vesz részt a történelem döntő eseményében.
A nap elrejti arcát, a templom a gyász gesztusát teszi, a föld alapjai
megmozdulnak, a sírok megnyílnak. A természet felbolydul, mert valami
olyasmi történik, ami az egész univerzumot érinti.
AZ UNIVERZUM MEGVÁLTÁSA
Elolvasom…
18. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
2014.04.22.Hittan munkaközösség, Győr
18
Hasznos weboldalak:
Link Tartalom Megjegyzés
http://www.teremtesvedelem.hu/ Rk. teremtésvédelmi honlap
http://www.teremtesunnepe.hu/ Ökumenikus teremtésvédelmi honlap
http://www.teremtesvedelem.hu/content
/korlevel/magyar-katolikus-puspoki-
konferencia-korlevele-teremtett-vilag-
vedelmerol
A címben jelzett tartalom
http://teol.lutheran.hu/tanszek/rendszere
s/okoteologia.pdf
Béres Tamás prof. tanulmánya
http://ararat.lutheran.hu A magyar ev. egyház teremtésvédelmi
munkacsoportjának honlapja
http://www.iskolakultura.hu/ikultura-
folyoirat/documents/2013/2013_12.pdf
Hazai keresztény válaszok az ökológiai
válságra
Kamarás István szociológus (Pannon
Egyetem) tanulmánya
http://wwwold.kfki.hu/fszemle/archivum
/fsz100708/horvath100708.html
Ősrobbanás = termtés? A kozmológia és a
vallások viszonya
Horváth Dezső (KFKI) tanulmánya
http://videotorium.hu/hu/recordings/det
ails/2007,Horvath_Dezso_A_vilag_keletke
zese_osrobbanas_es_teremtes_
A címben jelzett tartalom Horváth Dezső (KFKI) előadása
videón
http://www.vedegylet.hu/ A Védegylet civil szervezet honlapja A környezetvédelem ügyét képviselő
egyesület
