A Három Alapfogalom - Varga Csaba

1. Varga Csaba
A három alapfogalom
A közpolitikai disputákban eleve értelmetlen beszédhelyzetet teremt, ha a résztvev k
mintegy belezuhannak a fogalmak csábító kútjába, vagy ellenkez leg, ha a beszédteret
értelmessé tev alapszavakat faképnél hagyják. Ezért az információs társadalom
korszakának három vezet kategóriáját megkíséreljük röviden definiálni.
A tudományos életben teljesen természetes, ha egy-egy fogalmat – mindenekel tt az új
fogalmakat – a tudósok különböz képpen értelmezik. Meglehet sen ritkán fordul el , hogy
valamelyik kategóriáról többé-kevésbé szakmai konszenzus jön létre, különösen akkor, ha a
tárgyalt fogalom interdiszciplináris kategória. Az információs társadalom kategóriáját is
gyakran egészen másképpen értelmezi az információelmélet, az informatika, az információs
társadalom elmélet, vagy például a gazdaság- vagy a társadalomteória.
A fogalmi z rzavar azonban nem tartható fent a politikai diskurzusban, az állami-
önkormányzati programkészítésben, vagy a civil társadalom nyilvános vitáiban. Legalább a
döntést el készít , a döntéshozó szerepl knek kellene nagyjából azonos értelemben
használniuk a – minimum a fontosabb - csúcskategóriákat. Ha például az információs
társadalmat egyoldalúan csak információtermelésnek és továbbításnak tartják, s ha nem
mindenki számára világos, hogy ennek értelme a gazdaság, a társadalom vagy a tudás
koncepcionális fejlesztése, akkor egy-egy kormányprogram vagy regionális stratégia is
szükségképpen szintén féloldalas lesz.
Külön zavart okoz, hogy a magyar értelmiség gyakran elméletellenes, részben azért, mert a
fels fokú oktatásban elméletileg alig készítik fel a hallgatókat. A beállítódási nehézséget most
kihívóan tetézi, hogy a tudásalapú társadalom nem csak interdiszciplináris kor, hanem magas
szinten elméletközpontú modell és gyakorlat is. Ezért ma kétszeresen igaz az, hogy az elméleti
tisztázatlanság, vagy érdektelenség a tudásalapú gazdaság és társadalom fejlesztésében
közvetlenül is károkat okoz. Ha tehát például egy kormányprogram elméletileg nincs
végiggondolva, az akcióterve szükségképpen töredékes, félreviv , gyakran hatástalan vagy
haszontalan lesz.
1

2. A három alapfogalom1 (információs társadalom, tudástársadalom, tudásalapú gazdaság)
valamennyire is pontos megfogalmazásának feltétele, hogy az alapszavakat (adat, információ,
ismeret, tudás, döntés és jel) is értelmezzük. A adat nem több és nem kevesebb, mint
egységnyi megismerés jelentését hordozó tudati-nyelvi alakzat. Az információ már két vagy
több adat viszonyának meghatározása, így már képzet (üzenet, hír, felvilágosítás a
valóságról). Az ismeret már a megismerés magasabb min sége, de még nem tudás:
összekapcsolt, rendszerezett, szerkesztett információ. A korszak kulcsfogalma, a tudás így
definiálható: értelmezett ismeretrendszer, így átfogó vízió a valóságról (avagy folyton új, de
komplex valóságkép). Végül a döntés: a világ vagy a valóság változtatásra hasznosított
tudásrendszer; másképpen a tudás személyes és társadalmi t kévé alakítása.
Már ennyib l is látható, hogy milyen látványos különbség van az információ vagy a tudás
vezérelte társadalom között, holott ez a különbség – figyelem! - még nem is tartalmazza a
társadalmak m ködésében végbement gyökeres változásokat.
A kormányzati és társadalmi tervezésekhez és párbeszédekhez ezért felkínáljunk - mintegy
szócikként - a három alapfogalom interdiszciplináris fogalomtervezetét.
Információs társadalom:
Az információs társadalom olyan korszak jelképes neve, amelyben el ször is a gazdaság, a
társadalom és a kultúra alapvet en az információk gyártására, cseréjére, értékesítésére épül,
de önmagában ett l még nem jön létre információs társadalom. Az információs társadalom
korának nagy újdonsága, hogy az információ – analóg vagy digitális – jelként termelhet és
hasznosítható, ezért az információs társadalmat okkal jeltársadalomnak is nevezhetjük. Az
információs társadalom ezért egyszerre jelent új, nagymennyiség információt (digitális
tartalmat), új (infokommunikációs) technológiát, új (információ vezérelte) gazdaságot, új
(információ alapú) társadalmat. A globális és lokális társadalom és annak szerkezete az új
technológia széleskör alkalmazásának, az Új Gazdaság globális elterjedésének, és az új, több
információ forgalmának együttes hatására alapvet en átalakul. Az információ-alapú gazdaság
és információs rendszer világszerte hálózatba szervezi a társadalom egyes rétegeit, ezáltal az
új, dinamikus, globális rendszerben új és más csomópontokat emel ki, közben elveti azokat a
társadalmi szegmenseket, államokat és régiókat, amelyek kevéssé eredményesek az
információ termelésében és kereskedelmében. Az információs társadalom és gazdaság
2

3. sikerének már alapvet feltétele a társadalmi befogadó közeg fejlettsége, az információs
gazdaság- és infrastruktúrafejlesztés társadalmi beágyazottsága. Információs társadalom és
gazdaság csak akkor jön létre, ha a társadalom többsége rendelkezik az új információ- és
kommunikációtechnológiai eszközökkel, valamint ezen eszközök felhasználásához szükséges
tudással és készséggel.
Tudástársadalom:
A tudástársadalom már világszerte egyértelm en új típusú gazdasági-társadalmi és
tudáspiacot, s t a hálózatokra alapozott gazdaság- és társadalomszerkezetet hoz létre. Az
információs-kommunikációs technológiák forradalmai nyomán így a globálisan egységes
funkcionális rendszerré váló földi civilizációnak a harmadik évezred elején kibontakozó új
társadalomfejl dési stádiuma, amelyben a társadalom szerkezetét és m ködését a
tudásáramlás, a tudáselosztás, valamint a tudásfeldolgozás és a tudásalkalmazás határozza
meg. A tudástársadalom a tudás megszerzése alapján rétegz dik, az esélykiegyenlítés a tudás
potenciálisan egyenl és határtalan elérhet sége által valósul meg, illetve az egyenl tlenségek
a tudás birtoklása vagy nem birtoklása mentén jönnek létre. Normaként egyúttal új társadalmi
min ség: magas szinten szervezett, az egyéni és közösségi létezést tartalommal, min séggel
feltölt tudástársadalom. Olyan új társadalmi rendszer, amelyben az innovatív tanulás az
információt tudássá, a tudást cselekvéssé alakítja át, vagy legalább is ennek lehet ségét
megteremti. Az információs társadalomnak ezért a tudástársadalom modell a jöv képe, ami
potenciálisan új min ség , nem információ, hanem tudásközpontú, hálózati jelleg , a
globális-lokális digitális szakadékot mérsékl társadalom neve. A tudástársadalom már
nemcsak a küls tényez kben (gazdaság, társadalom, stb.), hanem az egyéni és közösségi
tudatokban és tudatosulásokban is pozitív változásokat hoz.
Tudásalapú gazdaság:
Az ipari-posztipari gazdaságot és a pénzgazdaságot egyaránt kiteljesít és egyben felváltó új
gazdasági modell neve. A tudásalapú gazdaságban a gazdasági növekedés és a
termelékenység legfontosabb mozgatóereje a tudás, amely els sorban a technológiában, s az
emberi lényben, mint szellemi t ke testesül meg. A „tudásalapú gazdaság” kifejezés a tudás és
a technológia gazdasági növekedésre gyakorolt hatásainak felismeréséb l és elismeréséb l
született meg. A tudásalapú gazdaság termelési folyamatai az információ és a tudás
3

4. felhasználásán és elosztásán alapulnak. A tudásalapú gazdaság változatlanul piacgazdaság, s a
legjelent sebb koordinációs tényez a tudáspiac. A tudásalapú gazdaságban a jólét, a
teljesítmény és a foglalkoztatottság növekedését a tudásintenzitás és a magas technológia
dinamikus fejl dése határozza meg. A posztipari gazdasági modell változásának els lépcs je:
a modern gazdaság saját közegéb l kilépve a gazdasági alrendszer részévé teszi a nem
gazdasági alrendszereket (oktatást, egészségügyet, társadalmat, stb.). A változás második
lépcs je: a tudástermelés kilépve saját közegéb l elfoglalja a szinte mindenre kiterjedt
gazdaságot, amelyet most már a tudáspiac irányít. Tudásalapú gazdaság nincs tudásalapú
társadalom nélkül, s ez fordítva is igaz, s t az információs korban a tudástermelés, a
tudásalapú gazdaság és a tudástársadalom egymás hajtóer is.
Utóirat: Szakmai körökben a tudástársadalom kategóriáját gyakran nehezebb elfogadtatni,
mint az információs társadalom fogalmát. A tudástársadalom kategóriáját ellenz knek
szeretném két újabb aktualitás kommunikációs eseményre felhívni a figyelmét.
1. A Budapesten megrendezett World Science Forum tudás és információ cím
szekciójában ezt a két kérdést tették fel: Miért több a tudásalapú társadalom az
információalapú társadalomnál? Mi a különbség? Mit várhat el az egyik a másiktól?
2. Néhány hete az Európai Unió honlapján is megjelent - több éves munka
eredményeként - a Tudástársadalom kézikönyv (Handbook of Knowledge Society
Foresight), amely definíciókat is megfogalmaz a tudástársadalom és a jöv képalkotás
fogalmairól.
Új beszédhelyzet van tehát. Külföldön és itthon élénk disputa folyik az alapfogalmakról – a
közbeszéd számára mi sem halogathatjuk a fogalmak tisztázását.
Jegyzet
1
Szeretném, ha háttérzeneként fülében mindenki hallaná az Oroszlánkirály filmzenéjéb l a
Hakuna matata cím dalból:…tiszta élvezet a bölcselet…sort. (Walt Disney: Az
Oroszlánkirály, a dalok zenéjét Elton John, szövegét Tim Rice irta, filmzene Hans Zimmer. A
magyar változat felvételét a MAFILM Audio Kft. készítette.)
4