Your SlideShare is downloading. ×
A Három Alapfogalom - Varga Csaba
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×

Introducing the official SlideShare app

Stunning, full-screen experience for iPhone and Android

Text the download link to your phone

Standard text messaging rates apply

A Három Alapfogalom - Varga Csaba

493
views

Published on

A Három Alapfogalom - Varga Csaba

A Három Alapfogalom - Varga Csaba

Published in: Spiritual

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
493
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
4
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide

Transcript

  • 1. Varga Csaba A három alapfogalomA közpolitikai disputákban eleve értelmetlen beszédhelyzetet teremt, ha a résztvev kmintegy belezuhannak a fogalmak csábító kútjába, vagy ellenkez leg, ha a beszédteretértelmessé tev alapszavakat faképnél hagyják. Ezért az információs társadalomkorszakának három vezet kategóriáját megkíséreljük röviden definiálni.A tudományos életben teljesen természetes, ha egy-egy fogalmat – mindenekel tt az újfogalmakat – a tudósok különböz képpen értelmezik. Meglehet sen ritkán fordul el , hogyvalamelyik kategóriáról többé-kevésbé szakmai konszenzus jön létre, különösen akkor, ha atárgyalt fogalom interdiszciplináris kategória. Az információs társadalom kategóriáját isgyakran egészen másképpen értelmezi az információelmélet, az informatika, az információstársadalom elmélet, vagy például a gazdaság- vagy a társadalomteória.A fogalmi z rzavar azonban nem tartható fent a politikai diskurzusban, az állami-önkormányzati programkészítésben, vagy a civil társadalom nyilvános vitáiban. Legalább adöntést el készít , a döntéshozó szerepl knek kellene nagyjából azonos értelembenhasználniuk a – minimum a fontosabb - csúcskategóriákat. Ha például az információstársadalmat egyoldalúan csak információtermelésnek és továbbításnak tartják, s ha nemmindenki számára világos, hogy ennek értelme a gazdaság, a társadalom vagy a tudáskoncepcionális fejlesztése, akkor egy-egy kormányprogram vagy regionális stratégia isszükségképpen szintén féloldalas lesz.Külön zavart okoz, hogy a magyar értelmiség gyakran elméletellenes, részben azért, mert afels fokú oktatásban elméletileg alig készítik fel a hallgatókat. A beállítódási nehézséget mostkihívóan tetézi, hogy a tudásalapú társadalom nem csak interdiszciplináris kor, hanem magasszinten elméletközpontú modell és gyakorlat is. Ezért ma kétszeresen igaz az, hogy az elméletitisztázatlanság, vagy érdektelenség a tudásalapú gazdaság és társadalom fejlesztésébenközvetlenül is károkat okoz. Ha tehát például egy kormányprogram elméletileg nincsvégiggondolva, az akcióterve szükségképpen töredékes, félreviv , gyakran hatástalan vagyhaszontalan lesz. 1
  • 2. A három alapfogalom1 (információs társadalom, tudástársadalom, tudásalapú gazdaság)valamennyire is pontos megfogalmazásának feltétele, hogy az alapszavakat (adat, információ,ismeret, tudás, döntés és jel) is értelmezzük. A adat nem több és nem kevesebb, mintegységnyi megismerés jelentését hordozó tudati-nyelvi alakzat. Az információ már két vagytöbb adat viszonyának meghatározása, így már képzet (üzenet, hír, felvilágosítás avalóságról). Az ismeret már a megismerés magasabb min sége, de még nem tudás:összekapcsolt, rendszerezett, szerkesztett információ. A korszak kulcsfogalma, a tudás ígydefiniálható: értelmezett ismeretrendszer, így átfogó vízió a valóságról (avagy folyton új, dekomplex valóságkép). Végül a döntés: a világ vagy a valóság változtatásra hasznosítotttudásrendszer; másképpen a tudás személyes és társadalmi t kévé alakítása.Már ennyib l is látható, hogy milyen látványos különbség van az információ vagy a tudásvezérelte társadalom között, holott ez a különbség – figyelem! - még nem is tartalmazza atársadalmak m ködésében végbement gyökeres változásokat.A kormányzati és társadalmi tervezésekhez és párbeszédekhez ezért felkínáljunk - mintegyszócikként - a három alapfogalom interdiszciplináris fogalomtervezetét.Információs társadalom:Az információs társadalom olyan korszak jelképes neve, amelyben el ször is a gazdaság, atársadalom és a kultúra alapvet en az információk gyártására, cseréjére, értékesítésére épül,de önmagában ett l még nem jön létre információs társadalom. Az információs társadalomkorának nagy újdonsága, hogy az információ – analóg vagy digitális – jelként termelhet éshasznosítható, ezért az információs társadalmat okkal jeltársadalomnak is nevezhetjük. Azinformációs társadalom ezért egyszerre jelent új, nagymennyiség információt (digitálistartalmat), új (infokommunikációs) technológiát, új (információ vezérelte) gazdaságot, új(információ alapú) társadalmat. A globális és lokális társadalom és annak szerkezete az újtechnológia széleskör alkalmazásának, az Új Gazdaság globális elterjedésének, és az új, többinformáció forgalmának együttes hatására alapvet en átalakul. Az információ-alapú gazdaságés információs rendszer világszerte hálózatba szervezi a társadalom egyes rétegeit, ezáltal azúj, dinamikus, globális rendszerben új és más csomópontokat emel ki, közben elveti azokat atársadalmi szegmenseket, államokat és régiókat, amelyek kevéssé eredményesek azinformáció termelésében és kereskedelmében. Az információs társadalom és gazdaság 2
  • 3. sikerének már alapvet feltétele a társadalmi befogadó közeg fejlettsége, az információsgazdaság- és infrastruktúrafejlesztés társadalmi beágyazottsága. Információs társadalom ésgazdaság csak akkor jön létre, ha a társadalom többsége rendelkezik az új információ- éskommunikációtechnológiai eszközökkel, valamint ezen eszközök felhasználásához szükségestudással és készséggel.Tudástársadalom:A tudástársadalom már világszerte egyértelm en új típusú gazdasági-társadalmi éstudáspiacot, s t a hálózatokra alapozott gazdaság- és társadalomszerkezetet hoz létre. Azinformációs-kommunikációs technológiák forradalmai nyomán így a globálisan egységesfunkcionális rendszerré váló földi civilizációnak a harmadik évezred elején kibontakozó újtársadalomfejl dési stádiuma, amelyben a társadalom szerkezetét és m ködését atudásáramlás, a tudáselosztás, valamint a tudásfeldolgozás és a tudásalkalmazás határozzameg. A tudástársadalom a tudás megszerzése alapján rétegz dik, az esélykiegyenlítés a tudáspotenciálisan egyenl és határtalan elérhet sége által valósul meg, illetve az egyenl tlenségeka tudás birtoklása vagy nem birtoklása mentén jönnek létre. Normaként egyúttal új társadalmimin ség: magas szinten szervezett, az egyéni és közösségi létezést tartalommal, min séggelfeltölt tudástársadalom. Olyan új társadalmi rendszer, amelyben az innovatív tanulás azinformációt tudássá, a tudást cselekvéssé alakítja át, vagy legalább is ennek lehet ségétmegteremti. Az információs társadalomnak ezért a tudástársadalom modell a jöv képe, amipotenciálisan új min ség , nem információ, hanem tudásközpontú, hálózati jelleg , aglobális-lokális digitális szakadékot mérsékl társadalom neve. A tudástársadalom márnemcsak a küls tényez kben (gazdaság, társadalom, stb.), hanem az egyéni és közösségitudatokban és tudatosulásokban is pozitív változásokat hoz.Tudásalapú gazdaság:Az ipari-posztipari gazdaságot és a pénzgazdaságot egyaránt kiteljesít és egyben felváltó újgazdasági modell neve. A tudásalapú gazdaságban a gazdasági növekedés és atermelékenység legfontosabb mozgatóereje a tudás, amely els sorban a technológiában, s azemberi lényben, mint szellemi t ke testesül meg. A „tudásalapú gazdaság” kifejezés a tudás ésa technológia gazdasági növekedésre gyakorolt hatásainak felismeréséb l és elismeréséb lszületett meg. A tudásalapú gazdaság termelési folyamatai az információ és a tudás 3
  • 4. felhasználásán és elosztásán alapulnak. A tudásalapú gazdaság változatlanul piacgazdaság, s alegjelent sebb koordinációs tényez a tudáspiac. A tudásalapú gazdaságban a jólét, ateljesítmény és a foglalkoztatottság növekedését a tudásintenzitás és a magas technológiadinamikus fejl dése határozza meg. A posztipari gazdasági modell változásának els lépcs je:a modern gazdaság saját közegéb l kilépve a gazdasági alrendszer részévé teszi a nemgazdasági alrendszereket (oktatást, egészségügyet, társadalmat, stb.). A változás másodiklépcs je: a tudástermelés kilépve saját közegéb l elfoglalja a szinte mindenre kiterjedtgazdaságot, amelyet most már a tudáspiac irányít. Tudásalapú gazdaság nincs tudásalapútársadalom nélkül, s ez fordítva is igaz, s t az információs korban a tudástermelés, atudásalapú gazdaság és a tudástársadalom egymás hajtóer is.Utóirat: Szakmai körökben a tudástársadalom kategóriáját gyakran nehezebb elfogadtatni,mint az információs társadalom fogalmát. A tudástársadalom kategóriáját ellenz knekszeretném két újabb aktualitás kommunikációs eseményre felhívni a figyelmét. 1. A Budapesten megrendezett World Science Forum tudás és információ cím szekciójában ezt a két kérdést tették fel: Miért több a tudásalapú társadalom az információalapú társadalomnál? Mi a különbség? Mit várhat el az egyik a másiktól? 2. Néhány hete az Európai Unió honlapján is megjelent - több éves munka eredményeként - a Tudástársadalom kézikönyv (Handbook of Knowledge Society Foresight), amely definíciókat is megfogalmaz a tudástársadalom és a jöv képalkotás fogalmairól.Új beszédhelyzet van tehát. Külföldön és itthon élénk disputa folyik az alapfogalmakról – aközbeszéd számára mi sem halogathatjuk a fogalmak tisztázását.Jegyzet1 Szeretném, ha háttérzeneként fülében mindenki hallaná az Oroszlánkirály filmzenéjéb l aHakuna matata cím dalból:…tiszta élvezet a bölcselet…sort. (Walt Disney: AzOroszlánkirály, a dalok zenéjét Elton John, szövegét Tim Rice irta, filmzene Hans Zimmer. Amagyar változat felvételét a MAFILM Audio Kft. készítette.) 4