1. Prónay G. 20. Összefoglaló feljegyzés - siker-érték teremtés-érettség - 2014szeptember18
1
ÖSSZEFOGLALÓ FELJEGYZÉS
20. PM MŰHELY (2014. szeptember 18) MUNKÁJÁRÓL
Téma: siker-értékteremtés-projekt kultúra érettség
Időpont: 2014. szeptember 18. 16-18 óra
Helyszín: BME Infopark I. ép. B. 110. terem
A Műhely munkájában részt vettek (40): Bárány Gabriella, Bartók Sándor, Béres Tünde,
Csalló Miklós, Csordás Csaba, Dobos Arnold, Fodor Andrea, Fülöp Attila, Gyenes András,
Horváth Alíz, Horváth Zoltán, Jasziczky Andrea, Kálmán Tünde, Kerékfy Pál, Klimkó Gábor,
Kocsár Ilona, Kovács Endre, Kovács Kálmán, Kunsági László, Lipi Gábor, Lugosi Erzsébet,
Máthé Tamás, Nagyné Kozák Andrea, Nevelős György, Oltyán Gábor, Papp László, Parzer
Zoltán, Pintyőke Ákos, Prónay Gábor, Sóti Mihály, Szalay Imre, Szathury Ákos, Szép Jenő,
Thomán Gusztávné,Tim Zoltán, Tolnai János,Tóth Illés Zoltán, Tóth Mariann, Ulicsák Béla,
Véry Zoltán.
Prónay Gábor levezető elnökként köszöntötte a megjelenteket. Bevezetőként elmondta,
hogy a siker–értékteremtés–projektérettség létrehozása minden projektmenedzser
legfontosabb feladata. Fontos, hogy a három fogalomról egyformán gondolkozzunk, a
definíciókban a szakmai közvélemény egyet értsen, mert csak így tudunk közösen
megoldást találni arra, hogy a projektek nagy hányada valóban értéket teremtsen a
megrendelők/felhasználók számára. A Műhely nyarat megelőző ülésein került kiválasztásra a
téma.
A levezető elnök bemutatta Lugosi Erzsébet senior projektmenedzsert, aki aktív
közreműködője a Műhely munkának és vállalta a téma bevezető blogjának elkészítést,
valamint a Műhely munka koordinálást. Megköszönve az értékes, blogban megfogalmazott
előkészítő munkát, felkérte a főbb gondolatok bemutatására.
Lugosi Erzsébet bevezetőjében elmondta, hogy a Műhely munka fő célja annak
meghatározása, hogy mi szükséges ahhoz, hogy a projektek értéket hozzanak létre. A
blogban felvetett kérdések egymást követően kerülnek megvitatásra.
Az első kérdés az, hogy a vállalati/szervezeti értékek közül (ezek lehetnek : gazdasági
érték-profit, gazdasági hatékonyság, vállalati folyamatok minősége, munkaerő érték,
alvállalkozói-beszállítói érték, tulajdonosi-menedzseri érték, vállalati kultúra minősége, a
vállalat társadalmi hasznossága) melyek azok, amelyekhez egy projekt hozzá tud járulni ?
A hozzászólásokban további, projekt segítségével fejlődő-létrejövő vállalati értékek kerültek
megfogalmazásra, mint a tudásbázis növekedés, az emberek közötti együttműködés
fejlődése, vállalati bevétel növekedés, ügyfél elégedettség növekedése, innováció képesség
fejlődése
A második kérdés a projektkultúra érettség és projekt eredményesség kapcsolatát vizsgálja
A PMI 2013-as és 2014-es vizsgálatának eredményei szerint szoros a kapcsolat a
projektmenedzsment érettség és az eredményesség között. A projekt kultúra érettség
összetevői az eszközök-módszertanok ismerete-használata, a projektmenedzseri életpálya-karrier
lehetősége, a PM kompetencia fejlesztés igénye-lehetősége, a
projekt/program/portfoliómenedzsment kapcsolata a vállalat stratégai céljainak
megvalósításához, a vállalati profit orientációja, a vállalat alkalmazkodó képessége. Az
eredményes teljesítésre a felmérés, többek között az alábbi szempontokat fogalmazta meg :
stratégiai kapcsolat, szervezeti agilitás, tehetség menedzselés, hatékony változáskezelés,
aktív szponzor, hatékony projekt/program/portfoliómenedzsment, üzleti eredményesség.
Ezen szempontok szerint a 2013-as felmérésben részt vevő vállalatok 8%-a magas szinten
teljesített (idő-költség-terjedelem korlát a projektek 80%-ban teljesül), 70%-a közepesen
teljesített és 22% gyengén teljesített (a projektek kevesebb mint 60%-nál teljesül csak a
2. Prónay G. 20. Összefoglaló feljegyzés - siker-érték teremtés-érettség - 2014szeptember18
“hármas korlát”). A vizsgálatok alapján a magas szinten teljesítők körébe nagyon nehéz
bekerülni, de ezek a szervezetek az eredményesség korábbi szempontjait jelentősen jobban
(kétszer, háromszor, bizonyos szempontok esetén akár ötször jobban) teljesítik. A kutatások
egyértelműen kimutatták, hogy a magasabb projekt kultúrájú vállalatokban a projektek
eredményessége lényegesen jobb. A Műhely tagok a PM érettséget a tervezés
minőségével, a vezetői (leadership) képességekkel, a project eredményesség mérhető
paramétereinek meglétével egészítették ki.
A harmadik kérdés azt vizsgálta, hogy vajon a projekt idő-költség-terjedelem („vas
háromszög”) elvárásainak teljesítése mennyiben jelenti azt, hogy a projekt értéket hozott
létre ? A nemzetközi gyakorlatban is látható projekt példák (Kodak Orion projekt –
hagyományos fotó technológiai fejlesztés későn, 1994-ben épült Misssisipi híd 2007-es
összeomlása) azt mutatják, hogy a pillanatnyilag sikeresnek mondott projektek hosszabb
távon nem hoztak létre értéket. Érvénye E. Virdin megfogalmazása, hogy ezek az értéket
nem létrehozó projektek idő és pénz pazarlást jelentenek. A projektek érték teremtése csak
folyamatos, napi szintű mérésekkel, ellenőrzésekkel érhető el. Ez természetesen azzal kell
hogy járjon, hogy a szponzor toleranciájával a idő-költség-terjedelem korlátok
változhassanak.
A Műhely résztvevők itt vetették fel, hogy az idő közben érték teremtésre képtelen projektet
be kell fejezni. Az esetlegesen itt keletkező vállalati veszteség kiegyenlítését a
portfoliómenedzsmentnek kell végeznie (a teljes portfoliónak kell egyértelműen pozitív
eredménnyel rendelkeznie). Figyelemmel kell lenni arra, hogy az is előfordulhat, hogy egy
adott menedzsment szinten nem látszik az az érték, ami egy feljebb lévő (stratégiai) szinten
teljesen világos. A megértés szempontjából fontosnak látszik az idő-költség-terjedelem („vas
háromszög”) teljesítésének - ami menedzsment kérdés - szétválasztása az értékteremtéstől,
ami vezetési (leadership-governance) kérdés. Ez teszi majd lehetővé a szponzori- és
projektmenedzseri felelősségek meghatározását. Itt kell megjegyezni, hogy a projekt érték
teremtés megszűnését a projektmenedzsernek, szakértői felelőssége miatt jeleznie kell, de a
döntés már nem az ő felelőssége.
A negyedik kérdés azokat az összetevőket vizsgálja, amelyek figyelésével, elemzésével és
korrekciójával a projekt érték növelése fenntartható és javítható. Ezek a toleranciával
rendelkező összetevők : projekt terjedelme (scope), költsége, időtartama, minősége,
kockázat menedzsmentje, üzleti elvárásai, felhasználói elégedettsége, előre meghatározott
mérőszámok, erőforrások megléte, a kommunikáció színvonala, környezeti hatások
figyelembevétele, a beszállítói teljesítés színvonala. Az összetevők mindegyikére való
odafigyelést a pilóták checklist-jéhez hasonló ellenőrzési lista szisztematikus követése
biztosíthatja. A Műhely résztvevők az érték teremtést meghatározó összetevők közé
javasolták a minőségbiztosítást, a megfelelő üzleti terv meglétét már a projekt indulásakor és
a projektben érdekeltek (stakeholderek) menedzselését (törődést a megrendelővel és a
projekt eredményét felhasználókkal).
Az ötödik kérdés a projektmenedzser teendőit vizsgálja probléma észlelése esetén. Fontos
a probléma észlelése esetén a gyors, hatékony megoldás megtalálása. A halogatás
rendkívül károsan befolyásolja a projekt eredményességét. A probléma megoldás egyik
alapvető kérdése a prioritások felismerése, hogy a sok probléma közül a projektet
legkritikusabban érintő háromra tudjon koncentrálni a projektmenedzser (a siker
szempontjából meghatározó projektmenedzseri képesség). A Műhelyben hangsúlyosan
került kimondásra, hogy a probléma megoldás eszköze a NEM kimondása és bizonyos
esetekben a projektmenedzseri megbízás visszaadása. Természetesen egy projekt
visszamondás jelentősen befolyásolhatja a projektmenedzser karrierjét, de nem biztos, hogy
negatív irányba.
A hatodik kérdés a felelősséget vizsgálja abban az esetben, ha a projekt nem termel
értéket. A PMI szeptember 12-i virtuális szemináriumán az egyik elhangzott előadásban
2
3. Prónay G. 20. Összefoglaló feljegyzés - siker-érték teremtés-érettség - 2014szeptember18
szereplő összegzés szerint a projekt sikertelenségek okainak és ezek felelőseinek vizsgálata
azt mutatja, hogy a projekt operatív munkájában a magszintű elkötelezettség elvárható a
projektmenedzsertől (szakértői-megbízási felelősség), de a projektek stratégiai célokhoz
illesztéséért, az üzleti sikerért egyértelműen a projekt szponzora felel. Összességében
megállapítható, hogy a projekt sikertelenségének jobban oka a szponzor, mint a
projektmenedzser.
Összefoglalva megállapítható, hogy a Műhely résztvevői áttekintették a siker, vállalati érték
teremtés és projekt kultúra érettség különböző definícióit, jellemzőit, a felelősség vállalás
feltételeit. A megbeszélés fő tanulságaként az fogalmazható meg, hogy csak az értéket
teremtő projektek tekinthetők sikeresnek. Az érték teremtéshez alapvetően szükséges egy
megfelelően érett projekt kultúra létezése, a szponzor és projektmenedzser hatékony
együttműködése, valamint az értéket teremtő projekt szisztematikus, mérőrendszeren alapú
ellenőrzése, felügyelete.
A Műhely résztvevői – a Műhely téma bevezetésére vállalkozó kollégák előkészítő javaslatai
alapján – szakmai vita után, többségi szavazással, a következő, 2014. november 20-án
megrendezésre kerülő 21. PM Műhely témájának a teljesítmény növelő
érzelemmenedzsment témát választották. A Műhelybeszélgetés célja, hogy A Műhely
résztvevőinek jóváhagyásával Thomán Gusztávné Anikó coach került felkérésre, hogy a
bevezető gondolatokat tartalmazó blogot elkészítse és a Műhely munkát moderálja. A blog
várhatóan 2014. szeptember végétől olvasható lesz a http://blog.mfor.hu/projekt oldalon.
A Műhely résztvevői beszélgetést folytattak a 2014. év első (várhatóan januári) 22. PM
Műhely témájáról is. Többségi vélemény alapján a kiválasztott téma az agilis modellek és
kapcsolatuk a projektmenedzsment módszertanokhoz lesz. Ennek a Műhely
beszélgetésnek az agilis modellek alkalmazhatóság feltételeinek és lehetőségeinek
áttekintése, valamint a modellek klasszikus projektmenedzsmentbe való beépülési
feltételeinek vizsgálata lesz. A téma bevezető gondolatainak megfogalmazója és moderátora
keresés alatt. A szervező kollégák jelentkezését várja, hogy a november 20-i Műhely során a
végleges program javaslat kerülhessen előterjesztésre és elfogadtatásra. A 22. Műhely
blogja várhatóan 2014 december közepe előtt lesz olvasható a http://blog.mfor.hu/projekt
oldalon.
A 21. Projektmenedzsment Műhelybeszélgetést 2014. november 20-án csütörtökön,
16–18 óra között tartjuk a BME HIT Infoparkbeli tanácstermében. (1117. Bp. Magyar
Tudósok Körútja 2. I. ép. B. szárny, I. em.110.)
Budapest, 2014.szeptember 19.
3
Dr. Prónay Gábor
