2. Aranyról
• A XIX. Század második felének
legtekintélyesebb alkotója
• A világosi fegyverletételt követő irodalmi
élet fő szervezője
• Drámafordítóként, tanulmányíróként és
kritikusként is maradandó értékeket
hozott létre
• Saját korában inkább az epikus költészetét
tartották nagyra, líráját a XX. Században
helyezték középpontba.
3. A korai szakasz
• 1845-1849
• Az elveszett alkotmány – 1845
- A Kisfaludy Társaság pályázatára küldi
- Elutasító kritikát kap nehézkes nyelvezete, s vontatott
cselekménye, egyenetlen szerkezete miatt
• Következő évben a Kisfaludy Társaság újabb pályázatára
írta meg a Toldit 1846-ban
• 1848-ban elkészült a tervezett Toldi-trilógia utolsó része,
a Toldi estéje
• A forradalom és szabadságharc idején többnyire
mozgósító szándékú népies helyzetdalokat írt:
- Nemzetőr-dal
- Rásüt az esthajnal…
• Ebben az időszakban született költeményein Petőfi
hatása érződik
4. A nagykőrösi évek
• 1851-1860
• Háttérbe szorultak a hosszas verses epikai alkotások; a
líra illetve kisepikai műfajként számon tartott ballada
került előtérbe
• A korszak időbeli határainak kijelölése csak
megközelítőleg fedi a pálya alakulásának folyamatát. – a
rezignáltabb, elégikus hangnem már 1848 körül, a Toldi
estéjében is megfigyelhető
• A korszakban született lírai alkotásait a rezignált,
lemondó szemlélet uralja
• A korszakban jelentős művei: Nagyidai cigányok
(vígeposz), Leteszem a lantot, A világ, A kertben, Ősszel,
és a műballadái.
5. Balladaköltészete
• Érdeklődését részben a nemzeti költészet létrehozásának
•
•
•
•
•
•
•
gondolata, részben az európai minták fordították a műballada
felé
Arany János egyik legjellegzetesebb műfaja
Az Arany-balladák típusai:
- Népi jellegű (skót és erdélyi népballadákhoz rokonítható)
pl.: Ágnes asszony, Tengeri-hántás
Drámai (párbeszédre és síkváltásra épül) pl.: V. László, Walesi
bárdok
Történelmi, históriaénekszerű: Zách Klára, Szondi két apródja
Románcos (Goethe és Schiller hatását mutató) pl.: Rozgonyiné
Kísértetes: Híd-avatás, Tengeri-hántás
Anekdotikus: Pázmán lovag
6. •
1.
2.
3.
Az Arany-balladák tematikus csoportosítása:
A balladák egyik csoportjába az ősi világképet újraalkotó, a
bonyolult világszerkezetet egyszerűsítő, ellentétes pólusokra bontó
alkotások tartoznak. Ezek a legenda, rege, geszta, hősének, románc
és krónika irodalmi hagyományához kapcsolódnak. (Rozgonyiné,
Pázmán-lovag)
A második csoport átmeneti jellegű. Az ide sorolandó művek
világában az elrendezettség felbomlik. Az ősi, harmonikus
viszonyok helyébe a hatalmi erőszak, a zsarnokság, vagy a
világrend normáit áthágó, bűnös ember kerül, azonban a harmónia
visszarendezéséért, az erkölcsi biztonságért és az
értékérvényesítésért folytatott küzdelem sikeres. A helytálló ember
mártírerkölcse biztosítja az élet ls halál értelmességét. (Szondi két
apródja, Walesi bárdok, V. László)
Ezt a csoportot azok a művek képezik, melyekben fölbomlik az
értékkommunikáció egyértelműsége, eltűnik a gondviselés,
elszabadulnak a káosz erői. (Tengeri-hántás, Hídavatás, Vörös
Rébék)
7. • A csoportosításban nem központi elv az időrend.
• Arany balladisztikája 1852-1853 között alakult ki.
• A lírai és drámai sajátosságok közül a drámaiság kap
központi szerepet
• A targikus vagy komikus drámaiság elsődleges hordozója
a szerkezet.
• A történet folyamatosságát a kihagyásos, hézagos
cselekményvezetés szakítja meg.
• A viszonyváltások megjelenítésében kiemelt szerephez jut
a lelkiséget is feltáró párbeszéd. -> gyakran síkváltó és
nézőpontváltó jellegű
• A drámaiságot erősíti a jelenetezés mozgalmassága,
valamint a díszletezés, ill. a balladákban megjelenő tárgyi
motívumok, természeti jelenségek metaforikus
értelmezhetősége.
8. Irodalomszervezői korszaka
•
•
•
•
1860-ban a Kisfaludy Társaság igazgatója lett -> Pestre költözött
Az első évek művészileg termékenyek voltak
1863-ban kiadta a Csaba-trilógia első részét: Buda halála
Szerkesztői (Szépirodalmi Figyelő, Koszorú) és irodalomszervezői
feladatokat vállalt, a közízlés befolyásolása érdekében, s hogy
bírálatokkal segítse a kortárs irodalom formálódását.
• 1870-től az Akadémia főtitkára lett
• A szerkesztői-szervezői feladatai, később lánya halála, s az
önkényuralom hallgatásra késztették a lírikust. 1877 nyaráig
legfeljebb „szesszeneteket”, „mondacsokat”, vagy emlékkönyv
bejegyzéseket írt, jelentősebb alkotásai ezután pályája utolsó
szakaszában születtek csupán.
9. Őszikék korszak
• 1877-1882
• 1877 nyarát a Margit-szigeten töltötte, itt visszatért alkotói kedve
• Öregkori műveinek csoportját Gyulai Páltól kapott kapcsos
könyvébe írta, s ő maga illette „Őszikék” megnevezéssel
• Az öregség és a halál közelsége megváltoztatták rezignációjának
jellegét. A végső nyugalom, a beletörődés érzése és az önirónia
mellett az élethez való ragaszkodás, a csendes derű is hangot
kapott.
• A versek egy különleges egyéniség köznapi lélekállaporait, a
külvilág akár apró dolgaira, jelenségeire való személyes reflexióit
rögzítik. Nem korlátozzák a közönség elvárásai, nem fogja vissza a
maga szemérmessége.
• Művei a korszakból: A lepke, Epilógus, Naturam furca expellas,
Vásárban, Mindvégig
10. Őszikék korszak
• 1877-1882
• 1877 nyarát a Margit-szigeten töltötte, itt visszatért alkotói kedve
• Öregkori műveinek csoportját Gyulai Páltól kapott kapcsos
könyvébe írta, s ő maga illette „Őszikék” megnevezéssel
• Az öregség és a halál közelsége megváltoztatták rezignációjának
jellegét. A végső nyugalom, a beletörődés érzése és az önirónia
mellett az élethez való ragaszkodás, a csendes derű is hangot
kapott.
• A versek egy különleges egyéniség köznapi lélekállaporait, a
külvilág akár apró dolgaira, jelenségeire való személyes reflexióit
rögzítik. Nem korlátozzák a közönség elvárásai, nem fogja vissza a
maga szemérmessége.
• Művei a korszakból: A lepke, Epilógus, Naturam furca expellas,
Vásárban, Mindvégig
