Szerzők: Fügedi Ubul, Sándor Ágnes

1. A tudományos konszenzus
Fügedi Ubul Sándor Ágnes
1

2. MÁFI
2
Környezetföldtan
X

3. 3
„Az időjárás mindig is szélsőséges volt, az utóbbi évtizedben
azonban új jelentést kapott ez a kifejezés — Özönvizek,
hurrikánok, aszályok — csak a békainvázió nem sújtott le. Ezek
a szélsőséges jelenségek pontosan egybevágnak azzal, amilyennek
a tudósok előrejelzik a világot.”
„A folyamat okait és mértékét a meteorológusok nem
egyértelműen ítélik meg, sőt, abban sem értenek egyet, hogy
milyen sajátos hatást gyakorol majd a helyi éghajlatra. De szinte
egységesen úgy látják, hogy a folyamat az évszázad hátralevő
részében csökkenti majd a mezőgazdasági terméshozamokat...
Minél tovább késlekedünk a tervekkel, annál nehezebb lesz
megbirkóznunk az éghajlati változással, amikor az már kegyetlen
valóság lesz.”
(Newsweek, 1996. január 22.)
(Newsweek, 1975. április 28.)

4. Érvelési hibák
• Egy paraméter extrapolálása
• Mazsolázás
• Közvéleményre hivatkozás
• Tekintélyre hivatkozás
• Túlzó általánosítás
Mérési, értelmezési hibák:
• Kevesebb paraméter, nagyobb hiba
• A környezet változásának elhanyagolása
• Statisztikai hibák
4

5. Al Gore, 2006: An Inconvenient Truth
A Keeling-görbe

6. A hokiütő-görbe
6
Mann, Bradley &
Hughes,
1999 alapján
Vörös — a HadCRUT4
alapján helyesbített
görbe (1850–2000)

7. A regionális hatások és a bizonytalanság
Tíz, független
hőmérsékleti
rekonstrukció,
i.u. 1000–2000
7
Rohde, 2005
„Középkori
éghajlati
anomália”
(MCA)
Viszonyítási alapok — változékonyság

8. Négy alapvető riogatás
1. Soha nem nőtt még ennyit a hőmérséklet
(a globális felmelegedés példátlanul nagy).
2. Soha nem nőtt még ilyen gyorsan a hőmérséklet
(a globális felmelegedés példátlanul gyors).
3. A hőmérséklet további növekedésének oka az emberi tevékenység
(az üvegházgázok légkörbe juttatása).
4. A globális felmelegedés nagyon kártékony:
* több lesz a szélsőséges időjárási esemény, a hőség okozta halál;
* a világóceán elönti a laposabb országokat;
* nőnek a sivatagok, de közben borzalmas árvizek pusztítanak… stb.
8

9. 1. Melegház–hidegház
9
(Hieb, 2009, Behringer, 2009)
Fischer (1986): + 2°C

10. 10
Hőmérséklet, CO2 és por az Antarktiszon
Vostok, 420 000 év
Petit et al.,
1999
650 ezer év
685 mérés

11. 11
A legfontosabb jégmagfúrások
Grönlandon, 2009-ig Antarktiszon, 2015-ig

12. 12
A jég izotóp-összetételének változása
az Antarktiszon és Grönlandon
az elmúlt 140 ezer évben
Johnsen et al., 2001Petit et al., 1999; Lüthi et al., 2008
ezerév
50év

13. Sarkvidékek: jégfúrásokból
• Mélytengeri üledékek
• Mocsári üledékek (Braun et al., 1993),
• Cseppkövek (Zhou et al., 2014)
• Történeti feljegyzések (Behringer, 2010;
Fagan 2000, 2008 stb. )
• Fák évgyűrűi (dendrokronológia) stb.
13
Régión belül jó egyezések
Mérsékelt égöv:

14. 2. A középhőmérséklet természetes
változékonysága
14
Éves átlag: ± 0,2 °C
Ötéves : ± 0,1 °C
Ötven éves…
Hansen et al., 2001 után, kiegészítve

15. Holocén különlegesség: 1. a stabilitás
15
Hőmérsékleti
események:
1-2 nagy-
ságrend!
Antarktisz,
deutérium,
Petit et al.
(1999)

16. Dansgaard-Oeschger események
16
(Grönland, Grootes et al. 1993)

17. Hőmérsékleti események fajtái
Dansgaard-Oeschger (D-O): hirtelen felmelegedés (8–10 °C),
stabilitás, lehűlés
* 25 db, ebből 20 a Würm időszakban
Heirich-események (H): a délnek úszó jéghegyek számának gyors
növekedése, majd csökkenése (-3 °C, +3 °C)
*a Würm időszakban 6 db
Bond-események (B): mint a H-események, de a holocénben
(1,5–3 °C)
17

18. 18
Nemcsak az „események”
gyorsak, de a „trend” is meredek
Behringer, 2009

19. Az áramlási rendszer stabilizálódása
és a késő driász
19
Középhőmérséklet Grönlandon 25 000–8000 éve
(50 éven belül 1,5 °C+)

20. Az Agassiz-tó és leürülése
20
Fő megcsapolása északnak (Murton et al., 2010)

21. 21
földtani,
vízföldtani,
kozmikus
biológiai,
antropogén
Az „élő” bolygók légkörében egymással reagálni képes gázok
(például oxigén és metán) együtt fordulnak elő
(NASA kutatócsoport, Hitchcock & Lovelock, 1967)
3.1. Taxon(ok) „megszaladása”
(légkör: reduktív–oxidatív)
3. Éghajlatváltozások és kihalások okai
Milanković
ENSO,
PDO

22. A pufferkapacitás I.
22
* komplexitás
* hiszterézis
J. Lovelock:
Daisyworld
(szimuláció)
Gaia-hipotézis

23. A pufferkapacitás II.
23
Az összeomló rendszer nagyon gyorsan változik:
Stenonis (1669!!) — rétegtan
* negatív visszacsatolás
* pozitív visszacsatolás:
** jégfelület csökkenése (albedó),
** páratartalom növekedése,
** metánhidrát kiolvadása,
** a tengermély metán-hidrátjának felszabadulása

24. 24
leállás–beindulás: Broecker, 1987
Holocén különlegesség2.: két jégsapka
A nagy óceáni szállítószalag

25. Csendes-atlanti vízcsere:
Panama-földhíd (3 millió éve)
25
Déli pólus:
Tűzföldi földhíd
(kora oligocén)
~ 30
Északi pólus:
* Bering-földhíd (oligocén),
* Rockall-pad (késő
pliocén, 2,5 millió éve)
3.2. Lemeztektonikai tényezők
(Wood Hole Oceanographic Institution)

26. A két pólus körüláramolhatósága
26
két jégsapka (ordovícium–szilur)
körüláramolhatóság (Stanley, 1986)

27. 3.3. Az üvegházgázok
27
A széndioxid frekvenciáin az üvegházgázok kupolazónája
fölött a Föld felől érkező sugárzás minimális (Salby, 2001)
Széndioxid és felmelegedés 1.
Az elnyelhető energia „elfogy”

28. Széndioxid és
felmelegedés 2.
28
Üvegházhatás:
* vízgőz 21°C,
* CO2 6 °C,
* CH4, NOx
Randel et al., 2009
IPCC, 2007
A sztratoszféra azért hűl,
mert energiamérlegéből
hiányzik a troposzférában
elnyert energia
Salby, 2011; Ónodi, 2003

29. Európai középhőmérséklet a történeti
adatok erősebb súlyozásával
29
Behringer, 2009

30. Van-e épeszű fizikus, aki ezt a
görbét így extrapolálná?
Válas Gy. (KFKI, 2013)

31. 4. Kártékony-e a felmelegedés?
31
1950-es évek: - 0,3 °C
i.e. 16 000 (LGM): - 9 °C
Százmillió éve (K2): + 8 °C
4 milliárd…
5 milliárd…
13,8 milliárd…
Hidegház–melegház: éghajlati optimum
Fischer (1986): + 2°C
Maslin (2009): + 5 °C
Kis éghajlati optimum (700–1300): + 0,6 °C — Európában!
Kis jégkorszak (1300–1750): -1,8 °C — Európában!
„Eredeti” vagy „optimális”
Viszonyítási alapok — középérték

32. Az elmúlt 10 000 év hőtörténete
32
(Grönland, GISP-2,
δO18 — Alley, 2000)
Minden nagy kultúra
a melegebb időszakokban
alakult ki (Behringer, 2010)

33. Közép-Grönland felszíni hőmérséklete
33
Alley, 2004; Behringer, 2010

34. 34
A tengerszint eusztatikus változásai az
utóbbi 30 millió évben
Haq et al., 1987, Yokoyama et al., 2000

35. 35
A tengerszint és a felszíni vízhőmérséklet
az utóbbi 30 millió évben
Behringer, 2009

36. A tápláléklánc alapja a fotoszintézis
36
(nagy elhanyagolásokkal)
ökológiai
fülkék
A szén globális hiányelem!!
3.4. Kritikus tápanyag hiánya

37. A széndioxid-ciklus(ok)
37
utánpótlása: 1. vulkáni, 2. antropogén
fosszilizálódása:
* szenek,
* szénhidrogének,
* KARBONÁTOK,
* antropogén
* a lignin és a
karbon kőszenek,
* kambrium és a
mészvázú élőlények

38. Széndioxid és hőmérséklet
38
(Hieb M., 2009)
ismétlés

39. Széndioxid és felmelegedés 3.
39
különbség: a biomassza
növekedése
MacFarling et al., 2006
Vigyázat!
Eltérő lépték!

40. A Föld kizöldül
40
A növényzettel borított terület arányának változása
1982 és 2016 között
(Zhu et al., 2016)

41. * Kiotói egyezmény:
** kibocsátás korlátozása
** kvótakereskedelem
* A széndioxid tárolása
(mesterséges fosszilizálás)
* „Bio”üzemanyagok, a természet gyilkosai
2000:
** 10 mrd t bioetanol (USA: 4,5; Brazília 4,5)
** Európa: 1 mrd t biodízel (repcemagból)
41
A „széndioxid-ipar”

42. Már a világ termőföldjének
> 5 %-án bioüzemanyagnak
valót termesztenek
(USA: 20 % — Ridley, 2010)
2004 és 2007 között a világ:
* kukoricaigénye: + 30 millió t
* kukoricatermelése: + 51 millió t
** ebből „bio”etanol: 50 millió t
(Avery, 2008)
42
Bioüzemanyagok előállításának hatásai 1.
Áremelkedés, éhség
A kukorica és a kőolaj világpiaci ára 1986–2010

43. Ha az USA csak a közlekedéséhez szükséges üzemanyagokat biológiai
úton akarná előállítani, ehhez 1,3-szer annyi föld kellene, mint
amennyit most mezőgazdasági céllal megművelnek (Bryce, 2008).
43
Bioüzemanyagok előállításának hatásai 2.
Területhasználat
Esőerdők kiirtása:
* Brazília (cukornád)
* Indonézia (olajpálma)

44. 44
Bioüzemanyagok előállításának hatásai 3.
Fajirtás — példa: borneói orangután
* 1950–2010 között a populáció 60 %-kal,
* 1973–2010 között az erdőterület 39 %-kal
csökkent
(Gaveau et al. 2014, IUCN Red List)
2010

45. 1. A termőföld kirablása
* makrotápelemek (N, P, K)
* mezo- és mikrotápelemek
** Magyarország: Mo, Se, Zn, Cu
stb. (Kerék et al., 2012)
2. Tűzifatermelés az erdőkben
* vágásforduló rövidítése,
* sarjaztatás
3. Vízigény: 1 hl kukorica-
etanolhoz kell 130 + 5 hl víz
(termesztés + erjesztés)
45
Bioüzemanyagok előállításának hatásai 4.
Rablógazdálkodás
gyökérsarjak

46. 46
Bioüzemanyagok előállításának hatásai 5.
Képmutatás, hazudozás, „politikai korrektség”
A kávét közvetlenül eltüzelték,
de annak „rossz a sajtója”
1930-as évek 2009
A kukoricából bioetanolt
erjesztenek