SlideShare a Scribd company logo
Wikizz velünk!<br />Kollaboratív tudásépítés a gyakorlatban<br />Sutka Irén könyvtárostanár, oktatásinformatikusSzegedi Gazdasági Középiskola Vasvári Pál Tagintézményewww.vasvari.huE-mail: inczi.s@gmail.comSzakmai blog: http://blog.sulinet.hu/tudodehogy/<br />Wiki weblap: www.tudodehogy.hu<br />I. Szerkesztési segédlet a „Tudod-e, hogy?” wikihez<br />Ebben a wikiben (http://www.tudodehogy.hu) a szócikkek írása egy kicsit különbözik az általános szövegszerkesztőkben történő írástól. Az „amit látsz, azt kapod” (WYSIWYG) megközelítés helyett a szerkesztés megkönnyítése érdekében a MediaWiki egyszerű, beépített leíró nyelvét használhatjuk.A megközelítés hasonló a HTML-hez, de a kódolás sokkal egyszerűbb.<br />,[object Object],A különböző címsorok segítségével könnyen tagolhatóak a szócikkek. Címsorok így készíthetőek:<br />== Főcím == (két egyenlőségjel)<br />=== Cím === (három egyenlőségjel)<br />==== Alcím ==== (négy egyenlőségjel)<br />Ha egy szócikkben legalább négy fejezet van, akkor a szócikk elején automatikusan generálódik egy tartalomjegyzék. A fejezeteken belül bekezdésekkel lehet tagolni a szöveget. Új bekezdés létrehozásához egy üres sor kell legyen két szövegtest között. Folyószövegben egyetlen új sornak nincs semmilyen szerepe, csak a cikk forrásában látszik, a megjelenő változatban nem. Ha új bekezdés nélkül kell tagolni a soronként a szöveget (például verses idézetek esetén), akkor a <br> HTML-parancs használható (minden sor után).<br />,[object Object],Szövegrészeket aposztrófpárok segítségével lehet kiemelni. Így lesz…<br />,[object Object]
'''félkövér''' a félkövér (három aposztróf mindkét oldalon),'''''félkövér dőlt''''' a félkövér dőlt (öt aposztróf mindkét oldalon).<br />,[object Object],Ha egy sort szóközzel kezdünk, akkor a sor úgy jelenik meg, ahogy beírtuk. Ezt főleg a programok forráskódja esetén ajánlott használni.<br />,[object Object],Alapvetően háromféle lista létezik, a pontozott, a számozott és a definíciós lista. A pontozott esetén a csillag (*) karaktert kell elhelyezni a sor előtt, a számozott esetén pedig a kettős keresztet (#) . A definíciós listában a pontosvessző (;) jelöli a címet, míg kettőspont (:) a definíciót. Ha több karaktert használunk, többszintű listát kapunk. Mindegyik lista megszakad az első üres sornál (új bekezdésnél).<br />Példa pontozott listára:<br />* első tétel<br />* második tétel<br />** a második alatti albekezdés<br />* harmadik tétel<br />,[object Object],A wiki lapjaira belső hivatkozásokkal lehet mutatni, ha két pár szögletes zárójelbe tesszük a hivatkozást (a kék linkek létező lapot, a pirosak még nem létezőket jelölnek). A linkekben kerülni kell a ragozott alakokat, azokat a linken kívül, vagy alternatív névként kell írni. Külső weboldalakra mutató hivatkozásokat is lehet használni. Ehhez a teljes URL címet egy pár szögletes zárójel közé kell tenni, a cím után szóközzel elválasztva alternatív nevet lehet megadni - a cikkben az URL helyett ez jelenik meg hivatkozásként.<br />[[belső hivatkozás neve|alternatív név]]<br />[http://külső hivatkozás neve.hu]<br />[http://www.google.hu Google]<br />,[object Object],Csak azokat a médiafájlokat (képek, videók, hanganyagok) lehet csatolni egy cikkbe, melyek már fel vannak töltve a „Tudod-e, hogy?” wikibe. Ehhez a bal oldali menüsor eszközök menüpontjából a Fájl feltöltése linkre kell kattintanunk, a megjelenő ablakban tölthető fel a fájl. Itt a beillesztéshez szükséges parancsokat is megnézhetjük. Minden fájlnak lehet opcionális beállításokat megadni, ezek különösen képek és videók esetén fontosak (méret, elhelyezkedés, bélyegkép, leírás). Bár a különböző típusú médiafájlokat különböző parancsokkal is be lehet szúrni, ajánlott mindig a Fájl használata, ez minden típus esetén működik.<br />Ha nem akarjuk megjeleníteni az adott fájlt, csak mutatni rá (belső link), akkor a Média szót kell használni a Fájl helyett. <br />,[object Object]
[[Fájl:kép neve|thumb|szélességpx|képaláírás]]
Képgaléria létrehozásaHa azt szeretnénk, hogy több kép jelenjen meg az oldalon galériaszerűen, bélyegkép méretben (rákattintva eredeti méretben is), akkor a galéria létrehozása ajánlott a következőképpen: <br /><gallery><br />Fájl:01.JPG|Képaláírás<br />Fájl:02.JPG|Képaláírás<br />Fájl:03.JPG|Képaláírás<br />Fájl:04.JPG|Képaláírás<br />Fájl:05.JPG|Képaláírás<br /></gallery><br />,[object Object],Bizonyos formázásokat elvégezhetünk (a szöveg előzetes kijelölése után, vagy utólag beírva a kívánt szövegeket, paramétereket) a szerkesztőablak felső részén lévő ikonokra kattintva is.<br />,[object Object],Ha szeretnénk feltenni egy kérdést egy wiki-oldallal kapcsolatban, esetleg valamilyen ötletünk, javaslatunk, megjegyzésünk van, akkor írhatunk a cikk vitalapjára. A hozzászólásainkat mindig a vitalap aljára írjuk. Ez alól kivétel, ha valakinek a megjegyzésére reagálunk feljebb, ilyenkor közvetlenül a megválaszolandó hozzászólás alá célszerű írni a sajátunkat. Ha a sor elejére kiteszünk egy kettőspontot (:) akkor beljebb fog kezdődni, amit írunk, így áttekinthetőbbé válik a szövegfolyam. Minél több a kettőspont, annál beljebb kezdődik a szöveg. Az enter billentyű lenyomása jelzi a behúzott bekezdés végét.<br />Íratlan szabály, hogy mindig írjuk alá a hozzászólásainkat a vitalapokon. Három hullámvonal (~~~) begépelését követő mentés után azok lecserélődnek a felhasználói névre, ha pedig négy hullámvonalat (~~~~)írunk, akkor a felhasználói név mellett a dátum és az idő is meg fog jelenni. Ajánlott az időpontot is tartalmazó aláírást használni, mert követhetőbbé teszi a beszélgetést. Aláírás gombot a szerkesztőablak tetején is találunk, amellyel beszúrhatjuk a következő karaktersorozatot: „--~~~~”.<br />,[object Object],Minden regisztrált felhasználónak van egy saját vitalapja, ahol más szerkesztők üzenetet hagyhatnak. Ha valaki írt a vitalapunkra, akkor az éppen olvasott (vagy szerkesztett) lap tetején meg fog jelenni egy üzenet sárga dobozban a következő felirattal: „Új üzeneted van!”, és egy hivatkozás a vitalapunkra.<br />Két módon tudunk válaszolni: vagy a saját vitalapon, vagy annak a vitalapján, aki üzent nekünk. Mindkét változat gyakori, de ha a saját vitalapunkon válaszolunk, lehet, hogy a címzett nem fogja látni, amit írtunk, mert nem nézi meg újra a vitalapunkat.<br />II. Az első tapasztalatok, szaktanári visszajelzések<br />Az IKT Műhely 2010 keretében Egerben tartott bemutató órám, majd az ebben a tanévben saját diákjaim körében szerzett tapasztalataim alapján úgy gondolom, hogy a tananyag tanórai wikis feldolgozása – amely a kipróbálást megelőzően számomra a wiki sokféle használati lehetősége közül a legkevésbé tűnt ígéretesnek – reális lehetőség a tanulók érdeklődésének felkeltésére, ténykedésük izgalmas keretek közé terelésére, arra, hogy akár néhány perc alatt igazi produktum szülessen a kezeik között. A tanulók is élvezték ezt a munkát, sokkal inkább tekintették újszerű szórakozásnak, semmint tanulásnak.<br />Ez a módszer sem egyedül üdvözítő, nem megoldás a pedagógus minden problémájára. Viszont újabb lehetőség arra, hogy módszertani repertoárunk bővüljön, hogy mi magunk és diákjaink is valami újat tanuljunk. Dolgozzunk akár az itt megismert „Tudod-e, hogy?” wikibe, vagy bármely más, akár a tanár által létrehozott, saját ízlése és céljai szerint kialakított wikibe, biztosan izgalmas vállalkozásba fogunk.<br />A legtöbb ember nem tudja, mi is az a wiki. Akkor sem, ha gyakorlott számítógép-használó, internetező és a Wikipédia találatait nap mint nap használja. Ha tanulóinkkal wikit építünk, mi magunk is tehetünk azért, hogy ez a helyzet megváltozzon. Ha közülük néhánynak megtetszik ez a műfaj, igazi wikipédista is válhat belőle, bár a cél elsősorban nem ez.<br />A legnagyobb örömömre a bemutató óra után kitöltött online kérdőívekben rögzített szaktanári vélemények szolgáltak. Szinte valamennyi kolléga úgy nyilatkozott, hogy érdekesnek találta és szívesen kipróbálná a wikizést saját diákjaival. Kiemeltem néhány ilyen megjegyzést:<br />,[object Object]

More Related Content

Similar to Wiki szerkesztési segédlet

Wikik a tanitasi gyakorlatban
Wikik a tanitasi gyakorlatbanWikik a tanitasi gyakorlatban
Wikik a tanitasi gyakorlatbanMAP
 
Tanulók aktivizálása a Moodle tevékenységeinek segítségével
Tanulók aktivizálása a Moodle tevékenységeinek segítségévelTanulók aktivizálása a Moodle tevékenységeinek segítségével
Tanulók aktivizálása a Moodle tevékenységeinek segítségévelArpad Banhidi
 
Wikizz velünk!
Wikizz velünk!Wikizz velünk!
Wikizz velünk!
Sutka Irén
 
Web 2 eszközök, közösségi portálok az oktatásban
Web 2 eszközök, közösségi portálok az oktatásbanWeb 2 eszközök, közösségi portálok az oktatásban
Web 2 eszközök, közösségi portálok az oktatásbanHorváth Eszter
 
A web 2.0 hatása a közoktatásra - szakdolgozat
A web 2.0 hatása a közoktatásra - szakdolgozatA web 2.0 hatása a közoktatásra - szakdolgozat
A web 2.0 hatása a közoktatásra - szakdolgozatSimon_7099
 
Web 2
Web 2Web 2
Web 2
nemessuli
 
2009. november 1. - Vállalati blogok
2009. november 1. - Vállalati blogok2009. november 1. - Vállalati blogok
2009. november 1. - Vállalati blogokImre Vitenyi
 
C:\Fakepath\WikipéDia
C:\Fakepath\WikipéDiaC:\Fakepath\WikipéDia
C:\Fakepath\WikipéDiaagostonpiroska
 
Egy Szakközépiskola és a Web 2.0
Egy Szakközépiskola és a Web 2.0Egy Szakközépiskola és a Web 2.0
Egy Szakközépiskola és a Web 2.0
Innolearn
 
Oktatói klub BKF 2011.02.24
Oktatói klub BKF 2011.02.24Oktatói klub BKF 2011.02.24
Oktatói klub BKF 2011.02.24Marta Kis
 
Abonyi-Tóth Andor, Tarcsi Ádám: Blogok és azok használata a kutatási tevékeny...
Abonyi-Tóth Andor, Tarcsi Ádám: Blogok és azok használata a kutatási tevékeny...Abonyi-Tóth Andor, Tarcsi Ádám: Blogok és azok használata a kutatási tevékeny...
Abonyi-Tóth Andor, Tarcsi Ádám: Blogok és azok használata a kutatási tevékeny...tarsadalominformatika
 
Abonyi-Tóth Andor: Kutatók együttműködése virtuális, 3D-s környezetben
Abonyi-Tóth Andor: Kutatók együttműködése virtuális, 3D-s környezetbenAbonyi-Tóth Andor: Kutatók együttműködése virtuális, 3D-s környezetben
Abonyi-Tóth Andor: Kutatók együttműködése virtuális, 3D-s környezetbentarsadalominformatika
 
Internet Webketto Az Oktatasban Racsko Reka
Internet Webketto Az Oktatasban Racsko RekaInternet Webketto Az Oktatasban Racsko Reka
Internet Webketto Az Oktatasban Racsko RekaReka Racsko
 
Moodle Presentation
Moodle PresentationMoodle Presentation
Moodle Presentation
Zoltan Vad
 
E-Learning az iskolában
E-Learning az iskolábanE-Learning az iskolában
E-Learning az iskolában
Zoltan Vad
 

Similar to Wiki szerkesztési segédlet (20)

Wikik a tanitasi gyakorlatban
Wikik a tanitasi gyakorlatbanWikik a tanitasi gyakorlatban
Wikik a tanitasi gyakorlatban
 
Tanulók aktivizálása a Moodle tevékenységeinek segítségével
Tanulók aktivizálása a Moodle tevékenységeinek segítségévelTanulók aktivizálása a Moodle tevékenységeinek segítségével
Tanulók aktivizálása a Moodle tevékenységeinek segítségével
 
Wikizz velünk!
Wikizz velünk!Wikizz velünk!
Wikizz velünk!
 
Web 2 eszközök, közösségi portálok az oktatásban
Web 2 eszközök, közösségi portálok az oktatásbanWeb 2 eszközök, közösségi portálok az oktatásban
Web 2 eszközök, közösségi portálok az oktatásban
 
Web 2
Web 2Web 2
Web 2
 
A web 2.0 hatása a közoktatásra - szakdolgozat
A web 2.0 hatása a közoktatásra - szakdolgozatA web 2.0 hatása a közoktatásra - szakdolgozat
A web 2.0 hatása a közoktatásra - szakdolgozat
 
Web 2
Web 2Web 2
Web 2
 
Web 2
Web 2Web 2
Web 2
 
2009. november 1. - Vállalati blogok
2009. november 1. - Vállalati blogok2009. november 1. - Vállalati blogok
2009. november 1. - Vállalati blogok
 
Web 2 ppt
Web 2 pptWeb 2 ppt
Web 2 ppt
 
Web2
Web2Web2
Web2
 
C:\Fakepath\WikipéDia
C:\Fakepath\WikipéDiaC:\Fakepath\WikipéDia
C:\Fakepath\WikipéDia
 
Egy Szakközépiskola és a Web 2.0
Egy Szakközépiskola és a Web 2.0Egy Szakközépiskola és a Web 2.0
Egy Szakközépiskola és a Web 2.0
 
Oktatói klub BKF 2011.02.24
Oktatói klub BKF 2011.02.24Oktatói klub BKF 2011.02.24
Oktatói klub BKF 2011.02.24
 
Wordpress prez 20121
Wordpress prez 20121Wordpress prez 20121
Wordpress prez 20121
 
Abonyi-Tóth Andor, Tarcsi Ádám: Blogok és azok használata a kutatási tevékeny...
Abonyi-Tóth Andor, Tarcsi Ádám: Blogok és azok használata a kutatási tevékeny...Abonyi-Tóth Andor, Tarcsi Ádám: Blogok és azok használata a kutatási tevékeny...
Abonyi-Tóth Andor, Tarcsi Ádám: Blogok és azok használata a kutatási tevékeny...
 
Abonyi-Tóth Andor: Kutatók együttműködése virtuális, 3D-s környezetben
Abonyi-Tóth Andor: Kutatók együttműködése virtuális, 3D-s környezetbenAbonyi-Tóth Andor: Kutatók együttműködése virtuális, 3D-s környezetben
Abonyi-Tóth Andor: Kutatók együttműködése virtuális, 3D-s környezetben
 
Internet Webketto Az Oktatasban Racsko Reka
Internet Webketto Az Oktatasban Racsko RekaInternet Webketto Az Oktatasban Racsko Reka
Internet Webketto Az Oktatasban Racsko Reka
 
Moodle Presentation
Moodle PresentationMoodle Presentation
Moodle Presentation
 
E-Learning az iskolában
E-Learning az iskolábanE-Learning az iskolában
E-Learning az iskolában
 

Wiki szerkesztési segédlet

  • 1.
  • 2.
  • 4.
  • 5. „A Wikit én is szívesen kipróbálnám a tanítványaimmal.”
  • 6. „A Wiki fejlesztését, szöveges és egyéb dokumentumok feltöltését szívesen kipróbálnám a tanulókkal más tantárgyak keretében.”
  • 7. „A wiki keretrendszert kipróbálnám - bár még nem ismerem -, mert amellett, hogy egyszerűen használható, a gyerekek egy "komoly" internetes oldalt hoznak létre, ami nagyon motiválóan hat rájuk.”
  • 8. „Nagy örömmel láttam, hogy reklámmentes wiki oldalt használtak a gyerekek. Jó ötletnek tartom, szívesen csatlakoznék is hozzá, de az iskolámban lehetetlen ennek tanórai használata.”
  • 9. „A wiki szerkesztőfelületével való munkaforma nagyon megtetszett, és újdonságot jelent számomra, hogy diákokkal is ilyen eredményesen lehet ilyen módon dolgozni. Úgy gondolom, ez sok lehetőséget jelent a jövőben az óratervezéseim tekintetében. Szívesen kipróbálnám, és véleményem szerint a diákok figyelmét is felkeltené.”
  • 10. „A WIKI rendszert eddig nem ismertem, ezt biztos, hogy ki fogom próbálni, ugyanis nagyon motiválja a gyerekeket, ha bármilyen "terméket" készíthetnek, s ezt be is mutathatják, továbbadhatják. Továbbá bármikor bővíthetők az anyagok, otthonról előhívhatók, a többi csoport számára is használhatók. A feladatok a gyerekek saját tapasztalatára épültek, fontos szerephez jutott a megfigyelés, megértés és az alkalmazás.”
  • 11. „A wiki szemléletű új generáció a megoldás!”Ez utóbbi mondat nagyon tömören fogalmazza meg azt, amelyet Szakmai Kollégiumi munkám során mindvégig éreztem. A kollégák nyitottsága nagyon bíztató, ezért kötelességemnek tekintem a „Tudod-e, hogy?” wiki további komoly fejlesztését, folyamatos használatát saját diákjaimmal, és megismertetését kollégáimmal, ismerőseimmel is. Olyan weboldallá szeretném fejleszteni, amely lehetőséget biztosít bármely iskola érdeklődő pedagógusai számára, hogy tanulóik tetszőleges témában, rugalmas keretek között végezzenek kollaboratív tudásépítést. <br />III. Felhasznált irodalom<br />- Mizanur Rahman (2007): MediaWiki Administrators’ Tutorial Guide, Packt Publishing<br />- Wikipédia, a szabad enciklopédia: http://hu.wikipedia.org<br />IV. Köszönetnyilvánítás<br />Köszönettel tartozom (a kérdezz-felelek wiki ötletét rendelkezésemre bocsátó) Fehér Péter PhD kollégámnak, valamint az Educatio Kht. munkatársainak, hogy munkám során segítő tanácsokkal láttak el.<br />