Beginners Guide to TikTok for Search - Rachel Pearson - We are Tilt __ Bright...
rekk_policybrief_hu_06
1. WWW.REKK.ORG
REKK
POLICY BRIEF
06
2016
BEÖTHY ÁKOS – TÓTH BORBÁLA – KADERJÁK PÉTER - KOTEK PÉTER
MEGÉRTE MEGÉPÍTENI A SZLOVÁK-MAGYAR
FÖLDGÁZVEZETÉKET?
REKK POLICY BRIEF | 06/2016 1/4
A szlovák-magyar földgáz összekötő a 2011-es magyar energiastratégia kiemelt projektje volt. A vezeték megépítése három
célt szolgált: Az első, hogy elősegítse a magyar gázpiac integrációját a nyugat- európai piacokkal. A második, hogy erősítse a
magyar fél tárgyalási pozícióját Oroszországgal szemben a hosszú távú szerződés újratárgyalásakor. A harmadik pedig, hogy
tovább erősítse az ország gázhálózatának alkalmasságát ellátásbiztonsági helyzetben.
A 2012-ben elvégzett REKK elemzés gazdaságilag életképes beruházásnak ítélte a szlovák-magyar összekötő vezeték
megépítését, nem csupán ellátásbiztonsági okokból, hanem pusztán piaci szempontból is. A modellezés során 1-1 EUR/MWh
be- és kilépési tarifát (entry és exit) feltételeztünk, valamint a TTF és az olajindexált hosszú távú szerződéses ár közti
árkülönbözet meghaladta a tarifát. A magyar földgázkereslet egyetlen szcenáriónkban sem csökkent 12 milliárd m3 alá. A
modellezés során rugalmatlan olajindexált hosszú távú szerződéseket vettünk alapul, és az orosz gázárak esetén nem vettünk
figyelembe árengedményeket. A modellezési eredmények alapján a szlovák-magyar vezeték enyhítené az osztrák-magyar
interkonnektoron tapasztalt torlódásokat, és nagyobb volumenű piaci árú (spot) gázt juttatna Magyarországra és
Magyarországtól délre.
A valóság azonban részben ellentmondott a modell előrejelzésének: a szlovák-magyar vezetéken lényegében semmilyen
gázáramlás nem történt a kereskedelmi üzem kezdete 2015 júliusi óta. Mindemellett a gáz nagykereskedelmi árában a 2012-es
szinthez képest egy jelentős árcsökkenés volt megfigyelhető. Hozzájárulhatott-e az új földgázszállító vezeték üzembe
helyezése az áreséshez úgy, hogy lényegében nem használták ki az új fizikai kapacitásait?
Összefoglalónkban három lehetséges magyarázatot vizsgálunk a vezeték alacsony kihasználtságára. Elemzésünk szerint a
rendszerösszekötő megépítése Magyarország számára kedvező döntésnek bizonyult, ugyanis versenyt támasztott a domináns
gázpiaci szereplő számára, ezzel pedig kedvezőbb tárgyalási pozícióba hozta az kormányt a 2015-ös orosz hosszú távú
szerződés újratárgyalásakor. Becslésünk szerint a 120 millió eurós beruházás hat hónap alatt visszahozta az árát a magyar
fogyasztók számára.
2. REKK POLICY BRIEF | 06/2016 2/4
WWW.REKK.ORG
A kereskedelmi üzem kezdete előtti próbaszállításokat
leszámítva nem érkezett gáz Magyarországra az összekötőn
keresztül.
A piaci környezet megváltozott
A végső beruházási döntést az interkonnektor megépítésé-
ről a 2012-ben hozták meg. Az építési munkálatok során
2013-ban és 2014-ben, számos piaci szereplő mutatott
érdeklődést kapacitás lekötésére. A kereskedelmi üzem
kezdetét követően azonban ténylegesen nem kötött le senki
kapacitásokat. Ez alapján úgy tűnik, hogy csupán 2014
végén volt egy rövid időszak, amikor a piaci szereplők még
hajlandóak voltak hosszú távú kapacitáslekötésre, ugyanis a
magyar piac jelentős prémiumot biztosított és lehetőséget
adott Ukrajna ellátásra Magyarországon keresztül. Azonban
a kereskedelmi üzem kezdete műszaki és szabályozási ne-
hézségek miatt hat hónapot késett, a piaci környezet pedig
ezalatt jelentősen átalakult, az új kapacitások iránti érdek-
lődés elhalt. A legfontosabb változás, hogy az orosz hosszú
távú szerződés árazása sokkal kedvezőbbé vált, így sok
egymást követő év után először a keleti import mennyiség
újra magasabb lett Magyarországon, mint a nyugatról
érkező.
A 2015-2016-os európai gázpiac jellemzői jelentősen
eltérnek a 2012-es állapottól. A LNG bőség miatti gázpiaci
túlkínálat, és az általános keresletcsökkenés következtében
az alapvetően feszes környezet túlkínálatos piaccá alakult.
Emellett a hosszú távú szerződéses gázárakat meghatározó
Brent nyersolaj ára korábban nem látott mélységekbe
zuhant 2014-2015-ben, ezzel nagyon olcsóvá téve az olajár
mozgásához rögzített szerződéseket. Magyarországon az
fogyasztás a 2011-es 12 milliárd m3/évről 2015-re 9 milliárd
m3/évre csökkent.
A csővezeték kihasználatlanságának legfőbb oka, hogy az
új körülmények között a magyar piacot a hagyományos
csatornákon (Ukrajna- Magyarország illetve Ausztria- Mag-
yarország vezetékek) is el lehet látni és a jelenlegi gázár il-
letve a régiós árkülönbözetek nem kínálnak elegendő
mozgásteret a kereskedőknek, hogy megérje számukra
használni a szlovák- magyar vezetéket.
A szabályozott tarifa nem korlátozza a vezeték
versenyképességét
Lehetséges, hogy a magas ki- és belépési (exit és entry) dí-
jak, megnehezítik az interkonnektor jobb kihasználását.
Meglepő módon a szabályozott tarifák a magyar oldalon
nem számottevően magasabbak az országban található
többi összekötő pontnál. A magyar oldalon egységes
belépési díj (entry) érvényes minden határkeresztező veze-
tékre. A szlovák oldalon a kilépési díj a régiós átlag alatt
van. Ha összehasonlítjuk a lehetséges útvonalakat, melyek-
en keresztül Magyarországot potenciálisan el lehet látni
gázzal, a szlovák-magyar vezeték a második legolcsóbb
opció földgáz import szempontjából (A legkisebb díjszabás
az osztrák-magyar határon van érvényben.) Ezért megál-
lapítható, hogy a szlovák-magyar összekötő vezetéken ér-
vényes tarifa versenyképes, a vezeték versenyképességét
nem hátráltatja.
A szlovák-magyar összekötő vezeték az osztrák-magyar
útvonal kiváltásaként is működhet. A földgázt Németor-
szágból Csehországon és Szlovákián keresztül is be lehet
hozni az Magyarországra, ám a jelenleg érvényes tarifák mi-
att ez a lehetőség 1,5-2 EUR/MWh-val többe kerül, mint az
Ausztrián keresztüli szállítás. Forgalmat generálhat az a
helyzet is, ha torlódás van az AT-HU csővezetéken, így a
CEGH-ről érkező spot gáz az Ausztria-Szlovákia-Magyaror-
szág útvonalon érkezhet. Az osztrák-magyar összekötő
0
2
4
6
8
10
12
14
millióm3
Gázáram
Fizikai kapacitás
Keresk. üzem kezdete
CSŐVEZETÉKI ÁRAMLÁSOK AZ SK-HU INTERKONNEKTORON
forrás: MGT
58%
68%
61%
54%
44%
45%
42%
32%
39%
46%
56%
55%
0 5000 10000 15000
2016H1
2015
2014
2013
2012
2011
millió m3/év
UA AT
CSŐVEZETÉKI ÁRAMLÁSOK BEREGDARÓC ÉS MOSONMAGYARÓVÁR BELÉPÉSI
PONTOKON
forrás: FGSZ
Lanžhot
Subotica
Sombor
Balassagyarmat
Vel'kéZlievce
Reinthal
BACI
TAG
SOL
HAG
Arad
SatuMare
Tekovo
MediesuAurit
KošiceZvolen
Vel’ké
Zlievce
NadTurňou
Jablonov
Vecsés
Siófok
Varosföld
Adony
Győr
CsepelSzázhalombatta
Ercsi
S
Hateg
Horia
Slobodnica
Osijek
Sotin BačkoNovoSelo
Karlovac
Lučko
Vel.Kladusa
Graz
Nitra
IvánkaPriNitre
HUNGARY
SLOVAKIA
RIA
CROATIA
BUDAPEST
VIENNA
ZAGREB
A
BRATISLAVA
Murfeld
Rogatec
Cersak
v
Kiskundorozsma
Csanadpalota
Dravaszerdahely
DonjiMiholac
Kittsee
Mosonmagyarovar
Baumgarten
Haiming2-7F
Láb
Beregdaróc
Beregovo
Kapušany
Vel’ké Uzhgorod
Budince
Weitendorf
MGP
CEGH
71
25
30
47
75
48 57
58
46
60
61
59
45
127
218
219
414
413
2,15 €/MWh
1,64 €/MWh
7,07 €/MWh
5,42 €/MWh
3,9 €/MWh
ÁTVITALI TARIFÁK (ENTRY+EXIT) MAGYARORSZÁGI BELÉPÉSRE, 2015
forrás: FGSZ, szomszédos TSO-k, REKK számítás, ENTSO-G kapacitástérkép
3. REKK POLICY BRIEF | 06/2016 3/4
WWW.REKK.ORG
vezetéken azonban már nincs olyan gyakran torlódás, mint
2012-ben. Körültekintő tarifamegállapítással lehetséges
növelni a kihasználtságot spot áramlások elősegítése révén,
pl. ha az AT-HU vagy az SK-UA interkonnektoron torlódás
van.
Nem sérül a harmadik feles hozzáférés
A vezeték alacsony kihasználtságának lehet oka a harmadik
feles hozzáférés feltételeinek hiányos vagy nem teljesülése.
A vezeték átadását megelőzően valóban voltak problémák
a Harmadik Csomag előírásainak való megfeleléssel, de ezt
már 2014-ben kezelte a Magyar Állam, mikor megvásárolta
az MVM részesedését a vezetéket birtokló és üzemeltető
vállalatban. A vezetéken nincsenek a piacot szűkítő hosszú
távú kapacitás-lekötések. Az infrastruktúrához való
hozzáférés transzparens, minden piaci szereplő számára
diszkrimináció nélkül férhet hozzá az infrastruktúrához. Míg
2015 júliusában csak nem kapcsolt kapacitások lekötésére
volt lehetőség, 2015 végén ez átalakult kapcsolt kapacitás
lekötéssé (a Balassagyarmat hálózati ponton felajánlott ka-
pacitásokat (Eurostream-MGT) a vecsési (MGT-FGSZ) kapa-
citásokkal együtt értékesítik). Nézőpontunk szerint a
harmadik feles hozzáférés transzparens és diszkrimináció
mentes a szlovák- magyar összekötő vezeték esetében.
Megérte a beruházás, még ha nem is jön a gáz
Az olajár alakulásához kapcsolt hosszú távú szerződés
újratárgyalása következtében az orosz gáz versenyképesé
vált a magyar piacokon elérhető spot piacon elérhető
gázzal. Az orosz hosszú távú szerződés 2015 végén járt
volna le, de Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyi-
mir Putyin orosz elnök még abban az évben újra tárgyaltak
a megállapodást. Az új megegyezés értelmében a korábban
át nem vett TOP mennyiségeket még felhasználhatja
Magyarország. Az alternatív szállítási útvonalak jelenléte
(kifejezetten a szlovák-magyar összekötő vezeték) miatt a
magyar kormány alacsonyabb gázárakat tudott kialkudni.
2012 harmadik negyedévében Magyarországon értékesített
nagykereskedelmi gázár 7 EUR/MWh prémiummal bírt volt
a német piachoz képest. Ez a különbözet 2015 júliusára,
mikor megindult a kereskedelmi üzem a szlovák-magyar
összekötőn, 3 EUR/MWh-ra csökkent.
Az árkülönbözet változásának összehasonlítása kiszűri a
világpiaci hatásokat, mint például a gázpiaci túlkínálat és az
olajár-hatások, mivel ezek azonos módon hatnak mindkét
piacra. Ezért a különbözet változása csak olyan hatásoknak
tulajdonítható, melyek Magyarországra hatottak, de Német-
országra nem. Ilyenek például az új infrastruktúra belépése
a rendszerbe, nagyobb változások a kínálat összetételében
vagy a kereslet nagyságában. Véleményünk szerint az orosz
hosszú távú szerződés újratárgyalása miatt esett le a
magyar és német piac közti árkülönbözet, és a megál-
lapodás sikerében a szlovák- magyar összekötő vezeték
létezése nagyban segítette a magyar tárgyalási pozíciókat.
~87 TWh éves gázfogyasztást és 3-4 EUR/MWh árc-
sökkenést feltételezve Magyarországon az összekötő
megépítésének évente 260-340 mEUR hasznot hozott (80-
100 Mrd Ft). Ez azt jelenti, hogy a vezeték fizikai gázáram-
lás hiányban is fél év alatt visszahozta a beruházási költ-
ségét.
A GÁZVEZETÉK TÖRTÉNETE
A Magyar Gáz Tranzit (MGT), a projekt cég mely
megépítette és üzemelteti a rendszerösszekötőt, 2012-
ben alapult az MVM OVIT Zrt.-ből átalakulással (az
OVIT az MVM leányvállalata). A Magyar Állam fokoza-
tosan növelte részesedést a vállalatban, először a
részvények 50%-ának megvásárlásával a Magyar Fej-
lesztési Bankon keresztül 2012 elején, majd 2014 júli-
usában megvásárolta az MVM és az MFB összes
részvényét. Az MVM részvényeinek megvásárlása azért
volt szükségszerű, hogy a vállalat megfeleljen a Har-
madik Csomag tulajdonosi szétválasztással kapcsola-
tos elvárásainak.
A cég Balassagyarmat-Vecsés vezeték kizárólagos tu-
lajdonosa és üzemeltetője, összekapcsolva a szlovák
Eustream és a magyar FGSZ rendszerét. A 800 mm
átmérőjű vezeték, magyar szakasza 92 km hosszú,
további 19 km-en halad Szlovákiában Vel’ké Zlievce
pontig. A Szada melletti kompresszorállomáson két,
egyenként 3,5 MW-os kompresszor biztosítja a 75 bar
nyomást a vezetéken. Az összekötő napi 127 GWh (12
mcm), illetve évi 46 TWh (4,4 bcm) kétirányú
szállításra képes. A teljes beruházási költség 170 mEUR
volt, ebből az EU finanszírozott 30 mEUR-t az EEPR
(európai energiaügyi gazdaságélénkítő program)
pénzügyi programon keresztül, Szlovákia 21 mEUR
beruházás költséggel szembesült, míg a magyar
részesedés 119 mEUR-ra rúgott.
Mivel nagynyomású gázvezetéket csak a szállítási
rendszerüzemeltető (TSO) működtethetett a földgáz-
ellátásról szóló törvény szerint, ezért az MGT 2015
májusában szállítási rendszerüzemeltetői engedélyt
kapott. 2014 végén Open Season eljárást hirdettek,
mely lehetőséget adott hosszú távú kapacitás
lekötésre az szlovák-magyar vezetéken. Az Open Sea-
son eljárások célja általában, hogy hosszú távú
lekötések révén pénzügyi háttért biztosítson a beru-
házásnak. Azonban a beruházás finanszírozása a
magyar államon és az uniós forrásokon keresztül már
biztos volt és az építkezés is majdnem befejeződött.
Az Open Season eljárást a Magyar Energetikai és
Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) érvénytelenítette.
A MAGYAR-SZLOVÁK GÁZVEZETÉK
forrás: MGT
