Alkalmazkodó tájgazdálkodás Székelyföldön - 2019. 11. 28. Székelyudvarhely konferencia

1. Hajdu Zoltán PhD
Fókusz Öko Központ, Marosvásárhely
Víz a tájban
Alkalmazkodó tájgazdálkodás
Székelyföldön
KONFERNCIA
Székelyudvarhely, 2019. november 28

2. Az ember és a táj összekötő eleme a víz
Meghatározza
- a gazdálkodási formát
- a településszerkezetet

3. • A természetközeli erdőknek és a vizes élőhelyeknek
meghatározó szerepe van többek között a vizek
körforgásának fenntartásában és a táji léptékű
klímaszabályozásban is.
• Tározzák a vizet, párolgásukkal hozzájárulnak a
csapadékképződéshez, hűtik környezetüket, ezzel
csillapítják az időjárási szélsőségek és következményeik
(aszály, hőhullámok, árvíz, belvíz) hatásait is.
• Fajok sokaságának adnak otthont, melyek bonyolult
együttműködése a klímaalkalmazkodás egyik kulcsa.

4. Éghajlatváltozás, alkalmazkodás
- A víz körforgása összeköti az élővilágot
- A víz az a közeg amelyben az éghajlatváltozás hatása leginkább
érződik
- Az éghajlatváltozás okozta extrém jelenségek elsősorban a víz által
lesznek érezhetőek
• Lokális és regionális léptékben is feladat, hogy felkészüljünk a
várható jelenségekhez való alkalmazkodásra
Alkalmazkodás a szélsőségekhez: tartsuk vissza a vizet tájainkban!

5. Hagyományos gazdálkodási formák harmóniában a
vízzel, ártéri gazdálkodás
Példák
Magyarországon:
- foki gazdálkodás
Erdélyben:
- Mezőség
- Olt ártere
- Nyárádmente

6. A vízzel kapcsolatos válság lényege:
• Túl kevés víz
• Túl sok víz
• Szennyezett víz
A vízgazdálkodás jelenleg a gyakorlatban hatósági feladat, a
helyi közösségeknek nincs beleszólásuk
A Víz Keretirányelv előírja: a víz nem kereskedelmi termék,
hanem közös kincs
Folyóbizottságok léteznek, de nem hatékonyak
A 2019-es Budapesti Víz Világtalálkozó a cselekvés
irányainak kijelölésekor Széchenyi Istvánt idézi:
„Semmit rólunk, nélkülünk!”

7. A TÁJ ÖKOLÓGIAI MODELLJE
(ZONNENVELD J.,1972, CITAT DE COMŞEA M., 2008, P. 12)

8. Radnóti Sándor – Akadémiai székfoglaló
Minden tájban
– azaz minden természeti látványban, amelyet tájként
fogunk fel
– felismerhetjük a történelmi-kulturális konstrukciót,
s maga a táj fogalma is konstruált, amennyiben az emberi
világ és a természet megkülönböztetése rejlik mögötte
„kimondhatatlan messze s odaát,
ők, akik nézték Hannibál hadát
s most néznek engem…”

9. • A klímaváltozással kapcsolatos
destabilizációs jelenségek
• Vízgazdálkodásunk jelenleg az árvizek,
belvizek gyors elvezetésére van
berendezkedve
• A megtartás, hasznosítás nem prioritás
a gyakorlatban
Pozitív visszacsatolás révén egymást erősítő
jelenségek

10. Zöld energia ?
A víztükör a talajvíz
szintje alá kerül
Tájfragmentáló elem

11. Paradigmaváltás a területhasználat esetében
• A vizek visszatartása, hasznosítása és ennek révén az
árvíz, belvíz, aszálykockázat csökkentése olyan
közérdekű feladat, melynek ellátásáért a gazdálkodókat
fizetség illeti meg.
• A területhasználat, illetve az agrárium ösztönző- és
szabályozórendszere tudomásul kell vegye a jelen
század kihívásait és ezekre helyes választ kell adjon
• Olyan mezőgazdasági gyakorlatok elterjedésére van
szükség, melyek a víz megjelenését nem kárként
érzékelik, hanem tűrik vagy egyenesen igénylik azt.

12. A víztartalékok helyzete Erdélyben
- Mélyen elhelyezkedő
rétegvíz tartalékok
nincsenek
- A talajvíz 2-10 m-en
helyezkedik el
- A lakosság ezekben
rétegekben elhelyezkedő
kutakból nyeri az
ivóvizet.
- Az itt található
vízmennyiség (1-6 l/m/s
specifikus hozam) nem
elegendő egyéb
felhasználásra
A Nagyküküllő teraszának geológia
szerkezete
A Vízgyűjtő Menedzsment terve
(PMB II)

13. Területhasználat A Nagyküküllő vízgyűjtőjében
3 % vízfelület
70 % mezőgazdasági terület
19 % beépített terület

14. A felszíni vizekre kell alapozni a vízellátást
A Maros vízgyűjtő területén található
vízfolyások egyharmada nyáron
kiszárad
Kulcsfontosságú
a felszíni vizek,
folyók, patakok,
tavak,
jó ökológiai
állapotának
megőrzése

15. Kőkitermelés a Maroson – utólagos területhasználati terv nélkül
Számos jó példa

16. •Forrása 1300m-en található a
Görgényi havasokban (1776 m
magas vulkánikus eredetű
hegység)
•A forrás és a torkolat közötti
szintkülönbség 1000 m
•A vízgyűjtő területe 625 km2
• Hossza 79 km
• Több mint 60 település található a vízgyűjtő területén
•Török, tatár nem tudta elüldözni a lakosságot, félő, hogy a
klímaváltozás és a vízhiány megteszi
A Nyárád folyó: esettanulmány

17. A terület kontinentális klímájú,
- az évi átlaghőmérséklet 8,5 C
- az évi csapadék 7oo-12oo mm,
jelentős különbség mutatkozik a hegyvidéki felső szakasz
(800-12oo m) és az alsó szakasz (torkolat 3oo m) között
- az evaporotranszpiráció 6oo-45o mm között változik
(alsó-felső szakasz)
A vízhozam nagy eltéréseket mutat, ezért a terület
különösen kitett a klímaváltozás okozta extrém
jelenségeknek:
-sokéves átlag: 3,6 m3/s
-maximum: 330 m3/s (1970 május 14)
-minimum: 0,3 m3/s

18. KÖZÉPNYÁRÁDMENTI TÁJSZERKEZET AZ ELSŐ
KATONAI FELMÉRÉS (1763-1785) ALAPJÁN
Számos nedves terület, ártér, puffer zóna, nagy reziliencia

19. Legelő, gyümölcsös,
zöldségtermesztés, halászat
Erdők, tavak
Erre az időszakra jellemző tájszerkezet és a
tájszerkezethez illő hagyományos tevékenységek

20. Természetes tó a középső szakaszon
A múltból megmarad tájszerkezeti elem

21. VÍZIMALOM LŐRINCFALVÁN
Az emberi létesítmények harmóniában voltak a természettel,
fenntartották a biológia sokféleséget, kialakították a jellegzetes
európai kultúrtájat
Jelenleg a
Nyárádmentén
egyetlen
működő
vízimalom
sincs

22. •A 300 éve kialakított Véczke árok levezeti a völgy bal
oldaláról érkező csapadékot
A hagyományos tájat fenntartó sajátos
gazdálkodás és vízgazdálkodás főbb elemei a
Nyárádmentén, példa a vízgazdálkodással
kapcsolatos magyar hagyományokra és
szakértelemre:
•A Nyárád főága által hozott vízmennyiség elterül az egész
nagyvízi mederben, lassan vonul le és lerakja a hordalékot
•Az adottságokhoz alkalmazkodó gazdálkodási forma :
sikeres zöldségtermesztés a völgyben, “Murokország”,
állattenyésztés, gyümölcstermesztés

23. JELENLEGI TÁJSZERKEZET
Szabályozott folyó, a víz egyből lefolyik, nincsenek nedves
területek, puffer zónák, kis reziliencia
Nedves rétek
ahol pl. védett
növények
találhatóak
elvétve léteznek

24. JELENLEGI HELYZET
•A Nyárád 79 km-es hosszának kb. felét
szabályozták, ami drasztikus
átalakulásokhoz vezetett a középső és
alsó szakaszon. Pl. a Nyárádszereda és
Fintaháza közötti szakasz hossza 35%-
al csökkent
Az árvízvédelmi töltéseket a
kisvízi meder kanyarulatainak
megfelelően alig mintegy 1oo
m távolságra építették
ami a természetes árvízi meder
szélességét mintegy 7%-ra
szűkítette. Helyenként még
láthatóak a régi tájszerkezet
nyomai

25. Gabonatermesztés,
építkezések
Legelő, gyümölcsös
Jelenlegi tájszerkezet és tevékenységek

26. A talajvíz és ezáltal a kutak vize jelentős mértékben szennyezett
Gálfalván a kutak 74%-ában, Lőrincfalván a kutak 90 %-ában a
nitrát szennyezés meghaladja a megengedett 50 mg/l értéket

27. A JELENLEGI VÍZGAZDÁSLKODÁS ELVETI A
HAGYOMÁNYOS MÓDSZEREKET, „MODERNIZÁL”
Az ideiglenes tározó felfogja a
nagyvizeket
A kiszélesített és
kibetonozott Vécke
csatorna egyszerű
levezető csatorna,
tájfragmentáló elem
Eróziós folyamatok
Hagyományos: megtartani a
vizet, és a talajt
„Modern”: minél hamarabb
megszabadulni a víztől

28. SPECIAL CHARACTERISTIC
OF THE NIRAJ RIVER
Heavily Modified Waterbody
Artificial Waterbody
Natural Surface Waterbody
Natural Surface Waterbody
Dorman creek
A Nyárádon mindhárom, a VKI-ben meghatározott vizest
típus megtalálható

29. Vizes élőhely rehabilitációs munkák
A Dormán patak – a Nyárád mellékfolyója- vízgyűjtője, 7,4 km2
mintaterület, ahol jelentősen érezteti hatását a vízhiány
3 tipusú rehabiltációs munka

30. A Fókusz Öko Központ által végzett ökológiai rehabilitációs
munkálatok:
Tavasszal...
Restaurált vizes élőhely egy évvel a munkálatok után
Vízgyűjtőterület: 0,68 km2
Maximális vízmélység: 1,1m
Vízfelület: 2100 m2

31. ...és nyáron

32. F
Fenkküszöb földből és deszkából

33. Fenékküszöb kőből

34. Fenékküszöb rönkfából

35. ZÚGÓ A DORMAN PATAKON

36. VALAMIKORI HOLTÁG REHABILITÁCIÓJA

37. Egy újabb vizes élőhely rehabilitációja,
Székelytompán
A munkálatoknál
használt természetes
anyagok egy éven
belül beépülnek a
környezetbe

38. Rehabilitált meander a szabályozott Nyárádon, Gálfalván

39. A VIZES ÉLŐHELYEK
REHABILITÁCIÓJÁNAK POZITÍV HATÁSAI
 A vízháztatrás szabályozása/extrém jelenségek
hatásainak csökkentése
 Biológiai sokféleség növelése
 Élőhely
 Hatás a mikroklímára
 Vízminőség javítása
 Erózió csökkentése
 Rekreációs hely

40. Új irányzatok a táj és a víz kapcsolatában :
Tájrendezési kísérlet Hollandiában

41. A MORAVA FOLYÓ REHABILITÁCIÓJA

42. VIDÉKI TÉRSÉGEK ÁTÉRTÉKELÉSE
KOMPLEX VIDÉKI ÉLETTÉR A VÍZ MINDENÜTT JELEN VAN
 Egészség farm Lettország
 Modell közösségi gazdaság
Anglia
 Kistérségi modell
Németország

43. ERDÉLYBEN
 Kultúrtáj elemeinek hasznosítása
 Gazdálkodással kapcsolatos tudás
hasznosítása
 Komplex vidéki élettér kialakítása:
- nagymértékű önellátás,
- természet közeli élet
- közösségi élet

44. KÖVETKEZTETÉSEK
 Általános elv: meg kell tartani a vizet, biztosítani a laterális és
longitudinális konnektivitást
 Helyi körülményekhez alkalmazkodó vízgazdáslkodási rendszert
kialakítani, amely harmóniában van a gazdálkodási formával
 Rendszerszerű változásokat kell generálni, sok jó példa
kialakításával
 Helyi ellenállás, csendes forradalom az élelmiszerellátásban –
innen lehet elindulni
 Komplex területhasznosítás a vidéki téségekben
 Erdély jó példa lehetne, hiszem minden adott….de ?

45. A HELYES VÍZGAZDÁLKODÁS
NEMZETSTRATÉGIAI PRIORITÁS KELL LEGYEN,
A HATÁROKON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS
JÓ PÉLDÁJA
 A jelenlegi vizgazdálkodási gyakorlatok eddig is
sok kárt okoztak, ezeket sürgősen át kell gondolni
az egész Kárpát medencében
 A vízgazdálkodással kapcsolatos döntéseket a
helyi közösségek kezébe kell adni/be kell vonni a
döntésekbe a helyi közösségeket
 A jó gyakorlatokat működő hálózatokon kell
terjeszteni, mivel a közösségek jövője a viztől függ
 Ma kell elkezdeni a munkát

46. Köszönöm a figyelmet