2. Gyermekkor Belenevelődés a felnőtt életbe (munka, szokások, hagyományok) Kezdetben játék Életkornak megfelelő feladatok nemek szerint
3. Serdülőkor Se nem gyermek, se nem fiatal (12-14 év) Iskola Beletanulás a férfiak és a nők munkájába Legény-, lányszerepek tanulása
4. Ifjúkor Legények (16-18 évtől), azelőtt „suttyó, puhab” volt a neve Legénycéh – legényavatás Legfontosabb szempont a munkabírás Keresztapát választott, aki fölavatta Jogai: fonóba, kocsmába, lányokhoz járhatott, táncba, mulatságba lányt hívhatott
5.
6. Ifjúkor Lányok – utcabeliek, rokonok alkottak csoportot 14-15 éves korban vacsora az idősebbeknek, ekkor fogadták maguk közé Együtt jártak fonóba, fosztóba, lakodalomba
7. Ismerkedési alkalmak Iskola, közös libapásztorkodás gyermekkorban Esti séták Kalákamunkák Búcsúk, vásárok, lakodalmak Legényjáró napok
8. Fonók életkor szerint Mindenki a sajátját fonta Játék, szórakozás, udvarlás színtere is
9. A felnőttek élete A falusi társadalom szerkezete Parasztok, gazdák nagygazda – irányítók, vezető családok középparaszt – többség, a hagyományok őrzői (hétszilvafás nemesek) szegényparaszt, zsellér – napi gondok, megélhetési problémák
10. Falusi értelmiség Papok – lelki gondozás Jegyző – hivatalos ügyek intézése, jogi végzettség Tanító – egyházi, világi Orvos – csak a XX. sz.-tól
11. A falu irányítása Bíró – tehetős nagygazda (ma polgármester, nem fizetett) Elöljárók (mai önkormányzat) Jegyző – jogi szakember (fizetett) Legelőtársulat Erdőbirtokosság Hegyközség
12. Kisbíró – hírek, törvények közreadója (fizetett) Bakter – felügyel a falu rendjére (fizetett) Csősz – a falu határát vigyázza (fizetett)
