Húsvét Magyarországon

3,320 views

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
3,320
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
227
Actions
Shares
0
Downloads
40
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Húsvét Magyarországon

  1. 1. # Húsvét Magyarországon Az ünnep eredetétől a locsolkodásig
  2. 2. # A húsvét A keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban tartanak, a Hold állásának megfelelően. Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a napon szabad először húst enni. A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét” – fehérvasárnapig tart.
  3. 3. # A húsvétvasárnap Délelőtt ünnepi szentmisét tartanak. Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogyha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.
  4. 4. # A húsvéthétfő Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt.
  5. 5. # A húsvét szimbólumai A húsvéti nyuszi A hímes tojás
  6. 6. # A húsvéti nyúl . A húsvéti nyúl a termékenység szimbóluma és először a húsvéti képeken a tojás mellett ábrázolták és a termékenység szimbóluma volt. Bizáncban a nyúl az állatszimbolikában Krisztus jele volt. Léteznek más népszokások is, melyek kapcsolatba kerülnek a nyúllal.
  7. 7. # A húsvéti bárány A húsvéti bárány a fegyvertelenség szimbóluma a vadállatokkal szemben. Ezen kívül az ótestamentumban áldozati állat is volt. Napjainkban is a zsidó rituáléhoz tartozik pészáh ünnepére bárányt vágni és fogyasztani.
  8. 8. # A húsvéti tojás A tojás a tisztaság, a termékenység és mindenek előtt az élet szimbóluma. A középkorban még fizetőeszköz is volt. A kereszténységben a tojás az újjászületés szimbóluma. Már a 13. századból vannak írásos emlékeink a tojás festéséről. 1615-ben Strassburgban említik először "húsvéti tojás"-ként. Eredetileg a tojások egyszínűek voltak. A leginkább elterjedt szín Nyugat-Európában piros, Kelet-Európában pedig arany volt. Csak a 17. században kezdték többszínűvé festeni, illetve különféle mintákkal ellátni.
  9. 9. # Tojásminták, motívumok Gyimes tájáról
  10. 10. # Miért is a nyúl hozza a húsvéti tojást? A húsvéti nyúl igazából nem is nyúl, hanem gyöngytyúk volt, és a németek többször össze is keverték a gyöngytyúkot és a nyulat hasonló kiejtésük miatt, és több dokumentumban is nyúlként jegyezték őt le . A tojás is eredetileg "gyöngytyúk tojás" volt.
  11. 11. # Tipikus húsvéti ételeink Főtt sonka újhagymával, mustárral, retekkel, főtt tojással Ecetes torma
  12. 12. # Mi is az a torma? A torma (Armoracia rusticana) Magyarországon igen kedvelt gyógy- és fűszernövény. A Volga és a Don környékéről származik, ma is az életerő jelképe azokon a vidékeken. Könnyfakasztó és orrfacsaró, a frissen reszelt torma baktérium- és vírusölő hatása fél napig is eltart.
  13. 13. # Hogyan is készül a húsvéti sonka? A sonkát sós páclében érlelik és füstöltéssel tartósítják, ezért főzés előtt pár órára áztassuk hideg vízbe, hogy a só nagy része kiázzon belőle. A zsíros réteget hagyjuk rajta, ez akadályozza meg, hogy a sonka kiszáradjon. • Főzés előtt jól mossuk meg, annyi hideg vízbe tegyük fel főni, hogy jól ellepje. A sonkát lassú tűzön főzzük, nem szabad nagyon forrnia. A főzővízbe tegyünk hagymát, ha szeretjük kevés fokhagymát, borsot és babérlevelet. Amikor félig megfőtt tegyük bele a zöldségeket: sárgarépát, fehérrépát, zellert, ettől még finomabb lesz. Só nem kell, a sonka elég sós. • Főzzük 3 óra hosszat. A sonka akkor van kész, ha csontját ki tudjuk húzni. A kötözött sonkát hústű próbával ellenőrizhetjük. Levében hagyjuk kihűlni. Miután kihűlt, tegyük át egy tálra, fedjük le és tartsuk hűtőben. • A levében főzzük meg a tojásokat keményre. Érdemes a levéből valamennyit félrerakni, amiben nem főzünk tojást, ebből készíthetünk húsvét után bablevest, sóletet. Mélyhűtőben fél évig eláll.
  14. 14. # Egy húsvéti tipp – töltött tojás A tojásokat jó keményre főzzük, majd hosszában kettévágjuk. A sárgáját kivesszük, ezt majd felhasználjuk a töltelék elkészítéséhez . A töltelékhez tejfölt, mustárt, vajat, fehérborsot, snidlinget jól összekeverünk és a tojássárgájával együtt visszarakjuk a tojásba. A tojások tetejét megszórhatjuk apróra vágott zöldfűszerekkel, őrölt borssal, pirospaprikával, kapribogyóval, fél olívabogyóval, stb. Végül bevonjuk őket majonézzel vagy tartármártással.
  15. 15. # Húsvéti díszek - tojásfa A tojásfa a húsvéti ünnepek egyik fontos dekorációs eleme, amelynek hagyománya eredetileg Németországban és Ausztriában volt népszerű. A német bevándorlóktól vették át a tradíciót az amerikaiak, amely azóta világszerte elterjedt, bár Magyarországon még mindig nem igazán ismert, pedig nagyon szép és egyszerűen kivitelezhető húsvéti díszről van szó. Hagyományosan egy rügyező kerti fa ágaira vagy egy belső térben felállított faágra függesztettek dekorált tojásokat, manapság a tojásfa lehet barkaág, műfa de akár egy absztrakt asztali dísz is.
  16. 16. # Honnan ered a húsvéti locsolkodás szokása? A húsvéti locsolkodás eredete még nem egészen tisztázott. Mindenesetre keresztény hagyományok is szövődnek bele, hiszen hajdan a vízbemerítéssel, leöntéssel történő keresztelés húsvét táján volt. Amikor az egyház már az esztendő bármelyik napján keresztelt, az ősi gyakorlatot a nép tartotta fönn, alkalmazván azt a maga sajátos szemlélete és igényei szerint.
  17. 17. # Locsolóversek
  18. 18. # Locsolóversek Zöld erdőben jártam, Kék ibolyát láttam, El akart hervadni, Szabad-e locsolni? Piros tojás, fehér nyuszi, Locsolásért jár a puszi. Illatos fű, moha, páfrány, Meglocsollak Házisárkány!
  19. 19. # A locsolkodásról http://www.gyakorikerdesek.hu /kultura-es- kozosseg__nepszokasok__39 96-honnan-ered-a-husveti- locsolkodas-szokasa http://www.mfa.kfki.hu/~riesz/l ocsolo/
  20. 20. # További érdekességek az ünneppel kapcsolatban: • http://husvet.lap.hu/ • http://hu.wikipedia.org/wiki/ H%C3%BAsv%C3%A9t • http://www.angelfire.com/ne /OtthonIskola/husvet1.html • http://www.google.com/imag es?rls=WZPA,WZPA:2008- 24,WZPA:en&q=h%C3%BAsv %C3%A9t&um=1&ie=UTF- 8&source=univ&ei=jY7yTOaF IcuBhQen- 9TyCw&sa=X&oi=image_resul t_group&ct=title&resnum=4& ved=0CEYQsAQwAw&biw=12 59&bih=476 © Stieger Ágnes

×