1. A WEB 2.0 ÉS A KÖZVETLEN KOMMUNIKÁCIÓ.
A mai fejlett kommunikációs formák által fórumokon, windows messengeren, de főleg a
facebookon folytatják a fiatalok a kommunikációt. Mindezt talán azért mert praktikus,
gyors, kényelmes és a mai formája már majdnem megegyezik a közvetlen személyes
kommunikációval, persze vannak hiányosságai. Dolgozatomban e két formát
szeretném összehasonlítani, feltárni a hasonlóságokat,különbségeket.

2. A kommunikációs folyamat tényezői
A Kibocsátó (Feladó): megformázza és közli az információt.
Majd a Befogadó (Címzett): felfogja a kapott információt és válaszol rá, így kialakul a
visszacsatolás ha olyan közegben van.
A Kód: a közös jelrendszer, amelyet mind a feladó, mind a címzett ismer. Az Üzenet:
maga az információ.
A Kódolás/Dekódolás: az információ közös jelrendszerre való fordítása.
A Zaj: zavaró tényező amely miatt sérülhet az Üzenet tartalma .

4. A közvetlen kommunikáció főbb színterei
Egy családi ebéd közbeni beszélgetés olyan teret ad a kommunikációnak amit egy Web 2.0-s
közegben lehetetlen elérni, hiszen a család együtt van, egymás mellett és az ebéd közben történő
beszélgetés egy családi légkörben nem kivitelezhető Web 2.0-s közeg egyikében sem.
Vagy vegyük egy csecsemő nevelését. A közvetlen kommunikáció itt is mérhetetlenül nagy
szerepet kap, hiszen másképpen nem tanul meg a gyermek beszélni nem találkozik mimikával
nincsenek meg a szülő és a gyermek közti gesztusok, amelyek kialakítják a gyermek viselkedését.
Ugyanakkor egy szerelmi kapcsolat kialakításában is elengedhetetlen szerepet játszik szerintem
az, hogy közvetlenül beszéljünk társunkkal. Gesztusok, tekintetek, mimika nélkül egy közösségi
oldalon vagy chaten maximum megismerni lehet társunkat de nem belé szeretni.
Persze a közösségi oldalak és chat is használható kapcsolattartásra, de a Web 2.0 által nyújtott
lehetőségek a távolság miatti kommunikációt hidalják egyelőre át, és erre teljes mértékben
alkalmasak is, de a közvetlen kommunikációt az előbb említett közegekben nem helyettesíthetik.

5. Emberi normák/ netikett
Alapvető dolog még a Web 2.0 és a közvetlen emberi kommunikáció részére is a
társadalmi normák az illemszabályok vagy az interneten úgynevezett netikett. A
közvetlen emberi társalgásban is fontos szerepet játszik a normák és illemszabályok
betartása pont ugyanúgy mint a netikett betartása a fórumokon, közösségi oldalakon.
Előírások sorozata szabja meg, hogy egy adott interakcióban mit lehet/kell és mit nem
lehet/kell csinálni. Előfordulhat, hogy a társadalom bizonyos alcsoportjaink a normái
eltérnek egymástól, ez súrlódást okozhat különböző csoportok tagjainak az
érintkezésében. Gondoljunk például arra, hogy a fiatalabb generációk körében
mennyire elterjedt a tegeződés, ugyanúgy mint az internet minden részén, így akár
üzletekben is a fiatal eladók letegezik a betérő fiatal vásárlókat. De mi van akkor ha a
betérő vásárló – bár esetleg nem látszik rajta a kora - de ahhoz a generációhoz
tartozik, aki a magázást várná el. Egy fórumon vagy egy közösségi oldalon alapvető
dolog a tegeződés, ugyan a közösségi oldalon az életkor is fel van tüntetve, az angol
kultúrából kifolyólag mindenkit tegeznek az emberek az interneten.

6. Visszacsatolás
Elsőnek vegyük az azonnali visszacsatolás lehetőségét, régebben e-mail formájában
elküldtünk egy e-mailt és az a szerver leterheltségétől függően késve érkezett meg,
mintha csak leveleztünk volna egy másik személlyel. Viszont a chat, facebook, windows
messenger ma már lehetővé teszi azt hogy azonnal reagáljunk beszélgető
partnerünknek. De ne felejtsük el a blogokat sem, a mai világban már bárki létrehozhat
egy blogot, a blogokon is lehetőség van már a visszacsatolásra komment formájában,
így bárki leírhatja véleményét az adott témával kapcsolatban, kialakulhat közösségi
beszélgetés, egy fejlettebb blogon már privát társalgást is folytathatunk.

7. Példák a hétköznapokból
Első történetet a saját közösségi oldali tapasztalatomból hozom, mivel ez egy közvetlen
kommunikáció során nehezen történhet meg.
Egy levelezés folyamán a megírt levelet, ami személyes dolgokról szólt a közösségi oldalon a
levelező program egy ugyanolyan nevű ismerősömnek küldte el de a címzett nem ő volt.
Ez egy közösségi oldalon gyakran előfordulhat, ha több ugyanolyan nevű ismerőse is van
valakinek és csak egy név alapján azonosíthatja be kinek is küldi a levelet. Viszont közvetlen
kommunikáció során, ha véletlenül el is tévesztjük azt akinek az üzenetet címezzük nem egy
egész személyes levelet küldünk neki, hanem csak megszólítjuk és miután észrevettük, hogy
összetévesztettük valakivel, a többi információt már nem osztjuk meg vele. Amíg ez egy ilyen
közösségi oldal levelezésénél nem megoldható.
Másik példa amelyiket nagyon érdekesnek találtam hogy, egy rendezvényen egy lánnyal
találkoztam és ahogy beszélgettünk nem volt túl beszédes. Inkább visszahúzódó volt, halkan
beszélt, viszont mikor facebookon elkezdtünk társalogni teljesen mássá vált, egy rock zenét
kedvelő lány volt, aki milliót tudott írni, viszont ha közvetlenül beszélgettünk nagyon gátlásos volt.
Ez példa arra hogy a Web 2.0-es kommunikációs formákban mivel nem közvetlenül valakivel
szemben állunk és beszélgetünk hanem egy virtuális térben, a gátlások is feloldódnak és a
személyisége egy-egy embernek teljesen megváltozhat, mint ahogy ez ennél a lánynál is történt.
Hogy a virtuális térben egy olyan lány volt aki akár több óráig is képes volt írni, amíg ezt a
valóságban magába fojtotta.

8. Emoticonok használata és a mimika
Használhatunk smiley-kat amelyek arra szolgálnak, hogy helyettesítsék a mimikát.
Véleményem szerint egy internetes beszélgetés során ez nem fog sikerülni teljesen,
ugyanis a párbeszéd során mimika és testbeszéd nélkül a kommunikáció nem lesz
teljes. Bár a smiley-ik ezt egy kicsit oldják, ugyanakkor nem helyettesítik az
arckifejezéseket és a testbeszédet.

9. Az előismeret szerepe a kommunikációban
A kommunikáció személyes előzményei ugyanúgy fontos szerepet játszanak mind a
fórumokon, chaten, közösségi oldalakon, mint a való életben. Egy fórumon akár több
száz oldalon keresztül beszélgetnek emberek egy témáról ezeket nevezik topic-nak. Ha
valaki nem ismeri az előzményeket valószínűleg nem fogja megérteni miről is megy a
beszélgetés az adott témában. Egy közvetlen beszélgetésbe csöppenve, ahol nincs
közös előzetes tapasztalatunk és előismeretünk, ugyanúgy nem fogjuk érteni a
beszélgetést mint egy fórumon vagy épp egy közösségi oldalon, azzal a különbséggel,
hogy a Web 2.0 kommunikációs formáiban az előzmények archiválva vannak, tehát
bármikor visszaolvashatjuk őket így megértve az előzményeket, amíg ez egy közvetlen
kommunikációs formánál nem lehetséges. Fontos még mindkét kommunikációs
formánál a résztvevők élettörténete is ugyanis ez minden esetben befolyásolja a
kommunikáció menetét.

10. Rövidítések a weben és a közvetlen kommunikációban
Rövidítéseket már régóta használunk a közvetlen kommunikációban is Pl.: Kb(körülbelül),
Ugyebár (ugye), de a rövidítések a Web 2.0 kommunikációs formák elterjedése után lettek
leginkább használatosak, főleg a fiatalok körében ma már az angol nyelvből átvett LOL( Laughing
Out Loud = hangosan nevetni) IMHO (In My Humble Opinion = Szerény véleményem szerint )
THX (Thanks = köszönöm) rövidítések tömkelegével találkozunk akár már a közvetlen
kommunikációban is. De leginkább ezek az interneten, SMS-ben elterjedtek. Mindezt azért
használjuk hogy mondandónkat gyorsabban és tömörebben tudjuk leírni és véleményem szerint
még kifejezőbbek is ezek a rövidítések mintha csak simán leírnánk amit gondolunk, ugyanakkor
kényelmesebb is, gyorsabban és rövidebben leírni mondanivalónkat Pl.: vok = vagyok,
non = nagyon, 7vége = hétvége, pill = pillanat. Ezek persze azok számára akik nem ismerik a
rövidítéseket egy-egy üzenet megértése nehéz dolog lehet, és amíg ezt egy közvetlen
kommunikációs helyzetben egy gyors visszakérdezéssel fel tudjuk oldani addig bizony egy
internetes üzeneteben kicsit elgondolkodunk az üzenet jelentésén. És a mai fiatalok már talán
túlzásba is viszik a rövidítéseket, Például ezeknél az üzeneteknél amelyeket ismerőseimtől
kaptam:
„- Hnap gyre át. Dl felé. mSélek vmit. „
„-Szasz. Mond+ tesódnak, h Lkéne vinni az állomásra 1 óra mlva. Fnts lenne. Thx.”
„-Hi. Kék a cd. +írtad má’? mind2 film rámNt?”

11. A web 2.0 veszélyei
A Web 2.0 kommunikációs formáinál facebookon, chaten, fórumokon amiket leírunk azok
archiválásra kerülnek tehát bármikor visszakereshetőek, ez felvet némi veszélyt hiszen, ha
személyes dolgokat beszélünk meg beszélgető partnerünkkel az interneten, az mind el lesz
mentve és így akár illetéktelenek kezébe is kerülhet. Ez egy közvetlen kommunikációs helyzetben
nem történik meg, hiszen csak azzal osztjuk meg gondolatainkat akikkel éppen beszélgetünk.
A másik veszélye a közösségi oldalaknak hogy a legtöbb fórumon, chaten, facebookon személyes
adatokat adunk meg, ami saját meglátásom szerint igenis kell mivel így beazonosítható egy-egy
személy. De ugyanakkor ez egy veszélyt is felvet mivel ha ezeket a személyes adatokat (lakhely,
utca, házszám, születési év), fotókat a mindennapjainkból vagy éppen facebookon az üzenőfali
beszélgetésinket illetéktelen emberek látják akkor mindezt felhasználhatják és akár a mi személy
azonosságunkkal is visszaélhetnek más helyeken.
Persze ezek elkerülése végett már a legtöbb közösségi oldal védekezik hogy csak olyan emberek
láthassák személyes adatainkat akiknek engedélyt adunk rá, de ennek ellenére még most is
történnek esetek amelyek ezekkel az adatokkal élnek vissza.

12. Privát és közösségi kommunikáció
A privát és a közösségi beszélgetés is teljes mértékben használható, már úgy a Web
2.0 kommunikációs formákban, mint a közvetlen beszélgetésben, hiszen a legtöbb
oldalon, chaten, blogon van lehetőség privát beszélgetésre és közösségi publikus
beszélgetésre ahol bárki hozzászólhat a témához és akár több százan
beszélgethetnek. Csak úgy mint ha közvetlenül beszélgetnénk valakivel négyszemközt
vagy éppen egy nagyobb társaságban.