SlideShare a Scribd company logo
Karl JaspersKarl Jaspers
és a filozófiaés a filozófia
A filozófia lényege nem az igazságA filozófia lényege nem az igazság
birtoklása, hanem az igazságbirtoklása, hanem az igazság
keresése.keresése.
Karl JaspersKarl Jaspers
ÉleteÉlete
 Jaspers Oldenburgban született 1883-ban.Jaspers Oldenburgban született 1883-ban.
 Anyja egy helyi földműves lánya, apja pedigAnyja egy helyi földműves lánya, apja pedig
jogász volt.jogász volt.
 Fiatalon érdeklődött a filozófia iránt, mégis apjaFiatalon érdeklődött a filozófia iránt, mégis apja
nyomdokaiba lépve a jogi egyetemre iratkozottnyomdokaiba lépve a jogi egyetemre iratkozott
be.be.
 1902-ben félbehagyta jogi tanulmányait és orvosi1902-ben félbehagyta jogi tanulmányait és orvosi
egyetemre iratkozott.egyetemre iratkozott.
ÉleteÉlete
 Az orvosi tanulmányait 1909-ben fejezte be,Az orvosi tanulmányait 1909-ben fejezte be,
majd ezt követően a heidelbergi pszichiátriaimajd ezt követően a heidelbergi pszichiátriai
intézet orvosa lett.intézet orvosa lett.
 Nemsokára eldöntötte, hogy reformálni,Nemsokára eldöntötte, hogy reformálni,
korszerűsíteni fogja a pszichiátriai kezelésikorszerűsíteni fogja a pszichiátriai kezelési
módszereket.módszereket.
 1913-ban a heidelbergi Egyetemen ideiglenes1913-ban a heidelbergi Egyetemen ideiglenes
professzori állást kapott, melyet későbbprofesszori állást kapott, melyet később
véglegesítettek. Jaspers élete következővéglegesítettek. Jaspers élete következő
éveiben, soha nem tért visszaéveiben, soha nem tért vissza orvosi állásába,orvosi állásába,
hanem tanár maradt.hanem tanár maradt.
ÉleteÉlete
 Negyven éves korában Jaspers figyelme aNegyven éves korában Jaspers figyelme a
pszichológia felől újból a filozófia felé irányult.pszichológia felől újból a filozófia felé irányult.
 Az elkövetkező években több filozófiai műve isAz elkövetkező években több filozófiai műve is
megjelent, így korának egyik elismertmegjelent, így korának egyik elismert
gondolkodójává vált.gondolkodójává vált.
 1948-ban a svájci Bázeli Egyetemen kapott állást.1948-ban a svájci Bázeli Egyetemen kapott állást.
 1969-ban halt meg.1969-ban halt meg.
FilozófiaFilozófia
 Jaspers gondolkodására főkéntJaspers gondolkodására főként
Kierkegaard volt a jelentősebb hatással.Kierkegaard volt a jelentősebb hatással.
 Első nagyobb filozófiai műve aElső nagyobb filozófiai műve a FilozófiaFilozófia,,
amely 1932-ben jelent meg,amely 1932-ben jelent meg,
tudományos, objektív megismeréstudományos, objektív megismerés
határait mutatja meg.határait mutatja meg.
 Jaspersnél aJaspersnél a létezéslétezés (saját személyes lét)(saját személyes lét)
lesz mindaz ami lényegében az egyéntlesz mindaz ami lényegében az egyént
alkotja.alkotja.
FilozófiaFilozófia
 Az ember mint meglét természeti, kulturális ésAz ember mint meglét természeti, kulturális és
történelmi módon előre meghatározott feltételek közétörténelmi módon előre meghatározott feltételek közé
születik. Az embernek megvan az a választásiszületik. Az embernek megvan az a választási
lehetősége, hogy maga döntsön , mi a lényeg számára,lehetősége, hogy maga döntsön , mi a lényeg számára,
és mi nem az. De egy különös ösztönre lesz szüksége,és mi nem az. De egy különös ösztönre lesz szüksége,
amely őt saját létezéséhez visszalöki. Ezt neveziamely őt saját létezéséhez visszalöki. Ezt nevezi
JaspersJaspers határszituációknakhatárszituációknak. A határszituációk: a harc, a. A határszituációk: a harc, a
halál, a szenvedés és a bűn, minden olyan eseményhalál, a szenvedés és a bűn, minden olyan esemény
amelyben az egyén súlyos megrázkódtatásokon megyamelyben az egyén súlyos megrázkódtatásokon megy
keresztül.keresztül.
FilozófiájaFilozófiája
 Az emberi létezés képtelen önmagában aAz emberi létezés képtelen önmagában a
megvalósításra, más emberekre van szüksége, ígymegvalósításra, más emberekre van szüksége, így
nélkülözhetetlen feltétellé válik a kommunikáció.nélkülözhetetlen feltétellé válik a kommunikáció.
A létezés nem alapozható meg a pusztaA létezés nem alapozható meg a puszta
meglétből, szükség van az egzisztenciálismeglétből, szükség van az egzisztenciális
kommunikációra, melynek segítségével a létkommunikációra, melynek segítségével a lét
kölcsönösen előhívható egymásból. Ez Jasperskölcsönösen előhívható egymásból. Ez Jaspers
szerint a transzcendenciában gyökerezik, aszerint a transzcendenciában gyökerezik, a
létezés ebben találja meg orientációját és ez leszlétezés ebben találja meg orientációját és ez lesz
létezése szabadságának a forrása és lehetősége.létezése szabadságának a forrása és lehetősége.
„„Az igazságról”Az igazságról”
 Második nagyobb jelentőségű filozófiai művében, amely „Az igazságról”Második nagyobb jelentőségű filozófiai művében, amely „Az igazságról”
címet viseli, Jaspers gondolatait tágabb rendszerbe illeszti. Az átfogónak,címet viseli, Jaspers gondolatait tágabb rendszerbe illeszti. Az átfogónak,
Jaspers, hét módját különböztette meg:Jaspers, hét módját különböztette meg:
 AA meglétmeglét az értelem az őt környező világban. Ez olyan tapasztalati tér,az értelem az őt környező világban. Ez olyan tapasztalati tér,
amibe mindennek be kell lépnie, hogy az egyén számára valóvá váljék.amibe mindennek be kell lépnie, hogy az egyén számára valóvá váljék.
 AzAz általános tudatáltalános tudat az általános érvényű, objektív gondolkodás közege.az általános érvényű, objektív gondolkodás közege.
 AA szellemszellem ezzel szemben az egészet és az értelmet megalapozó eszméknekezzel szemben az egészet és az értelmet megalapozó eszméknek
a részese.a részese.
 Ezekkel a módokkal, amelyek maga az egyén mint objektum, áll szembenEzekkel a módokkal, amelyek maga az egyén mint objektum, áll szemben
a világa világ, mint a tér, amelyben mindennek, ami egyáltalában van, meg kell, mint a tér, amelyben mindennek, ami egyáltalában van, meg kell
jelennie.jelennie.
 és 6. Az átfogó ezen immanens módján aés 6. Az átfogó ezen immanens módján a létezéslétezés és aés a transzcendenciatranszcendencia lép túllép túl
és tölti ki azokat.és tölti ki azokat.
 7. Végül az ész minden más módban működő, az egységet kutató és az7. Végül az ész minden más módban működő, az egységet kutató és az
igazságot előrevivő erő.igazságot előrevivő erő.
Bevezetés a filozófiábaBevezetés a filozófiába
 1950-ben, filozófiai életművét adta ki az akkor1950-ben, filozófiai életművét adta ki az akkor
már világhírű filozófusaként ismertmár világhírű filozófusaként ismert JaspersJaspers kicsinykicsiny
munkáját, amunkáját, a BevezetésBevezetést.t.
 A cím ugyan általános bevezetést ígér, JaspersA cím ugyan általános bevezetést ígér, Jaspers
azonban nem a filozófiába, hanem sajátazonban nem a filozófiába, hanem saját
filozofálásának alapelemeibe kíván bevezetéstfilozofálásának alapelemeibe kíván bevezetést
nyújtani.nyújtani.
 Mindenekelőtt a filozófia meghatározásáraMindenekelőtt a filozófia meghatározására
törekszik.törekszik.
Bevezetés a filozófiábaBevezetés a filozófiába
 A könyvecske állandóan hangsúlyozza, hogy a kérdések,A könyvecske állandóan hangsúlyozza, hogy a kérdések,
a platóni "csodálkozás" a lényeges, a kérdéseken valóa platóni "csodálkozás" a lényeges, a kérdéseken való
töprenkedés.töprenkedés.
 Ugyanakkor a filozofálás mindenki "kötelessége": sajátUgyanakkor a filozofálás mindenki "kötelessége": saját
létét, "feltételeit" mindenkinek magának kell "kérdésbelétét, "feltételeit" mindenkinek magának kell "kérdésbe
tenni„.tenni„.
 a nagy filozófusok munkái (az újabbak közül leginkábba nagy filozófusok munkái (az újabbak közül leginkább
NietzschéNietzschét és Kierkegaard-t említi legnagyobb tisztelettel)t és Kierkegaard-t említi legnagyobb tisztelettel)
csak ihletet, késztetést nyújthatnak ehhez az egyénicsak ihletet, késztetést nyújthatnak ehhez az egyéni
feladathoz.feladathoz.
 A mű megvesztegetően egyszerű szövegezésű,A mű megvesztegetően egyszerű szövegezésű,
mindenki által érthető.mindenki által érthető.
Főbb művei magyarulFőbb művei magyarul
 Van GoghVan Gogh Bp.: Helikon, 1986.Bp.: Helikon, 1986.
 Bevezetés a filozófiábaBevezetés a filozófiába Bp.: Európa, 1987.Bp.: Európa, 1987.
 Filozófiai önéletrajzFilozófiai önéletrajz Bp.: Osiris, 1998.Bp.: Osiris, 1998.
 A filozófiai gondolkodás alapgyakorlataiA filozófiai gondolkodás alapgyakorlatai Bp.: Farkas LőrincBp.: Farkas Lőrinc
Imre Könyvkiadó, 2000.Imre Könyvkiadó, 2000.
 A filozófiai hitA filozófiai hit Gödöllő: Attraktor, 2004.Gödöllő: Attraktor, 2004.
 A transzcendencia rejtjeleiA transzcendencia rejtjelei Bp.: Kairosz, 2005.Bp.: Kairosz, 2005.
 Mi az ember? – Filozófiai gondolkodás mindenkinekMi az ember? – Filozófiai gondolkodás mindenkinek Bp.:Bp.:
Katalizátor Kiadó, 2008Katalizátor Kiadó, 2008
ForrásokForrások
 httphttp://://wapedia.mobiwapedia.mobi/hu//hu/KarlKarl__JaspersJaspers
 http://hu.wikipedia.org/wiki/Karl_Jaspershttp://hu.wikipedia.org/wiki/Karl_Jaspers
 http://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li0920http://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li0920
 http://hu.wikiquote.org/wiki/Karl_Jaspershttp://hu.wikiquote.org/wiki/Karl_Jaspers

More Related Content

Viewers also liked

Cuadro de reporte para filosofia
Cuadro de reporte para filosofiaCuadro de reporte para filosofia
Cuadro de reporte para filosofiaZulema Rivas
 
La Filosofía
La FilosofíaLa Filosofía
La FilosofíaPelopin
 
¿Qué es filosofía?
¿Qué es filosofía?¿Qué es filosofía?
¿Qué es filosofía?Susana Díaz
 
Horkheimer. la funcion social de la filosofia
Horkheimer. la funcion social de la filosofiaHorkheimer. la funcion social de la filosofia
Horkheimer. la funcion social de la filosofialearthes
 
Edmund husserl
Edmund husserlEdmund husserl
Edmund husserl
Alan Osornio
 
Wittgenstein
Wittgenstein Wittgenstein
Wittgenstein
tristanjstone
 
Jean-paul Sartre
Jean-paul SartreJean-paul Sartre
Jean-paul Sartre
Rodrigo
 
Søren kierkegaard filosofia
Søren kierkegaard filosofiaSøren kierkegaard filosofia
Søren kierkegaard filosofiaEscuela Tarea
 
FILOSOFIA DE LA HISTORIA
FILOSOFIA DE LA HISTORIAFILOSOFIA DE LA HISTORIA
FILOSOFIA DE LA HISTORIA
VHMR13
 
Sören kierkegaard
Sören kierkegaardSören kierkegaard
Sören kierkegaard
Albert Blackson
 
Principales pensadores de la Escuela de Frankfurt j villamonte
Principales pensadores de la Escuela de Frankfurt j villamontePrincipales pensadores de la Escuela de Frankfurt j villamonte
Principales pensadores de la Escuela de Frankfurt j villamonte
Juliana Villamonte
 
El existencialismo y Heidegger
El existencialismo y HeideggerEl existencialismo y Heidegger
El existencialismo y Heidegger
Gerardo Viau Mollinedo
 

Viewers also liked (20)

Filosofia
FilosofiaFilosofia
Filosofia
 
Cuadro de reporte para filosofia
Cuadro de reporte para filosofiaCuadro de reporte para filosofia
Cuadro de reporte para filosofia
 
Clara n. Sosa
Clara n. SosaClara n. Sosa
Clara n. Sosa
 
La Filosofía
La FilosofíaLa Filosofía
La Filosofía
 
Edmund husserl
Edmund husserlEdmund husserl
Edmund husserl
 
Edmund Husserl
Edmund Husserl Edmund Husserl
Edmund Husserl
 
¿Qué es filosofía?
¿Qué es filosofía?¿Qué es filosofía?
¿Qué es filosofía?
 
Horkheimer. la funcion social de la filosofia
Horkheimer. la funcion social de la filosofiaHorkheimer. la funcion social de la filosofia
Horkheimer. la funcion social de la filosofia
 
Edmund husserl
Edmund husserlEdmund husserl
Edmund husserl
 
Wittgenstein
Wittgenstein Wittgenstein
Wittgenstein
 
Soren kierkegaard
Soren kierkegaardSoren kierkegaard
Soren kierkegaard
 
Soren kierkegaard
Soren kierkegaardSoren kierkegaard
Soren kierkegaard
 
Jean-paul Sartre
Jean-paul SartreJean-paul Sartre
Jean-paul Sartre
 
Søren kierkegaard filosofia
Søren kierkegaard filosofiaSøren kierkegaard filosofia
Søren kierkegaard filosofia
 
FILOSOFIA DE LA HISTORIA
FILOSOFIA DE LA HISTORIAFILOSOFIA DE LA HISTORIA
FILOSOFIA DE LA HISTORIA
 
Wittgenstein
WittgensteinWittgenstein
Wittgenstein
 
Sören kierkegaard
Sören kierkegaardSören kierkegaard
Sören kierkegaard
 
Existencialismo
ExistencialismoExistencialismo
Existencialismo
 
Principales pensadores de la Escuela de Frankfurt j villamonte
Principales pensadores de la Escuela de Frankfurt j villamontePrincipales pensadores de la Escuela de Frankfurt j villamonte
Principales pensadores de la Escuela de Frankfurt j villamonte
 
El existencialismo y Heidegger
El existencialismo y HeideggerEl existencialismo y Heidegger
El existencialismo y Heidegger
 

Similar to Karl jaspers

Kommelmélet Forgó Sándor
Kommelmélet Forgó Sándor Kommelmélet Forgó Sándor
Kommelmélet Forgó Sándor
Verebélyi BAlázs
 
Kommelmélet Forgó Sándor
Kommelmélet Forgó SándorKommelmélet Forgó Sándor
Kommelmélet Forgó Sándor
Verebélyi BAlázs
 
kOZMA sZILÁRD: A karmaöröklés ANYAI ÁGRÓL TÖRTÉNIK1
kOZMA sZILÁRD: A karmaöröklés ANYAI ÁGRÓL TÖRTÉNIK1kOZMA sZILÁRD: A karmaöröklés ANYAI ÁGRÓL TÖRTÉNIK1
kOZMA sZILÁRD: A karmaöröklés ANYAI ÁGRÓL TÖRTÉNIK1Kozma Botond Szilárd
 
Dsuang Dszi, a lepke és én
Dsuang Dszi, a lepke és énDsuang Dszi, a lepke és én
Dsuang Dszi, a lepke és én
szkbl
 
Discovering-a-Genius-Hungarian.pdf
Discovering-a-Genius-Hungarian.pdfDiscovering-a-Genius-Hungarian.pdf
Discovering-a-Genius-Hungarian.pdf
Keryx International
 

Similar to Karl jaspers (9)

Karl jaspers
Karl jaspersKarl jaspers
Karl jaspers
 
Kommelmélet Forgó Sándor
Kommelmélet Forgó Sándor Kommelmélet Forgó Sándor
Kommelmélet Forgó Sándor
 
Kommelmélet Forgó Sándor
Kommelmélet Forgó SándorKommelmélet Forgó Sándor
Kommelmélet Forgó Sándor
 
kOZMA sZILÁRD: A karmaöröklés ANYAI ÁGRÓL TÖRTÉNIK1
kOZMA sZILÁRD: A karmaöröklés ANYAI ÁGRÓL TÖRTÉNIK1kOZMA sZILÁRD: A karmaöröklés ANYAI ÁGRÓL TÖRTÉNIK1
kOZMA sZILÁRD: A karmaöröklés ANYAI ÁGRÓL TÖRTÉNIK1
 
Interju lehener z_suzsa
Interju lehener z_suzsaInterju lehener z_suzsa
Interju lehener z_suzsa
 
Dsuang Dszi, a lepke és én
Dsuang Dszi, a lepke és énDsuang Dszi, a lepke és én
Dsuang Dszi, a lepke és én
 
Olvas slide
Olvas slideOlvas slide
Olvas slide
 
Discovering-a-Genius-Hungarian.pdf
Discovering-a-Genius-Hungarian.pdfDiscovering-a-Genius-Hungarian.pdf
Discovering-a-Genius-Hungarian.pdf
 
Romantika és nőnevelés
Romantika és nőnevelésRomantika és nőnevelés
Romantika és nőnevelés
 

Karl jaspers

  • 1. Karl JaspersKarl Jaspers és a filozófiaés a filozófia
  • 2. A filozófia lényege nem az igazságA filozófia lényege nem az igazság birtoklása, hanem az igazságbirtoklása, hanem az igazság keresése.keresése. Karl JaspersKarl Jaspers
  • 3. ÉleteÉlete  Jaspers Oldenburgban született 1883-ban.Jaspers Oldenburgban született 1883-ban.  Anyja egy helyi földműves lánya, apja pedigAnyja egy helyi földműves lánya, apja pedig jogász volt.jogász volt.  Fiatalon érdeklődött a filozófia iránt, mégis apjaFiatalon érdeklődött a filozófia iránt, mégis apja nyomdokaiba lépve a jogi egyetemre iratkozottnyomdokaiba lépve a jogi egyetemre iratkozott be.be.  1902-ben félbehagyta jogi tanulmányait és orvosi1902-ben félbehagyta jogi tanulmányait és orvosi egyetemre iratkozott.egyetemre iratkozott.
  • 4. ÉleteÉlete  Az orvosi tanulmányait 1909-ben fejezte be,Az orvosi tanulmányait 1909-ben fejezte be, majd ezt követően a heidelbergi pszichiátriaimajd ezt követően a heidelbergi pszichiátriai intézet orvosa lett.intézet orvosa lett.  Nemsokára eldöntötte, hogy reformálni,Nemsokára eldöntötte, hogy reformálni, korszerűsíteni fogja a pszichiátriai kezelésikorszerűsíteni fogja a pszichiátriai kezelési módszereket.módszereket.  1913-ban a heidelbergi Egyetemen ideiglenes1913-ban a heidelbergi Egyetemen ideiglenes professzori állást kapott, melyet későbbprofesszori állást kapott, melyet később véglegesítettek. Jaspers élete következővéglegesítettek. Jaspers élete következő éveiben, soha nem tért visszaéveiben, soha nem tért vissza orvosi állásába,orvosi állásába, hanem tanár maradt.hanem tanár maradt.
  • 5. ÉleteÉlete  Negyven éves korában Jaspers figyelme aNegyven éves korában Jaspers figyelme a pszichológia felől újból a filozófia felé irányult.pszichológia felől újból a filozófia felé irányult.  Az elkövetkező években több filozófiai műve isAz elkövetkező években több filozófiai műve is megjelent, így korának egyik elismertmegjelent, így korának egyik elismert gondolkodójává vált.gondolkodójává vált.  1948-ban a svájci Bázeli Egyetemen kapott állást.1948-ban a svájci Bázeli Egyetemen kapott állást.  1969-ban halt meg.1969-ban halt meg.
  • 6. FilozófiaFilozófia  Jaspers gondolkodására főkéntJaspers gondolkodására főként Kierkegaard volt a jelentősebb hatással.Kierkegaard volt a jelentősebb hatással.  Első nagyobb filozófiai műve aElső nagyobb filozófiai műve a FilozófiaFilozófia,, amely 1932-ben jelent meg,amely 1932-ben jelent meg, tudományos, objektív megismeréstudományos, objektív megismerés határait mutatja meg.határait mutatja meg.  Jaspersnél aJaspersnél a létezéslétezés (saját személyes lét)(saját személyes lét) lesz mindaz ami lényegében az egyéntlesz mindaz ami lényegében az egyént alkotja.alkotja.
  • 7. FilozófiaFilozófia  Az ember mint meglét természeti, kulturális ésAz ember mint meglét természeti, kulturális és történelmi módon előre meghatározott feltételek közétörténelmi módon előre meghatározott feltételek közé születik. Az embernek megvan az a választásiszületik. Az embernek megvan az a választási lehetősége, hogy maga döntsön , mi a lényeg számára,lehetősége, hogy maga döntsön , mi a lényeg számára, és mi nem az. De egy különös ösztönre lesz szüksége,és mi nem az. De egy különös ösztönre lesz szüksége, amely őt saját létezéséhez visszalöki. Ezt neveziamely őt saját létezéséhez visszalöki. Ezt nevezi JaspersJaspers határszituációknakhatárszituációknak. A határszituációk: a harc, a. A határszituációk: a harc, a halál, a szenvedés és a bűn, minden olyan eseményhalál, a szenvedés és a bűn, minden olyan esemény amelyben az egyén súlyos megrázkódtatásokon megyamelyben az egyén súlyos megrázkódtatásokon megy keresztül.keresztül.
  • 8. FilozófiájaFilozófiája  Az emberi létezés képtelen önmagában aAz emberi létezés képtelen önmagában a megvalósításra, más emberekre van szüksége, ígymegvalósításra, más emberekre van szüksége, így nélkülözhetetlen feltétellé válik a kommunikáció.nélkülözhetetlen feltétellé válik a kommunikáció. A létezés nem alapozható meg a pusztaA létezés nem alapozható meg a puszta meglétből, szükség van az egzisztenciálismeglétből, szükség van az egzisztenciális kommunikációra, melynek segítségével a létkommunikációra, melynek segítségével a lét kölcsönösen előhívható egymásból. Ez Jasperskölcsönösen előhívható egymásból. Ez Jaspers szerint a transzcendenciában gyökerezik, aszerint a transzcendenciában gyökerezik, a létezés ebben találja meg orientációját és ez leszlétezés ebben találja meg orientációját és ez lesz létezése szabadságának a forrása és lehetősége.létezése szabadságának a forrása és lehetősége.
  • 9. „„Az igazságról”Az igazságról”  Második nagyobb jelentőségű filozófiai művében, amely „Az igazságról”Második nagyobb jelentőségű filozófiai művében, amely „Az igazságról” címet viseli, Jaspers gondolatait tágabb rendszerbe illeszti. Az átfogónak,címet viseli, Jaspers gondolatait tágabb rendszerbe illeszti. Az átfogónak, Jaspers, hét módját különböztette meg:Jaspers, hét módját különböztette meg:  AA meglétmeglét az értelem az őt környező világban. Ez olyan tapasztalati tér,az értelem az őt környező világban. Ez olyan tapasztalati tér, amibe mindennek be kell lépnie, hogy az egyén számára valóvá váljék.amibe mindennek be kell lépnie, hogy az egyén számára valóvá váljék.  AzAz általános tudatáltalános tudat az általános érvényű, objektív gondolkodás közege.az általános érvényű, objektív gondolkodás közege.  AA szellemszellem ezzel szemben az egészet és az értelmet megalapozó eszméknekezzel szemben az egészet és az értelmet megalapozó eszméknek a részese.a részese.  Ezekkel a módokkal, amelyek maga az egyén mint objektum, áll szembenEzekkel a módokkal, amelyek maga az egyén mint objektum, áll szemben a világa világ, mint a tér, amelyben mindennek, ami egyáltalában van, meg kell, mint a tér, amelyben mindennek, ami egyáltalában van, meg kell jelennie.jelennie.  és 6. Az átfogó ezen immanens módján aés 6. Az átfogó ezen immanens módján a létezéslétezés és aés a transzcendenciatranszcendencia lép túllép túl és tölti ki azokat.és tölti ki azokat.  7. Végül az ész minden más módban működő, az egységet kutató és az7. Végül az ész minden más módban működő, az egységet kutató és az igazságot előrevivő erő.igazságot előrevivő erő.
  • 10. Bevezetés a filozófiábaBevezetés a filozófiába  1950-ben, filozófiai életművét adta ki az akkor1950-ben, filozófiai életművét adta ki az akkor már világhírű filozófusaként ismertmár világhírű filozófusaként ismert JaspersJaspers kicsinykicsiny munkáját, amunkáját, a BevezetésBevezetést.t.  A cím ugyan általános bevezetést ígér, JaspersA cím ugyan általános bevezetést ígér, Jaspers azonban nem a filozófiába, hanem sajátazonban nem a filozófiába, hanem saját filozofálásának alapelemeibe kíván bevezetéstfilozofálásának alapelemeibe kíván bevezetést nyújtani.nyújtani.  Mindenekelőtt a filozófia meghatározásáraMindenekelőtt a filozófia meghatározására törekszik.törekszik.
  • 11. Bevezetés a filozófiábaBevezetés a filozófiába  A könyvecske állandóan hangsúlyozza, hogy a kérdések,A könyvecske állandóan hangsúlyozza, hogy a kérdések, a platóni "csodálkozás" a lényeges, a kérdéseken valóa platóni "csodálkozás" a lényeges, a kérdéseken való töprenkedés.töprenkedés.  Ugyanakkor a filozofálás mindenki "kötelessége": sajátUgyanakkor a filozofálás mindenki "kötelessége": saját létét, "feltételeit" mindenkinek magának kell "kérdésbelétét, "feltételeit" mindenkinek magának kell "kérdésbe tenni„.tenni„.  a nagy filozófusok munkái (az újabbak közül leginkábba nagy filozófusok munkái (az újabbak közül leginkább NietzschéNietzschét és Kierkegaard-t említi legnagyobb tisztelettel)t és Kierkegaard-t említi legnagyobb tisztelettel) csak ihletet, késztetést nyújthatnak ehhez az egyénicsak ihletet, késztetést nyújthatnak ehhez az egyéni feladathoz.feladathoz.  A mű megvesztegetően egyszerű szövegezésű,A mű megvesztegetően egyszerű szövegezésű, mindenki által érthető.mindenki által érthető.
  • 12. Főbb művei magyarulFőbb művei magyarul  Van GoghVan Gogh Bp.: Helikon, 1986.Bp.: Helikon, 1986.  Bevezetés a filozófiábaBevezetés a filozófiába Bp.: Európa, 1987.Bp.: Európa, 1987.  Filozófiai önéletrajzFilozófiai önéletrajz Bp.: Osiris, 1998.Bp.: Osiris, 1998.  A filozófiai gondolkodás alapgyakorlataiA filozófiai gondolkodás alapgyakorlatai Bp.: Farkas LőrincBp.: Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 2000.Imre Könyvkiadó, 2000.  A filozófiai hitA filozófiai hit Gödöllő: Attraktor, 2004.Gödöllő: Attraktor, 2004.  A transzcendencia rejtjeleiA transzcendencia rejtjelei Bp.: Kairosz, 2005.Bp.: Kairosz, 2005.  Mi az ember? – Filozófiai gondolkodás mindenkinekMi az ember? – Filozófiai gondolkodás mindenkinek Bp.:Bp.: Katalizátor Kiadó, 2008Katalizátor Kiadó, 2008
  • 13. ForrásokForrások  httphttp://://wapedia.mobiwapedia.mobi/hu//hu/KarlKarl__JaspersJaspers  http://hu.wikipedia.org/wiki/Karl_Jaspershttp://hu.wikipedia.org/wiki/Karl_Jaspers  http://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li0920http://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li0920  http://hu.wikiquote.org/wiki/Karl_Jaspershttp://hu.wikiquote.org/wiki/Karl_Jaspers