An introduction to Wittgenstein's early and later work, from the Tractatus, and the "single calculus of language" to his later idea of "language games."
An introduction to Wittgenstein's early and later work, from the Tractatus, and the "single calculus of language" to his later idea of "language games."
Keryx International is a platform developed by Frederick Amrine to make his work on the life of Rudolf Steiner available to the general public. Amrine is Arthur F. Thurnau Professor in German Studies at the University of Michigan. He has published several books on the Goethe, German idealism and even the history of science. This platform is entirely dedicated to his study of the life of Rudolf Steiner, an Austrian occultist, social reformer, architect and claimed clairvoyant.
2. A filozófia lényege nem az igazságA filozófia lényege nem az igazság
birtoklása, hanem az igazságbirtoklása, hanem az igazság
keresése.keresése.
Karl JaspersKarl Jaspers
3. ÉleteÉlete
Jaspers Oldenburgban született 1883-ban.Jaspers Oldenburgban született 1883-ban.
Anyja egy helyi földműves lánya, apja pedigAnyja egy helyi földműves lánya, apja pedig
jogász volt.jogász volt.
Fiatalon érdeklődött a filozófia iránt, mégis apjaFiatalon érdeklődött a filozófia iránt, mégis apja
nyomdokaiba lépve a jogi egyetemre iratkozottnyomdokaiba lépve a jogi egyetemre iratkozott
be.be.
1902-ben félbehagyta jogi tanulmányait és orvosi1902-ben félbehagyta jogi tanulmányait és orvosi
egyetemre iratkozott.egyetemre iratkozott.
4. ÉleteÉlete
Az orvosi tanulmányait 1909-ben fejezte be,Az orvosi tanulmányait 1909-ben fejezte be,
majd ezt követően a heidelbergi pszichiátriaimajd ezt követően a heidelbergi pszichiátriai
intézet orvosa lett.intézet orvosa lett.
Nemsokára eldöntötte, hogy reformálni,Nemsokára eldöntötte, hogy reformálni,
korszerűsíteni fogja a pszichiátriai kezelésikorszerűsíteni fogja a pszichiátriai kezelési
módszereket.módszereket.
1913-ban a heidelbergi Egyetemen ideiglenes1913-ban a heidelbergi Egyetemen ideiglenes
professzori állást kapott, melyet későbbprofesszori állást kapott, melyet később
véglegesítettek. Jaspers élete következővéglegesítettek. Jaspers élete következő
éveiben, soha nem tért visszaéveiben, soha nem tért vissza orvosi állásába,orvosi állásába,
hanem tanár maradt.hanem tanár maradt.
5. ÉleteÉlete
Negyven éves korában Jaspers figyelme aNegyven éves korában Jaspers figyelme a
pszichológia felől újból a filozófia felé irányult.pszichológia felől újból a filozófia felé irányult.
Az elkövetkező években több filozófiai műve isAz elkövetkező években több filozófiai műve is
megjelent, így korának egyik elismertmegjelent, így korának egyik elismert
gondolkodójává vált.gondolkodójává vált.
1948-ban a svájci Bázeli Egyetemen kapott állást.1948-ban a svájci Bázeli Egyetemen kapott állást.
1969-ban halt meg.1969-ban halt meg.
6. FilozófiaFilozófia
Jaspers gondolkodására főkéntJaspers gondolkodására főként
Kierkegaard volt a jelentősebb hatással.Kierkegaard volt a jelentősebb hatással.
Első nagyobb filozófiai műve aElső nagyobb filozófiai műve a FilozófiaFilozófia,,
amely 1932-ben jelent meg,amely 1932-ben jelent meg,
tudományos, objektív megismeréstudományos, objektív megismerés
határait mutatja meg.határait mutatja meg.
Jaspersnél aJaspersnél a létezéslétezés (saját személyes lét)(saját személyes lét)
lesz mindaz ami lényegében az egyéntlesz mindaz ami lényegében az egyént
alkotja.alkotja.
7. FilozófiaFilozófia
Az ember mint meglét természeti, kulturális ésAz ember mint meglét természeti, kulturális és
történelmi módon előre meghatározott feltételek közétörténelmi módon előre meghatározott feltételek közé
születik. Az embernek megvan az a választásiszületik. Az embernek megvan az a választási
lehetősége, hogy maga döntsön , mi a lényeg számára,lehetősége, hogy maga döntsön , mi a lényeg számára,
és mi nem az. De egy különös ösztönre lesz szüksége,és mi nem az. De egy különös ösztönre lesz szüksége,
amely őt saját létezéséhez visszalöki. Ezt neveziamely őt saját létezéséhez visszalöki. Ezt nevezi
JaspersJaspers határszituációknakhatárszituációknak. A határszituációk: a harc, a. A határszituációk: a harc, a
halál, a szenvedés és a bűn, minden olyan eseményhalál, a szenvedés és a bűn, minden olyan esemény
amelyben az egyén súlyos megrázkódtatásokon megyamelyben az egyén súlyos megrázkódtatásokon megy
keresztül.keresztül.
8. FilozófiájaFilozófiája
Az emberi létezés képtelen önmagában aAz emberi létezés képtelen önmagában a
megvalósításra, más emberekre van szüksége, ígymegvalósításra, más emberekre van szüksége, így
nélkülözhetetlen feltétellé válik a kommunikáció.nélkülözhetetlen feltétellé válik a kommunikáció.
A létezés nem alapozható meg a pusztaA létezés nem alapozható meg a puszta
meglétből, szükség van az egzisztenciálismeglétből, szükség van az egzisztenciális
kommunikációra, melynek segítségével a létkommunikációra, melynek segítségével a lét
kölcsönösen előhívható egymásból. Ez Jasperskölcsönösen előhívható egymásból. Ez Jaspers
szerint a transzcendenciában gyökerezik, aszerint a transzcendenciában gyökerezik, a
létezés ebben találja meg orientációját és ez leszlétezés ebben találja meg orientációját és ez lesz
létezése szabadságának a forrása és lehetősége.létezése szabadságának a forrása és lehetősége.
9. „„Az igazságról”Az igazságról”
Második nagyobb jelentőségű filozófiai művében, amely „Az igazságról”Második nagyobb jelentőségű filozófiai művében, amely „Az igazságról”
címet viseli, Jaspers gondolatait tágabb rendszerbe illeszti. Az átfogónak,címet viseli, Jaspers gondolatait tágabb rendszerbe illeszti. Az átfogónak,
Jaspers, hét módját különböztette meg:Jaspers, hét módját különböztette meg:
AA meglétmeglét az értelem az őt környező világban. Ez olyan tapasztalati tér,az értelem az őt környező világban. Ez olyan tapasztalati tér,
amibe mindennek be kell lépnie, hogy az egyén számára valóvá váljék.amibe mindennek be kell lépnie, hogy az egyén számára valóvá váljék.
AzAz általános tudatáltalános tudat az általános érvényű, objektív gondolkodás közege.az általános érvényű, objektív gondolkodás közege.
AA szellemszellem ezzel szemben az egészet és az értelmet megalapozó eszméknekezzel szemben az egészet és az értelmet megalapozó eszméknek
a részese.a részese.
Ezekkel a módokkal, amelyek maga az egyén mint objektum, áll szembenEzekkel a módokkal, amelyek maga az egyén mint objektum, áll szemben
a világa világ, mint a tér, amelyben mindennek, ami egyáltalában van, meg kell, mint a tér, amelyben mindennek, ami egyáltalában van, meg kell
jelennie.jelennie.
és 6. Az átfogó ezen immanens módján aés 6. Az átfogó ezen immanens módján a létezéslétezés és aés a transzcendenciatranszcendencia lép túllép túl
és tölti ki azokat.és tölti ki azokat.
7. Végül az ész minden más módban működő, az egységet kutató és az7. Végül az ész minden más módban működő, az egységet kutató és az
igazságot előrevivő erő.igazságot előrevivő erő.
10. Bevezetés a filozófiábaBevezetés a filozófiába
1950-ben, filozófiai életművét adta ki az akkor1950-ben, filozófiai életművét adta ki az akkor
már világhírű filozófusaként ismertmár világhírű filozófusaként ismert JaspersJaspers kicsinykicsiny
munkáját, amunkáját, a BevezetésBevezetést.t.
A cím ugyan általános bevezetést ígér, JaspersA cím ugyan általános bevezetést ígér, Jaspers
azonban nem a filozófiába, hanem sajátazonban nem a filozófiába, hanem saját
filozofálásának alapelemeibe kíván bevezetéstfilozofálásának alapelemeibe kíván bevezetést
nyújtani.nyújtani.
Mindenekelőtt a filozófia meghatározásáraMindenekelőtt a filozófia meghatározására
törekszik.törekszik.
11. Bevezetés a filozófiábaBevezetés a filozófiába
A könyvecske állandóan hangsúlyozza, hogy a kérdések,A könyvecske állandóan hangsúlyozza, hogy a kérdések,
a platóni "csodálkozás" a lényeges, a kérdéseken valóa platóni "csodálkozás" a lényeges, a kérdéseken való
töprenkedés.töprenkedés.
Ugyanakkor a filozofálás mindenki "kötelessége": sajátUgyanakkor a filozofálás mindenki "kötelessége": saját
létét, "feltételeit" mindenkinek magának kell "kérdésbelétét, "feltételeit" mindenkinek magának kell "kérdésbe
tenni„.tenni„.
a nagy filozófusok munkái (az újabbak közül leginkábba nagy filozófusok munkái (az újabbak közül leginkább
NietzschéNietzschét és Kierkegaard-t említi legnagyobb tisztelettel)t és Kierkegaard-t említi legnagyobb tisztelettel)
csak ihletet, késztetést nyújthatnak ehhez az egyénicsak ihletet, késztetést nyújthatnak ehhez az egyéni
feladathoz.feladathoz.
A mű megvesztegetően egyszerű szövegezésű,A mű megvesztegetően egyszerű szövegezésű,
mindenki által érthető.mindenki által érthető.
12. Főbb művei magyarulFőbb művei magyarul
Van GoghVan Gogh Bp.: Helikon, 1986.Bp.: Helikon, 1986.
Bevezetés a filozófiábaBevezetés a filozófiába Bp.: Európa, 1987.Bp.: Európa, 1987.
Filozófiai önéletrajzFilozófiai önéletrajz Bp.: Osiris, 1998.Bp.: Osiris, 1998.
A filozófiai gondolkodás alapgyakorlataiA filozófiai gondolkodás alapgyakorlatai Bp.: Farkas LőrincBp.: Farkas Lőrinc
Imre Könyvkiadó, 2000.Imre Könyvkiadó, 2000.
A filozófiai hitA filozófiai hit Gödöllő: Attraktor, 2004.Gödöllő: Attraktor, 2004.
A transzcendencia rejtjeleiA transzcendencia rejtjelei Bp.: Kairosz, 2005.Bp.: Kairosz, 2005.
Mi az ember? – Filozófiai gondolkodás mindenkinekMi az ember? – Filozófiai gondolkodás mindenkinek Bp.:Bp.:
Katalizátor Kiadó, 2008Katalizátor Kiadó, 2008