1. Az Internet
Készítette: Kocsis Vivien, TTW04A
Tantárgy: Médiumismeret II.
Oktató tanár: Dr. Forgó Sándor

2. Az internet kialakulása
• Mint megannyi technikai eszköz, az
internet is a háborúnak köszönheti
létrejöttét.
• Az 1960-as években, a
hidegháború idején, a Szputnyik-1
műhold sikerére válaszolva az
amerikaiak egy olyan
kommunikációs hálózatot szerettek
volna kiépíteni, amit lehetetlen
„lehallgatni” és elpusztíthatatlan.

3. Az internet kialakulása
ARPANET
• Kidolgoztak egy többközpontú, csomagkapcsolt
hálózati kommunikációs rendszert (az NCP
protokollt, ahol az adatok továbbítása kisebb
csomagokban történik), mely a mai TCP/IP szabvány
ősének tekinthető.
• Ezen az elven kezdett működni 1969-ben az ARPANET
(Advanced Research Projects Agency Network)
• Egyes egyetemek, katonai bázisok és kormányzati
laboratóriumok kutatói is használták elektronikus
levelezésre, fájlok cseréjére és távoli bejelentkezésre
egymás számítógépei között.

4. ARPANET

5. • 1972-ben megszületett az első e-mail
program.
• 1974-ben jelent meg először az „internet”
kifejezés.
• 1983-ban, az ARPANET-ből MILNET (Military
Network) néven leválasztották a hadászati
szegmenst, így megszületett a mai fogalmaink
szerinti internet.
• 1988 pedig megjelent az első internetes
féregvírus-járvány is.

6. Az internet kialakulása
NSFNET
• A National Science Foundation felismerte hogy
a hálózat döntő fontosságú lehet a
tudományos kutatásban, ezért igen nagy
szerepet vállalt az internet bővítésében.
• 1985 és 1986 között építették ki az NSF 6
szuperszámítógép központját, és az így
kialakult hálózatot (mely az NSFNET nevet
kapta) összekapcsolták az ARPANET-tel.

7. NSFNET
• Az NSFNET (National Science Foundation
Network) több bővítés után
– optikai kábeleket fektettek le,
– újabb vonalakat hoztak létre, melynek
eredményeként a hálózat sebessége jelentősen
(a kezdeti 56 kbps-ról 45 Mbps-ra) emelkedett
• ma is az USA domináns gerinchálózata.

8. Az ARPANET formálisan 1989-ben szűnt meg,
hogy helyét átadja a fejlettebb
gerinchálózatoknak. Az NSFNET mellett jelentős
részben már magáncégek hálózatain folyik a
kommunikáció.

9. • A 80-as évek végén az NSFNET-hez hasonló elvek
alapján számos országban szerveződtek
gerinchálózatok. Ezek mindenekelőtt a hatalmas
információs és számítástechnikai erőforrásokkal
rendelkező NSFNET-hez igyekeztek csatlakozni, de
gyakran egymással is kiépítették közvetlen
kapcsolataikat.
• Az utóbbi években a távközlési cégek, kommunikációs
vállalatok meglátták az üzleti lehetőséget az internet-
technológiájú számítógép-hálózatokban, illetve a
hozzájuk kapcsolódó alkalmazásokban, így megjelentek
az ilyen szolgáltatásokat kínáló üzleti
vállalkozások, illetve ezek saját gerinchálózatai.

10. ISOC
• Az internet talán legfontosabb szervező,
összefogó ereje az ISOC (Internet Society). A
társaság nyílt, tagja lehet bármely szervezet
vagy magánszemély. Célja az internet-
technológiával történő információcsere
összehangolása, fejlesztése.

11. Az internet Fogalma
Az internet olyan globális számítógépes
hálózatok hálózata, ami az internet protokoll (IP)
révén felhasználók milliárdjait kapcsolja össze és
lehetővé teszi olyan elosztott rendszerek
működtetését, mint például a WWW (World
Wide Web).

12. • Az interneten nincsen központ, tehát
decentralziált hálózat. Minden, a hálózatra
kötött gép egyszerre fő- és alállomás. Az
internet tehát olyan elméleti szerveződése a
számítógépeknek és telefonvonalaknak,
amelynek bármely pontja képes kapcsolatot
teremteni bármely másik pontjával.

13. • Az Internet (Internetworking System)
számítógépes hálózatok világhálózata (un.
metahálózat), amely behálózza az egész
Földet, összekapcsolva
kormányzati, katonai, kereskedelmi, üzleti, okt
atási, kutatási, és egyéb (pl. nonprofit)
intézményeket, valamint egyéni
felhasználókat.

14. Az internet
egy
ábrázolása

15. Hierarchia
• Az Internetre különböző méretű és kiterjedésű hálózatok
kapcsolódnak több szinten, hierarchiát alkotva:
– A legmagasabb szinten levő un. gerinchálózatok nagy sávszélességű és
rendszerint nagy területekre kiterjedő kommunikációs
hálózatok, amelyeket többnyire erre a feladatra szakosodott cégek
üzemeltetnek.  WAN
– A hierarchia következő szintjén állnak az un.
tranzithálózatok, amelyekre példa egy olyan városi hálózat, amely az
adott település nagyobb intézményeinek helyi hálózatait köti össze. 
MAN
– A hierarchia legalsó szintjén állnak a véghálózatok, az egyes
intézmények helyi hálózatai.  LAN
• Az egyéni felhasználók otthoni számítógépei csak egy un. internet-
szolgáltatón keresztül kapcsolódhatnak az Internetre. Az internet-
szolgáltatóhoz való kapcsolódásra azonban több lehetőség van (pl.
telefonvonalon, modemmel vagy a helyi kábeltévé kábelein
keresztül).

16. Csomagok
• Az Interneten történő kommunikáció
hatékonyságát a hálózatok hierarchikus
szerveződése mellett az adatok un. adatcsomagok
formájában való továbbítása biztosítja.
• Az adatcsomagokat speciális útválasztó (router)
számítógépek, az Internet automatikus
"postahivatalai" továbbítják a küldő
számítógéptől a címzett számítógép felé,
kiválasztva az adatcsomagok számára az optimális
utat a hálózaton.

17. Csomagok
• A routerek hálózata biztosítja az Internet
legfontosabb kommunikációs közegét, ezt
"Internet-felhőnek" is szokás nevezni.
• A számítógépek Interneten történő
kommunikációját az IP és TCP protokollok
határozzák meg. A TCP/IP alapú kommunikáció az
Interneten alkalmazott technológia egyik
legfontosabb jellemzője.

18. • Az Internet a felhasználók számára lehetővé teszi
a hálózaton levő számítógépek legkülönfélébb
szolgáltatásainak igénybevételét, amelyek például
a felhasználók szempontjából csoportosítva a
következők lehetnek:
– egyéni vagy csoportos kommunikáció
– információk keresése, lekérdezése, megjelenítése
adott témában (pl. közhasznú információk,
adatbázisok, könyvtári szolgáltatások)
– fájlok (képek, klipek, programok, stb.) letöltése
– szórakozás (játék, rádió- vagy zenehallgatás, stb.)
– kereskedelmi és üzleti alkalmazások (pl. banki
szolgáltatások, reklámok)
– egyéb szolgáltatások (pl. programok futtatása távoli
számítógépeken)

19. A fenti szolgáltatásokat az Interneten levő un.
kiszolgáló vagy szerver számítógépek
meghatározott alapszolgáltatásai biztosítják az
un. ügyfél vagy kliens számítógépek számára. A
szolgáltatások igénybe vétele meghatározott
protokollok használatát igényli, amelyek
meghatározzák a kliens és szerver számítógépek
közötti kommunikáció szabályait.

20. Alapszolgáltatások
• A legfontosabb alapszolgáltatások (zárójelben
megadva a szolgáltatásokhoz tartozó jellemző
protokollokat):
– elektronikus levelezés, e-mail (smtp, pop3 vagy imap)
– levelezési listák
– hírcsoportok, "usenet" (news)
– csevegés, "chat"
– hipertext szöveges felületen (gopher)
– hipertext, hipermédia grafikus felületen, "www" (http)
– fájlok átvitele (ftp)
– távoli terminálszolgáltatás (telnet, ssh)

21. Web
Az elterjedt tévhittel ellentétben a web nem az
"internet" szinonimája. Valójában a web, az
internetet infrastruktúráját kihasználó
alkalmazás.

22. Az első weblapot kb. 20 évvel ezelőtt a 36 éves
fizikus, Tim Berners-Lee a CERN munkatársaként
készítette és indította el. Az oldal nem meglepő
módon arról szólt, hogy mi a Világháló, hogyan
használhatóak a böngészők, hogyan lehet
webszervert létrehozni, és így tovább.

23. A világ legelső honlapja az info.cern.ch címen
1991 augusztus 6-án vált elérhetővé. A
webszerver egy NeXT számítógépen futott a
CERN svájci központjában. Nem készültek
screenshotok, az oldal 1992-ben készült
másolata a World Wide Web Consortium
honlapján tekinthető meg.

24. W3C
• A World Wide Web Consortiumot (W3C) 1994-ben
alapította Tim Berners-Lee, a Web szülőatyja.
• A cél elsősorban az volt, hogy a webtechnológiák
fejlesztésével foglalkozó vállalatok és kutatóintézetek
egymással vállvetve, egymást segítve tereljék ugynazon
irányba az informatika újításait.
• Mára már kiderült, hogy a Web nyújtotta lehetőségek
tárháza rendkívüli tempóban bővül napról napra a
kereskedelem, a kommunikáció, az információs fórumok és
a kollektív tudás terén egyaránt.
• A W3C éppen ezeknek a folyamatosan bővülő
lehetőségeknek a kiaknázására szerveződött.

25. A most 56 éves Berners-
Lee még mindig a W3C
igazgatója, de mellette
számos más pozíciót is
betölt. Bár vannak, és
bizonyára a jövőben is
lesznek a szabványoktól
eltérő honlapok és
böngészők, valószínűleg a
web nem létezne a W3C
iránymutatása nélkül.

26. W3C
Magyar Iroda céljai
• A Magyar Iroda az egyetlen kelet-európai W3C
iroda. A W3C Magyar Iroda egyik fontos
feladata és célja az, hogy a magyarországi
intézményekkel
(egyetemekkel, főiskolákkal, kormányzati
szervekkel, civil szervezetekkel) és cégekkel
megismertesse a Konzorcium fejlesztéseit
(specifikációit, irányelveit, szoftvereit), s
folyamatos tájékoztatást adjon róluk.

27. W3C 7 pontban
• 1. Univerzális elérés
• 2. Szemantikus Web
• 3. Bizalom
• 4. Együttműködés
• 5. Levezethetőség
• 6. Decentralizálás
• 7. Még jobb multimédiát!

28. Ma már szinte el sem tudjuk képzelni,
hogy milyen lenne a világ, ha ezek az
emberek nem fejlesztik és nem hozzák
létre az internetet illetve a webet.
Köszönöm a figyelmet!