2. 1945 – A VÁLTOZÁSOK ÉVE
• Február: jaltai konferencia = Európa háború
utáni felosztása –> megszállási zónák
• Nyár: potsdami konferencia = kitelepítések:
németek, lengyelek
• Nyár: ENSZ megalakítása
• Szept. 2. a II. vh. vége
3. A KÉT ÚJ SZUPERHATALOM
USA
• a II. vh. legnagyobb nyertese
• atombomba – legyőzhetetlen
• gazdasági erőfölény
• demokrácia
Szovjetunió
• legnagyobb pusztítás: halottak
számában és gazdaságilag is
• gyenge gazdaság
• 5 év alatt válik szuperhatalommá
• Gulag
• alacsony életszínvonal, folyamatos
árucikkhiány
• diktatúra, egypártrendszer
4. 1946 – A VASFÜGGÖNY
• Churchill – fultoni beszéd
• növekvő szovjet befolyás –
elzárkózás a nyugattól
• megszállási zónák megszilárdulása
• berlini fal
Megszállási zónák:
• Berlin és Németország: 4-3-2 ->
NSzK és NDK
5. 1947 – A BÉKEKÖTÉS, ÚJ VILÁGREND
• Párizs
• Németország és Japán a mai napig
nem írt alá békeszerződést
• a győztesek akarata érvényesült
• Csehszlovákia újjáalakul
• Lengyelo. felemás kárpótlás
• a SzU kapta a legtöbb területet
• a vesztesek kiszorultak a
nagyhatalmi politikából
• Kína politikai/gazdasági súlya nő
• Anglia hatalmának csökkenése
folytatódik
• Franciao. gazdaságilag
kiszolgáltatott, politikailag
bizonytalan
12. GAZDASÁGI KETTÉSZAKADÁS
Marshall-terv (1947)
• USA segélyprogramja Európa
számára
• a SZU megtiltja a fennhatósága
alatt lévő államoknak, hogy
igényeljék
KGST (1949)
• Sztálin válasza a Marshall-tervre
• tagországok közötti
munkamegosztás -> közös piac
• erősítette a függést a SZU-tól
• növelte a bezárkózást a nyugattól
13.
14. TRUMAN-DOKTRÍNA
• görög polgárháború: harc a
kommunistákkal
• Truman elnök megijed a SZU
terjeszkedésétől
• a kommunista hatalomátvételt meg kell
állítani, ahol csak lehet
• Görögország nem lett kommunista
(1946/47)
15. A BERLINI BLOKÁD
• Truman-doktrína -> Sztálin
felgyorsítja a kommunista
hatalomátvételt
• NSzK: új pénz (márka) -> Sztálin
lezáratja a Németo-ot elválasztó
határt -> Berlin blokád alá kerül
• elkezdik a vasfüggöny felépítését:
3000 km!!!
• légihídon keresztül juttatnak
élelmiszert Berlinbe nyugatról
• egy év után omlik össze a blokád
• szigorítják az útlevél- és a
vízumkiadást
16. KATONAI SZAKADÁS, FEGYVERKEZÉS
NATO
• védelmi szervezet
• katonai támaszpontok
• 1949
• 12 alapítótag: USA, Belgium, Dánia,
Anglia, Franciao., Hollandia, Izland,
Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszo.,
Portugália
• hazánk 1999-ben csatlakozott
Varsói Szerződés
• védelmi szervezet
• katonai jelenlét = a SZU jogszerűen
hadsereget tarthat bármelyik
fennhatósága alá tartozó államban!!!
• a SZU vezeti
• tagjai: SZU, Albánia, Bulgária,
Csehszlovákia, Lengyelo., Magyaro.,
NDK, Románia
17. JUGOSZLÁVIA
Miniszterelnöke: Tito
(majd elnöke)
Németellenes
partizánhadsereg
vezetője volt ->
nagyon népszerű lett
A Jugoszláv
Kommunista Párt már
1945-ben megszerzi a
kizárólagos hatalmat
Államosítás,
termelőszövetkezetek
szervezése,
tervgazdálkodás
Sztálintól független,
nem követte Moszkva
utasításait
Sztálin
szovjetellenesnek
minősíti -> kiközösíti
Az imperialisták
láncos kutyája
Titoisták kirakatpere
18. KVÍZJÁTÉK
Melyik állam volt a vasfüggöny keleti oldalán?
• Olaszo. NSZK Franciao. Csehszlovákia
Melyik jellemzés NEM igaz egy szovjetek által megszállt országra?
• kommunista politikusok háttérbe szorítása
• gyárak, gépek, földek államosítása
• kényszermunkára hurcolás
• a Vörös Hadsereg jelenléte
Az alábbi fogalmak közül melyik ellentétes a demokráciával?
• szabad választások
• választási csalás, nyílt erőszak
• magántulajdon
• szólás- és véleményszabadság
19. Melyik állítás jellemzi a „feltartóztatás politikáját”?
• a Szovjetunió hirdette meg
• antikommunista
• békés, beavatkozásmentes
• szovjet térhódítást támogat
Melyik állítás NEM igaz a hidegháborús időszakra?
• USA–Szovjetunió szembenállása
• feszült nemzetközi viszony
• eltérő ideológiai és politikai célok
• közvetlen fegyveres összecsapások a két szuperhatalom között
24. A BERLINI
FAL
Melyik ország nem vett részt Németország zónánkénti
megszállásban?
• Nagy-Britannia___USA___Olaszo.__Franciao.___SZU
Mikor építették meg a berlini falat?
• 1951___1965___1956___1961
25. TÖLTSD KI A HIÁNYOS SZÖVEGET! BEÍRHATÓ SZAVAK:
VASÚTVONALAT, MÁRKÁT, AUSZTRIA, EGY, FALNAK, SZU, NÉGY, KÉT,
BLOKÁDNAK, LÉGIHIDAT, KÖZPONTI, NYUGATI
A második világháború végén a __________ győztes hatalom nem tudott
egyezségre jutni Németország sorsát illetően. A ___________ hatalmak az
ország nyugati felét szállták meg, majd új pénzt vezettek be: a _________, hogy
egységes, fejlődő államot szervezzenek. A ______ az elszigeteltség miatt
megszállta Nyugat-Berlint, ezt a közel _________ éves időszakot hívjuk berlini
___________. A három nyugati hatalom __________ létesített a szárazfölddel,
így megszüntethették a nélkülözést és éhezést.
26.
27.
28.
29. TEDD MEGFELELŐ IDŐRENDI SORRENDBE A
KÖVETKEZŐ ESEMÉNYEKET!
• Az NDK megalakulása
• A NATO megalakulása
• A berlini fal építésének kezdete
• Az első szovjet kísérleti
atomrobbantás
• A berlini blokád megszüntetése és
az NSZK megalakulása
• A Varsói Szerződés létrejötte
• A berlini blokád kezdete
• A berlini blokád kezdete
• A NATO megalakulása
• A berlini blokád megszüntetése és
az NSZK megalakulása
• Az első szovjet kísérleti
atomrobbantás
• Az NDK megalakulása
• A Varsói Szerződés létrejötte
• A berlini fal építésének kezdete
30. AZ ARAB-IZRAELI KONFLIKTUS
• A brit uralom alatt álló Palesztinába már 1945 előtt megkezdték a zsidók a visszatelepülést.
• A II. vh. után az ENSZ határozatot hozott, hogy a területet két részre osztják: egy arab és egy zsidó államra.
• 1948 májusában létrejött a független Izrael Állam.
• Az arabok ezt nem fogadták el, Izrael ellen a szomszédos arab államok már megalakulása pillanatában háborút
indítottak.
• A háború Izrael győzelmével ért véget. Izrael belépett az ENSZ-be, de az arab államok továbbra is elutasították
az ország elismerését.
• 1948 és 1973 között 4 háború tört ki Izrael és a szomszédos arab államok között.
• Izrael újabb, az ENSZ-határozatban nem szereplő szomszédos arab területeket foglalt el, ami fokozta az
ellentéteket.
• Izrael az összes háborúból győztesként került ki.
• A SzU az arab államokat támogatta.
• Izrael képes volt olyan politikai berendezkedést kiépíteni, amely ma is működik.
• Az arab‒izraeli ellentét napjainkban is fennáll.
31. A KOREAI HÁBORÚ
• Korea a II. vh. végén szabadult fel a japán uralom alól.
• Területére szovjet és amerikai csapatok vonultak be.
• Észak-Koreában kommunista állam, Dél-Koreában az USA támogatásával katonai diktatúra kezdett kiépülni.
• 1948-ban Koreából mind az USA, mind a SzU kivonult.
• Kim Ir Szen, az észak-koreai kommunista diktátor 1950-ben úgy döntött, hogy uralma alatt egyesíti a két államot, ezért
kínai és szovjet támogatás mellett, katonai erővel lerohanta a déli országrészt.
• Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban ítélte el az agressziót, és engedélyt adott a katonai beavatkozásra.
• Az ENSZ-nek nem volt saját hadserege, gyakorlatilag az USA hajtotta végre a hadműveletet.
• Mire az amerikai csapatok megjelentek Dél-Koreában, majdnem az egész félsziget az északiak ellenőrzése alá került.
• Az amerikai csapatok gyorsan nyomultak előre, és visszaszorították a kommunista állam csapatait, amelyre válaszként
Kína jelentős „önkéntes” katonai erőt küldött Észak-Korea megsegítésére.
• 1953-ban a harcoló felek fegyverszünetet kötöttek, de a két Korea a mai napig nem írt alá békeszerződést.
• A fegyverszünetben kijelölt határvonal a két ország között nagyjából ott húzódik, ahol a háború kitörése előtt (38.
szélességi kör).
• Korea napjainkban is megosztott.
• Észak-Korea sztálinista jellegű diktatúra, amely szinte minden évben külföldi élelmiszersegélyekre szorul, Dél-Korea pedig
mára a világ legfejlettebb ipari államainak egyike lett.
32. TEDD MEGFELELŐ IDŐRENDI SORRENDBE A
KÖVETKEZŐ ESEMÉNYEKET!
• Harmadik izraeli háború a
szomszédjaik ellen
• Az ENSZ megalapítása
• Izrael állam megalakulása
• Az olajválság
• A koreai háború kirobbanása
• Az ENSZ megalapítása
• Izrael állam megalakulása
• A koreai háború kirobbanása
• Harmadik izraeli háború a
szomszédjaik ellen
• Az olajválság
35. Egészítsd ki a következő hiányos szöveget! Vigyázz, a feladatban 3 kakukktojást is
elrejtettünk!
• ______-ben _____ -koreai csapatok támadást indítottak _______-Korea ellen.
• Ezzel kezdetét vette egy ______ évig tartó háborús helyzet Koreában.
• A déli erőket az ____, és főleg ______, míg az északiakat Kína, Mao Ce-tung támogatta.
• Észak-Korea központja ______, míg Dél-Koreáé ______ volt.
Beírható szavak: Szöul, Henry Truman, Észak, Dél, Nato, Phenjan, 3, ENSZ, 1949,
John F. Kennedy, 1950
36.
37. KELET-BERLINI FELKELÉS
NSZK: hiánygazdaság,
NDK: gazdasági
fellendülés
1953: felkelés az
NSZK-ban, majd az
NDK-ban is
Szabad választások,
egységes Németország,
sztrájkok, leállt a
tömegközlekedés
SzU: rendkívüli állapot
-> éjszakai kijárási
tilalom, tankok, több
száz halott
NDK-ban hivatalosan
21 halott!!!
Eredmény: NDK-ban
normatermelés, jobb
áruellátás, politikai
elítéltek elengedése
38. A BERLINI
FAL
50-es évek második fele:
lábbal szavazó tömegek
Napi tízezer menekült
1949-61: kb. 2,5 millióan
hagyták el az NDK-t
1961: a fal építésének kezdete:
először csak szöges drót
1989-ig kb. 500 embert lőttek
le a szovjetek a fal mellett
39. NYIKITA
HRUSCSOV
• 1953: Sztálin halála
• Több mint 10 évig Hruscsové a
hatalom
• Tanul a kelet-berlini felkelésből -
> óvatos enyhülés, lassú nyitás
• Gulag-rendszer felszámolása
• Kibékült Titoval, elítélte Sztálin
tetteit
• Enyhül a hidegháborús helyzet
40. SZUEZI VÁLSÁG
• 1956 nyara: az utolsó angol katona is elhagyja Egyiptomot (közel 70 évig volt angol
kézen)
• Szuezi-csatorna: gazdasági és katonai jelentősége van: nem kell Afrikát megkerülni
• Egyiptom állami tulajdonnak minősíti a csatornát -> hadihajó-diplomácia (angolok
a Földközi-tengeren)
• izraeli-francia-angol szövetség -> Izrael megtámadja Egyiptomot -> Egyiptom több
tucat hajót süllyeszt el a csatornában
• ENSZ: elítélte a támadást, SzU: megkéri az USA-t, hogy lépjen fel az erőszak ellen,
különben ő fog -> „harmadik világháború”-s cikkek
• Anglia és Franciao. enged és kivonul Egyiptomból
41. KUBAI RAKÉTAVÁLSÁG
• Kuba: USA által támogatott, diktatórikus rendszer az 1950-es
években.
• 1959 január: Fidel Castro elfoglalta Havannát, átvette a
hatalmat.
• megpróbálták a hátrányos gazdasági egyezményeket
módosítani
• John F. Kennedy nem volt hajlandó erre, a Castro-rendszer
megdöntésére törekedett.
• A kubaiak a Szovjetuniótól kértek segítséget.
• 1962 október: a szovjetek titokban atomrakétákat telepítettek
Kubába.
• Az amerikaiak tengeri blokádot vontak Kuba köré.
• atomháború kitörése fenyegetett
• Kennedy és Hruscsov tárgyalásos úton rendezték a vitát.
• A szovjetek kivonták a rakétákat Kubából.
• Az USA leszerelte törökországi rakétáit, és garantálta, hogy
nem támadja meg Kubát.
42. A VIETNÁMI HÁBORÚ
• 19. század utolsó harmada: francia gyarmat, a II. vh. alatt a japánok elfoglalták, a háború után a franciák
megpróbáltak visszatérni Vietnámba.
• A lakosság fegyveres harcot kezdett, a vietnámiaknak sikerült távozásra kényszeríteniük franciákat.
• Két ország jött létre: a szovjetbarát, kommunista Észak-Vietnám és az amerikai támogatást élvező Dél-Vietnám.
• Dél-Vietnámban állandóvá váltak a fegyveres felkelések.
• Ennek oka: a kormányok nem tudták megfelelően kezelni a gazdasági és politikai problémákat, és Észak-
Vietnámból fegyveresen támogatták a kommunista felkelőket (a vietkongokat).
• Az USA a feltartóztatás elvét alkalmazva támogatta a déliek vietkong elleni harcát, és bár nem üzent hadat,
minden katonai segítséget megadott a délieknek.
• Az 1960-as évek végére félmilliós, folyamatosan növekvő létszámú amerikai hadsereg harcolt a dél-vietnámiak
oldalán, az amerikai beavatkozás nem vezetett eredményre.
• A helyi lakosság nagy elszántsággal küzdött a gyakran kegyetlenül fellépő idegen katonák ellen, nekik
kedveztek a földrajzi viszonyok is: a dzsungelben nem érvényesült a modernebb amerikai haditechnika fölénye.
• Az amerikai lakosság nem támogatta a háborút, társadalmi mozgalom bontakozott ki ellene, az amerikai
politikusok nem hagyhatták figyelmen kívül ezt.
• 1973-ban Párizsban békét kötöttek Észak-Vietnámmal, a vietnámi államot 1975-ben az északi
kommunisták egyesítették.
44. AZ ALGÉRIAI
HÁBORÚ
• 19. század közepétől francia gyarmat ->
II. vh. alatt „Szabad Franciao.” ->
fegyveres felkelés a gyarmatosítók
ellen
• A franciák véresen leverték -> több
tízezer algériait mészároltak le
• Nemzeti Felszabadítási Front:
folyamatos függetlenségi harcok
• Terrorizálta a civil lakosságot mindkét
oldal
• 1962: Franciao. Kénytelen elismerni
Algéria függetlenségét
45. INDIA
• A két világháború között Gandhi vezetésével
erőszakmentes nemzeti mozgalom bontakozott ki
Indiában a brit uralom ellen.
• A britek 1947-ben elismerték India
függetlenségét.
• Ezután az Indiában élő hinduk és muszlimok
közötti ellentétek véres vallási összetűzésekhez
vezettek.
• India muszlimok lakta területeiből megalakult az
önálló Pakisztán állam, 17 millió ember
kényszerült lakhelye elhagyására.
• India és Pakisztán közötti viszony azóta is nagyon
feszült. A veszélyességet növeli, hogy az
ezredforduló óta mindkét ország atomfegyverrel is
rendelkezik.
• India a világ második legnépesebb országa, és
gazdasági erejét tekintve ma már a világ
élvonalához tartozik.
• Az ország ennek ellenére súlyos problémákkal
küszködik. Nagyarányú a szegénység, az
46. KÍNA
• A II. vh. alatt a kínai nemzeti erők és a kommunisták együtt harcoltak a
japánok ellen.
• Japán veresége után szembefordultak egymással.
• Évekig tartó polgárháború következett, amelyből a kommunisták kerültek ki
győztesen.
• A vereséget szenvedő nemzeti erők Tajvan szigetére menekültek.
• Kína 1949-től Mao Ce-tung elnök vezetésével szocialista berendezkedésű
ország lett, amely a SzU-t tekintette mintának, a szovjet modell másolása
rövid idő alatt katasztrófához vezetett.
• Kína ellenségesen viszonyult az USA-hoz, Sztálin halála után az ország
viszonya fokozatosan megromlott a SzU-val is.
• Mao Ce-tung halála után (1976) a nyitást hirdető politikusok rendezték Kína
kapcsolatait a világgal.
• Gazdasági reformokat indítottak, teret engedtek a magánvállalkozásoknak
és a külföldi tőkének is.
• Politikai reformok nem történtek, a kínai kommunista párt kizárólagos
hatalma továbbra sem kérdőjelezhető meg.
• Napjainkban Kína a világ legnépesebb állama, a 21. század elejére a
világgazdaság kulcsszereplőjévé vált.
47. JAPÁN ÉS AZ
ÁZSIAI „KIS
TIGRISEK”
• Japán a II. vh-t követő évtizedekben töretlen és gyors
gazdasági fejlődésen ment keresztül („japán csoda”).
• A szigetország a Föld egyik vezető gazdasági nagyhatalmává
vált.
• Japán az 1970-es, 1980-as években tőkével és az általa
alkalmazott technológiai eljárások „áttelepítésével”, a hazai
gyártás kiszervezésével lökést adott Hongkong, Dél-
Korea, Tajvan és Szingapúr gazdasági
fellendüléséhez (ázsiai „kis tigrisek”).
• Dél-Korea és Tajvan üzemei kezdetben csak a nyugati
vállalatok számára állítottak elő alkatrészeket.
• Idővel azonban a csúcstechnológiákat elsajátítva és
megfelelően megszervezve a kutatás-fejlesztést, bizonyos
iparágakban világelsőkké váltak azzal, hogy nagy
mennyiségben voltak képesek előállítani jó minőségű,
olcsó árucikkeket.
48. A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK
• A gyarmati országok a II. vh. után fokozatosan nyerték el a függetlenségüket, a 70-es évek közepén a
portugál gyarmatok felszabadulásával megszűnt a gyarmati rendszer.
• A hidegháború idején a felszabadult államok jelentős részét nem sorolhatjuk sem a kapitalista, sem a
szocialista országokhoz, gazdaságuk helyzete különbözik tőlük, ezért a fejlődő országok elnevezést
kapták.
• Gazdaságilag általában továbbra is kötődnek a volt gyarmattartó országhoz, sok országban
államosítások voltak, másutt erős maradt a magántulajdon.
• Többségük nem kötött katonai szövetséget egyik szuperhatalommal sem, ezért nevezték őket a
harmadik világ országainak, vagy az „el nem kötelezett országoknak”.
• A legtöbb ország súlyos gazdasági és társadalmi nehézségekkel küzd: a magas népszaporulat, a rossz
egészségügyi viszonyok, bizonytalan mezőgazdasági termelés, éhínség és járványok.
• Sok helyen nem szilárdult meg a demokrácia, diktátorok ragadták magukhoz a hatalmat, a kialakult
határok nem követik az etnikai-nyelvi viszonyokat, gyakran törnek ki közöttük háborúk is.
52. ÁLLÍTSD IDŐRENDBE!
• A britek elismerik India függetlenségét
• Az Egyesült Nemzetek Szervezetének
létrejötte
• Martin Luther King beszéde a washingtoni
Lincoln-emlékműnél
• Fidel Castro elfoglalja Havannát.
• A berlini blokád kezdete
• A Varsói Szerződés létrejötte
• A koreai háború kezdete
• A woodstocki fesztivál
• Churchill híres fultoni beszéde
• A KGST megalakulása
• Az Egyesült Nemzetek Szervezetének
létrejötte
• Churchill híres fultoni beszéde
• A britek elismerik India függetlenségét
• A berlini blokád kezdete
• A KGST megalakulása
• A koreai háború kezdete
• A Varsói Szerződés létrejötte
• Fidel Castro elfoglalja Havannát.
• Martin Luther King beszéde a
washingtoni Lincoln-emlékműnél
• A woodstocki fesztivál
