1. A paraszti munka éves rendje Gabonatermelés

2. A táplálkozásban a legfontosabb szerepe a kenyérnek volt. A gabonát a parasztok maguk termelték meg - önellátó gazdálkodás. Kenyérgabonák: búza (élet) – Alföld rozs: csapadékosabb domb-és hegyvidékek, homokos földek, árpa

3. A gabonatermesztés munkafázisai A talaj előkészítése: szántás (ősszel vagy tavasszal) eszköze az eke. Előzményei: ásóbot, ásó, kapa, faeke

4. Szántás célja a föld megforgatása

5. Szántás igavonó állatokkal, régen faekével, majd vasekével

6. Boronálás A talaj egyengetése fogasboronával, a nagy rögök aprítása

7. Vetés Kézi erővel, abroszból (karácsonyi), zsákból.

8. Takarás Takarás: tövisboronával, fahengerrel Célja, hogy a magokat föld borítsa. Kora-nyárig nincs vele több munka.

9. Takarás

10. Aratás Szent Jánosra (jún. 24.) megszakad a búza töve, nem nő tovább. Aratás kezdete: Péter-Pál napja (jún. 29.)

11. Az aratás folyamata Hajnali 3-4 órától sötétedésig tartó munka kötélfonás a kévekötéshez harmatos, puha szalmából

12. Aratás kézi erővel Sarlós aratás női munka, régebbi időkben, lassú.

13. Aratás kézi erővel Kaszás aratás férfimunka, „bandában” gyorsabb

14. Marokszedés kézzel vagy sarlóval, női munka, kéve

15. Kévekötés a gabonaszálakból hajnalban készített kötéllel, nők, vagy nagyobb gyermekek feladata

16. A kévék összehordása a föld végén kereszt, kalangya

17. Utómunkálatok Az elhullott szálak összegereblyézése tarlógereblyével (bőgő), ezután lehetett böngészni.

18. Utómunkálatok Behordás az udvarba, csűrbe szekérrel.

19. Cséplés Kézi erővel cséphadaró a szalma alkalmas volt tetőfedésre,

20. Nyomtatás lovakkal, a megtört szalma alomnak volt csak jó.

21. Szelelés A szennyeződések eltávolítása, pelyva, törek.

22. Aratóünnepség Utolsó napon aratókoszorút készítettek, jelentették az aratás befejezését, vacsora, bál.