Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet…

1. Petőfi Sándor forradalmi
látomásköltészete
Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt
engemet…

2. Látomásvers, műfaja rapszódia
Rapszódia: szélsőséges érzelmeket kifejező,
eltérő versformákat válogató lírai műfaj.
A vers két kulcsszava a halál és a
világszabadság.
Szerkezete: három részre osztható:
1. rész: 1-12. sor
2. rész: 13-30. sor
3. rész: 31-36. sor

3. 1. rész (1-12. sor)
Témája a halál.
Kétfajta halálról szól: a természetes, lassú,
hétköznapi,
és az önként vállalt mártírhalálról.
1-8. sor természetes halál - metaforái: a féreg rágta
lassan pusztuló virág,
üres szobában álló lassan elégő gyertyaszál,
ezeket elutasítja - kétszeres tiltó felkiáltással
(„Ne ily halált adj, istenem,
Ne ily halált adj énnekem!)

4. 9-12. sor: az előzővel ellentétes halál,
gyors, erőszakos
metaforái: villám sújtotta fa, vihar kicsavarta fa,
mennydörgés ledöntötte szikla.
Legyek ismétlése nyomatékosítja a lírai én vágyát.
Az első részt három ponttal és gondolatjellel zárja,
ez is jelzi, hogy látomás következik.

5. 2. rész (13-30. sor)
Egyetlen feltételes összetett mondat.
Egy látomás jelenik meg, melyben a világ
népei küzdenek a szabadságért,
Amiért a lírai én életét adja.
Gazdag képi és hanghatásokban.
(„pirosló arccal és piros zászlókkal”, „elharsogják kelettől
nyúgatig”, „ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, s ha ajkam
örömteli végszava zendül”, „hadd nyelje el azt az acéli zörej,
a trombita hangja, az ágyudörej”, „fújó paripák száguldjanak
a kivívott diadalra”.)

6. Alapgondolata annak a vágynak a
megfogalmazása, hogy ő is a csatamezőn
szeretne lenni (ott…, ott…)

7. 3. rész (31-36. sor)
A harmadik szerkezeti egység is része a látomásnak.
A csatazajt felváltja az ünnepélyes, lassú gyászzene,
a vörös színt a fekete,
a vers ritmusa is megváltozik, lelassul.
A harcmezőn elesettek temetésének látomása zárja a
verset.
A rapszódiát a vers legfőbb gondolatával ,
(világszabadság) jelszavával fejezi be.
Verselése időmértékes: jambus –U, anapesztus UU-.